Payday Loans

Keresés

A legújabb

Hivatás - árulás - pokoljárás I.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2018. február 24. szombat, 07:18

Képtalálat a következőre: „moliere plakát”

Nagy Jenciklopédia – XXI.

Értelmiségiek, segítők, vezetők

Nagy magyar életminőség-vizsgálatok

Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – I.

Képtalálat a következőre: „shakespeare plakát”

Arany János

Rendületlenül


Hallottad a szót: „rendületlenül -”

Midőn fölzengi myriád ajak

S a millió szív egy dalon hevül,

Egy lángviharban összecsapzanak?...

Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon

Merő szokássá szent imád ne váljon!


Sokban hívságos elme kérkedik,

Irányt még jóra, szépre is az ád;

Nem mondom: a hont ők nem szeretik;

De jobban a tapsot, mint a hazát...

Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon

Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!


Fényt űz csinált érzelmivel nem egy,

Kinek világát csak divat teszi:

Őnála köntös, eb, ló egyremegy,

S a hon szerelmén a hölgyét veszi...

Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,

Külcsillogássá szent imád ne váljon!


Van - fájdalom! - kinek cégér hona.

Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:

Ki innen! e hely az Úr temploma:

Rátok az ostor pattogása vár!...

Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:

Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!


Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -

Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,

Gyarló erényünk öntagadni kész,

Mint Péter a rettentő éjtszakán.

Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -

De kishitűvé szent imád ne váljon!


Szeretni a hont - ah! még nehezebb,

Midőn az ár nő, ostromol, ragad...

És - kebleden be-vérző honfiseb -

Bújsz a tömegben, átkos egymagad.

Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon

Káromkodássá szent imád ne váljon!


Hallottad a szót: „rendületlenül?”

Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -

Lenn a sikamló tér, nyomás felül,

Vész és gyalázat el ne rántsanak.

Oh, értsd meg a szót: árban és apályon

- Szirt a habok közt - hűséged megálljon!


(1860.)

Képtalálat a következőre: „shakespeare plakát”

 

*

 

A pokoljáró elit

Virágvasárnaptól a Golgotáig

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni

Ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni

 

*

 

Vissza-

él a tudása

adta hatalommal

vagy gondatlan:

orvosság helyett

mérget kever és „javall”…

 

*

 

Művészi,

színészi képességemmel

és más képzettségemmel

belülről bomlasztani

más pártokba befurakodok, infiltrálódok

(pl.: anno Az úgynevezett kriptokommunista)

 

*

 

Ő

olyan okos:

még barátja ügyének

is használ besúgásával…

„És még mindig jobban járt,

hogy én és nem más jelentett róla!”

 

*

 

Dal-

szövegek

elő-bírálati

bizottságosdis kiherélését,

vadcsikók kezes mutatványos

lóvá idomítását vállalom!

 

*

 

Nekem

csak előfutáraim

és epigonjaim vannak,

méltó utódot egyet se

látok, pláne nem képzek

 

*

 

Nincs szívem

- pláne nem kilenc évig –

várni és selejtezni:

minden egyes szavam, rajzom

egyből kőbe, gránitba vésem

 

*

 

A

birkaiskola

mestereként

nem bünteted,

de még jutalmazod is

a legnagyobb lógósokat

és a vad szamarakat

 

*

 

Koncepció nélkül,

de hangyaszorgalommal

mindenfelé és mindent keresek,

gyűjtögetem az „adatokat”

 

*

 

Kegyetlenül

ráborítom a bilit

a  jó eséllyel bűntudatos

drága – jegyet vásárló –

színházi közönségemre…

 

*

 

Miért

legyek pont én

tisztességes értelmiségi,

hisz engem is kiterítenek úgyis…!

