Hálás szívvel köszönöm, hogy…
És hálás vagyok annak, aki-akik…



A gonosz lelket, a rosszaságot kiűzted belőlem
A jobb falatot nekem adtad, előbb nekem kínáltad
A kedvencem az én örömömre főzted, sütötted
A következményekre figyelmeztettél, ha nem láttam előre
A legtöbbet hoztad ki belőlem - felnőhettem Hozzád
A szádtól vontad meg a nagyobb vagy a vajas kenyeret
A színpadon nekem játszott: sírva-nevetve váljak meg bűneimtől
A szíveddel láttál annak, ami a jobbik énem, amivé lehetnék
A te károdra tévedtél, ha nem lehetett pontosan mérlegelni
A tűzbe tetted értem a kezed - vakon megbíztál bennem…
A vérét adta – életét áldozta értem is a sok mártír, vértanú, hős
A zongorám cipelted, hogy én a színpadon csilloghassak
Addig nem feküdtél le, amíg a holnapomat elő nem készítetted
Adósságom átütemezték – elengedték vagy elfelejtették
Adtál helyet magad mellett, hogy a padra én is odaférjek
Adtál még egy esélyt, amikor már mindenki leírt, leselejtezett
Adtál úgyis, ha nem kértem - értetted szemérmes koldulásomat
Ahogyan szerettél, azzal is katalizáltad férfivá/nővé válásom
Ajándékkal leptél meg - aminek kitalálásán sokáig törted a fejed
Ajándékom értékelted, hálásan köszönted meg a figyelmességet
Ajánlottál nekem jó könyveket, az épülésem szolgáló programokat
Akadályokat elgörgetted utamból, szakadékra figyelmeztettél
Aki - rendszeresen - vendégségbe hívott és vendégbarátom volt
Aki 9 hónapig saját testéből táplált és életét kockáztatva megszült
Aki a leselkedő veszélyre idejében és hangsúlyosan figyelmeztetett
Aki a mentorom, szellemi idegenvezetőm: kezem fogva-elengedve
Aki a szemembe meg-megszidott, de hátam mögött csak dicsért
Aki a testi és lelki sebeim gyógyítgatta - megelőzésükre is intve…
Aki addig keresett, míg meg nem találta elrejtett talentumom
Aki akár kérés nélkül és gyorsan úgy adott mintha ezzel ő kapna
Aki átadta a kipróbált tapasztalatait és kóstolót küldött a sütijéből
Aki beavatott a szellemi alkímiába tanítva szarból aranyat csinálni
Aki csak akkor kivételezett velem, ha indokolt a pozitív diszkrimináció
Aki elárulta a mobil elsőgenerációsnak az íratlan játékszabályokat
Aki elárulta nekem a mestersége fortélyait, műhelytitkaiba avatott
Aki ellenségem volt, mégis eddig előttem rejtett igazat tár fel rólam
Aki eloszlatta téveszméimet, ködképeimet és előítéleteimet
Aki enni és inni adott, magyarul beszélni és helyesen élni tanított
Aki felfedezte-gondozta tehetségcsíráimat - nyomon követve pályám
Aki felkeltette szendergő kíváncsiságom, kielégítette tudásvágyam
Aki felkészít a pályám várható nehézségeire, de nem ijeszt el tőle
Aki felöltöztetett s kicsinosított - tanácsolta, hogy mi áll jól nekem
Aki főzött, mosogatott, mosott és takarított rám - elpakolt utánam
Aki gondom viselte - mindig meghallgatta, ami a szívemet nyomja
Aki idegen földrajzi és szellemi tartományokba bevezetett
Aki jó szóval oktatott és főleg jó példával elöl járva nevelt
Aki jószándékkal gyengéden a hibáimra figyelmeztetett
Aki kellő ideig fogta, majd jókor el is engedte a kezem
Aki keményen gürcölt, húzta az igát, hogy én egyetemre járhassak
Aki lefektetett és betakart, és mesével-dallal szép álomba ringatott
Aki megadta az első lökést, kimozdítva a tehetetlenségből
Aki megnevettetett, jó kedvre derített - arcomra mosolyt varázsolt
Aki megtisztelt őszinteségével, bizalmával és tanácsomat kérte
