Payday Loans

Keresés

A legújabb

Donáth György a magyar élet pártján - egy "balos" portré
Zsidókérdés régen és ma - Zsidókérdés régen és ma

 

 

DONÁTH GYÖRGY,

EGY ANTISZEMITA POLITIKUS

ORSZÁGGYŰLÉSI PORTRÉJA

 

Gellért Ádám

Az ismeretlenség homályából felbukkanó Donáth György meghiúsított szoboravatása ismét felszínre hozta azt a kérdést, hogy miként ítéljük meg történeti alakjainkat. A Hóman Bálint ügy után lecsillapodni látszó vita azonban ismét elemi erővel tört ki. A Donáth-szobrot felállítani szándékozók (az 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége) a politikusban egy koncepciós perben ártatlanul elítélt, a magyar függetlenségért mindvégig kiálló ember példáját látják. Az ellenzők szerint azonban a szobor egy antiszemita, fajvédő politikusnak kíván emléket állítani. S mindezt nem máshol, mint a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól 100 méterre.

A heves érzelmektől fűtött vitában egy dolog veszett el: az, hogy ki is volt valójában Donáth György. Nem véletlenül, mert a politikus a szélesebb közvélemény, de még sok történész számára is csak egy lábjegyzet volt. Eddig egyetlen tanulmány sem dolgozta fel Donáth György életét, munkásságát, 1945 előtti tetteiről csak rendkívül csekély információnk van. A történettudomány is csak módjával foglalkozott Donáthtal, pedig befolyásos pozíciókat töltött be. 1939-től a kormánypárt, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője, 1943-tól a párt országos alelnöke, valamint a szélsőjobboldali hangvételű Egyedül Vagyunk[1] c. újság felelős szerkesztője. Donáth annak a pártnak volt az egyik vezető tisztségviselője, amelyik pártprogramja követelte „az elhatalmasodott zsidó gazdasági és szellemi befolyás felszámolását, a zsidó vagyon átadását a magyar kisegzisztenciáknak és a keresztény fiatalság elhelyezkedésének fokozottabb biztosítását, […] a magyar öntudatot és fajvédelmet”.[2] Mégis, ahogy a korszak elismert kutatója Ungváry Krisztián fogalmazott szakértői oldalán: „Donáthról azt sem tudjuk, hogy eszik vagy isszák. Még én sem tudnám megmondani, hogy Donáth pontosan mit is csinált, mint budapesti pártelnök, milyen beszédeket mondott a parlamentben stb. Tehát az egész egy fekete lyuk”.

index.jpg

A Magyar Élet Pártjának jelvénye

A magyar fajvédelemről írt könyvében Gyurgyák János elismerve, hogy Donáth 1938-ban az olasz fasizmus mellett (és a német nácizmus ellen) érvelt, és a magyar nemzetnek a faji gondolat jegyében történő talpra állítását követelte, bátor, hősi jelleműnek, tiszteletet parancsoló erkölcsi tisztaságúnak írta le – valószínűleg a koncepciós perbeli kiállás miatt.[3] A politikus megítélése körül látható zavart az okozza, hogy Donáth valóban bátran szembeszállt vádlóival az ellene és a Magyar Közösség ellen indított koncepciós eljárás során. Az utolsó szó jogán elmondott többórás beszéde legendássá vált. A történészek eddig a koncepciós eljárás iratai és ennek a beszédnek az alapján próbálták rekonstruálni Donáth politikai felfogását.[4] Papp István történész szerint azonban a beszéd hamis legendák alapjává vált, s bár a per koncepciós volta Donáth egyéni tragikumát igazolja, nem teszi semmissé korábbi vállalhatatlan és elfogadhatatlan nézeteit.[5]



Donáth György az Országgyűlési Almanachban

Ahogy arra Ungváry Krisztián egy korábbi tanulmányában már utalt, Donáth 1938-ban mozgalmat indított a jobboldali egyesületek, szervezetek közös fedőszervben történő egyesítésére. Az Egyesületközi Együttműködés néven létrehozott szervezet alapszabályának első pontja kimondta, hogy a számszerű és kulturális fölény jogán kizárólag magyaroké lehet a vezető szerep: „a magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket amelyek a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot”.[6]

Míg az alapokmány sokat elárulhat a szervezet szellemiségéről, nem enged következtetni Donáth személyes nézeteire. Ennek a rekonstruálásához rendelkezésünkre állnak az Országgyűlés képviselőházi üléseinek jegyzőkönyvei, amik szó szerinti pontossággal tartalmazzák Donáth szavait. Az alábbi idézetek tehát teljesebbé tehetik a politikusról kialakítandó véleményünket.

