|
Eugéniusz testamentuma - I.
Boldog-boldogtalan, bölcs-balga
Az aranykor helyett földi pokol
Táltosparipa helyett állatorvosi ló
Emberélet-minőségrontás ABC: szabály- és példatár
Lassan kocsis, hogy a kocsi ne rázzon,
Hogy a babám gyönge szíve ne fájjon.
Nincs az úton, se patika, se gyógyszer, se orvos
Babám gyógyít, nem a katonaorvos.
Beteg vagyok, a szerelem betege.
Két fekete szemmel vagyok megverve.
Két fekete szemmel vagyok megverve, megverve;
Nem gyógyít meg csak a babám szerelme.
*
Lassan kocsis, lassan,hogy a kocsi ne rázzon.
Hogy az árva szívem a babámért ne fájjon.
Nincs az úton sem patika, sem orvos,
Babám gyógyít, nem a, nem a bánáti orvos.
Ha meghalok anyám, széles úton vigyenek.
A temető elé szépen le is tegyenek.
Ne sirasson, senki csak a nagyharang,
Majd a temetőben elsirat egy vadgalamb.
Ha meghalok anyám, meghagyom a babámnak,
Ne sirasson engem hétköznap csak vasárnap.
Mert vasárnap jobban ráér siratni,
Sűrű könnyeivel a síromat öntözni.
https://www.youtube.com/watch?v=yY0UVG2tmwE
&
https://www.youtube.com/watch?v=ibMshGKL-mU
*
Édes Anyanyelved helyett egy mostohán,
egy iskolában tanított mesterséges nyelven beszélsz
*
Már életedben végrehajtod végrendeleted,
mindened szétosztva kisemmiződsz, izolálódsz stb.
*
Bolondos, önveszélyes ötleteid vannak:
a nyílt tengeren fogsz hozzá hajód átépítéséhez
*
Nem aggaszt, ha süllyedsz a mocsárban,
hisz kezeddel, a hajadnál fogva majd kihúzod magad…
*
Tűkön ülsz, szöges ágyon fekszel
és élve nyeled a békát – mintha fakír lennél…
*
Annyira buzog a vállalkozókedved,
hogy mindennap egy egészen új életet kezdesz
*
A parkett ördöge lehetnél,
de te mégis inkább borotvaélen táncolsz
*
Ha véletlen ráléptél főnököd lábára,
hetekig esedezel sokszoros bocsánatáért
*
Kultuszfilmjeidből koppintod le:
hogyan mosolyogj, járj, öltözz és viselkedj stb.
*
Vagy betömöd füled a szirénhangokra,
vagy életfogytig szigetükön raboskodsz
*
A világi hívságok ellen tiltakozva
a nyomorig ingerszegényíted környezeted
*
Elég csak valamit erősen akarnod,
a többi már pusztán részletkérdés
*
Nem bírod elviselni, hogy
vége a nyárnak – felbosszant egy hulló levél
*
Nagy ívben kerülöd az embereket,
vagy nekik is terhesen jótékonykodsz
*
Vagy a nyomor tesz fásulttá,
enerválttá, vagy „agyadra megy a jólét”
*
Származásod miatt vagy féltéglával
vered a melled, vagy elbujdosol szégyenedben
*
Bekötött szemmel akarsz tájékozódni,
s így darázsfészekbe nyúlsz, viperafészekbe lépsz
*
Megfeszülve szorítod össze a szádat,
nehogy egyszer akaratlan is elnevesd magad
*
Olyan keserű konzervált szájízed,
hogy az édest is magához hasonlítja
*
Saját fegyvered veszik el tőled
és visszafelé sütik el – általa leszel nevetséges
*
Már eleve romosan építed házad-várad,
mert neked ez így romantikus-nosztalgikus…
*
Kriptát, hullaházat csinálsz házadból,
szükséged van meghalt anyád nyugdíjára
*
Helyrehozhatatlanul megcsonkítod magad
az esetleges rokkantnyugdíjért, leszerelésért stb.
