|
Koós Ferenc
Életem és emlékeim
1828-1890
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Előszó
I. RÉSZ. - Gyermekkorom 1828-1840.
1. Születésem
2. Atyám származása, testvérei
3. Atyám gyermekei
4. Édes anyám korai halála
5. Atyám és a Hegyesi család. Atyám jelleme
6. Iskolás korom
7. A szász-régeni rom. kath. és oláh iskola
8. Első és utolsó lopásom
9. Visszatérés a magyar-régeni iskolába
10. Szabó István mint újkori tanító
11. Világi dalok. Kántálás. Karácsonyfa. Husvéti öntözés. Temetési énekek
12. Tankönyveink. Játékaink
13. Menyasszony a ravatalon 1836-ban. Éltető Anna
14. Babonáink
15. Mesemondás, fonó és táncz
16. Mezei élet
17. Pásztorkodás
18. Tűzgyujtás. Kéményseprés
19. Toborzás. Katonafogdosás
20. Kirándulásaim
21. Tájszólásunk
22. Kovácsolás
23. Magyar-Régen fekvése és lakosai 1830-40 között, multja és jelene
24. A tutajozás 1848 előtt
25. A magyar-régeni ev. ref. papok és mesterek
26. Szabó István ev. ref. tanító rövid életrajza
II. RÉSZ. - A kollégiumi élet 1840-1848. tavaszáig.
1. A kollégiumi szolga 1840-1846-ig
2. A szolga kötelességei
3. A kollégium szervezete 1840-ben
4. A diák-osztályok szervezete
5. A kilenczvenes diákok
6. A dislocatio
7. Ad arma! és Incendium! A gerundium
8. A kollégiumból való kicsengetés vagy kicsapatás
9. Köztanítók 1840-46-ig
10. A kollégiumi élet leírásának folytatása 1840-1846
11. A magyar nyelv tanítása 1840-1846-ig a maros-vásárhelyi
kollégiumban
12. Gazdáim 1840-től 1846-ig
13. Egy elzüllött élet
14. A koronkai Molnár András családja
15. A szűnidők 1844. és 1845-ben
16. A kollégium kormányzása vagy igazgatása 1840-1848-ig
17. A kollégiumi czipó
18. Játékaink a kollégiumi életben 1840-1848 és 1850-1855.
III. RÉSZ. - Diákpályám 1846-1848. pünköstig.
1. Magántanítóskodás Szent-Demeteren
2. Bemenés a kollégiumba 1846. szeptemberben
3. Tantárgyaink és tanáraink 1846/47-ben
4. Végrendeletem. Emlékiratom folytatása
5. Az 1847/48-iki diák-év
6. A kollégium szétoszlik 1848.
IV. RÉSZ. - Honvéd-élet 1848-ban.
1. Társadalmi élet Deésen 1848-ban
2. Kossuthi-huszár lettem
3. El Kolozsvárra!
4. Szebenben 1848 tavaszán (márczius 13-31.)
5. Kivonulás Déva, Temesvár felé
6. Temesvár alatt
7. Temesvár ostroma
8. A táborozás nyomorúságai
9. Kihágásom és a magyar-becsei ütközet
10. Szent-Tamás alatt
11. Összetűzés Prouy őrnagygyal
12. A hegyesi ütközet
13. Apróbb hadi élmények
14. A szöregi ütközet
15. A temesvári ütközet
16. A dévai fegyverletétel után
17. Szökésünk Gyula-Fehérvárról
18. Otthon. Szegénységem s kilátásaim
V. RÉSZ. - Magántanítóskodásom Tancson 1849-1850.
1. Tancs község
2. A tancsi honvédek
3. A széplaki éjszaka 1850
4. Jőnek a magyarok! 1850
5. Ismeretségem Tancson s a vidéken
6. Búcsú Tancstól
VI. RÉSZ. - Ismét kollégiumi élet 1850-1855.
1. Indulás Tancsról Maros-Vásárhelyre
2. Magán és kosztos tanítványaim
3. Miket tanultunk 1850/51-ben?
4. A bankócsináló diákok
5. Fegyverek a kollégium pinczéjében
6. A polgárság szelleme
7. A legatio
8. Visszapillantás az 1850/51. évre
9. Az 1851/52-iki tanév