1939 novemberében Donáth a következőképp foglalta össze a kormány által követendő utat:

„Nézetem szerint három alapelv, három gondolat van, amelynek jegyében a magyar államvezetésnek a jövőben is haladnia kell s ezek közül első a magyar birodalmi gondolat, a második az erkölcsi elv, a harmadik az úgynevezett szociális elv. […] Egészen röviden csak annyiban óhajtom az előbb mondottakat megvilágítani, hogy az én felfogásom szerint a magyar birodalmi gondolat azt jelenti, hogy ma, amikor egyre divatosabb: életterekről beszélni, minden cselekedetünket az a megfontolás és tudat kell, hogy irányítsa, hogy a mi fajtánk, a mi népünk elválaszthatatlan a maga életterétől, és ez az élettér számára nem a csonka ország, hanem az osztatlan haza, az osztatlan Kárpát-medence, egyszóval az ezeresztendős magyar birodalom.  […] A harmadik alapelv a szociális elv, amin én azt értem, hogy ha politikánk végső céljává, mondjuk, materiális politikánk végső céljává fajtánkat és a számára életteret jelentő magyar földet tettük, akkor fajtánkat nem kizárólag ilyen egészen sablonos fogalmazásban népnek vagy nemzetnek tekinthetjük, hanem valóban a testvéri közösségnek a szó legteljesebb értelmében, abban az értelemben, ahogyan szűkebb keretek között a család fogalmát is értelmezzük, amelynél nemcsak a közös származás gondolata a lényeges, hanem az a kötelezettség is, amely családtagjainkkal szemben erkölcsi és materiális téren egyaránt fennáll. Ez nem merülhet ki abban, hogy magyar testvé­reknek szólítjuk a többi magyart, hanem ennek a testvériségnek valóban minden szociális konzekvenciáját is le kell vonnunk.”

hu675.jpg

A Magyar Élet Pártjának választási plakátja 1939-ből. Békés Megyei Levéltár, BéML XV.5.b/58

Rátérve a „zsidókérdés rendezésére” kifejtette, hogy

„maga a miniszterelnök úr is kijelentette a képviselőházban tartott bemutatkozó beszédében, hogy ő hajlandó lett volna esetleg, ha tisztán rajta mú­lott volna, a zsidókérdésben még erőteljesebb intézkedéseket is megtenni. Akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mi a magunk részéről, ha akkor itt ültünk volna a képviselőházban, többé-kevésbé szintén hajlandók lettünk volna radikálisabb törvényhozási rendelkezést is magunkévá tenni ezen a téren. Amikor azonban egyfelől megállapítom azt, hogy igen sokan vannak, akiknek mondjuk, vannak kívánságaik még ezen a téren, amelyek nem mentek teljesedésbe, akkor másfelől meg kell állapítanom azt is, — és ez szól erről a helyről az egész magyar társadalomnak — hogy véleményem szerint azt hiszem, nagyon sokan egyetértenek velem abban, hogy ezt a kérdést nem lehet kizárólag a hatalomra bízni. Ezt a kérdést első­ sorban egy öntudatos és helyesen szervezett társadalomra kell bízni”.

(Az országgyűlés képviselőházának 60. ülése, 1939. november 30-án, csütörtökön. Képviselőházi napló, 1939. III. kötet, 553-555.)

Egy évvel később úgy fogalmazott, hogy:

„talán fiatalosan, talán merészen hangzik, hogy évtizedek vagy évszázadok óta nem volt ekkora sanszunk arra, hogy a történelmi Magyarországot az 1918 előtti határokkal helyreállítsuk. S ezt akarjuk mindnyájan, ez a legfontosabb cél, amely szemünk előtt lebeg […] bár mindnyá­jan az 1918 előtti Magyarországot akarjuk mé­reteiben, de nem akarjuk tartalmában mindenben az 1918 előtti Magyarországot. Ez nem jelenti azt, t. Képviselőház, mintha szembe akarnánk szállani a magyar tradíciókkal. Mi az új Magyarországot magyar tradíciókból akarjuk felépíteni, de valóban magyar tradíciókból, az Árpádok és a Hunyadiak Magyarországának hagyományaiból, amely ország már szociális ország volt, sokkal szociálisabb, mint a háborúelőtti liberális Magyarország."

(Az országgyűlés képviselőházának l22. ülése, 1940. június 25.

Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet, 352.)



Donáth György kivégzése előtt, 1947. október 23

Hogy a gyakorlatban miként képzelte el a magyar tradíciót, arról így beszélt:

„A demokrata rendszerek voltak azok, amelyek nem annyira az állam, férfiúi kiválóságoknak tudtak utat mutatni arra, hogy hogyan szelektálódjanak, hanem talán sokkal inkább azoknak, akik a nép kegyeit a legkönnyebben tudták megnyerni, már pedig valószínű, hogy igen t. képviselőtársaim, akik nemzetiszocialistáknak vallják magukat és ezen az alapon bizonyára igen jól ismerik a nemzeti szocializmus vagy a fasizmus lényegét, nagyon jól tudják, hogy ezeknek is egyik leglé­nyegesebb alapmotívuma éppen a szellemi elit kiválasztása és az egészséges hierarchia megteremtése, erre pedig a demokrata rendszerek nyilván alkalmatlanoknak bizonyultak az utóbbi időben, tehát nyilvánvalóan át kell térni jobb és egészségesebb rendszerre és ezt a törvényhatóságokban is meg kell valósítani. Szerény nézetem szerint ennek elsősorban ki kell terjednie a törvényhatóságok összetételére, tehát más alapon kell a törvényhatósági bizottság tagjait megválogatni. […] a törvényjavaslatban foglalt intenciókkal kapcsolatban ez a kérdés nyilvánvalóan csak azokat a pártokat érinti hátrányosan, amelyeket a zsidótörvény alkalmazása is hátrányosan ér. Annak pedig igen t. képviselőtársaimnak is örülniük kell, ha ezek a pártok, ezek a bizottsági tagok egészen és végképpen kimaradnak a törvényhatósági bizottságból. Sajnos, azonban nem ez a helyzet, amint már utána néztünk. Az esetek túlnyomó többségében ez a szakasz valószínű­leg nem fogja,meghozni a kívánt eredményt. Lehetséges azonban, amint ez most már nyílt titok, hiszen méltóztattak hallani róla, hogy előkészületben vannak ebben a tekintetben a mainál radikálisabb intézkedések, amelyek talán több eredményt fognak hozni a tekintetben is.”