 

*

 

Civil kurázsis

kezdeményezéseket

szétaggodalmaskodok,

szétokoskodok, szétzilálok

 

*

 

Az

a kritikus

és kultúrpolitikus,

vagy az szeretne lenni,

aki pontosan előírja,

miként alkossanak remekműveket

 

*

 

A

szcientológia,

az agykontroll stb.

apostolaként

ígér gyors, olcsó

és szenvedésmentes

megváltást és

tuti boldogságot

 

*

 

Saját házi

oltáromon

családomból

élő-égő ember-

áldozatokat mutatok be

 

*

 

Nem

élvezem, s

ezt másnak se ajánlom,

de mindenkinél jobban

érteni vélem a műalkotásokat

 

*

 

Engem

nem lehet,

nem is hagyom kiiktatni

az isten és az egyszerű laikusok

közötti kapcsolatból

 

*

 

Érződik

s éreztetem:

csak megélhetési

kényszerből végzem

a nevelői, pártfogói,

börtöntanári és lelkészi

munkát, hivatást

 

*

 

Gerontológusi

karrierem sikeressége érdekében

szegényházba dugom és ottfelejtem szüleimet

 

*

 

Tanári

és osztályfőnöki

hatalma teljes tudatában

úgy tesz, mintha vitatkozna

a neki alárendelt diákjaival

 

*

 

Megalázó-

megszégyenítő

kínzások és büntetések,

pl. nők meztelen vessző-

futásának értelmi szerzője

 

*

 

Sok

közpénzt költve

szervez olyan társadalom-

kutatást, aminek a végeredménye

az elején borítékolható lett volna…

 

*

 

Addig és úgy

kutatja az ún. közvéleményt,

míg „igazolja” előfeltevését,

a megrendelő elvárását

 

*

 

Képtalálat a következőre: „paul johnson könyv”

 

*

 

A

kegyetlen

szakmai soviniszta

matematika stb. tanár

csak kudarcélményt okoz,

leselejtez, korrepetáltat és megutáltat…

 

*

 

Az

a riporter,

műsorvezető vagyok,

aki kőkeményen feszeget

borítékolt álkérdéseket…

 

*

 

Előbb

meghallgatod

a politikai vagy

lelki vezetődet,

majd magadévá téve

kialakítod az önálló

„egyéni véleményed”

 

*

 

Minél

kevésbé

van meggyőződve

üdvössége módjáról,

annál vehemensebben,

agresszívebben agitál mellette

 

*

 

Közömbösen

sorsára hagyom

a jogsértett kisembert,

de országos botrányt csapok

egy komolyzenei tévécsatorna ügyében…

 

*

 

Saját

s közösséged

zsidós fóbiáit

ki nem gyógyítva

nem disztingválsz:

fasiszta csőcselékezel

utcai tüntetőket

 

*

 

Szerinted

a „bennszülött”,

„őshonos” magyarok

nem képesek kimagasló

szellemi teljesítményre

 

*

 

Se

boldogan élni,

se boldogan meg-

halni nem tanított,

halálának tragikomikuma

bizonyság az ő életének

hiábavalóságára…  

*

 

Márvánnyal

és a formával

de főleg a meg-

rendelővel küszködve

szenvedsz, őszülsz,

megrokkansz, belepusztulsz…

 

*

 

Hiábavaló volt?

Elkészül el a Nagy Mű –

az itt megy a zúzdába,

te meg most a süllyesztőbe…

 

*

 

Megalázóan

kevés a honorárium –

méltánytalan, hogy

ingyen dolgozol,

sőt: olykor még

neked kell(ene) fizetni…

 

*

 

Szavaid hitelének

biztos aranyfedezete van:

szenvedéstörténeted, passiód…

 

*

 

Jót és

jól szólnál

és tényleg szólsz is,

csakhogy visszhangtalanul,

a pusztába kiáltod…

 

*

 

Olyannyira

világítanál a sötétben,

mint két végéről égő-fogyó gyertya…

 

*

 

ADY ENDRE

A Hortobágy poétája

Kúnfajta, nagyszemű legény volt,
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.

Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szivében,
A csorda-népek lelegelték.

Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.

De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett

 

*

 

Szülőfölded

javát akarva

igazadhoz ragaszkodva

leszel „A nép ellensége” (Ibsen)

 

*

 

A

többségért

kitartóan „lobbizva”

nemcsak kisebbségben,

de teljesen magadra maradsz…

 

*

 

Ki más vállalná

a közutált kisebbség

ügyvivője, védője

hálátlan szerepét?

 

*

 

A

bulvársajtó

szabad prédájaként

indul családod ellen

a hajtóvadászat…

 

*

 

Még maga

a názáreti Jézus Krisztus

sem lehetett próféta a hazájában…!?

 

*

 

A

vissz-

hangtalanság

közönyébe fullasztnak –

még negatív válasz, vissz-

hang, reagálás sincsen

 

*

 

Ha

– nyíltan –

a király fejére

olvasod a bűneit,

ő – titokban – fejed

veheti, vagy eltetet láb alól…

 

*

 

Naponként

vakon ugrasz fejest

ismeretlen – mély

vagy sekély – vizekbe

 

*

 

Nehéz,

veszélyes küldetésed

teljesítésénél csak annak

elszabotálása lenne neked nehezebb…

 

*

 

Képtalálat a következőre: „milos forman ragtime plakát”

 

*

 

Nyílt ön-

élveboncolásod,

viviszekciód

részvétlenül figyeli

a bámész és kandi tömeg…

 

*

 

Szamizdatosként

kerülnek mint a pestisest,

vagy diliház karanténba zárnak,

vagy kitoloncolnak, deportálnak…

 

*

 

Monopol-

helyzetben levő

állampárt-kritikusok

árgus szemekkel,

nagyítóval lesnek

hibáidra, és dög-

keselyűként csapnak le,

ha valamit is elrontasz…

 

*

 

A

jog

szerint

fel kellene

mentened

egy ártatlan gyermek

elvetemült kéjgyilkosát,

és a még nagyobb bűnösök

még eléd sem állnak…

 

*

 

Halált

megvető

bátorsággal

repkedsz, mint

Daidalosz és Ikarosz –

de ez a kutyát se érdekli…

 

*

 

Füledbe

forró ólmot öntenek,

s leszel az új, az énekes Vazul…

(vagy a megsüketült Beethoven)

 

*

 

Egy

kihalófélben

levő és rokontalan

kis nép szigorú nyelvi

börtönébe záródtál…

 

*

 

Zseniális

szójátékaid,

jó pesti, budai,

vidéki humorod

elvileg szinte örökre

lefordíthatatlanok maradnak…

 

*

 

Szakmai ártalom:

addig, oly sokáig

és oly átéléssel alakította

a rá szabott intrikus szerepeket,

míg magánemberként is úgy maradt

 

*

 

Ércnél

maradandóbbnak

szánt és sikerült műved

WC papírra kell írnod –

s szükségben elhasználják…

 

*

 

Ahogyan

a nagy Szókratész,

„az ifjúság megrontójaként”

ő is méregpoharat kap…

…és  nem gyakorlati,

de elvi (ind)okokból

nem menekülhet!

 

*

 

Mihelyst

bajba kerülsz,

a legígéretesebb tanítványod

tagad meg először, háromszor…

 

*

 

Leghamarabb

akkor ismernek el,

amikor már a halálos ágyadon fekszel,

s ezzel még az utolsókat rúgják beléd…

 

*

 

Vagy

meg sem értik,

fel se fogják a műved,

vagy – akár szándékkal –

teljesen félremagyarázzák…

 

*

 

Hivatásodnál fogva

túl sok titkot bíztak rád,

s te retteghetsz a kifecsegéstől,

hát még a kínvallatástól…

 

*

 

Épater le bourgeois!