10. Szász Károly tanár és fiai
11. Az idők borulnak
12. Török János és társai elfogatása
13. Bodola Sámuel. Antal János püspök
14. Dózsa Elek elfogatása
15. Fogságom 1852 junius 13-tól
16. A börtönben. Fogoly társaim
17. A kihallgatás (Verhör)
18. Hat diák rab együtt
19. Horváthné, a börtönfelügyelőné
20. Szabadulás a börtönből
21. I. Ferencz József látogatása
21. Kik voltak árulóink?
23. Ercsei János tanár halála
24. Az 1852/53-iki kollégiumi év
25. Ismeretségem Suba Ninával
26. 1853/54-iki évem a kollégiumban
27. Id. Szász Károly tanárunk halála
28. Török János és társainak kivégeztetése
29. Br. Kemény Pál halála. A vizsgák. Próbáim
30. Kineveztetésem bukuresti pappá
31. Előkészületeim. Dimén értesítése
32. A gezsei bál. Búcsu otthonról
33. A bukuresti meghívó. Búcsu barátaimtól
34. A m.-vásárhelyi kollégium osztálytanítóinak névjegyzéke 1850-1854-ig
35. Búcsu a maros-vásárhelyi ref. kollégiumtól
36. Utazás Maros-Vásárhelyről Bukurestbe
37. Elhelyezkedésem a parochián és látogatásaim
38. A bukuresti ev. református egyház alapítója és előttem szolgált papjai
MÁSODIK KÖTET
I. RÉSZ. - Lelkészi pályám 1
855-1869.
1. Beköszöntőm 1855. ápril hó 1-én a bukuresti ev. ref. Sükei-féle
fatemplomban
2. Hogyan volt a bukuresti ev. ref. templom fölszerelve
3. Miként alakítottuk át a Sükei istállóját már 1855. évben kántor-tanítói
lakká
4. A honvágy kínjai
5. Mester Ede gyógyszerész és családja
6. Az 1855-ben Oláhországban forgalomban volt pénznemekről
7. Török szavak a román nyelvben 1855-ben
8. Magyar szavak a román nyelvben Bukurestben 1855-ben
9. Bukurest 1855-ben
10. Kirándulás Pitestre
11. Egyezségem Neumeister német pappal
12. Pappá szenteltetésem 1855 junius 20-án
13. Nősülésem
14. A bukuresti ev. ref. magyar népiskola 1855-1869-ig
15. Balasescu és Davilla miniszteri biztosok
16. Az iskola szelleme és áldásos hatása
17. A bukuresti magyar dalárda
18. A bukuresti ev. ref. egyház hívei
19. A bukuresti ev. ref. egyház két új harangjának öntetése
20. A harangláb és a veszekedve árverező két zsidó iparos
21. Elválásom első nőmtől és újra nősülésem
22. Tábori paposkodásom az osztrák cs. kir. megszálló hadseregben
23. Kenn Sándor konzul és Lahováry ügyvéd esketése
24. Ökrös Kleopátra temetése
25. A bukuresti ev. ref. külső temető
26. Az őrház és temető-őr
II. RÉSZ. - A bukuresti ev. ref. új templom építésének története 1863-
1866.
1. A templomépítési mozgalom kezdete
2. Utolsó istenitisztelet a régi fatemplomban
3. Az alapkő letételének ünnepe
4. Segélygyűjtés a bukuresti ref. új templom építésére
5. A kolozsvári gyűjtés
6. Utazás Debreczenbe s gyűjtésem ott
7. Révész Imre
8. Balog Péter superintendens
9. Csokonai szülőháza és sírja
10. Tartózkodásom Pesten
11. Bucsu Pesttől
12. Számadásom a templom építésére gyűjtött pénzről
13. A templom építésének befejezése
14. Visszapillantások a templom építésére
15. A czigány napszámosok (salaori)
16. A csángó kőmívesek
17. A berlini magyar-egylet kitüntetése
III. RÉSZ. - A "Hunnia" bukuresti magyar olvasó-egylet alapítása és
fennállásának története.