(Az országgyűlés képviselőházának 145. ülése, 1940. október 28.

Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet, 161-162.)

1941 telén az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról szóló törvényjavaslat vitájában Donáth kifejtette, hogy

„Ez a törvényjavaslat nem gondoskodik arról, hogy zsidók lehessenek-e hallgatók az egyetemen vagy sem, itt Rapcsányi, igen tisztelt képviselőtársam tévedésben van. Nevezetesen ez a törvényjavaslat a kialakult helyzetnek megfelelően megszünteti az 1920. XXV. tc. és az 1928. XIV. tc. hatályát, amelyek annakidején ezt a kérdést szabályozni óhajtották. Minthogy azonban azóta az úgynevezett zsidótörvénnyel szabályozzuk ezt a kérdést, s remélhetőleg ismét szabályozni fogjuk – remélhetőleg véglegesen –  magától értetődik, hogy ennek a törvényjavaslatnak erre csak utalnia kell, tehát teljesen felesleges hogy itt részletesen foglalkozzunk vele. […] Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslatnak az a paragrafusa, amely – szemben az 1928. XIV. tc.-kel, amely foglalkozási kategó­riákat sorol fel, úgyhogy ezek előnyben ré­szesülnek – most azt mondja, hogy a felvétel szempontjából egyetlen feltétel van: a nemzet és állam iránt való hűség és az erkölcsi megbízhatóság. Ezen belül majd azután a zsidótörvény intézkedik. Hogy hogyan, erről most nem akarok beszélni."

Az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint erre úgy válaszolt, hogy

„a zsidó hallgatók felvételét nem ez a törvényjavaslat szabályozza, hanem az úgynevezett zsidótörvény, az 1939. IV. tc. Előzőleg volt egy burkolt szövegű törvényünk, az 1920. XXV. tc., amelynek burkolt szövegét is el kellett idegen, külső nyomásra ejteni; akkor jött az 1928. XIV. tc., amely még körülírtabban adott módot az egyetemeken az úgynevezett zsidó­ zártszám megvalósítására, de módot adott arra is, hogy több zsidó hallgatót vegyenek fel az egyetemekre, mint amennyit a törvényhozás eredetileg szándékozott. Éppen ezért, ahogy azt itt a Donáth képviselő úr által előadott számokból is méltóztatnak megállapítani, amióta hivatalba léptem, az egyetemekkel való kölcsönös megállapodás alapján minden törvény nélkül megoldottuk ezt a kérdést.

(Az országgyűlés képviselőházának 167. ülése, 1941. december 11.

Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet, 69-71.)

1941 júliusában a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor Donáth többször nem bírta türtőztetni indulatait. Bekiabálásaiból következtethetünk antiszemita nézeteire. Képviselőtársa, Varga Béla a javaslat ellen foglalt állást:

„Én nem tudom elismerni azt, hogy az ötven százalék magyar vér, plusz a keresztség szentsége – keresztény országban vagyunk, leszögeztük mindnyájan – a keresztség- szentségének karizmatikus, természetfeletti hatásai, plusz a keresztény nevelés – ami hogy milyen nagy dolog, azt mindnyájan érezzük: az ember mindig az marad, aminek az édesanyja nevelte –  ne érne annyit és ne tudná ellensúlyozni az 50% zsidó vért. Lehet, ebben nekem más a véleményem”. Erre Donáth György bekiabált: „A néger sem lesz fehér!”.

Donáth később sem tudta visszafogni magát. A vita során Rassay Károly emelkedett szóra:

„T. Ház! Ezek után még csak arra kell rá­ mutatnom, hogy a javaslat a maga rendelkezéseivel szemben áll a nemzet érdekével is. Rámutattam arra, hogy képtelenség magyar nemzeti tiszta fajról beszélni. (Donáth György: Sajnos!) Sajnos? (Donáth György: Sajnos! Nem lehet tiszta! Meg kell tisztítani! Meg akarjuk tisztítani!” .