Te megbotránkoztatod a nyárspolgárt,

ő meg piti, buta és aljas bosszút áll rajtad…

 

*

 

Ha

se orvos,

se jogász,

de bölcsész akarsz lenni:

szüleid „kitagadhatnak”,

a diáknyomor az osztályrészed

 

*

 

Neked kell

lerombolni

a hamis illúziókat,

amiért bármi mást,

csak pont köszönetet ne várj…

 

*

 

„Különc”

s hopp-kopp

életmódod miatt

még saját gyerekeid

elvételével is fenyegethetnek…

 

*

 

Platón

a barátod,

de esetleg elveszítheted,

mert a teljes igazságból

még az ő kedvéért se engedhetsz…

 

*

 

A

világ

más táján

szent dalnok

lett volna belőle -

a Hortobágy elvetélt,

káromkodó-fütyörésző poétája…

 

*

 

Neki kell

Antigonéként

eltemetnie a halott testvért,

olykor-sokszor akár élete és

szerelme boldogsága árán is…

 

*

 

Könyv-heti

sátorban toporogsz,

és „Nagyon fáj”:

nem veszi senki

a vérrel írt köteted!

 

*

 

Non

profit

szellemi

vállalkozása

dotáció híján

csak veszteséget „termel”

 

*

 

Csak

zenédre lehet

igazán sírva-vigadni,

de amúgy s az utcán

csak lenézett cigány vagy

 

*

 

Képtalálat a következőre: „wajda film plakát”

 

*

 


Reményik Sándor

Az Ige

 

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

És áhitattal ejtsétek a szót,

A nyelv ma néktek végső menedéktek,

A nyelv ma tündérvár és katakomba,

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

E drága nyelvet porrá ne törjétek,

Ne nyúljon hozzá avatatlanul

Senki: ne szaggassátok szirmait

A rózsafának, mely hóban virul.

Úgy beszéljen ki-ki magyarul,

Mintha imádkozna,

Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!

És aki költő, az legyen király,

És pap és próféta és soha más.

Nem illik daróc főpapi talárhoz,

S királyi nyelvhez koldus-dadogás.

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,

Ki borát issza: Élet borát issza,

Előre néz s csak néha-néha vissza -

S a kelyhet többé nem engedi el!

 

*

 

Matek

zsenidet

nem önhibádból

csak olcsó cirkuszi

mutatványokban kamatoztathatod…

 

*

 

Csak

két utad volt

értelmiségiként:

az egyik az ital,

a másik nem járható…

 

*

 

Mesterséges

stimuláló szerekkel

próbálok ihlethez jutni,

s így függővé válok…

 

*

 

Neked is

betömték a füled,

s így nem hallottál semmit, vagy:

nem kötöztetted ki magad az árbochoz,

s így ott is ragadtál a szirének szigetén

 

*

 

Hiába

méltánytalan

a rossz kritika,

mégis örök időre

felhagytál az írással…

(Berzsenyi Dániel)

 

*

 

Mindenki

rajtad röhög –

mint a bibliai Noén,

aki a sivatagban építette a bárkáját…

 

*

 

 

Képtalálat a következőre: „moliere plakát”

 

 

*

 

Vannak idők,

amikor te nem

veheted át a kitüntetést,

pedig jól jönne a pénz és

jól esne az elismerés is…

 

*

 

Pál-

fordulásával

az üldözöttek mellé áll,

s elkezdődik hosszú,

holtig tartó vesszőfutása…

 

*

 

Nem tér

ki a hitéből,

ott áll és nem tehet másként,

így prédikátorként nem lelkipásztor,

de egy hadigálya rabevezője lesz…

 

*

 

Napi

betevődért

huzatos aluljárókban

szemérmesen koldulsz

egy szál gitárral vagy mással…

 

*.