1. A szerény forrás
2. Az első közgyűlés
3. Gróf Mikó Imre két levele a "Hunnia" ügyében
4. A bukuresti magyar olvasó-egylet - "Hunnia" - hatása az ottani és vidéki
magyarság közművelődésére
5. A bukuresti magyar bálok
6. A bukuresti "Magyar Temetkezési Egylet" alapítása
7. Az erdő vidéki czigány
7. A csángó temetés Kolintinában
8. A cholerás csángó
9. A "Bukuresti Közlöny" megalapítása
10. Magyar opera- és népszínmű-társaság Bukurestben
11. Felolvasó-, ének-, zene- és szavalati estélyek
12. A bukuresti magyar iparos-tanonczok oktatása
13. A bukuresti magyar iparos olvasó-egylet
14. A "Hunnia" üdvös hatása a hazai ügyek iránt fölébredt általános
érdeklődés- és áldozatkészségre
15. A "Hunnia" bújdosása 1857-1873-ig
IV. RÉSZ. - Ujabb adatok a romániai ref. missió történetéhez.
1. A romániai ev. ref. missió keletkezése
2. Magyar könyvek küldése a moldva-oláhországi magyarok számára
3. Márk Mózes szászkúti pap. A ref. missió
4. A Gusztáv Adolf-egylet és még valami
5. A missió első éve. Czelder Márton megérkezése
6. Bodola Sámuel püspök levelei a missió ügyében
7. A missió második éve. 15 levél a missió ügyében
8. Bodola Sámuel erdélyi ref. püspöknek a missió ügyében 1862-ben hozzám intézett levelei
9. Czelder Márton missiói levelei
10. A missió harmadik éve 1863
11. A missió negyedik éve 1864
12. A missió ötödik éve 1865
13. A püspökválasztás Bukurestben 1865 május hó 16-án
13. Rosetti Koszta román cultusminiszter
14. Az emlékirat
15. Czelder Márton sorsa
15. A függöny legördül
V. RÉSZ. - A moldovai róni. kath. egyházak állapota 1858-ban.
1. A jászvásári kerület
2. A szerethi kerület
3. A beszterczei kerület
4. A tatrosi kerület
VI. RÉSZ. - Romániában született magyar fiuk magyarhoni kollégiumokban
1860-1869.