Ugyanebben a vitában Szabó Zoltán képviselő arról elmélkedett, hogy

„a gyakorlati életnek és – hadd mutassunk itt rá – a tudományos életnek kiváló szakemberei és munkásai közül nagyon sokan fordí­tották már szemüket a magyar organizmus különféle problémáira, így a magyar nemzettest, a magyar faj kérdéseire is. Nem akarok vitázni előttem szólott Rassay Károly igen tisztelt képviselőtársammal ügyészi, illetőleg ügyvédi és bizonyos mértékben rabulisztikus észjárásával. De azon a ponton bátor vagyok neki ellentmondani, ahol megtagadja ennek a javaslatnak indokolásától, sőt az egész problémától a teljes, tudományos alapot. Ha ő, amint állítja, hazai és külföldi szerzők munkáit forgatta, akkor nem értem, hogyan nem fordult meg a kezén, vagy hogyan szaladt át olyan könnyen a szemén, hogy csak magyar szerzőket említsek. Méhely professzornak, Bartueznak, Benedeknek és Szabó Zoltán nevű névrokonomnak ezen a téren kifejtett igen tiszteletreméltó munkássá­gán. (Donáth György: Rá kell nézni Bródyra, nem kell tudomány!) Ők egyáltalában nem légvárakat építettek, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak. Igenis, ebben a kérdésben ma már egy sereg neves és kevésbé neves szerzőnek nagyon tiszteletreméltó munkája ad támpontot és kötelez még további és még erőteljesebb munkára.”

(Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 1941. július 1.

Képviselőházi napló, 1939. X. kötet, 372, 389, 391.)

Donáth szerint a zsidók és a keresztények közötti házasság tilalmát kimondó törvény

„mint komplexum nyilván egy fajvédelmi törvényjavaslat, amelynek, igen lényeges része például az, amely a törvénytelen gyermekekre vonatkozik, és itt a képviselőházban is a tárgyalás során emlékezetem szerint többen is felvetették annak szükségességét, hogy törvényes intézkedés történjék a házasságon kívüli nemi érintkezés tekintetében. […] Ez a törvényjavaslat csonka marad mindaddig, amíg egyrészről némi biztatást ad a házasságon kívüli érintkezésre, másrészt nem bünteti azt, ha kijátszása történhetnék a törvénynek. Szerény felfogásom szerint tehát a logikai összefüggés ebben a fajvédelmi törvénykomplexumban kétségtelen. […] Azok az indokok, amelyeket bá­tor voltam előhozni […] indokolnak egy ilyen módosítást, amely egyébként az egész kérdéskomplexum lényegéhez szorosan hozzátartozik és mindnyájunkat megnyugtat abban a tekintetben, hogy elkerülhetővé teszi szigorú szankciók révén ennek a törvényjavaslatnak a kijátszását és eloszlathatják aggályainkat.

(Az országgyűlés képviselőházának 211. ülése 1941. július 24.

Képviselőházi napló, 1939. X. kötet, 492-493.)

gyhl.jpg

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 10.

Pár hónappal később, 1941 novemberében az 1942-es költségvetés vitáján Donáth arról beszélt, hogy

„A mai kormányzatnak a legnagyobb nehézsége éppen abban rejlik, hogy olyan feladatokat kell egykét esztendőre sűrítve elvégeznie, amelyek szá­zadokra is elegendők volnának. Egyszerre kell 20-50 vagy 100 éves mulasztást pótolnia, egyszerre kell helytállnia a világégésben és készülnie az új birodalom felépítésére, stb. Ugyanez a helyzet annál a munkánál is, amelyet idehoztam, mint a kultusztárca új és fontos feladatát. Akkor kell új értelmiséget nevelnünk és az új magyar birodalmat ezzel az értelmiséggel megtöltenünk, amikor még a régi csonka hazán belül is egy nagy cserét akarunk végrehajtani, amikor ki akarjuk kapcsolni az értelmiségi rétegnek olyan tekintélyes tömegeit, amelyeknek mindnyájunk közös felfogása szerint nincs helye a magyar értelmiségben. Ezeket is pótolni kell, és a mellett megtölteni az új területeket is. Ez az a feladat, amely a kultuszkormány számára talán a legfontosabb ma, és amelyre mindnyájunknak fel kell hívni a figyelmet. […] A növekvő magyar birodalomnak növekvő értelmiségi rétegre van szüksége, akkor – amit most mondandó vagyok, azt nem osztálypolitika diktálja belőlem, nem tartozom semmiféle osztályhoz és nem hirdetek semmiféle osztálypolitikát, hanem ez egyszerű statisztikai megállapítás – látjuk, hogy az új értelmiségi réteget máshonnan, mint alulról pótolni nem lehet. Ez – ismétlem – egy statisztikai ténymegállapítás. Nem lehet máshonnan pótolni, mint azokból az osztályokból vagy mondjuk, azokból a társadalmi rétegekből, amelyeknek biológiai adottságai egé­szen mások, mint az úgynevezett értelmiségi rétegé, tehát, ha szaporodás csak ott van, onnan kell a negatívumot pótolni. Másrészt viszont, ha kultúrpolitikánk magyar és európai, akkor nyilvánvaló, hogy az értelmiségi utánpótlást is azokban a rétegekben kell keresni, amelyek a legtöbb joggal nevezhetők magyarnak. Ennek megoldása a tandíjreformon és az internátusi problémán át vezet.

(Az országgyűlés képviselőházának 216. ülése, 1941. november 11.

Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet, 54-55.)


