Payday Loans

Keresés

A legújabb

Krisztus Király PDF Nyomtatás E-mail
JÓKOR - OLY JÓ KORBAN ÉLTEM ÉN E FÖLDÖN
2018. január 09. kedd, 08:57

Királynak és Úrnak nyilvánították Jézus Krisztust egész Lengyelországban

2016. november 21. hétfő 17:33

Királynak és Úrnak ismerték el Jézus Krisztust november 19-én Lengyelországban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában bemutatott ünnepi szentmisén. A Krakkó Łagiewniki városrészében bemutatott szertartás másnapján, Krisztus király ünnepén a szertartást az ország minden plébániáján megtartották.


A lengyel püspöki konferencia október 27-én hozta nyilvánosságra, hogy november 19-én Krakkóban, másnap, Krisztus király ünnepén pedig az egész országban ünnepélyesen elismerik Krisztus királyságát. Az aktus a XI. Piusz pápa által megteremtett hagyomány folytatása, amellyel az emberiséget Krisztusnak szentelik. A 20. század utolsó évtizedében megerősödtek azok a népi mozgalmak, amelyek Jézus királyságát szerették volna elismertetni Lengyelországban. Az ünnepélyes esemény a püspökök válasza a népi vallásosságnak erre a törekvésére.

November 19-én több ezer zarándok érkezett egész Lengyelország területéről a krakkó-łagiewniki Isteni Irgalmasság-bazilikába. A püspökök mellett jelen volt az állami vezetés több tagja, köztük Andrzej Duda köztársasági elnök.

A szentmise főcelebránsa Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek volt, a szentbeszédet Andrzej Czaja opolei megyéspüspök mondta. „Nem az a feladatunk, hogy Krisztust királynak válasszuk, hanem az, hogy elismerjük uralmát és alávessük magunkat törvényének, rábízzuk hazánkat és nemzetünket, magunkat, családjainkat” – mondta a szertartás szónoka.

Lengyelországban az irgalmasság szentéve és a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes esemény nem maradhat csak a történelemkönyvek és az évkönyvek része. „Véghez kell vinnünk az átalakulás folyamatát, életünket Isten akaratához kell igazítanunk, ahogyan Jézus Krisztus tanította az evangéliumban” – fogalmazott Andrzej Czaja, és emlékeztetett II. János Pál pápasága kezdetén elmondott szavaira: „Tárjátok ki a kapukat Krisztus előtt, az ő üdvözítő hatalma előtt. Ne féljetek!” „Ezek a szavak segítenek, hogy megvalljuk hitünket Jézusban, aki a Királyunk, Urunk, Megváltónk” – tette hozzá az opolei püspök.

Kiemelte, hogy Isten uralmának az emberek szívében kell megvalósulnia, összhangban és szeretetben kell élni egymással. Szükségünk van Isten Lelkére, az igazság és az egység Lelkére, és a Lélek más gyümölcseire is, melyek a jóság, a kedvesség, a szelídség, a hűség és a türelem. Figyelmeztetett, hogy Lengyelországban jobban tiszteletben kell tartani Isten törvényét: „Ma mindannyiunknak fohászkodnunk kell Istenhez és a Szentlélekhez, hogy meg tudjunk nyílni Krisztus előtt, alá tudjuk vetni magunkat törvényének, terveinek. Nyissuk ki a kapukat Krisztus előtt, irgalmas szeretetének hatalma előtt!”

A szentmise végén az Oltáriszentség előtt ünnepélyes szertartás keretében Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke olvasta fel a nyilatkozatot, amelyben Királynak és Úrnak ismerték el Krisztust.

Forrás: Agensit.it; Zenit.org

Fotó: Zenit.org

Magyar Kurír

Krisztus király

Magyar Katolikus LexikonKKrisztus Király vasárnapja


Krisztus Király vasárnapja: az →egyházi év utolsó vasárnapja. - Krisztus királyi méltóságának a 20. sz-ig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) az 1900-as →jubileumi év alkalmából a 20. sz. királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítette a ~ ünnepet. Akkor világszerte mindenütt a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán. - Az I. vh. után XI. Pius p. (ur. 1922-39) a →niceai zsinat 1600. évford-ján, 1925: szentévet hirdetett, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén, XII. 11: rendelte el a p. a Quas primas enc-val Krisztus Király ünnepét, ~t (m-ul: Ford. Lepold Antal. Bp., 1926). - Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére. - Az ünnepet a p. október utolsó vasárnapjára tette, 1969 óta az utolsó évközi vasárnapon, november végén üljük. **

Radó II:1308.

