Nyitány - Rabének
De fekete, keserves a rabkenyér Még szomorúbb, ha az ember nem remél. Bécs és muszka a harcunkat leverte, De bilincset nem rakhat a szívünkre.
Jellasics bán, meg a többi áruló Nekünk ugrott, ha Bécsből jött parancsszó Ahelyett, hogy harcoltak volna velünk, Összefogtak a császárral ellenünk.
Elszakadt a három színű lobogó Hazám, hazám, te távoli harangszó Bujdosónak nem jön álom szemére, De bilincset nem rakhat a szívére.
Azt mondják,hogy meghalt itt a szabadság De örökre nem veszhet az igazság Lesz még öröm magyar, hogy jót remélj Féljetek a költő,ha visszatér.
Szerzők
- zene: Margit József
- szöveg: Páskándi Géza
https://www.youtube.com/watch?v=bsiIE3Njeuo
2012. márc. 15. - Feltöltötte: Zolii1
De fekete, keserves a rabkenyér Még szomorúbb, ha az ember nem remél. Bécs és muszka a harcunkat ...
*
Rabnóta
„Hallottátok hírét, piros álomszögnek,
Piros Álomszögnek
Annak a keserves miskolci börtönnek,
Miskolci börtönnek."
„Hallottam, hallottam, szenvedtem is benne,
Szenvedtem is benne,
Verje meg az isten, aki építtette,
Aki építtette"
„Láttam az urakat, tizenketten ültek, tízenketten ültek,
Mind a tizenketten rólam törvénykeztek,
Rólam törvénykeztek."
„A tizenharmadik nevemet olvassa,
Nevemet olvassa,
Egy szép barna kislány nevemet diktálja,
Nevemet diktálja"
„Ó te barna kislány ne diktáld nevemet, ne diktáld nevemet,
Kérlek az istenre mentsd meg életemet,
Mentsd meg életemet"
„Testvérek rokonok, de hűtlenek vagytok,
De hűtlenek vagytok,
Szomorú rabságomban meg nem látogattok,
Meg nem látogattok"
„Ki fogok majd menni, nem fogok rab lenni,
Nem fogok rab lenni,
Rokoni jóságtok meg fogom hálálni,
Meg fogom hálálni"
Piroska néni
http://www.youtube.com/watch?v=sNN645Kqdvo
*
Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok,
Tudja a jó Isten mikor szabadulok.
Láttam az urakat, tizenhárman voltak,
Mind a tizenhárman rólam törvényt szabtak.
Térdig vasban vagyok, könyékig bilincsben,
Kiapadt a szemem a nagy sötétségben.
-
-
Rabének a Békés Banda 1998-ban megjelent lemezéről. Előadók: Barbócz Sándor, Szokolay Dongó Balázs A lemez címe: "
*
Rostás Károly "Huttyán":
Esik eső
Ezt a dalt dolgozta fel
a Deep Forest a Freedom Cry-hoz. Esik eső, jaj de szépen, de csepereg. A feleségem a zárka előtt kesereg. Szépen kérem a börtön urak urakat. Engedjék el nem rég látott uramat. Kis menyecske ezt meg menni nem lehet. Szigorú, a Nosztrai, börtöni rendelet. Most is itt sétál a börtön udvarán. Zörög a lánc mind a két keze lábán. Esik eső, jaj de szépen csepereg. Szegény Rostás a zárkába, de kesereg. Szépen néz ki a kis rácsos ablakán. Úgy hallgassa az eső suhanását. Korán reggel feltekintek a polcra. Komiszkenyér, fényes bugyli van rája. Fényes bugyli komiszkenyér levágja. Volt szép hajam az is itt lett le vágva. Korán reggel feltekintek az égre. Rá se nézek a kis angyalom szemébe. Mér...Legszebb időm börtönbe kell töltenem. Kis angyalom...De sokat kell a börtönben, de szenvednem. Tábla búza kise teszi a szemét. Mér...Van egy madár, aki elhordja majd a szemét. De jó volna ezt a madár lelőni. Ne hordja el a búzámnak a szemét. Szolnoki börtön sárgára vagy meszelve. Bele vagyok elevenen temetve. Elevenen sárgulok is hervadok. Annus majd megírom, hogy mikor szabadulok!
https://www.youtube.com/watch?v=J_hdu06kmkY
1984-ben
Huttyán egy üveg sörrel a kezében
álldogál az öcsödi kocsma előtt.