Aki miatt fontosnak, Valakinek, ifjú titánnak éreztem magam
Aki nagy-nagy türelemmel tanítgatott és nyesegette a vadhajtásaim
Aki nem hagyta rám a hülyeségeimet, de elnézte hóbortjaimat
Aki nemcsak igazságos és szigorúan követelő, de irgalmas is volt
Aki nemzett és aki szíve alatt kihordott, fájdalommal szült
Aki óvott a széltől s a fagytól, s a gonosztól - megedzett, védőoltott
Aki rám idejéből, energiájából és kényelméből, javaiból áldozott
Aki semmi kézzelfoghatót nem tett/adott, „csak” imádkozott értem
Aki sohasem hitte el felőlem, amit a rágalmazók rám akartak kenni
Aki sportot űzött abból: sok kellemes meglepetéseket szerezzen
Aki szívesen hívott és látott vendégül – nem is várva viszonzást
Aki testével ill. távollétemben lelkével, szóval is megvédett
Aki tisztába rakott - szobatisztaságra és lelki tisztaságra szoktatott
Aki újra és újra tiszta lapot adott - kegyelemből törölte priuszomat
Akitől játszva tanulhattam meg a gazdag édes anyanyelv árnyalatait
Akkor is a javamat akartad, ha ezzel akár életfogytig rossznak látszol
Akkor is buzdított és létrát támasztott, amikor gödörben voltam
Akkor is keresett, ha éppen nem akart tőlem konkrétan semmit
Akkor sem tagadtál le/meg, amikor ezzel magad is bajba sodortad
Aktívan közreműködtél benne, hogy megszeressem önmagamat
Alám dolgoztál – helyzetbe hoztál - a válladon állva értem el vmit
Alaposan kivizsgálta, helyesen diagnosztizálta s kezelte betegségem
Álbarátaimat leleplezted gátolva, hogy kihasználnak, tévútra vigyenek
Áldást adtál - áldást mondtál helyes törekvéseimre, asztalomra stb.
Áldoztál rám azt, amiből neked is kevés volt: idő, energia, figyelem
Alkalmazkodtál hozzám: elfogadva neked különös szokásaimat
Államférfiként jól kormányoztad a hajót csendes és viharos vizeken
Állásod is kockáztattad, amikor segítettél fix megélhetéshez juttatni
Álomba ringattál, ha kellett - és riadóztatva ébresztettél, ha kellett
Alternatívákat mutattál, hogy tényleg szabadon választhassak
Ami a tied, az az enyém is volt - ami tetszett, azt nekem is adtad
Ami nekem fontos, az neked is azzá vált, ha még nem is értetted
Amikor börtönben voltam, meglátogattál - tartottad bennem a lelket
Amikor börtönből szabadultam: ruhát, élelmet, szállást, munkát adtál
Apám helyett apám voltál - aki énértem szigorú, aki nem bratyizgat
Apró figyelmességgel javította közérzetem, pillanatnyi hangulatom
Átadtad a helyed – előre engedtél - segítettél leszállni, terhem vitted
Átadtad a jobb helyet, a jobb falatot, a jobb lakást és állást nekem
Átengedted nekem az ösztöndíjad, kitüntetésed, munkád, előjogod
Átengedted volna az egyik veséd, amikor úgy tűnt, szükség lenne rá
Átvállaltad a büntetésem - magadra vállaltad a disznóságom
Autóm javítottad, szerelőhöz vontattad - autóstopposként felvettél
Az általad eredményekre támaszkodhattam - kitapostad az utat előttem
Az emberiség jótevői: felfedezők, feltalálók, vallásalapítók, bölcsek
Az én kedvemért mindenből, csak a lényegből nem engedtél
Az utcáról befogadtál mint egy kóbor kutyát - a tűz mellé ültetve
Azt akartad, úgy képeztél ki és tovább, hogy túlszárnyaljalak
Bábáskodtál, kísértél gyerekeim műveim kihordásánál, szülésénél
Babusgattál, dédelgettél, becézgettél - ringattál és hintáztattál
Bajtársam voltál, aki a hátára vett és vitt, amikor megsebesültem
Bánatom legelőször is veled oszthattam meg, s így lett egyre kisebb
Bár… mégis mindent megtett, hogy elmondhassam!