*
„A pénz nem boldogít”
az életigéd: úgy szórod, mintha égetné a markod
*
Ha véletlenül kitudódik,
hogy feltaláltál valamit: te csak becsmérled
*
Ha nem tudod megtenni azt,
amit kellene, azt se teszed meg, amit lehet
*
Gyakorlod magad, hogy adott
alapanyagból a legpocsékabb étel-élet készüljön
*
Szívesebben hallgatod
a hangutánzókat, mint a madarak eredeti „énekét”
*
Előítéleted miatt megcsal a látszat:
a gebében nem látod meg a táltos paripát
*
Mások fényében sütkérezel,
s azt hiszed, hogy te magad világítasz
*
Te olyannyira vágysz látni,
hogy egyenesen a napba nézel s megvakulsz
*
Életmottód: ha megnősülsz:
megbánod – ha nem nősülsz meg: megbánod
*
Feleséged neked próbababa:
ha nem alkalmazkodik hozzád, újra cseréled
*
Levagdosod magadról a „felesleget”,
hogy kiderítsed: mi létfontosságú
*
Felebarátaidnak se szeri, se száma,
de ezekből egy egész sem rakható össze
*
Méltatlanra pazarolod
szellemi, lelki és fizikai energiád jó részét
*
Csak azért futkosol és nyüzsögsz,
fontoskodsz, mert nincs hazahívó-váró otthonod
*
Legszívesebben már húszévesen
nyugdíjas lennél megúszva a felnőtt férfikort
*
Nem élhetsz szertelenül:
ez nyugtat, altat és izgat, üdít és gerjeszt stb.
*
Önként viszel egy rakás pénzt
életveszélyes mellékhatású „orvosságért”
*
Alig szabadultál, máris visszavágysz
a börtön „otthonos” létbiztonságába
*
A bánat szétszedi eszedet, hogy hited
szerint annyi mindent nem tudsz jóvátenni
*
Már leggyűlöltebb ellenségednek is
meg tudtál bocsátani, de magadnak nem
*
Ismeretlen tettes meglop,
s te mindenkin levered, így ő is benne lesz
*
Életed veszélyes helyzeteidnek
megoldására hasonmás dublőröket bérelsz
*
Nem mersz bringázni, evezni
és repülni: beéred ezek szimulációs gyakorlásával
*
Hebehurgya, Hűbele Balázs,
aki előbb – mindenbe bele - vág, azután mér(i fel)
*
A tett halála az okoskodás –
a túl sok agyalás miatt passzívan múlsz ki e világból
*
A közszerepléseiden még valahogy eljátszod,
hogy duzzadsz az önbizalomtól – után béka feneke…
*
Még a legépítőbb baráti kritikát is
a személyed elleni ellenséges támadásnak veszed
*
Csekélyke önbizalmad azzal dagasztanád,
hogy pl. rendőri pályára, cerberus portásnak mész
*
Aki a kisebbrendűségi komplexusát
nagy autók birtoklásával akarná kompenzálni
*
Aki semmit nem ad a „külső képre”,
az ő titkos „belső boldog” világában bujkál…
*
A reménytelen ember, aki úgy keresi
önmagát, hogy közben maga elől menekül
*
Csak a karod kéne kinyújtanod
szíved választottjáért, de te „Istenre vársz”
*
Nem ülsz bele a feléd kerülő
mentőcsónakba, neked Isten ígért segítséget
*
Árnyékbokszolva mindenkit ütsz, vágsz:
így a téged bántót is bizton megbünteted
*
Alig várod már, hogy „megboldoguljál”,
ezért azután két végéről égeted a gyertyát
*
Mindenki eszén túljárva próbálsz mindkét
hadban álló félnek kémkedni – kihasználnak, eldobnak
*
Egyik nap tehetetlen porszemnek,
a másik nap mindenható istennek képzeled magad
*
Már csak azért is a te bánatod a legnagyobb,
mert nincs kivel megosztani, így inkább felszorzódik
*
Kis örömed csak 1-gyel tudod „szorozni”,
mert nincs kikkel megosztani: megsokszorozni
*
Individualista önfejűségedben lemondasz
a „több szem többet lát”-ról, a kollektív bölcsességről
*
Úgy akarsz remekművet alkotni,
hogy egyszerre tízen fogják a kezed
*
Annyira unikum kívánsz lenni,
hogy nem örülsz a hozzád hasonlóknak
*
Nincs hű társad, aki a te
hiányaid kompenzálná, hibáidat kijavítaná
*
Nem tudsz csapatban játszani,
