Nagy Jenciklopédia – kis testamentum
Életminőség őrzés-javítás/romlás-rontás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek
A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások
I. Nagy Magyar Életszótár – 13.
*
Weöres Sándor: Antik ekloga
Mint akit ölnek, törzse hanyat dült, lába kalimpált,
csontos mellem alá gömbölyű keble szorult.
Szép pajtásom, az égszín pillantású kisasszony,
fürge, fiús-alakú, lányos-aranyhajú szűz,
most szepegett: ”Mit akarsz te bolond? Tréfáltam, eressz el!”
Tűzben a tűz-okozó még sikongatni se mert,
hátha benyitnak s így lepnék meg a hetyke kacért, hogy
hab remegése fölé már bika-súly nehezül,
inkább karmolt és harapott, s csókkal borítottam
széjjelnyílt ajakát és ragyogó fogait,
válla fehérét, mell kupoláit, lenge csipőjét,
táncos térde közé csúszva kerestem a rést,
s vágyam nedve szökellt combjára s a gyűrt rokolyába.
Szégyelltem magamat, s rá haragudtam ezért.
Ő fejemet megölelte anyásan: „Csúnya te! Jó volt?
Most könnyebb teneked. Hagyj csacsi, bajt ne csinálj.”
Simogatott szelíden s halk gúnnyal: „Uram, kielégült?”
Karba ragadtam a lányt: „Fölfalom ezt a rigót?”
Arca hevült, pihegett: „Szétszaggatsz! Várj kicsit édes:
gyűrött rongy a ruhám! Össze ne tépd levetem.”
Egy kapcsot kinyit és már röppen a székre a szoknya,
néhány könnyű rugás, lenn a selyem bugyogó,
és mit tarka ruhába borít a szokás, a szemérem,
titkon a párja elé meztelenül kibomolt.
Lázban rája-fonódtam, szertevetette bokáit,
hátamon átkulcsolt, háttal az ágyra bukott,
így forrt össze a tüzes zivatarral telt levegőben
lány fiu egy testé, kétfejű ősi alak.
Szégyenkeztek a lányszoba tarka cserép-figurái,
nézni se merték szép szende kisasszonyukat:
mint cica nyaukolt, mint haldokló hattyú vonaglott,
s rengve nyögött a kiságy, tűrve vihart meg esőt.
Szép pajtásom, akit már sokszor öleltem a táncban,
vittem meztélláb, ölben a csermelyen át,
tudtam a kedvét és pici csókját s röpke pofonját:
itt velem egy, mégis távoli, új idegen,
fénylő fürge tekintete most ködfátylú tehénszem,
asszonyi lett, megadó, lángba-borult szerető.
Végül a hölgy pityeregve s a párna-gubancba gurulva
hátat fordított: „Jobb neked így, te betyár?”
Kértem súgva : „Bocsáss meg!” Hátra vetette fejét és
kék szeme rámragyogott cinkosan és kacagón.
*
Gyűjtögető
A buzgó „kiscserkész”
Gyűjtögesd a jópontokat,
A mindennapi jócselekedeteket
Életed végén, majd ha meghalsz,
Beválthatod jó helyekre a paradicsomba...
*
Tivornya
Nyugodt lehetsz,
Éld csak a világod,
Tombold ki magad -
Majd életed vége felé
Hirtelen megjavulsz,
Megtérsz mint az a lator,
Vagy barátcsuhában vezekelsz...
*
Katonadolog
Rejtsd el a könnyeidet,
Fojtsd italba bánatodat -
Egy férfinak szégyen a sírás,
Soha ne így könnyebbülj meg
(legfeljebb infarktust kapsz…)
*
Bőgőmasina
Ez nőnemű szó lenne?
Sírással annyi mindent elérhetsz,
Ha nincs már más, mindig ezt vesd be -
Megszánnak, megsajnálnak, megunnak…
(a férjednél is így érhetsz el – sok - mindent)
*
Igazodás
1.
Mindig a többségnek van igaza,
Arra voksolj, ami várhatóan nyer majd -
Mindig annak adj igazat, akivel beszélsz…
2.
Ne hallgass soha senkire,
Mindig menj a saját fejed után,
Hiszen te olyan jó fej vagy - vagy nem?
*
Tor
Amit ma
Megtorolhatsz,
Megbosszulhatsz,
Ne halaszd holnapra:
Ne maradj adós - sőt:
Duplán fizesd vissza!
Majd ülj győzelmi tort…
*
Vicces
Igyekezz mindig
Viccesen beszélni,
Legyen mindig poén
A mondataid végén -
De azért menj biztosra:
S te magad nevess rajta
Először és a legeslegjobban!
*
Nedv
A humor
Annyira emberi
S az élet-sava borsa:
Ironizálj, gúnyolódj, poénkodj stb. -
Hátha minden barátod sikerül elüldöznöd!
*
Komor
Az emberi élet
Annyira komoly, halálkomoly,
Hogy csak komoran lehet végigcsinálni…
Ha netán meg-megkísért a nevethetnék,
Akkor gondolj temetésre, templomra stb.
*
Hibakereső
1.
Keresd mindig
Másokban a hibát -
Ha meg nem találod,
Akkor fogd rá, kend rá -
Vitesd el másokkal a balhét…
2.