1. Folyamodásom az erdélyi ref. zsinathoz
2. A bonyhai zsinat intézkedései
3. Romániai magyar fiuk elhelyezése
4. Fogadtatásunk Maros-Vásárhelytt
5. Az eredmény
VII. RÉSZ. - A székely kivándorlás.
1. Felszólalásom az emberkereskedés ellen
2. Az önkéntes kivándorlás
4. Leveleim a kivándorlás ügyében
5. A kivándorlás manapság
6. Román kivándorlottak
7. Kilátásaink a jövőre
VIII. RÉSZ. - Utazásaim 1859 - 1867-ben.
1. Kirándulásom Ruscsukra 1856-ban
2. Kirándulásom Kalarásra 1859-ben
3. Kirándulásom Piátrára 1862-ben
4. Veress Ferencz jelleme
5. Felutazás Bécsbe és Budapestre 1862 augusztus havában
6. Tartózkodásom Budapesten
7. Kirándulás Kalarásra és a Krivecz
8. Berándulás Erdélybe 1864-ben a Kálvin János háromszázados
ünnepélyére
9. Látogatásaim és utazásom hazafelé
10. Kirándulás Turnu-Mogurelli közelébe Putinéba 1865 november hó 14-20-án
11. Kirándulás Konstantinápolyba 1866 szeptember hó 18-ától október hó 4-éig
12. Tartózkodásunk Konstantinápolyban
IX. RÉSZ. - Régi és új emigránsok Bukurestben 1848/49. és 1859/60.
I. Az önkéntes magyar emigránsok 1855-1865.
1. Udvarhelyi Karácsoni Károly
2. Bajai dr. Fialla Lajos
3. Seres Lajos
4. Dunvov István és 5. Krivácsi József
6. Buda Sándor
7. Zuber Gyula
8. Rákóczi Salamon és társai
9. Horváth László, 10. Horváth Gyula és társaik
11. Magyar-régeni Hegyessy Ferencz
12. Dr. Oroszhegyi Józsa
13. Várady Adám és családja
14. Szentkúty fényképész és neje
15. Kern Ede ügyvéd és neje
16. Kolozsvári Dániel
17. Fejér és 18. Kese.
19. Moni György
20. Utczás Farkas
II. A tőrvetők
1. Zellner osztrák kanczler Bukurestben
2. Szabó János kudarcza
3. Marghiloman bukuresti rendőrfőnök
4. Béldi, az álgróf
III. Régi emigránsok 1848 előtt.
1. P. Szathmáry Károly
2. Dr. Lukács Farkas
3. Dr. Mózes Károly
4. Dr. Hamar Lajos
IV . Régi emigránsok 1849 után.
1. Berzenczey László
2. Tar Károly
3. Visszaemlékezések Veress Sándorra
4. Czapkay József
5. Dobjeczky Lajos
6. Szilágyi Dani és 7. Kun Albert
8. Dudás János
9. Türr István olasz tábornok
10. Éber Nándor
X. RÉSZ. - Idehaza 1868-1890.
1. Hazajövetelem Bukurestből Maros-Vásárhelyre 1869
2. A hazautazás kínjai 1869. julius 28-tól augusztus 5-ig
3. Maros-Vásárhelytt 1869. augusztus 5-től 1870. junius 9-ig
4. Utazás Maros-Vásárhelyről Dévára
5. A póttanfolyam Déván
6. Gróf Kun Kocsárd és "Történelmi dolgozataim"
7. A dévai állami képző-intézet
8. Magyar társadalmi élet Déván 1870-1873
9. Máramaros-Szigeten 1873. május 20-tól 1876. julius 20-ig
10. A máramaros-szigeti állami tanítóképző
11. A máramaros-szigeti társadalmi élet
12. Sajtóperem Aradon 1875-ben
13. Tanfelügyelői pályám Besztercze-Naszód vármegyében 1876 julius 28-
tól 1878 ápril hó 25-ig
14. Az első közigazgatási bizottsági ülés Beszterczén. Gróf Zichy Domokos róm. kath. nyugalmazott püspök
15. A Naszód-Besztercze vármegyei népoktatási ügy állása 1876-ban
16. A magyar kaszinó alapítása Beszterczén 1876-ban
17. Tanfelügyelői pályám Brassó-Fogaras vármegyében 1878-1881. és
Brassó vármegyében 1828-1890
18. A brassói állami iskolák 1878-ban
19. A Brassó vármegyei hivatalos tanítótestület
20. Adatok a brassói állami iskolák 12 évi történetéhez
21. Trefort miniszter Brassóban
22. Az állami iskolák tanulóinak létszáma 1881-1889
23. Állami iskolai tanítók és tanítónők Brassóban
24. A Brassó vármegyei csángó iskolák 1878-1890
25. Állami és társulati óvódák
26. Magyar társadalmi élet Brassóban
27. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület brassói fiókegylete
XI. RÉSZ. Irodalmi működésem 1856-1890.
1. Irodalmi működésem a hírlapi téren
2. Naptárokban megjelent apróbb dolgozataim
3. Önálló fűzetekben koronként s különböző helyeken megjelent dolgozataim
4. Felolvasásaim Brassóban
5. Önálló műveim
Végszó
Előszó
"Életem és Emlékeim" czímű, két kötetre terjedő művemet bocsátom a nyilvánosság elé. Szerintem helyesen járna el minden közpályán működő, minden művelt egyén, ha élettörténetét a körülményekhez képest röviden vagy terjedelmesen megirná s ha nem is bocsátaná sajtó alá, legalább hátrahagyná utódai számára kéziratban. Igen sok közérdekü adat maradna fenn így a késő utódok számára, jellemzéseül azon kornak és körnek, melyben egykor a közügy terén hazájok érdekében működtek.