ahol egymást kerekké egészítitek ki
*
Ha Neked éppen rossz napod van,
nincs aki elűzze a felleget és felderítsen
*
A rosszindulat bumerángja:
másnak ástál vermet és magad estél bele
*
Ha te engedelmességet fogadtál,
akkor ez csak feltétlen és vak lehet
*
Miattam senkinek ne legyen
rossz érzése: minden kívánságotokat teljesítem
*
Ha koldus vagy, királyfi akarsz lenni,
ha királyfi, akkor meg koldus – mindig a másig véglet
*
Hatalmas pofonokat osztasz,
de az első meglegyintésre rád számolnak
*
Szexuális nyomorod jéghegyének
az egy-egy – bűntudatos? - önkielégítés a „csúcsa”
*
Egy csónakban evezel az Élet tengerén,
míg csak ki nem kötsz/hajód nem törik a Bánat szigetén
*
Már hogyne vedelnél, hisz bánatod van –
persze, hogy bánatos vagy, hisz sokat iszol!
*
A nyomda ördöge által
megbolondított szakácskönyvből főzöl magadnak
*
Beengeded anyukád rendet rakni,
selejtezni – azóta nem találsz semmit
*
Annyira „szereted” kisgyerekedet,
hogy nem engeded el a kezét, nehogy felnőjön
*
Előbb egészséged elvesztése árán
meggazdagodsz, majd mindent orvosságra költesz
*
*
Nem keresve bűnbánatot/bocsánatot
még éjjel is a lelkiismeret kínpadjára vonod magad
*
Egyre alább adod: ha ló nincs,
szamár is jó – sötétben minden tehén fekete
*
Azt hitted, ha felépül végre a házatok,
akkor otthonotok is automatikusan megteremtődik
*
Addig-addig mondogatod, míg
elhiszed: nálad nincs szerencsétlenebb
*
Nem az általad (viszont)szeretett, hanem
a távolról csodált embereket és helyeket keresed
*
A szülők tiszteletébe nálad beletartozik,
hogy ők választanak pályát és párt neked/helyetted
*
Annyira csak a távolabbi jövő érdekel,
hogy hibernáltatod magad 200 évre – úgy kell neked…
*
Az előjelekre nem figyeltél:
a bekövetkező csapás készületlenül ér
*
Mintha pótolható, klónozható eszköz
lennél: magadat is kegyetlenül kizsákmányolod
*
Képzelgésed és szemed egyre
többet kíván, s így elrontod gyomrodat
*
Megvárod, hogy megjöjjön hozzá a kedved,
akkor esetleg még nyújtasz is elsősegélyt…
*
Életed meghosszabbítandó
az éjt is nappallá teszed, így rövidíted meg
*
A farkasok felkergettek egy fára:
egy kézzel csimpaszkodok, másikkal magam alatt vágom
*
Váltig próbálok elbújni önmagam
és isten elől új és újabb búvóhelyekre
*
Legfeljebb nullszaldósra jövök ki,
mikor a jó tündértől hármat kívánhatok
*
Nem győzök panaszkodni, hogy a strandon
lármáznak, fröcskölnek és „pernahajderek”
*
A legeslegjobb barátomat küldöm el
magam helyett udvarolni, szépet tenni
*
Noha van, lenne most mit enned,
mégis levágod az aranytojást tojó tyúkot
*
Egyszerre akarsz tízfélét csinálni,
szimultán tíz felé figyelni, szimultán sakkozni
*
Többet erővel mint ésszel:
miért ülnél csónakba, ha átúszhatod a tavat
*
A Dunába ugrasz, ha nem te játszod Tarzant,
noha egy lábad – neked, a szerephez is - hiányzik
*
Túlfejlett hiúságodnak hízelegve
naponta kiéneklik a sajtot a szádból
*
Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten:
elpusztítod, amit a jégeső még meghagyott
*
Miért rohannál fejvesztve a vízért,
hogy oltsd a tüzed: csak a szomszéd háza ég
*
Szigorúan ahhoz tartod magad,
ahogy nevelőid „idejekorán” elkönyveltek
*
Kétféle állapotban leledzel:
vagy részeg disznó vagy másnapos vagy
*
Kishajót és repülőt hajtogatsz
a papírpénzből és útjára engeded
*
Bolhából elefántot csinálsz:
kis botlásod halálos bűnné nagyítod
*
Bűneid eufemizmusokkal bagatellizálod:
pl. az ordas hazugság=füllentés, lódítás stb.
