Sorozatunkban havonta bemutatjuk egy-egy nemzet moziját a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinken keresztül. Novemberben a kirándulásunk szamurájok, jakuzák, félelmetes és kevésbé félelmetes kislányok közé vezet, egyenesen a Felkelő Nap országába.
1. A vihar kapujában (1950)
A modern filmművészet egyik alapműve a leghíresebb japán filmrendező,Kuroszava Akira alkotása, amelyben először jelenik meg egy olyan elbeszélői fogás, amely azóta közhasználatú lett. A vihar kapujában egy gyilkosság története, de hogy pontosan mi történt, annak tekintetében elbizonytalanít minket a film: az eset mindegyik résztvevője másképp meséli el a dolgot, mi pedig láthatjuk mindegyik variációt - ily módon válik relatívvá igazság és hazugság, miközben az se biztos, hogy az elbeszélők önmaguknak nem hazudnak. Bravúrosan izgalmas és vizuálisan is lenyűgöző remekmű.
2. Tokiói történet (1953)
A világ tán leghíresebb mozimagazinja, a brit Sight & Sound tízévente megszavaztatja a filmes szakembereket arról, hogy melyik tíz alkotást tartják minden idők legjobb filmjeinek. A legutóbbi választáson a rendezők szavazatai alapján első helyen végzett a költőien szép Tokiói történet, de a kritikusok listáján is dobogós lett. A japán rendezőklasszikus Ozu Jaszudzsiró filmje a háború utáni, gyökeresen megváltozó Japánról ad érzékletes és szívbemarkoló képet: egy vidéki idős házaspár látogatja meg benne a Tokióban élő gyerekeit, akik számára azonban csak terhet jelentenek az öregek - a családi dráma pedig végül tragédiába fordul.
|
A teljes filmet itt nézheted meg!
|
3. Godzilla (1954)
A japánoknak is megvan a saját félelmetes mozis szörnyük, a leginkább egy óriás dinoszauruszra hasonlító Godzilla, amely mára már a globális tömegkultúrának is része lett (lásd többek között az 1998-as hollywoodi filmet róla). Először azonban ebben az 1954-es katasztrófafilmben tűnt fel, és nem véletlen, hogy pont a háború után született meg: az eredettörténete szerint a nukleáris sugárzás keltette életre, és a filmekben is mindig a Japánt romba döntő atombombák metaforájaként szolgált, ily módon szembesítve a nézőket a kollektív traumával - és talán kicsit fel is oldozva őket alóla.
4. A hét szamuráj (1954)
Ha egy nagyformátumú rendező műfaji filmet készít, abból gyakran születik valami emlékezetes: Kuroszava Akira ezen alkotása a mozis kalandokra vágyókat és a művészi értékekre fogékonyakat is egyaránt kielégíti - nem csoda, hogy Hollywoodban el is készítették belőle a saját verziójukat, A hét mesterlövészt. Kuroszava egyben megalkotta a japán mozi egyik jellegzetes műfajának, a szamurájfilmnek az egyik alapművét is, melyben hét ronin (gazdátlan szamuráj) szegődik el egy banditák fenyegette falu védelmére.
5. Az érzékek birodalma (1976)
Japán filmekről szólva nem lehet nem megemlíteni ezt az erotikus klasszikust, hiszOsima Nagisa mozifilmje a maga idejében botrányokat okozott világszerte: nyíltszíni szex, gruppenjelenetek, orális közösülés, azonos neműek közti érintkezés - mindebből semmit sem takargatva. A teaházi gésa és szerelme, a teaház tulajdonosának szenvedélyes kapcsolata a végsőkig eljut: a lány a kéj csúcspontján megfojtja a férfit, majd levágja a nemi szervét. Osimát perbe fogták, ő pedig azzal védekezett: az ázsiai kultúrának szerves része a szexualitás, a különböző tiltások csak a nyugati kultúra betörésével együtt érkeztek.
6. Akira (1988)
A japán mozgóképgyártás egyik fő területe az animációs filmek és sorozatok készítése, olyannyira, hogy hazánkban is sokan az ún. 'animék' révén kezdenek el érdeklődni a japán kultúra iránt. Az animék nagy része pedig egyáltalán nem gyerekeknek készül: a műfaji skála széles, az erotikus műfajoktól egészen a filozofikus sci-fiig. Ez utóbbi típus egyik alapműve az Akira, melynek népszerűségére jellemző, hogy néhány éve műsorra tűzték (18 évvel a bemutatója után!) a magyar mozik is ezt a látványos és elgondolkodtató cyberpunk-történetet.
7. Szonatina (1993)
A jelenkori japán filmművészet legismertebb alkotója kétségkívül Kitano Takesi, aki nemcsak filmrendező, de tévés showman, festő és író is, de a saját filmjeinek főszerepét is maga szokta játszani. Így történt ez a nyersen erőszakos, robbanásig feszült Szonatina esetében is, melyben a rezzenéstelen arcú Kitano egy japán gengsztert, azaz jakuzát alakít, akit a főnökei két rivális banda háborújának kellős közepére küldenek el rendet tenni - ő pedig el is végzi a dolgát, igaz, nem épp hagyományos módon.
8. A kör (1998)
Ha már szó esett a tipikus japán filmes műfajokról: az ezredforduló környékén olyannyira felkapottak lettek a japán és egyéb ázsiai horrorok világszerte, hogy szinte minden sikeresebb darabból remake készült Amerikában. Ezen folyamat reprezentatív darabja A kör, amelyet számos folytatás követett Japánban, és két amerikai mozi Hollywoodban. A gyilkos videokazetta megtekintése után a tévéből kimászó, arcba lógó hajú gyilkos szellemkislány pedig bevonult a horror műfajának legemlékezetesebb figurái közé.
9. Meghallgatás (1999)
A jelenkori japán mozi legismertebb műfajfilmes alkotója viszont minden bizonnyal az ultraerőszakos műveiről ismert Miike Takasi, akiért olyan neves rendezők rajonganak világszerte, mint például Quentin Tarantino. Miike tán legsokkolóbb műve a Meghallgatás, melynek igazán csak a végén durvulnak el a dolgok, de akkor annyira, hogy ezt nem felejtjük el egy darabig. A történet főhőse egy özvegyember, aki filmes barátjának tanácsára az új feleség keresését egy mozis szereplőválogatásnak álcázza. A kiszemelt csendes és egyszerű leányka azonban nem egészen az, akinek látszik.
10. Chihiro Szellemországban (2001)
A japán animációs mozi legismertebb alkotója Mijazaki Hajao, aki a maga egyedi látványvilágú és sajátos hangulatú, a gyermeki ártatlanságot a társadalomkritikával ötvöző filmjeivel igazi kultuszrendezőnek számít. A legsikeresebb alkotása az Oscar-díjat is nyert Chihiro Szellemországban, melynek kislány főhőse egy másik világba kerül át a családjával, ahol aztán neki kell felnőnie a feladathoz és megmenteni a szüleit.