Hogy mi indított engem ezen művem kiadására, ezt tartozom röviden megokolni. A gondviselés úgy akarta, hogy életem folyása némileg sokban elütött azon szerencsés halandókétól, a kik pályájukat csendesen, békésen futhatják meg egy és ugyanazon helyen és állásban. Boldog családi körben nevekednek fel, szüleik gondos őrködése alatt, kiknek, miután hivatásukat teljesítették, szárnyaikra bocsátott gyermekeik foghatják be szemeiket. A családi valódi nevelést semmi sem pótolhatja az életben s ha még ehhez járul a szülők hosszu élete, mely védő angyalként virraszt még a felnőtt és szárnyaikra bocsátott gyermekek felett is: legboldogabb halandónak tartom azt, kit végzete az árvaság kenyerétől megkimélt.
Én nem tartoztam ezen boldog gyermekek sorába. Aránylag elég módos jobbágy szülőktől származva, anyámat oly korán veszítettem el, hogy még csak nem is ismertem. Bár nemes szívü, de mostoha anya őrködött néhány évig gyermeki éveim fölött, miután atyám saját gazdaságával, valamint földes-uráéval és az egyházi gondnoksággal épen akkor volt leginkább elfoglalva.
Midőn 12-ik évem vége felé értem, kollégiumba kerültem; ezzel úgy elszakadtam a szülei háztól, hogy azután csak vendégképen látogattam meg néha őket és testvéreimet. Tizenöt éves koromban atyámat is elvesztettem s ettől fogva teljesen önmagamra s a könyörülő szivekre voltam utalva. Magamnak kellett szolgálatommal a mindennapi kenyeret, ruházatot és a tankönyveket megszereznem, hogy tanulói pályámon tovább is megmaradhassak. Ettől fogva mint tanuló, mint diák, mint honvéd, mint bujdosó, majd ismét mint diák, mint fogoly, mint külföldi ref. magyar lelkész, mint állami képezdék igazgatója, végre mint kir. tanfelügyelő, annyi és oly sok viszontagságon kűzdöttem át magamat, a mi ritka halandónak jut osztályrészül. - "Életem és Emlékeim” talán buzdításul szolgálhatnak sok szegény, de előre törekvő ifjunak épen napjainkban, midőn oly számosan lökik el maguktól a legkisebb akadály, csalódás vagy megpróbáltatás előtt az életet, e legdrágább kincset, melyhez joga van a hazának, egyháznak, iskolának és a családnak. Megdöbbentő jelenség, s fájdalom, napjainkban igen gyakori, hogy egy-két elégtelen iskolai osztályzatért már a halál karjaiba rohan az ifju. Más megpróbáltatások várnak az élet nagy iskolájában minden emberre, s ha már egy-két iskolai elégtelen osztályzat miatt is öngyilkossá lesz az ifju, hol keresend ez élet zugó zivatarai ellen menedéket? Korunk veszedelmes betegsége az élet küzdelmei elől való megszökés ... a már-már divattá vált öngyilkosság.
Nekem oly sok megpróbáltatás, annyi küzdelem, félreértés és megdobálás között is soha eszembe sem jutott félreállani azok elől, miket a gondviselés reám mért. Vezércsillagom volt a tiszta öntudat. Vigasztalást a kitartó munkásságban kerestem minden viszonyok között. Hitem az igazság győzelmébe soha meg nem rendült. Tudtam szeretni mindig az emberiséget, felejteni a méltatlanul kapott sebeket s hűséggel ragaszkodni ahhoz a hazához, a mely ápolt, fölnevelt, oktatott, jelen állásomra emelt s a mely már nemsokára - nyugalmat is adand.
Talán fog találkozni egy-egy ifju, a ki példámon okulva, csüggedés és kétségbeesés helyett erőt, kitartást fog meríteni az élet zivatarai között. "A legszebb oltár egy megvigasztalt szerencsétlennek lelke, a ki hálát ad Istennek" - mondja Hugo Viktor. Az ilyen oltárok építése czélja művemnek. Ez indított kiadására és nem hiuság, magam nagyzolása s mert meg vagyok győződve a felől, hogy ha én életemben ki nem adom, óhajtott czélomat halálom után sem egyes ember, sem társulat vagy testület valóságra nem juttatandja - ha akarná is - az oly sok oldalról igénybe vett társadalmi életben.
...
Brassó, 1890. évi január hó 1-én.
Koós Ferenc
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ko%C3%B3s_Ferenc
|