*
Hárommilliárd nőt egyenként szemügyre véve
keresed azt az egy Igazit, akivel egykor egy voltál
*
Egy számodra elérhetetlen nőbe vagy „szerelmes”,
hogy halálodig kéjeleghess, szenveleghess bánatodban
*
Képtelen vagy beletörődni
bajusztalanságodba: szélhámosok martaléka leszel
*
Nem számolsz a következményekkel:
jó szándékokból kövezed utad a pokolba
*
Hagyod magad manipulálni:
bőven termő bamba diófává növöd ki magadat
*
Rutinból akarsz élni,
mintha kétszer beléphetnél ugyanabba a folyóba
*
Egy hosszú életen át sikerül
megőrizni inkognitódat önmagad előtt
*
Élő, érző szívű emberek között
úgy mozogsz mint elefánt a porcelánboltban
*
Ha egyszer végre szerencséd lett,
azt hiszed mostantól bérleted van hozzá
*
Kohlhaas Mihályként mondod:
legyen igazság, ha belepusztul a világ is, a családod is…
*
Azzal áltatod magad, hogy
egy helyen boldog lennél: Atlantiszon
*
Amíg nem kapod meg a vegyelemzést,
addig nem iszol, inkább szomjan halsz
*
A kalapáccsal muzsikálsz,
a dobgitároddal meg szeget versz be
*
Felmegy a függöny, ott ül a százfejű Cézár,
és egy másik protekciós álzenésszel kéne muzsikálni
*
Hiszékenységed nem ismer határokat:
eladják neked a Lánchidat, a Vérmezőt is
*
Csak annak hiszel, amit látsz:
azt meg elég látni (kivéve a zsiráfot…)
*
Nyavalyogsz, hogy halandó lény vagy,
de délután már időtékozlóan őrjítően unatkozol
*
Meg akarod komponálni életedet,
s így elhanyagolod a nap kötelességeit
*
Betegesen félsz, hogy meglopnak:
non stop pénzed számolod, el- és kiásod
*
Csak más kárának örülsz,
de azon mégis bánkódsz, hogy nincs kivel megosztani
*
Amíg élsz, nem bocsátod meg
magadnak, hogy nem királynak születtél
*
Tartasz a rögtönzéstől, ezért
minden helyzetre bemagolt szöveget darálsz
*
Az emberekben végleg csalódtál,
ezért a kecskére bízod a káposztád
*
Noha teknőcnek születtél,
mégis a versenyfutásban állsz rajthoz
*
Összetéveszted a rajtad élősködőket,
a szesztestvéreket a kipróbált barátaiddal
*
Keresed a bajt: felébreszted
és ingerled a vérszomjas házőrző cerberust
*
Drága időd nagy részét arra áldozod,
hogy szellemi gumicsontokon rágódsz
*
Időrablóknak nyitsz ajtót
és szinte végtelen türelemmel vagy hozzájuk
*
Egy mély verembe estél ugyan,
de „büszkén” még barátaidtól sem kérsz segítséget
*
Szép légvárakat építesz magadnak
és még lakbért is fizetsz pszichiáterednek
*
Az egyik hazugság szüli a másikat,
nagyobbat: a hazugságlavina maga alá temet
*
Neked a jónál is jobb helyzet kell,
s így elpuskázod a ritkán feltűnő nagyvadat
*
Nem járulsz hozzá kisujjad levágásához,
végül amputálni kell a lábad – sőt: vérmérgezés visz el
