Életminőség-ön-vizsgáló tükröm I.

Boldogból boldogtalan, bölcsből balga

A földi poklok a paradicsomkert helyett

Életromlás és rontás: példák és típusok

Reviczky Gyula

Agglegény karácsonya

Ha elközelg a szent karácsony
(Örömnek éje, áldalak!)
S angyalka jár kis csöngetyűvel,
Hol gyermekek zsivajganak:
A házhoz tartozók szemében
Mosolygó békefény derül.
Mindenki vígad a családban,
Az agglegény busúl csak egyedül.

Vannak talán jó ismerősi,
A kik meghívják szívesen?
Mit ér! az agglegény e körben
Karácsony-este idegen.
Az egygyé tartozó családdal
Érzése, kedve nem vegyül.
Csak elmereng, busul magában.
Mily szomorú sors lenni egyedül.

És mennél hangosabb a kis kör,
Annál inkább elmélyed ő.
Az ifjuság elszállt fölötte.
S ki még hozzá megy, lesz-e nő?...
Óh, mert olyan sivár az élet
Feleség és család nélkül.
Köznapnál szomorúbb az ünnep,
Nem izlik a falat sem egyedül.

Leverten tér rideg lakába,
S vádolja némán önmagát:
Elvesztegetted ifjuságod',
S ujat az ég többé nem ád.
Azzal kérkedtél, hogy szabad vagy,
Nyüg nélkül élsz, függetlenül...
Ah, annál nehezebb leszen majd
Utód nélkül halnod meg egyedül!