Baráti kölcsönt adtál – kamat nélkül és őszintén vissza se várva
Bármikor hívhattam - sohasem volt rosszkor alkalmatlankodásom
Bármit kérhettem tőled - bármit, ami tőled tellett és nem becstelen
Bátorított – bátorságot öntött belém, s maga ment előre
Beajánlott- személyes felelősséget vállalt, hitelét kockáztatta
Bearanyoztad és kipárnáztad életem alkonyát
Beavatkoztál a krízishelyzetben, nem maradtál okosan közönyös
Becukroztad a keserű pirulát - érzéstelenítve adta a fájó igazságot
Becsületes megtaláló volt - visszaadta elveszített pénzem, hitem
Becsvágyam felpiszkálták - ambícióim növelték: ne adjam alább…
Befogadó nyilatkozatot adott - készpénzfizető kezességet vállaltál
Befogadtál - megfürdettél, megetettél, megsimogattál és szállást adtál
Bejelentés és előszobáztatás nélkül szívesen, készségesen fogadott
Beleéreztél a helyzetembe, s éreztetted: ez veled is előfordulhatott volna
Belém fektettél és nem vártál tőle közvetlen személyes hasznot
Belém plántáltad: a tisztesség és becsület útja nehéz, de „megéri”
Belémláttad azt, aki még lehetek, ha nem ördögi súgására hallgatok
Belémtukmáltad a keserű orvosságot - kicsit magad is lenyelted
Bemutatkoztál - őszinte voltál, kiterítetted a lapjaidat
Bemutattál jó embereknek - óvtál rossz emberektől, szellemiségektől
Bennem a jót nagyítóval is kerested, s amit találtál, szétkürtölted
Beszerezted a hiánycikket - utána jártál, sorba álltál, alkudoztál
Betegágyamnál virrasztottál testi-lelki rezdüléseimre hangolva
Bevallottad gyengeséged és bukásaidat - a nyakadat nyújtottad
Bevásároltál nekem - tehermentesítettél: másra koncentrálhattam
Bevettél a csapatodba, akkor is, ha akkor még két-ballábas voltam
Bevontál a sütés-főzésbe kivárva, míg összeügyetlenkedtem valamit
Bíráltál, hogy jobban csináljam, mert láttad: többre vagyok képes
Bíztak bennem akkor is, amikor még nem látszott a gebében a táltos
Biztató pillantásokat küldtél - szemeddel is simogattál
Biztonságot nyújtottál - ősbizalmamat nem rendítetted meg
Biztosítottál együttérzésedről és garantáltad segítőkészségedet
Bókoltál, szépeket mondtál - érdek nélküli tetszésed kifejezted
Boldogítottál – hagytad magad általam is boldoggá tenni
Botlásom kicsinyítetted, de ha ismétlődött, négyszemközt szidtál
Böjtölt értem - megértette velem, milyen szenvedés nemesíti lelkem
Bölcs prédikációt tartottál épülésemre - de csak ha ihletve voltál
Bölcsességét, tudását, művészetét közkinccsé tevő pokoljáró dudás
Bölcsességgel ajándékoztál meg - de azon voltál: magam jöjjek rá
Burokban, inkubátorban neveltél fokozatosan kitéve a szabadföldre
Bútorod, háztartási gépeid nekem adtad - először nekem kínáltad fel
Buzdítottál a jóra – jobb ügyhöz méltó buzgalmam kifogásoltad
Bűnöm tudatára ébresztők, ha elkerülte volna a figyelmemet
Büszke voltál, büszkén néztél rám – dicsekedtél velem
Céljaimhoz eszközöket javasoltál - összhangtalanságra rámutattál
Cerberusként vigyáztál nyugalmamra kiszűrve a zaklatókat
Cipőm kipucolták - megjavították - lábamra szabták - megóvták
Cirógattál, babusgattál - kurkásztál, masszíroztál, vakargattál
Csak a hamis illúzióimat romboltad le - de azokat porig
Csak ő tudta: nemhogy parazita, de szorgos szellemi munkás vagyok
Csak velem törődtél, hagytad a dagadt ruhát másra, vittél a padlásra
Csatlakoztál jó kezdeményezésemhez - erősítve vállalkozásomat
Csillapítottad a fájdalmam - szerrel és szertelenül (katonadolog)
Dicsértél – jókor és arányérzékkel, hogy ne szálljon fejembe
Dicsérve szidtál - nem megszégyenítve, nem negatívan stresszelve
Diplomáig eltartottál - pályakezdésem, családalapításom támogattad
Drukkolt nekem: a legjobb formában legyek, s jószerencsét kívánt
Drukkoltál, ha „vizsgáztam”, ha mérkőzésem, megmérettetésem volt
Durvaságom érzékenyen csiszolgattad, faragtad, finomítottad