*
Egyből és elsőre a világrekord
súlyt akarod felkapni és felemelni
*
Tudsz gondolkodni is, beszélni is,
„csak” a helyes sorrendet nem tudod
*
Azt követeled, ami ki nem érdemelhető:
ajándék, kegyelem (pl. szívesség, hála)
*
Semmiről nem tudsz lemondani
a kincses barlangban: rád zárul és odaveszel
*
A biztonság kedvéért lassan autózol,
s így kerülsz/hozol mást a legnagyobb veszélybe
*
Mindig tovább nyújtózkodsz
mint ameddig a takaród ér: örökös pénzzavar
*
Úgy akarnád kibrusztolt nagy szerelmed
örökre magad mellett tudni, hogy magadhoz láncolod
*
Végkimerülésig kajtatsz, futsz, loholsz
egy olyan szekér után, mely nagyon nem akar felvenni
*
A jó csengő, szép kinézetű szabadságot akarod,
de az árát – a felelősséget, áldozatot stb. – nemigen…
*
A bálon oly jól leplezett jelmezed, álarcod,
hogy végleg magadon hagyod, s hozzá hasonulsz…
*
Kihagyod a küzdelmes, emberpróbáló felnőttkort:
gyermeteg, infantilis maradsz szenilitással megspékelve
*
Annyira szerény mafla, árvácska ibolya vagy,
hogy életszínjátékodban is csak statisztálsz
*
Gyakorlat teszi nap mint nap a mestert:
memóriádból kiszelektáltál, gyomláltál minden szépet
*
Nem mosakszol meg, inkább mást is bemocskolsz,
hogy tisztábbnak látszódj – hiszen minden relatív!?
*
Örök haragot tartva – ahogy Shaw írja –
más vétkéért folyamatosan önmagad bünteted
*
Mindenáron hős akarsz lenni:
életveszélybe sodorsz, hogy esetleg megments
*
Ami ingyen van, azt különösebben nem értékeled:
a természeti-emberi szépet, a szellemi közkincseket stb.
*
A – sok - mindent pótló szerelem helyett
ezt próbáltad – hasztalan – tanulással, sporttal pótolni
*
Gyermeked fájdalmas elvesztése miatt
a megmaradtat nagyon elhanyagolod vagy elkényezteted
*
Sorra falod az újabb boldogságpirulákat,
de nem a Paradicsomban, hanem a detoxikálóban végzed
*
Sehol nem versz gyökeret,
nincs otthonod – hajt tovább „cigány véred”
*
p.s.:
Mindennapi és ünnepi tét- és létkérdések
Gondolatébresztő/serkentő vázlatok arról,
Hogy min múlik, min áll vagy bukik boldogságunk,
Teljes értékűnek ítélt és érzett egyszeri életünk.
Csak ez emberi élet lehet ennyire fent vagy lent…!?
Az evés-ivás nem az öröm, de a bánat forrása lesz?
Kivirulunk-e az egészségben, vagy betegeskedünk?
A szerelem megtáltosít, vagy átkozott gyötrelmet okoz?
A szex tiszta gyönyörei helyén kínos nyomor, mocsok…?
A házasság mennyországa helyett mindennapi pokol?
Lesz-e édes otthonunk, s - nem csonka - családunk?
Hivatásunkat gyakoroljuk, vagy bérért rabszolgálunk…
Éltető vagy (ön)gyilkos lesz-e e humorunk stb. stb.
(bővebben minderről majd a leendő "fejlécben...)
|