 

Neked

csak tiszta

eszközeid lehetnek,

„szellemi ellenfeled-

ellenséged” nem válogat…

 

*

 

Egy

mindenkiért

és majdnem

mindenki egy ellen:

rád nemegyszer ez a

nem fair „játék” vár…

 

*

 

Ha

egy Defoe

a Robinson

Crusoe kéziratával

oly megalázóan előszobázott,

te mire számíthatsz?

 

*

 

Az

önfeladásig

asszimilálódsz

vagy lassan, de

biztosan éhenhalsz:

na, ebből a kettőből

tessék „választani”!

 

*

 

A suszterből lett komisszár vagy az újgazdag,

- de még az elszemtelenedett suszterinas is -

beledumálhat, beleavatkozhat a műhelymunkádba…

 

*

 

Mert

tüzet hoztál

az emberiségnek,

hogy javíts életminőségén,

örökre leláncolt és kínzott

Prométheuszként szenvedsz…

 

*

 

Nemcsak

az elsőbbséged vitatják,

de még meg is vádolnak plagizálással

 

*

 

Szép dolog

a repülés úttörőjének lenni,

de ki kötne veled életbiztosítást

 

*

 

Keservesen

keresed kenyered

a medvék által lenézett

ún. „könnyű műfajban”

 

*

 

Nálad

a Szellem,

a Költészet:

de a Disznófejű Nagyúr

csak ül, csak ül az aranyán…

 

*

 

Fénytelen

harcokba kényszerítve

lassan, de biztosan elkopsz, felőrlődsz..

 

*

 

A

háborús

hisztériában nehéz

legalább egy emberként,

egyedül pacifista maradni –

kikiáltanak nemzetietlennek,

hazaárulónak stb.!

És akkor jaj neked!

 

*

 

Amíg ők

játszottak a téren,

addig te billentyűket

gyúrtál egy zongorán,

pedig majd megszakadt

a szíved zsivajukra..

 

*

 

Az illegalitásba szorult

szellemi-politikai mozgalom,

az „alvilág” se oly romantikus belülről

egy „puha” diktatúrában, rendőrállamban…

 

*

 

Nem

bújhat ki

a nyomasztó

felelősség alól:

amputáljad-e

a beteg lábat?

 

*

 

A

király

bolondjaként

feszegeted a határokat –

és az ostor rajtad csattan!

 

*

 

Szinte

lehetetlen, de mégis:

zsarolhatatlannak kell

lenned és maradnod,

nem lehet semmilyen

titkolt „disznóságod”…

 

*

 

Gyökereit kitépve

hány szellemi embert

száműztek idegenbe

akár életfogytiglan is?

 

*

 

Képtalálat a következőre: „szókratész plakát”

 

*

 

Ady Endre

A muszáj Herkules

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.

Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.

De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.

Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?

Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.

 

*

 

A

magad

útját kell járnod –

nincs kit követni,

utánozni vagy kérdezni...

Mintha egyedül vágnál át a sötétben

a mocsáron vagy a taposóaknás réten…

 

*

 

Olykor

odalehet

minden igyekezet,

egy csapat többhavi

megfeszített munkája,

ha a nézőtéren egyvalaki

rosszkor tüsszent,

s nem akarva

a tragikus komikussá válik…

 

*

 

Nem

feltétlenül,

de drágán, gyakran

koldusbottal fizeted

meg függetlenséged árát

 

*

 

Hiába

van az,

hogy te csak a

népzenét, nép-

táncot gyűjtöd,

ezt a Hivatal akkor is

államellenesnek minősíti,

ha te pl. egy kisebbségi magyar vagy

 

*

 

Aki

próbált már

csak egyszer is

árral szemben úszni,

széllel szemben járni,

annak lehet némi fogalma

a szellemi pályán futásról…

 

*

 

A

nálunk

mindig aktuális

magyar közmondás szerint:

mondd meg az igazat és betörik a fejed

 

*

 

„Miért

ne legyek

tisztességes,

kiterítenek úgyis!”