Éberen őrködtél és virrasztottál gyerekeim, szüleim betegágyamnál
Ébresztettél, nehogy elaludjam a ritkán kínálkozó alkalmat
Édesanyám voltál tudva, mikor kell kis sokkal kilökni a fészekből
Egészséged és társadalmi-anyagi helyzeted rovására is mentettél
Egy mindenkiért, mindenki egyért alapon mozgósítottál értem
Egyenrangúnak kezelve ösztönzött felnőni az előlegezett bizalomhoz
Egyenrangúsítottál, magadhoz emeltél– egyenlőként kezeltél
Együttéreztél, empatikusan viselkedtél beleélve magad helyzetembe
Együttműködött-kooperált velem élve a munkamegosztás előnyével
Éjszaka is hazafuvaroztál: fáradságot, benzint s magad sem kímélve
Eladtad értem a kincseidet, hogy kifizethesd a magas váltságdíjat
Elbúcsúztattál - érdemeimet méltattad, szobrot állítattál nekem
Eldugtad a piát - ha már részeg voltam, atyáskodva hazavittél
Elég volt egyszer szólnom - meghallottad, megjegyezted, megtetted
Elég volt egyszer vizsgáznom - nem állított naponta próbatétel elé
Élelmeztél – elláttál élelemmel, biztosítva és kiszínezve életem
Élettársam voltál jóban-rosszban - fonalat adva a labirintusban
Elfogadtad, s igyekeztél - nem tolakodva - megismerni barátaimat
Elfogadtál úgy, ahogy vagyok - nem akartál a képedre formálni
Elfogadtál úgy, aki vagyok- de nem vállaltál cinkosságot bűneimmel
Elgondolkodtattál: kiugrasztva a nyulat a bokorból jól „provokáltál”
Elhárítottad a veszélyt - bomba, leszakadt vezeték, légiveszély stb.
Elhitetted velem, hogy boldog lehetek: ma, hátrányban, balsorsban
Elintézted, amire kértelek - s csak azt, amire felhatalmaztalak
Elismerted teljesítményem - de nem az én fényemben sütkéreztél
Elismerted, ha vétettél ellenem - megkövetve még fel is nagyítottad
Eljöttél megnézni és büszkén velem mutatkozni - ballagás, fellépés
Elkísértél, ha féltem - elém jöttél és testben-lélekben mellettem voltál
Elkísértél, ha szükség volt rá - a háttérben megvártál, hazavittél
Elkoptatta, elhasználta, lestrapálta magát, hogy nekem jobb legyen
Ellenőrizted leckéimet– utánam néztél és számon kértél, korrepetáltál
Ellenség, aki mégis - szinte kizárólag - az igazat is megmondta rólam
Ellenségem volt, aki miatt csakazértse adtam fel, akasztottam fel magam
Elloptad nekünk embereknek a tüzet, amiért kínszenvedés várt rád
Elnézte fogyatkozásaimat - nem cinkosan huny szemet botlásom felett
Előadtad a zeneirodalom remekeit - érzékenyített a lelki finomságokra
Előbb nekem adtál, velem törődtél - először mindig rám gondoltál
Előkészítettél a várható nehézségekre, de nem elriasztva-visszatartva
Előszeretettel viseltettél irányomba - jó értelemben kivételeztél velem
Elrejtettél az üldözőim elől - fedezted a kényszerű visszavonulásom
Eltartottál mindaddig, amíg magam is diplomás kenyérkeresővé válhattam
Eltűrte gyermeteg hülyeségeim, de nem bánt velem hülyegyerekként
Elvállaltad a fájdalmas – lelki - műtétet, sejtve: sokáig haragudhatok rá
Elvarázsoltál - szürke ázott verébből meseszép királylánnyá szerettél…
Elvette fölösleges-káros mankóimat, hogy képes legyek felkelni és járni
Élvezetesen-érdekfeszítően tanított bátran eldobva a diákgyilkos rutinokat
Elviselted dühkitörésem - nem öntöttél olajat a tűzre
Elviseltél, ha kiállhatatlan voltam is - megvártad, míg hisztim lecsillapodik
Elvitted és kihoztad leveleimet, csomagjaimat - továbbítottad üzeneteimet
Elvittél magaddal programjaidra és lelkemet építőeket kerestél nekem
Emancipáltál - felszabadítottál a szellemi zsarnokság, elnyomás alól
Emberszámba vett - magával egyenlőnek, magánál különbnek tekintett
Emlékeztettél még bevégzetlen küldetésemre, félbehagyott életművemre
Empátiával beleélted magad nehéz helyzetembe és könnyítettél rajta
Energiát szolgáltattál – közműveket tartottál fenn – szemetem vitted el