Rendőrök lépnek hozzá,
feljelentik "közterületen való tiltott italozásért".
Huttyánnak nincs ezer forintja,
hogy a büntetést kifizesse,
inkább börtönbe vonul napi húsz forintért.
A börtönben rosszul lesz,
hiába kér orvosi segítséget;
57 éves korában meghal.
Így lett vége annak a karriernek,
ami el sem kezdődött…
(Huttyán –
Salamon András
magyar dokumentumfilmje, 1996)
*
-
-
Egy dal a Kolinda együttes első albumáról (1976). A Kolinda tagjai a 70-es években: Dabasi Péter, Kiss Ferenc, Kováts Dóra,
*
Rabénekek
- [Esik eső karikára, …]
- [Cserkó Pistát kötözik a kocsiba. …]
- [Pej lovam viszik Gyulára, …]
- [Mikor mentem Komáromba: …]
- [Szabad élet, szabad madár. …]
- [Nehéz vasban vagyon …]
- [Sej, én is vótam a tömlöcbe bézárva; …]
- [Debreceni tömlöc vasas kapuja; …]
- [Orosházárú fúj a szél, …]
- [Isten hozzád, szülöttem föld! …]
- [Kis pej lovam az útszélbe …]
- [Nem arrúl hajnallik, amerrűl hajnallott, …]
- [Rab vagyok, rab vagyok, …]
- [Bekésértek engöm Pécsre, …]
- [Tisza partján elaludtam, …]
- [Bóthajtásos az én szobám, …]
- [Nem vétöttem soha …]
- [Hallottátok hírét …]
- [Hallottad-e hírit …]
- [Hallottad-e hírét …]
- [Az alföldi mögyeháza …]
- [Mikor visznek Szeged felé, …]
- [Vajon mit írjak babámnak, …]
- [Setít a tömlöcöm, vasrostíly ablakán. …]
- [Vasrostélyon nézök ki. …]
- [Boldogtalan sorsa egész életemnek: …]
- [Ó, én szögén lélök, nyomorodott árva, …]
- [Tavasz, tavasz, gyenge tavasz, …]
- [Tisza-víz, Duna-víz, ha mind tinta vóna, …]
- [Lám mögmondtam, rózsám, ne szeress előre, …]
- [Fújdogál a szellő magyar hazám felől, …]
- [Zúzos a tömlöc ajtaja, …]
- [Véremmel írattam …]
- [Madarka, madarka, …]
- [Ablakom rostélyán …]
- [Imhol kerekedik …]
- [Amott kereködik egy kis sütét fölhő, …]
- [Szállj le, holló, szállj le, …]
- [Vidd el, madár, vidd el, levelemet vidd el …]
- [Szabadkai mögyeháza …]
- [Ha felmegyek Budapestre, …]
- [Elmentem én Budapestre. …]
- [Ha felmegyek Kecskemétre, …]
- [Esik eső, csak úgy szakad! …]
*
rabének, rabnóta
lírai-epikus helyzetdal, szabadságától megfosztott személy fogságáról, szenvedéseiről szóló panaszos ének. Műfajilag is eltér a politikai →börtöndaltól és a háborús → hadifogolyénektől. A rabének az utóbbi évszázadok irodalmi és népköltészeti műfaja, esetenként átmeneti típus is akad (18. sz.: – Tavasz, tavasz, gyenge tavasz…). Korábbi rétege régies vonásokat őrzött meg (pl. – Hallottad-e hírét?… kezdőformula) és műfaji rokonságban van egyes klasszikus balladákkal (A fogoly katona, Szilágyi és Hajmási), valamint → bujdosóénekekkel és → történeti énekekkel is. Erdélyi és moldvai rabénekek megőrizték az idegen (tatár, török, német) fogság emlékét (– Madarka, madarka, Ne zavard a vizet! – Véremmel írattam E kis cédulácskám; – Vidd el, madár, vidd el, levelemet vidd el!