Felhasznált irodalom:

Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Eszme- és politikatörténeti tanulmány. Doktori disszertációs. 2012. Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskola (témavezető: Romsics Ignác)http://eklektika.ektf.hu/dsr/access/

c7cb2b12-8fc2-4a4f-b8ac-cf3a7423af5a

Haeffler István (szerk.): 1939–1944. évi országgyűlés. Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Papp István: A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk című regényében. Kommentár 2009/3. 17-27.http://kommentar.info.hu/attachment/0001/408_kommentar0903.pdf

Rainer M. János: A volt „keresztény középosztály”. In: Rainer M. János & Standeisky Éva (szerk.): A demokrácia reménye. Magyarország, 1945. 1956-os Intézet Évkönyve, 2005.http://www.rev.hu/rev/htdocs/hu/kiadvanyok/56_os_

Intezet_evkonyvek/2005_Evkonyv.pdf

Szekér Nóra: A Magyar Közösség története. Doktori disszertáció. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományok Doktori Iskola, 2009. (témavezető: M. Kiss Sándor)http://mek.oszk.hu/08400/08480/08480.pdf

Ungváry Krisztián: Antiszemitizmus és németellenesség – a kétfrontos harc. In: Karsai László & Molnár Judit (szerk.): Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham professzor 80. születésnapjára. Mazsihisz, 2002. 731–750. http://www.rev.hu/

ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1945elott/antiszemitizmus


[1] Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Eszme- és politikatörténeti tanulmány. Doktori disszertációs. 2012. Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskola (témavezető: Romsics Ignác). 194.

[2] K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920-1944. 213. 202. lj.

[3] Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Eszme- és politikatörténeti tanulmány. Doktori disszertációs. 2012. Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskola (témavezető: Romsics Ignác). 194, 200-201.

[4] Lásd például Szekér Nóra: A Magyar Közösség története. Doktori disszertáció. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományok Doktori Iskola, 2009. (témavezető: M. Kiss Sándor).

[5] Papp István: A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk című regényében. Kommentár 2009/3. 25.

[6] Ungváry Krisztián: Antiszemitizmus és németellenesség – a kétfrontos harc. In: Karsai László & Molnár Judit (szerk.): Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham professzor 80. születésnapjára. Mazsihisz, 2002. 731–750.

 

BBJNICK · HTTP://BBJNICK.BLOG.HU2016.02.26. 11:46:48

Nincs ezekben a Donáth-idézetekben sem semmi meglepő, sem semmi nóvum. Az a kor egy olyan kor volt, olyan gondolkodásmóddal, olyan fogalomhasználattal. A faji (származási) alapú diszkrimináció a kor USÁ-jában ugyanolyan evidenciának számított, mint a kor Magyarországán.

Nálunk '45 után a faji diszkriminációt felváltotta az osztályalapú diszkrimináció (ami, ha jól meggondoljuk, ugyanolyan származási alapú diszkrimináció, mint a faji alapú) és akkor az vált a gondolkodás és fogalomhasználat evidens részévé. Olvassunk bele politikusaink, tudósaink, művészeink '45 utáni megnyilvánulásaiba, nehezen fogunk olyan szöveget találni, amely ne evidenciaként kezelné az osztályalapú diszkriminációt. De azért még, ugye, nem fogjuk holnap ledönteni mindenki szobrát és leverni mindenki emléktábláját, nem fogjuk vastag fekete filctollal kihúzni a történelemből és a kultúrából mindenki nevét, aki '45 után közéleti szerepet vállalt?

Ma szörnyülködünk a zsidók két háború közötti diszkriminációján, valami elképzelhetetlen és értelmezhetetlen abszurditást és feneketlenül mély gonoszságot látunk benne: nekem az egyik sógornőm az 1980-as években kétszer is származása miatt nem nyerhetettt felvételt az egyetemre (szülei értelmiségiek --- azaz, nem munkások és nem parasztok, hanem adminisztratív munkát végző irodai dolgozók --- voltak, így, bár a felvételhez szükséges pontszámot kétszer is elérte, de mivel mindkét évben az értelmiségi származásúak felvételi kvótájába nem fért bele, ezért helyhiány miatt elutasították); egyik általános iskolai osztálytársam, ugyancsak a nyolcvanas években, származása miatt nem jelentkezhetett gimnáziumba (osztályfőnökünk behívatta az édesanyját és közölte vele, hogy ő jóindulatúlag jelzi, esélyük sincs gimnáziumi felvételre, mivel az anya egy nagyon ismert nevű nemesi származású tőkéscsalád leszármazottja, próbálkozzanak szakközép- vagy szakmunkásképző iskolával).

FAZAKAS LÁSZLÓ2016.02.26. 17:44:20

Hogy ezen most miért kell vergődni, én egyszerűen nem értem.
Magyar volt? 
Igen! 
Csinált valami nagy dolgot? Ki tudja (nem olvastam végig az élettörténetét és pályafutását) 
Szobrot akarnak neki emelni? Kik és miért?
Megérdemli? 
Ha igen - akkor lehet emlékművet emelni.
Az meg, hogy itt holmi idegenek, másvallásúak és antimagyarok tiltakoznak egy elismerten magyar ellen, itt sajnos már nagyon megszokott dolog lett ebben a kis hazában. 
Holott a tiltakozókra egyből két mondás is érvényesülhetne - 
- az egyik Horn Gyula elhíresült mondása a pufajkás múltját firtató újságírói kérdésre - "naés?"
- a másik gyurcsányi megjegyzése azokhoz, akiknek nem tetszett a rendszere - "el lehet inen menni kérem! Itt lehet bennünket hagyni! Csak tessék!"