I. Olajat öntesz a tűzre

II. Te kiabálsz, pedig a te házad ég

III. Mindig csak a más háza előtt sepernél

IV. Szememben szálkát is, magadéban gerendát sem

V. Pletykálva kifecseged a rád bízott nagy titkokat is

VI. Magadat dicséred, saját ügyedben ítélkezel

VII. Semmit sem bíz másra: önbíráskodó/gyóntató

VIII. Jól játszott szerepébe beleszeret, s úgy marad

IX. Nem hallgatsz szavalatot, csak csacska slágert

X. Nem olvasol verseket, ők sem olvasnak benned

XI. Nem tudja pontosan, egyértelműen kifejezni magát

XII. Olyan az ünnepe, mint ő: langyos, akit kiköp az Úr

XIII. Úgy adsz, hogy többet ne szívesen kérjen tőled

I. Eszed köszörülése közben befagy a meleg szíved

II. Amilyen szőrös és hideg kívül, épp olyan belül is

III. Nem gyakorlod a szeretetet, el is sorvad a szíved

IV. Ágyúval lő verébre – kis haszon helyett nagy kár

V. Addig kényezteted csemetéd, míg fejedre nő

VI. Akkor ütöd a vasat, amikor már kihűlt

VII. Halat adsz, a hálót megtartod magadnak

VIII. Kalács helyett csak jótanácsot adsz

IX. Elvész a pásztor, szétszéled a nyáj

X. Fél igazat mond – a teljeset elhallgatja

XI. Önbeteljesítő jóslat – a hipochonder sírköve

XII. Részegen hetvenkedő, józanul szégyenülő

XIII. Rosszat vetsz, hetvenszeresen terem

I. Alkoholba fojtott bánatod új erőre kap

II. A potyautas, akit a tengerbe dobnak

III. Pékműhelynél ténfereg: ingyen illatszippantó

IV. Bagatell műtét/posztabortusz szindróma-dráma

V. Megöleti magzatát – vízbe fojt kismacskát

VI. Önveszélyes eufemizmus: abortusz, kaparás

VII. Az egykét nemigen lehet nem elkényeztetni

VIII. Jószándék-kövek: gyerekút a pokolba

IX. A bűntudatos elvált anyák kompenzálásai…

X. Amennyit, sokat segíthetne: annyit árt

XI. Okos telefonon hallgat patakcsobogást

XII. Egy bajára oly büszke munkamániás

XIII. Koravén torz, gnóm lelki törpe

I. Elherdálod, eltékozlod életajándékod

II. Minek felkelni, ha úgyis meghalsz…

III. Mindig üres a zsebed: lepisál a kutya

IV. Nem tudsz szabadulni a bumerángtól

V. Az Ég felé nagyot köpsz és aláállsz

VI. Nem forgatod, elásod talentumod

VII. Simogatod a veszett szelíd rókát

VIII. Kiadó, kibérelhető a lelkiismereted

IX. Csak tested árulod, lelke mélyhűtve…

X. Csak hátsó szándékaid vannak

XI. Késő bánatod eb gondolat

XII. A szennyárral sodródsz a pöcegödörbe

XIII. Demagóg ígéretekkel teli padlása

I. A babárjain csücsül – múltját éli fel

II. Sohasem hallhatod a szirénéneket

III. Holtig a szirénsziget foglya maradsz

IV. Egy pofon után bármit bevallasz

V. A vádalkud: feladod anyád, kedvesed

VI. Elefánt – fölös/káros ötödik kerék

VII. Hibbant – nincs ki a négy kereke

VIII. Eszméletlen/rögeszmés, téveszmés

IX. Hipnotikus álomban – nem ocsúdik

X. Magad kitakarod, sebed elvakarod

XI. Nincs, aki csókoljon, s ápolgasson

XII. Megtalálod a szarva közt a tőgyit

XIII. Meddő: későn akar nagyon gyereket

I. Nagy akarásodnak nyögés a vége

II. Felnőve „előrelátóan” sterilizáltatta” magát

III. A házaspárnak mindene van/gyümölcs nincs

IV. A beled és a nyelved, fütyid is kilóg

V. A végbeled oldalt kivezetve – sztóma

VI. Gúzsbakötve táncolsz/szerelmeskedsz

VII. Csak a kályhától tudsz elindulni „táncolni”

VIII. Ha elrepül a papír, oda a tudományod

IX. Botfülű és botlábú – rálépsz a lábamra

X. Folyton kiesel a ritmusból – kizökkensz

XI. Egyszer kinevettek, azóta nem táncolsz

XII. Minden a kedvedtől függ - hangulatember

XIII. Összevissza kelsz, fekszel, eszel, ürítesz

I. Nincs, aki figyelmeztessen mulasztásaidra

II. Lerázná a kötelességeit, mint kutya a vizet

III. Neked nincs ronda nő, csak kevés ital

IV. Nincs ki a négy kereke – ötödik kerék

V. Nehezen tanul, könnyen felejt

VI. Nincs a helyén a szíved

VII. Azt se tudod, hol a fejed

VIII. Ha a hülyeség beszélne, ordítoznál

IX. „Elfelejtesz” részvétet nyilvánítani/felköszönteni

X. Ahol a kincsed, ott a szíved – a tőzsdén, a börzén 

XI. Előre iszol a medve bőrőr

XII. Egy rókáról több bőrt húznál le

XIII. Magad jó embernek tartod még a pokolban is

I. Megszakadsz, de akkor is egyedül húzod ki a répát

II. A sebed elvakarod, magad kitakarod

III. Cseberből vederbe – kis bajból nagyobbat

IV. A sírást szégyellő – az érzelmi zsaroló bőgőmasina

V. A komolytalan játékos és a vérre menően „játszó”

VI. Életmegvető gyávaság vagy vakmerőség

VII. Dögöljön meg a szomszéd tehene is

VIII. A három kívánság: a jóból balszerencse

IX. A taknyod, nyálad összefolyik – taknyos kölök

X. Csak azért löksz a vízbe, hogy kimenthess

XI. Ez itt neked még nem maga az Élet, csak próba…

XII. Rosszul gazdálkodsz: kimerülsz az előkészületben

XIII. Az örökös aggályoskodás miatt vagy koravénülő

*

Páskándi Géza

NEM IGAZ!

Nem igaz, hogy a rács a rabság,

Hanem az igás szolga-szégyen,

Hogy csövön kopogsz és ülsz a priccsen,

Mert távíród, se könyved nincsen,

Az atomszázad közepében.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem az ember szégyenében,

Hogy poklokra szállott az Éden.

Ki tudja, hányszor kaszabolta

Kis zsuppjainkat tatár-horda,

Vityillónk omlott szellőtől gyakran,

De áll időn át moccanatlan

Börtönök béna rendje.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem a gondolatban,

Belül a szürke agyban

Felismerés, ó már te ködlesz,

Hogy amíg vályogot vetsz,

Azt hiszed, házad épül,

Ámde végül

Az is bitorló börtönöd lesz.

Nem is rácsban van a rabság,

A kintiekre gondolásban.

Akik ölelnek és aratnak -

Nem a rácsban, hanem a gondban,

Hogy a rabok, jaj, kint maradtak.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem hogy ember lehull,

S így kell, hogy éljen,

Szűkölve féljen,

Munkátlanul.

Tunyuló észre, s ölbe tett kézre

Ítéltetett,

Ő, aki földből,

Isten javából,

Izmos erőből,

Munka porából,

Úgy vétetett.

Nem is a rácsban van a rabság,

Nem is a hajtépésben,

Céltalan sok lépésben,

Falhoz forduló imában,

Nem is a múltban és a mában,

Okoskodásban, a kerekben,

Nem is az idegingerekben,

Hanem az indulatban

Felugró vad tudatban,

Hogy jaj, az a boldog, aki tudatlan!

Nem is a rácsban, nem a falakba

Vágyunkkal vésett nőalakba',

Hanem szép eszünk tengelyében,

Ekörül forgunk este, délben

S ez a bolyongás el sose ül.

Rabság helyett nem a szabadság,

Hanem a szebbnek tűnő rabság

Csalogat minket már egyedül,

S a hitetlenség tengelyére,

Mint könnyű légy a lágy fogóra

Ráragadunk, s nincs olyan óra,

Hogy ne donognánk - jövőtlenül!

*

EUGÉNIUSZ:

ÉLETMINŐSÉGVIZSGÁLATOK

Őrzés, javítás/rontás-romlás

Szabad ötletek nyitott jegyzéke

Magyar nyelvű/szellemű próbák

Plusz helyett nulla, sőt mínusz…!

Táltos paripa helyett csak állatorvosi ló

Ötletek, címszavak, gondolatbébresztők:

Az Életminőség Nagy Jenciklopédiája előmunkálatai

A mese, a példabeszéd rólad szól

A baj felismerése a gyógyulás kezdete

Ismerd meg magad és változtass élteden

Lélekbátorság nélkül nincs teljes, boldog élet…