(József Attila)

 

*

 

A

modern

diktatúrákban

a legrosszabb sorsa a börtönben

az úgynevezett politikai foglyoknak van…

 

*

 

S

ha még

mártírt se

csinálnak belőled? –

Diliházba zárva

hospitalizáció a sorsod -

szépen leépülsz, bedilizel…

És akkor már nem zseni,

de szimpla őrült leszel!

 

*

 

A

művészetért

hozott áldozatnak

jelképes drámai példája Farinelli,

a fiatalkorában kasztrált énekes…

 

*

 

Egy

életen át

beleadtál apait-anyait,

mégiscsak selejtet termeltél…

(ez is benne van a pakliban…)

 

*

 

Érzékenyíteni kell magad,

szinte hiper szenzibilis szeizmográffá -

de így minden kis szurka-piszka is nagyon fáj…

 

*

 

Kívülállók

„homokosnak” gondolnak –

belül állók meg el akarnak csábítani…

(s ha nem sikerül, akkor kiebrudalni)

 

*

 

Mint Cassandra:

meg vagy verve

a jóstehetséggel,

ráadásul még

nem is hisznek neked…

 

*

 

Ha

nem zengsz

dicshimnuszt

az aktuális zsarnokról,

akkor biztosan vár rád

a walesi bárdok máglyahalála

 

*

 

Egy

íratlan,

de érvényesített

„szilenciummal”,

ill. feketelistával

könnyen, mégis

súlyosan „büntethetnek”

(és nincs hova fellebezni)

 

*

 

Vagy

a víz alá

nyomnak –

vagy egy üres

medencében lehetsz

„szabadúszó”…

 

*

 

Folyton

ébren és

résen lenni,

nehogy bekapj

egy csali mézesmadzagot…

 

*

 

Hősiesen

kell elviselned

annak látszatát,

hogy ingyenélő,

parazita, élősködő figura vagy!

 

*

 

Vagy

apokriffá

stigmatizálják,

indexre teszik,

netán bezúzzák

könyved,

vagy unt-

utált kanonizált

kötelező olvasmány lesz

 

*

 

Mivel

folyton

az Eget kémleled,

megbotlasz minden

kis földi akadályban –

becsapnak, kinevetnek,

lenéznek, kihasználnak…

 

*

 

Kiközösítik a kollegák,

mert neki a betege fontosabb

mint „a mundér becsülete”…

 

*

 

Túl jól

sikerült a kulcsregény:

típusaiban sok ismerős

magára ismer s megsértődik,

megutál - vagy még

bosszút is áll rajtad,

családodon…

 

*

 

Csak

az biztos,

hogy kétes,

bizonytalan

egzisztencia vagy –

ki lenne így a párod,

egy életre társad?

 

*

 

Te vagy

az a naiv

bolond lány,

aki más súlyos

bűnét is magára vállalja?

 

*

 

Nem

tehetsz róla,

csak irtózatosan

szenvedsz tőle, hogy

stréber epigonok követnek

és próbálják felfalni a mesterüket…

 

*

 

Ha nyíltan

nem is mernek

veled szemben fellépni,

alattomban viszont annál

hathatósabban betartanak!

 

*

 

Pont

azok a

pályatársak

lesznek leg-

hangosabb

ellendrukkerek,

akik értik, felfogják

a műved jelentőségét…

 

*

 

Üres

papírral

és tollal,

tényleg szinte

a semmiből

kellene egy új

világot teremtened…

 

*

 

Olyan

korban élsz,

amikor a művelt emberek

csak ennivalóra költhetnek –

könyvre, színházra stb. már nem!

 

*

 

Lincs

hangulatú

csőcselékkel

szemben egyedül

fogod egy tetten ért

cigány pártját…

 

*

 

Az

emberiségnek szóló

életbevágó üzeneted

csak hánykolódó palack-

posta a végtelen óceánon…

 

*

 

Ingyen

kísérleti

alany vagy:

vajon meddig bírod

visszhangtalanságban,

társadalmi súlytalanságban?