- de széljegyzetnek talán még egy harmadik (vagy inkább 2 és feledik) - "majd megunják és hazamennek ...."

RÖF2016.02.26. 17:49:03

"Az ismeretlenség homályából felbukkanó Donáth György meghiúsított szoboravatása ismét felszínre hozta azt a kérdést, hogy miként ítéljük meg történeti alakjainkat."
Nem.
A meghiúsított szoboravatás azt a kérdést veti föl, ki dönti el, kinek lehet, kink szabad szobrot állítani.
Mert nem az, aki állítani akarja.
Különben jönnek a habzó szájú tüntető, jön a festékes vödörrel egy majom, és ránk ír valamelyik amerikai szabad újság, hogy ezt nem kéne.....

SUTYERÁK2016.02.26. 18:29:11

aztán József Attila mégis jobban látta a magyarság problémáit.

ENDIKE · HTTP://BARATHENDRE.WORDPRESS.COM/2016.02.26. 18:36:27

sikeres politikus lenne ma fidesz vagy jobbik színeiben

XD

-JZK-2016.02.26. 18:53:17

Derék ember volt, nem úgy, mint a mai nyugatseggnyaló balliberálisok, akik egy olyan világot akarnak, ahol a lányodat egy néger bassza meg, a fiadból meg buzi vagy transzvesztita lesz, a feleségedből meg egy rikácsoló rövidhajú feminista hárpia, a te fizetésed háromnegyedét meg cigányok meg egyéb füstös "menekültek" etetésére elvonják.

JÓZSI012016.02.26. 19:04:17

Ez meg egy cionista fröcsögése!!!!!!

VOZNYÁK PISTA22016.02.26. 19:07:23

A libsiknek már megint sikerült.

Gondolom sokan vannak úgy, hogy eddig nem is hallottak róla, de most már kíváncsiak lettek.

ZON2016.02.26. 19:08:51

@bbjnick: van egy elmélet, miszerint ha egy társasház lépcsőházának egyik ablakszeme betörik, azt mihamarabb meg kell csináltatni, mert apró lépésenként legettósodik a ház. Ha valaki látja, hogy van egy lerakott szemétcsomó, ő is bátrabban borítja oda a magáét.
A hazai zsidótörvények elfogadása , megtűrése vezetett el kisgyermekek tízezreinek ipari megsemmisítéséhez. Ezt relativizálni , egyenlőnek tekinteni osztályalapon elkövetett oktatási, foglalkoztatási diszkriminációval ... Inkább nem minősítem, légy szíves, gondold át még egyszer.

MISKOLC2016.02.26. 19:23:49

Az Amerikai Egyesült Államokban

Noha hivatalosan soha nem hozták törvénybe, 1918 és az 1950-es évek között számos magánegyetem (köztük sok orvosi egyetem) bevezette a numerus clausust. A rendelkezések a hallgatók százalékokban vett számát szabályozták azok vallásának és származásának („fajának”) alapján. A több érintett csoport közül az egyik itt is a zsidó közösség volt. Néhány új-angliai és New York-i egyetemen a felvételük mértéke jelentősen csökkent a késő 1910-es és az 1930-as években. Például, a Harvard Egyetemen (Harvard University) arányuk 27,6%-ról 17,1%-ra, míg a Columbia Egyetemen (Columbia University) 32,7%-ról 14,6%-ra esett. Hasonló intézkedéseket érvényesítettek az orvosi és fogászati felsőoktatási intézményekben, amelynek eredményeképp az 1930-as években a zsidó hallgatók száma jelentősen csökkent. A Cornell Egyetem Orvosi Karán (Cornell University School of Medicine) számuk az 1918-1922-es 40%-ról az 1940-1941-es 3,57%-ra, a Bostoni Egyetem Orvosi Karán (Boston University School of Medicine) az 1929-1930-as 48,4%-ról az 1934-1935-ös 12,5%-ra zuhant. Az időszakban említésre érdemes kivétel a Middlesex Egyetem, amely mind foglalkoztatott, mind oktatott zsidó származású embereket. Egyes iskolai tisztviselők úgy vélik, hogy az antiszemitizmusnak köszönhető, hogy az intézménynek nem sikerült AMA (American Medical Association – Amerikai Orvostudományi Társaság) akkreditációt szereznie.[10]

EBCSONT2016.02.26. 20:16:57

@ZON: "A hazai zsidótörvények elfogadása , megtűrése vezetett el kisgyermekek tízezreinek ipari megsemmisítéséhez. Ezt relativizálni , egyenlőnek tekinteni osztályalapon elkövetett oktatási, foglalkoztatási diszkriminációval ... Inkább nem minősítem, légy szíves, gondold át még egyszer. "
Gondolom akkor szerinted Recsk és a GULÁG cserkész tábor volt. Sajnos lehet és kell is a kettő közé egyenlőség jelet tenni.