Energiával töltöttél fel - felvillanyoztál, izgalomba hoztál, lelkesítettél
Engedtél és segítettél szárnyalni, de óvtál tőle, hogy a Napba repüljek
Engem magadnál különbnek tartottál - komolyan, nem gúnyosan
Engem választottál hitvesül - fogadalmad tartva rosszban is kitartottál
Ennivalóm megtermelted, s úgy, mintha saját gyereked tápláléka lenne
Érdek nélkül tetszettem neked - ettől tudtam én is jobban szeretni magam
Érdekem képviselted - érvényesítetted, ha kellett, akár még ellenemre is
Érdeklődést keltettél - új távlatokat nyitottál, új dimenziókat tártál elém
Erősítettél – megerősítettél, visszaigazoltál, visszajeleztél, építve bíráltál
Értékelted művem - vetted a fáradságot és bátorságot, hogy megbírálj
Értem élethosszan magadra vállaltad a vén gazemberség látszatát
Értem haragudtál, nem ellenem - nem ment el közönyösen tévelyegve látva
Értem kockáztattad kapcsolatunkat abban bízva, hogy majd helyreállhat…
Érzékenyítettél - szenzibilizáltál a finom különbségtételekre, árnyalatokra
Esélyt adtál – újra meg újra: végleg soha, de soha nem mondtál le rólam
Esernyőt tartottál fölém - védőernyőt feszítettél csíráim, zsengéim fölé
Este csak nekem meséltél – ha volt rá ihleted, akkor még rögtönöztél is
Észlelted rejtett segélykiáltásom - olvastál arckifejezésemből, gesztusomból
Eszmélni tanítottál - felébresztve önveszélyes szellemi szendergésemből
Észrevetted, ha valami bánt - még akkor is, ha előtted is titkolni próbáltam
Evangelizáltál - akkor is mondat a jó hírt, ha ezt akkor nem szívesen vettem
Fáradoztál értem, nem írva a munkaórákat, se annak becsülhető piaci értékét
Felértékelted, amit tőlem kaptál és nagyon le, amit tőled kaptam
Finoman, tapintatosan de határozottan emlékeztettél fogadalmaimra
Gyógypedagógusi türelemmel kivártad, hogy önként jobbuljak
Gyorsan és szívesen adtál pénzt, paripát, fegyvert - mikor mi kellett
Ha beteg voltam, mindent nekem rendeltél alá, csak ezzel törődtél
Hajamnál fogva kihúztál a mocsárból, pedig majdnem berántottalak
Helyettem kaptad a szidást, s mégsem árultál be
Helyettesítettél a gáton - kimentél helyettem a frontra
Hogy fedél lehessen fölöttem főbérlőmnek befogadó nyilatkozatot adtál
Hosszútűréssel elviselted rossz szokásaim - nem zsarolva változásra
Idegen nyelvre türelmesen tanítgattál, nem engedve kedvem elmenni
Idegenként is sebem bekötözted és meleg étellel és éjjeli szállással kínáltak
Idegenként kopogtattam, s ő meleg vacsorával és szállással kínált
Idejében figyelmeztettél az egyszeri és az állandó veszélyforrásra
Jó ellenfél voltál, akinek a kihívása miatt több jött ki belőlem
Jó példával jártál elől, ráadásul nem misztifikáltad zsenialitásodat
Jó szándékomban nem kételkedve figyelmeztettél: ez az út a pokolba visz
Jóízű nevetésed rám ragadt, jókedved megfertőzött, s kiűzte a rosszat
Kérés nélkül is adtál, amikor láttad, hogy én most szégyellem
Kibírtál rossz passzomban, nem vetted zokon a kicsúszott bántó szavakat
Kishitűségemet előttem kifigurázva segítettél legyürkőzni azt…
Kivártad rosszkedvem múlását, feledted, amit mérgemben mondtam
Kivetted a szálkát az ujjamból, kihúztad a tüskét a szívemből
Kockázatot vállalva elbújtattál, míg el nem múlt a nagy veszély
Koromhoz illő bölcs életelvekbe avattál be – sőt: életpéldát adtál
Közreműködött munkámban - egyengette útját, tolta a szekerét
Lemondott kedvteléséről, pályáról, hogy hivatásomnak élhessek
Magad nem kímélve a leggondosabb ápolásban részesített
Megadtad a tévedés jogát: zsebpénzköltéssel tanuljak gazdálkodni
Megérezted, hogy mire van szükségem - ismeretlenül segítettél
Meginvitáltál lakásszentélyedbe - betekintést engedtél a lelkedbe
Megőrizted s még gyarapítottad is a vészkorban rádbízott javaimat
Miattam a neki is fontos barátságunk megszakítását is kockáztatta!