Keresd mindig
Magadban a hibát/bűnt,
Mégpedig irgalmatlanul -
Magadnak ne irgalmazz, ne kegyelmezz:
Esélyt se adj bűnbocsánatra, jóvátételre
*
Gazdálkodj okosan
Véges lelki erőddel, időddel
Energiáidat az önigazolásra
Vagy folytonos panaszkodásra,
És a tüntető önsajnáltatásra fordítsd
*
Titkolózó
Orvosaid előtt is
Titkold el a nagyobb bajokat,
Hisz zsarolásra is használhatják -
De barátaidnak se add ki magad,
Hátha egyszer ő lesz az ellenséged…
*
Látssz!
Elegendő,
Ha mások előtt jónak látszol -
Aki becsületes, az élhetetlen hülye…
(miért lennél tisztességes, kiterítenek úgyis)
*
Előbb-utóbb
Előbb gazdagodj,
Építs egy céget, egy palotát stb.
Majd utána jön magától a többi:
Barátság, szerelem, család, otthon…
*
Szólózva
Ne legyen senkid!
Ne legyen kutyád se,
Hisz fájna, ha elveszítenéd,
A csapást sosem hevernéd ki…
*
Autarkia
Ne adj, és ne kérj kölcsön,
Hisz vagy nem kapod vissza
Vagy még rád neheztelnek meg –
Légy teljesen önellátó…
*
Spontán
Semmit se bízz a véletlenre!
Mindent hajszálpontosan tervezz el előre -
Még a sétád, a szeretkezésed, a nyaralásod is…
Azután hajtsd végre a perce bontott ütemtervet!
*
Kötekedő
Menj biztosra
Állíts nyelvi csapdát,
Hogy ne lehessen jó válasz:
- Azt mondtad, hogy kurva az anyám?
- Én? Már hogy mondtam volna!
- Hát hazudok én?
*
Maximalista
Csináld végig: beszélgess csak,
Majd provokálj vitát, a vitából veszekedést,
Abból egy jó kis-nagy verekedést hozhatsz ki…
Ebből pedig már bármi lehet, még emberhalál is
*
Perlekedő
Minden sérelmedért
Ha máshogy nem megy,
Akár a bíróságon keress elégtételt!
Kerül, amibe kerül – ha rá is költöd a gatyádat is…
(okosként sose engedj, inkább szamárként szenvedj)
*
Stratégia
Szisztematikusan
Gyarapítsd ellenségeid számát! És:
Vedd körül magad hízelgő (ál)barátokkal!
Ez a legbiztosabb út a teljes életkudarchoz…
Így már mindegy is, hogy mit taktikázgatsz…
*
Fixálódó
Ne akarj felnőtt lenni,
Maradj örök nagy gyerek...!
Állítsd meg itt-most a te órádat,
A többiek csak menjenek tovább,
Ha nekik nem elég jó ez az idillikus lét…
*
Kíváncsi Fáncsi
Ne kérdezz semmit,
Hátha hülyeség miatt kinevetnek...
Aki nagyon kíváncsi, hamar öregszik
Sűrű és hosszú hallgatásod bölcsnek mutat…
*
Bamba
„Mondják ostoba, buta,
együgyü, hüle emberről,
aki mindent szájtátva csudál, bámul.
Népies nyelven rokonai:
bákó, baca, mamlasz, málé,
mámmám, mamuk.”
*
Ön-kényeztető
Minden napod lehet az utolsó:
Kényeztesd hát agyon magad!
Halmozd csak az élvezeteket!
Ne sajnálj magadtól semmi jót
Élj úgy, ahogy állítólag
Marci élhetett Hevesen
*
Ott-hontalan
Vágd el a gyökereid,
Ültesd át a vén fát, légy hontalan
Hozd magad itthon szinte
Lehetetlennek látszó helyzetbe,
Hogy még magadat is majdnem
Meggyőzzed a kivándorlásról
Idegenben idegenként meg
Olcsó vígasszal gyógyítsd lelkedet.
*
Rossz vásár
Te kapsz párperces, félórás intim együttlétet,
És tegyük fel, hogy közben jól is érezted magad.
De kapsz utána egy bírósági idézést - apasági kereset,
Fizetheted sok éven át az ellened nevelt gyerek tartását
*
Charles Baudelaire: Az ékszerek
Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok: testén sok zengő ékszerével várt rám, hódítóbban, mint a mór rableányok a gyönyörök Ezeregyéjszakáján.
Fülönfüggők, karperecek, nyakláncok: a drágakő s a nemesfém zenéltek, s én megszédültem, mert mindent imádok, ahol a csengés elvegyül a fénnyel.
A pamlagon engedte, hogy szeressem, s mosolygott, ahogy karjai közt tartott, s mohó szerelmem, akárcsak a tenger, ágaskodott és rázta, mint a partot.
Szemével rajtam, készséges vadállat, új pózokat talált vágyunk hevében, és odaadást kevert bujasággal, hogy változatainktól nőtt a kéjem,
s karja, csípője. Olajsima combja, haja, mely arcához hajolt keretnek, dereka, mintha hattyú nyaka volna, hasa s melle, szőlőmben dús gerezdek;
talán mindez Rossz Angyal praktikája volt ellenem, csak hogy megfosszon lelkem egyensúlyától, ki kristálysziklára kapaszkodtam, hogy szívem nyugtot leljen;
és mintha Antiópé csípőjére emelné egy ephébosz felsőtestét s öle, mit domborműnek tárt elébem, és ajka, min fénylett a finom festék.
A lámpa elhatározta: kilobban, nem világolt, csak a kandaló lángja, s ahányszor felkapott, vad sóhajokkal vért öntött el húsán, mely csupa ámbra.
Babits Mihály fordítása
*
Az
Életminőség-romlás
Nagy Jenciklopédiája XXI.
előmunkálatai: címötlet- és nyersanyag gyűjtése
|