ZON2016.02.26. 20:41:44

@Ebcsont: " Gondolom akkor szerinted Recsk és a GULÁG cserkész tábor volt."
- nem, nem gondolom. A GULÁG-ot most hagyjuk, mi most Magyarországról beszélünk.Recsk szörnyű volt, felnőtt férfiakat kínoztak halálra, nincs rá mentség.(Azért a rabok nagyobb fele túlélte.) De nem ugyanaz, mint faji alapon GYEREKEKET ipari méretben kiirtani.
Tudod, a fegyházban lehet menő, aki megölt egy másik embert, de a gyerekek gyilkosai ott nem túl vidám éveket töltenek el. Látod, a börtönlakók értik a különbséget...

CHEPUNK2016.02.26. 20:42:29

@miskolc

De ha jól rémlik az USA zsidóit nemlőtték a Hudsonbe kicsit később... Ja és megsemmisítő táborokba se!

CHEPUNK2016.02.26. 20:49:56

@-JzK-

Honnan szeded ezeket a vadbaromságokat? Igazi MSZP-s szavazó lehettél 2004-ben. Rettegtél a "romániából jövő fekete kezektől" mi? Akik eeeveszik a nyugdíjjunjkattt!

A libsik nem akarják,hogy a lányodnak feka férje legyen, se azt, hogy a fiad buzi legyen, stb. A libsik azt akarják,hogy a lányod szabadon dönthessen ki lesz a férje akár feka is, ne másjelölje ki nekimint a nagy kereszténységben. Azt sem akarják,hogy a fiad meleg legyen, de ha történetesen az lesz legalább ne verjék agyon a sarkon, vagy ne fürészeljékketté, mint a a nagy keresztények, vagy dobják le az emeletről mint az ISIS (akiktől a nagy elvakult keresztények semmiben sem különbek, esetleg csakmanapság irigyek az IS-re...).

QWERTZU2016.02.26. 21:21:34

@ZON: Az osztályalapú deportálásokról elfelejtkeztél.

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.26. 21:32:18

@ZON: Hülyeség. A nácik Hollandiában és Franciaországban is éppúgy deportálták a zsidókat és megtalálták a kollaboráló réteget mint nálunk, pedig ezekben az országokban nem voltak a zsidóságot hátrányosan érintő tövények a megszállás előtt.
A németek ebben következetesek voltak. Ha megszálltak egy országot , az ott élő zsidókat deportálták, függetlenül attól , hogy korábban milyen demokratikus viszonyok uralkodtak az adott országban..

EBCSONT2016.02.26. 21:47:16

@ZON: Miért hagyjuk a Gulágot? Auschwitz se Magyarországon volt. Sajnos egyik izmus se állt meg a határon.

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.26. 22:01:36

@chepunk: No és mit tett a demokratikus USA a benszülött indiánokkal?

AFRIKA STEHT AN DER ELBE2016.02.26. 22:28:31

@chepunk
Mondjuk Donáth sem lőtt zsidókat a Dunába, de szakíts félbe, ha tudsz valamit.

AFRIKA STEHT AN DER ELBE2016.02.26. 22:31:15

@chepunk
Tévedsz. Pontosan ezt akarják a libsik.

GERY872016.02.26. 22:38:10

@A megvalósult amerikai ólom..

"A németek ebben következetesek voltak. Ha megszálltak egy országot , az ott élő zsidókat deportálták,"

A csatlósokra viszont ez nem igaz.

hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_holokauszt_Bulg%C3%A1ri%C3%A1ban

És az hogy minket megszálltak, meg ők mit tettek nem kisebbíti vagy menti fel a magyar kormányt a zsidótörvények tekintetében.

@Ebcsont

"Gondolom akkor szerinted Recsk és a GULÁG cserkész tábor volt."

Az hogy más mit csinált, nem jelentékteleníti el hogy nálunk mit tettek, vagy a nácik mit tettek!

@-JzK-

Minimum egy tévképzetekbe belebolondult idióta volt!
A magyarság helyzetét, a magyar-keresztény középosztályt "felemelni" úgy hogy másokat kifosztunk és ellehetetlenítünk nem lehet.
Ha úgy vesszük megtörtént amit akartak, csak a "fogadtatása" megítélése lett más...sőt megcsinálták ugyanezt a kommunisták támogatásával a svábokkal is....jobb lett? "felemelkedett" a nemzet?
Nem.
Megszabadultunk a zsidó és sváb kisebbségektől erőszakkal, a többitől pedig asszimilációval....de ugyanúgy egy sikertelen, frusztrált, depis balkáni mentalitású nép maradtunk!
Mert maga a lényeg nem változott!

Szobrot emelni olyan valakinek aki ezektől a módszerektől várta a csodát, olyan mint a saját sikertelenségünknek állítanánk szobrot!

GERY872016.02.26. 22:43:12

Zsidókat nem engedni egyetemre, meg korlátozni őket a polgári és emberi szabadságukban, pont olyan debil kettős mérce és a "verseny" kijátszása, kikerülése...mint ma a különféle női és egyéb "hátrányos kisebbségek" melletti kvóta, meg a pozitív diszkrimináció!
Nem old meg semmit.

Szánalmas bazdmeg hogy úgy akarták megmutatni a magyar nemzet "felsőbbrendűségét és kiválóságát" hogy kizárták a versenyből azokat akiktől tartottak hogy konkurens lehet!
Mintha egyedül indulnál egy saját magad rendezte versenyen....aztán fényezed magad hogy te "nyertél"....szánalom!

