2018. február 2. - Péntek,

Urunk bemutatása

(Gyertyaszentelő Boldogasszony)

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,
fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: "Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona". Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, "egy pár gerlét
vagy két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt
Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki
Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek
kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr
Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a
gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta
Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
szavaid szerint békességben,
mert szemeim meglátták Szabadításodat,
melyet minden nemzet számára készítettél,
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához:
"Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő - még a te lelkedet is tőr járja át -, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!" Ott volt Anna
prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai
előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte
meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve
és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is
odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik
Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek
városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és
erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40

Elmélkedés:
Negyven nappal Jézus születése, a karácsony ünnepe után az Úr Jézus
templomi bemutatását ünnepeljük a mai napon. Az evangéliumi jelenet a
mózesi törvényre való hivatkozással kezdődik. A törvények szerint a
fiúgyermeket világra hozó anya a szüléstől kezdve 7 napig
tisztátalannak számított, majd pedig további 33 napon keresztül
"kultuszképtelen" volt, azaz nem vehetett részt istentiszteleten, nem
érinthetett megszentelt dolgokat és mindvégig házában kellett
tartózkodnia. A negyven nap elteltével elhagyhatta a házat és áldozatot
kellett bemutatnia annak jeléül, hogy elteltek tisztulásának napjai. A
mózesi törvénynek ezek az előírásai tehát Máriára, a szülő anyára
vonatkoztak. Egy másik törvényi előírás az újszülött gyermekre,
pontosabban az elsőszülött fiúgyermekre vonatkozott. Az elsőszülöttek
az Úr tulajdonai voltak, Isten szolgálatára lettek rendelve, de azt a
szolgálatot csak a Lévi törzséhez tartozók, azaz a leviták látták el. A
többi törzs elsőszülött gyermekeit meg kellett váltani, és ők nem
végeztek istentiszteleti szolgálatot. E két törvényi előírás
teljesítése miatt érkezett Mária és József a gyermek Jézussal a
jeruzsálemi templomba.
Bár Lukács evangélista jól ismeri ezeket a zsidó előírásokat, mégsem
Jézus kiváltásáról beszél, azaz nem arról, hogy Jézus mentesülne a
szolgálattól, hanem annak ellenkezőjéről. Noha Jézus nem Lévi törzséből
származik, mégis különleges módon Istennek szentelt személy. Erre a
különleges szerepre utal Simeon és Anna megjelenése, akik a templomba
hozott újszülött gyermekben felismerik Isten Fölkentjét, a Szabadítót,
a Megváltót.
Felismerem-e a betlehemi gyermekben a Megváltót, aki az én életembe is
elhozza az életszentség világosságát?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Sokan vannak, kik Jézus mennyei országát szeretik, de kevesen, kik
keresztjét viselik. Sokan kívánják vigasztalását, de kevesen
viszontagságát. Sokan szegődnek hozzá társul az asztalhoz, de kevesen a
megtartóztatáshoz. Mindenki óhajt vele örvendezni, de kevesen akarnak
érte valamit tűrni. Sokan követelik Jézust a kenyértörésig, de kevesen
a szenvedés kelyhének ürítéséig. Sokan tisztelik csodáit, kevesen
követik a kereszt gyalázatáig. Sokan szereik Jézust, míg baj nincsen.
Sokan dicsérik és áldják, míg némi vigasztalását tapasztalják. Ha pedig
Jézus elrejtőzik és kissé magukra hagyja őket: vagy panaszra fakadnak,
vagy elcsüggednek.
Kempis Tamás


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180202.mp3