Világegyház \ Magyar egyház

Az utolsó ítélet: Martos Balázs atya elmélkedése Krisztus Király vasárnapjára

Krisztus Király vasárnapjára - RV

23/11/2017 11:00

Krisztus király ünnepe, az egyházi év befejező vasárnapja hosszú pillantást enged az utolsó ítéletre. A Vőlegény, a hazatérő Úr (vö. Mt 25,1-30) immár királyként trónol, megítéli a világot, szétválasztja a jót és a rosszat. Az evangéliumi szakaszok olvasói eddig alternatívákkal találkoztak, amelyek közül választaniuk kellett. Most elérkezik a pillanat, hogy szembenézzenek a bíróval, Jézus Krisztussal, aki ítél felettük, választ közülük.

Máté képe formailag nem látomás, mégis megrázó erővel jelenik meg képzeletünkben. Az Emberfia, vagyis a feltámadt Jézus dicsőségben jön el, angyalok kíséretében, ahogy a zsidó hagyomány szerint Isten, mindent felülmúlva, mindent átlátva, teljes, megkérdőjelezhetetlen és magától való hatalommal. A dicsőség, amelyben látható ragyogást sejtünk, a trón, amely mindenek felett és mindenki színe előtt áll, szembesít és feltár: a király, minden hatalom és igazság birtokosa, azelőtt a szegényekben, a segítségre szorulókban, a gyengékben rejtőzködött. Elsősorban az eddig rejtőző Emberfia, a világban rejtetten jelenlévő Isten kiléte nyilvánul meg, és benne tárul fel az emberi életek igazsága is.

Az Emberfia király és pásztor, vagyis gondoskodó és életadó hatalom birtokosa, Izrael és az Egyház, egyben az egész világ Ura. Az Emberfia fiú, aki Atyja áldását és országát ígéri azoknak, akik jót tettek vele. Az Emberfia bíró, aki elválaszt, igazságot tesz, aki beavat és megmagyaráz, mint az apokalipszis angyala. Az emberek csodálkoznak, mintha most kelnének halálos álmukból, mintha most döbbennének életük igazi távlatára és lehetőségére. Ez a csodálkozás valójában nem más, mint a megnyílt szív válasza Istennek: akkor többé senki sem zárkózhat el Isten jelenléte elől.

Máté evangéliumának, sőt az Ószövetségnek az olvasói is sejthettek valamit abból, hogy mi lesz az ítélet lényege. Isten különleges egységben van a szegénnyel. „Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.” – olvassuk a Példabeszédek könyvében (Péld 19,17). Egy midrás a Második Törvénykönyvhöz: „Ha enni adtatok a szegénynek, úgy számítom be nektek, mintha nekem adtatok volna enni” (Midr Tann a MTörv 15,19-hez). Érdekes, hogy a zsidó hagyomány (vö. Sota 14a) még Isten tetteiben is az irgalmasság cselekedeteit látta, amikor ő mezíteleneket ruházott fel (Ter 3,21), betegeket látogatott meg (Ter 18,1), gyászolókat vigasztalt és halottakat temetett el (MTörv 34,6), Ádám, Ábrahám és Mózes esetében. Jézus korábbi szavaiban pedig többször feltűnt, hogy tanítványai a kicsinyek, a megvetettek, a szegények és szomorkodók, akiket a Hegyi beszéd kezdetén a boldogmondások vigasztaltak. A nyolc boldogmondás (Mt 5,3-12) és az utolsó ítélet képe, vagyis Jézus nyilvános tanításának eleje és vége összetartozik: a király az ítéletben teljesíti be, amit szolgáinak földi életükben megígért.

Talán meglepő, de az értelmezők szerint Krisztus „legkisebb testvérei”, akikkel azonosította magát, eredetileg elsősorban a keresztény testvérek, a vándortanítók lehettek, akik megtették Isten akaratát (vö. Mt 12,49köv), akik Jézusért mindent hátrahagyván leginkább rászorultak testvéreik törődésére (Mt 10,40), akik Isten szava miatt börtönbe kerülhettek, leginkább megtapasztalhatták az éhséget, szomjúságot, ruhátlanságot (vö. Mt 10,42; 1Kor 4,11köv; 2Kor 6,4köv stb.). De aki így útra kel, hamar megtapasztalja, hogy Isten gyakran olyanokban köszönt rá, akik szinte a nevét is elfelejtették már, vagy félnek ajkukra venni.

Máté evangéliumában az utolsó ítélet képét Jézus szenvedésének és keresztre feszítésének története követi. Jézus odaadja az életét, ő az a legszegényebb, akiben Isten rejtetten együtt van minden szenvedővel és szegénnyel.

Nem versenyezhetünk vele a szeretetben, de hozzákezdhetünk, ahogy lehet. A többi Isten csodálatos, nyilvánvaló titka.

LAST_UPDATED2