Minden nap kifejezted örömed: milyen jó hogy - neked is - vagyok
Minden támogatást megadtál, de vigyázva: tartósan ne tőled függjek
Nagyapaként „kényeztettél” folyamatosan érzékeltetve „imádatod”
Nem akartad „megúszni”, kipipálva letudni egyszeri-ritka találkozásainkat
Nem azt akartad, hogy téged kövesselek, hanem azt, amit te is…
Nem csaptál le a ziccerre - nem állt be a gúnyoló kiközösítő kórusba
Nem előszobáztattál, rövid mosolyszünet után nyitva volt ajtód
Nem emlékeztettél régi vétkeimre - nem vezetted rovásírásom
Nem engedted, hogy feladva ifjúkori álmaim alkoholba fojtsam bánatom
Nem kellett a nyakadra járni és nyaggatni - elég volt egyetlen szó
Nem kis kockázattal melegen ajánlottál és kezeskedtél értem
Nem titkolva lelki bajaidat éreztetted: nem vagyok sorstárstalan
Nem vártál, pláne nem követeltél ki tőlem elismerést, hálálkodást
Oldottad a gátlásaimat - megelőzted, hogy elfojtásaim felrobbantsanak
Óriási gondjaimra segítségeddel tudtam a humor magaslatáról lenézni
Örömödet velem is megosztottad - örömömet megsokszoroztad
Ötleteket adtál, s a legjobbakat sem tartottad vissza magadnak
Ráébresztett: figyeljek gyarlóságaimra éppúgy, mint kiválóságaimra
Rávezettél, hogy meg tudjam különböztetni az értékest a talmitól
Remekműveket szereztél, az élet szépségének felfedezésére vezettél
Soha nem csak eszköznek, mindig célnak is tekintettél!
Soha nem ráztál le, nyűgnek érezve magam, válaszoltál kérdéseimre
Szívedre is és válladra is vetted kisebb-nagyobb gondjaim
Szórakoztatott - szertelenül segítetett kellemesen kikapcsolódni
Talán még el is kárhoztál volna értem, csakhogy én üdvözüljek
Tanácsomat kérte és megfogadta, így öregen is fontosnak éreztem magam
Tanácsomat kérted - bizalmadba avattál, emelve önbecsülésem
Tapintatosan korrigáltad nyelvbotlásaimat, tévedéseimet
Tapintatosan, nem megszégyenítve farigcsáltad rossz modorom, beszédem
Társadalmi-politikai érdekvédőként javított igazságosabbá téve világunk
Tudtad, mikor beszélek én, s mikor beszél az ital, az ördög stb. belőlem
Tüntetően meghívtál egy pohár italra, amikor mindenhonnan kirekesztettek
Úgy adtál, mintha kaptál volna - s nem játszottad meg magad
Úgy művelte a csemetét, hogy tudta: nem ő fogja szedni gyümölcsét
Úgy néztél rám mindig, ahogy csodára nézni mindig
Úgy tanítgattál repülni, hogy előbb-utóbb túlszárnyaljak rajtad
Úgy tudtál felvilágosítani, hogy ne érezzem ettől ostobának magam
Vártál vissza, mikor már lélekben temetve mások lemondtak rólam