 

*

 

Emberfeletti

munka a magvetésed,

de te már meg sem éred az aratást,

s még abba se lehetsz biztos,

hogy tényleg beérik-e a gyümölcs?

 

*

 

Szelíd

paternalista

erőszakkal nevel:

akkor csak dacos

ellenkezést stb. kap -

a kései köszönet

esetleg el se jut el hozzá…

 

*

 

Képtalálat a következőre: „shakespeare coriolanus plakát”

Reményik Sándor

Eredj, ha tudsz!

Egy szívnek, mely éppúgy fáj,

mint az enyém
Eredj, ha tudsz... 
Eredj, ha gondolod,

Hogy valahol, bárhol a nagy világon 
Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, 
Eredj... 
Szállj mint a fecske, délnek, 
Vagy északnak, mint a viharmadár, 
Magasából a mérhetetlen égnek 
Kémleld a pontot, 
Hol fészekrakó vágyaid kibontod. 
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen 
Hiszed: a hontalanság odakünn 
Nem keserűbb, mint idebenn. 
Eredj, ha azt hiszed, 
Hogy odakünn a világban nem ácsol 
A lelkedből, ez érző, élő fából 
Az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának 
Észrevétlen ezer új hangja támad, 
Süvít, sikolt, 
S az emlékezés keresztfáira 
Téged feszít a honvágy és a bánat. 
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt, 
Ki rab hazában élni nem tudott 
De vállán égett az örök kereszt 
S egy csillag Zágon felé mutatott. 
Ha esténként a csillagok 
Fürödni a Márvány-tengerbe jártak, 
Meglátogatták az itthoni árnyak, 
Szelíd emlékek: eszeveszett hordák, 
A szívét kitépték. 
S hegyeken, tengereken túlra hordták... 
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett: 
Inkább, semmint hordani itt a jármot, 
Szórd a szelekbe minden régi álmod; 
Ha úgy látod, hogy minden elveszett, 
Menj őserdőkön, tengereken túlra 
Ajánlani fel két munkás kezed. 
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én! 
Károgva és sötéten, 
Mint téli varjú száraz jegenyén. 
Még nem tudom: 
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, 
De itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában, 
Leszek az alj a felhajtott kupában, 
Az idegen vérben leszek a méreg, 
Miazma, láz, lappangó rút féreg, 
De itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang, 
Mely temet bár: halló fülekbe eseng 
És lázít: visszavenni a mienk! 
Akarok lenni a gyujtózsinór, 
A kanóc része, lángralobbant vér, 
Mely titkon kúszik tíz-száz évekig 
Hamuban, éjben.

Míg a keservek lőporához ér 
És akkor...!!

Még nem tudom: 
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, 
De addig, varjú a száraz jegenyén: 
Én itthon maradok.

1918. december 20

*

Képtalálat a következőre: „mrozek plakát”

NAGY JENCIKLOPÉDIA XXI.

Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás

Aki sokat tud segíteni, az ártani ugyancsak

 

A szellemi, társadalmi, politikai stb. elit pálya

hívogató szépsége, presztízse és más előnyei –

és a kevésbé nyilvánvaló terhei, buktatói, hátrányai,

valamint a visszaélések ezzel a kiváltságos hatalommal

(szerep – ars poetica – elhívás és pályafutás stb. stb.)

 

Ki hogyan-mire használja talentumait és helyzetét,

hogyan szolgálja a társait, a hazáját, s az emberiséget,

s miképp – nem – vállalja a meg nem alkuvással járó

nehézségeket, áldozatokat, dudássorsot, pokoljárást…

(apostolok, walesi bárdok, bolond poéták stb. stb.)

Képtalálat a következőre: „moliere plakát”