…), egyébként a legtöbb a hatóságokkal történt összeütközésről (betyárság, szökés a katonaságtól, bűntett) szól, ezeket viszont nem mindig lehet elválasztani a → betyárdaloktól és a →betyárballadáktól (– Pej lovam viszik Gyulára, Magamat vason utána. – Ne hajts, kutya, olyan nagyon, Úgy túl soká leszek vason!). A rabénekek esetleg átveszik a betyárballadák néhány helyét, de még kevesebb bennük a cselekményesség és jóval több a líraiság; pl. a természeti kezdőkép (– Nem arrul hajnallik, amerrül hajnallott; – Orosházárú fúj a szél), a madárral küldött üzenet (– Készülj, édes fecském, Vidd el levelecském!…); ritkábban a kedves otthonának megszépítése (– Ónos az ablaka, Üveg az ajtaja; Az ablak alatt van Egy édes almafa…), általában az érzelmi reflexió a jellemzője. A rabénekek majdnem mind első személyben szólnak, ez a dalok keletkezésére is utal; a legtöbb és legszebb darabot a D-Alföldön gyűjtötte Kálmány Lajos, ahol Ráday Gedeon (1829–1901) vésztörvényszéke is működött (1868–1871). E látszólag személyes jellegű rabénekek néhány típusra korlátozódnak, mint a → keservesek is, tele vándorversszakkal, költői közhellyel és → formulával. A lírai „hős”-ről úgyszólván semmit nem tudunk meg, elítéltetésének okára pl. csak nagynéha történik utalás (– Ülöm a tömlöcöt hat szilaj tinóért, Zörgetem a vasat nyerges paripákért…), hasonlóan kerülik az elfogatás, ítélet stb. részletezését, legfeljebb a tárgyalásról szól mindig ugyanaz a formula (– Látom az urakat: Huszonnégyen vannak, Mind a huszonnégyen Rólam törvényt szabnak…). Annál részletezőbb, költőibb a sokféle panasz: a börtön ridegsége (– Az én égő gyertyám: kígyók, békák szeme; Takaródzó párnám: tömlöcöm teteje; – Bóthajtásos az én szobám, Még a hódvilág se süt rám…), a kegyetlen bánásmód (– Nehéz vasban vagyon a kezem, a lábam; – Úgy néznek ránk, mint hóhér láncon tartott ebre…), a silány rabkoszt (– Más jóllakott, én koplaltam; – Megsárgított a vármegye kenyere…) stb. E panaszok formuláinak jó részével a → katonadalokban is találkozunk. Jellemző tartalmi-szerkezeti elem még az üzenet (– Ha kérdi, hogy vagyok? Mondd meg, hogy rab vagyok!…), a szabadulás reménye (– Fölszállott a páva vármegyeházára; – Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok…), valamint a kettős magatartás: ígéret a javulásra (– Megjobbítom életemet…) vagy a bosszúra (– Ha kiszabadulok nyárba, Tudom, sok ember megbánja!…). Női rabénekkel csak újabban találkozunk; ezek még közelebbi típusrokonai egymásnak, mint a többiek. – A régies rabénekek között még van strófátlan és bokorrímes is, egyébként általános a 4 sorból álló, páros rímű versszak, a sorok rendszerint 8 szótagosak. A rabénekek 4–5–6–7 versszakosak, tehát hosszabbak a lírai dalok átlagánál. – Irod. Ecsedi István–Bodnár Lajos: Hortobágyi pásztor- és betyár-nóták (Debrecen, 1927); Kálmány Lajos: Alföldi népballadák (K. L. hagyatéka II., sajtó alá rendezte Ortutay Gyula, Bp., 1954); Ortutay Gyula–Katona Imre: Magyar népdalok (II., Bp., 1970).
|