-JZK-2016.02.26. 22:51:17

@chepunk
Tévedsz, haver, 2004-ben masszívan kampányoltam a könnyített állampolgárság-megadás mellett, én nem vagyok pálforduló. Csakhogy a mostani vademberekkel ellentétben, azok velünk nem csak, hogy egy kultúrkörbe, egy rasszba, de egy nemzetbe is tartoztak és minden joguk megvan a nemzetük szerinti nemzetállammal közjogi kapcsolatba kerülni. A pálfordulók azok, akik 2004-ben az erdélyi magyarokat kiutálták, ellenben a mostani füstösöket nem győznek fényesre nyalni. 

Európa a fehér keresztény nemzetek földje, és semmi keresnivalója itt mindenféle arabnak, négernek, muzulmánnak és az se normális, hogy mindenféle erkölcsi elvet semmibe véve jogokat adnak a perverzeknek. Érdekes a nagy multikultit csak a fehér országokra erőltetik a libsik, valahogy nem erőltetik a "sokféleséget" Szaúd-Arábiában...

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.26. 23:37:43

@Gery87: Én annyit állítottam, hogy nincs összefüggés a zsidótörvények és a zsidók '44-es deportálása között, hisz a németek az általuk megszállt országokban deportálták az ott élő zsidókat függetlenül a zsidók megszállás előtti helyzetétől.

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.26. 23:43:35

@-JzK-: No igen érdekes elképzelni, hogy azok , akik jelenleg annyira pártolják a harmadik világból jövő illegális bevándorlókat, miket mondtak volna, ha a kárpátaljai magyarok kezdtek volna tömegesen beáramlani az ukrán helyzet miatt..

MIKETBESZÉLTEK2016.02.27. 00:30:16

@Fazakas László: "el lehet innen menni kérem!" 
Gyurcsányt én nem kívánom vissza, de épp elég hülyeséget csinált VALÓBAN, miért kell mindig ezt a hazugságot ismételgetni-én is hallottam, hogy ez az idézet milyen szövegből lett kiragadva; és egyáltalán nem ez volt a mondanivalója! Te meghallgattad az eredetit? Valóban ez volt a mondanivalója?

MIKETBESZÉLTEK2016.02.27. 01:11:51

@A megvalósult amerikai ólom..: "hisz a németek az általuk megszállt országokban deportálták az ott élő zsidókat függetlenül a zsidók megszállás előtti helyzetétől." Viszont a helyi lakosság és apparátus támogatása, vagy éppen ellenállása között óriási különbségek voltak, a németek bennünket nagyon megdícsértek a kollaborálásunkért...

TOM BOBB · HTTP://TOMBOBB.BLOG.HU2016.02.27. 03:37:23

@ZON: várj, én valahol útközben lemaradtam - hol gyilkoltak gyerekeket ipari méretekben? Most valami új könyvről mesélsz vagy valami filmet akarsz reklámozni? Tényleg nem bántó akarok lenni és nem is álnaiv, csak kérdem, hogy kiszélesíthessem a tudásom. Ipari méretek? Gyerekek? Ez szörnyű.

TOM BOBB · HTTP://TOMBOBB.BLOG.HU2016.02.27. 04:11:49

Az "Izrael" nevezetű tömörülésben számtalan úgynevezett "nemzet- és fajvédő" törvény létezik. A területen több koncentrációs tábor is akad, egyikük például "Kelet-Jeruzsálem" néven. Az ott lakó embereket ugyan nem "ipari méretekben", de módszeresen irtják a területet elfoglaló úgynevezett zsidók. 
A világ tapsol. 
Nemzetközi segélyek, élelem és víz szállítmányok nem jutnak be ezekbe a szép lassan már egymástól is jól elszeparált táborokba, mert a zsidó őrök sorra kilövik, fenyegetik vagy megsemmisítik ezeket. Szárazföldi segélyekről szó sem lehet, mert a területet a zsidó földrablók fegyverekkel tartják ellenőrzésük alatt. 
A világ elégedett. 
Ha ma Izrael állam területén te le akarnál telepedni, ott lakni és élni szeretnél, vallásodnak megfelelő bánásmódot és jogokat kérnél - kinevetnének. Sőt - fenyegetettségben élnél. Önmagad jogán, mint magyar keresztény, le sem telepedhetnél az ott dúló "nemzetvédelem, fajvédelem" címszó alatt futó nagyon kemény rasszizmus miatt. 
A világ bólogat. 

Nincsenek rasszisták - ha a mai életteredet diktáló, többnyire zsidó és "zsidóközeli" emberekről beszélünk. Aki ma arrafelé országot és fajt véd, az hős. De abban a pillanatban, hogy ezt egy másik állam meri megtenni, az már rögtön "rasszista-fasiszta-antiszemita" dög. 
Nincs azzal semmi baj, ha egy ország vagy kormány a saját érdekeit nézve helyesen jár el. Törtenelmi távlatokból pedig ebbe beleszólni és a mai kornak megfelelő véleményt alkotni ostobaság. Előbb a jelenlegi elnyomó rasszista rendszereket kellene bírálni (lásd fentebb), melyeket persze nem ildomos, hiszen az már túlmutat a "zsidózás" nevezetű vicckategórián, és csak aztán kéne Dunába lőtt embereken, ipari méretű legendákon meg egyéb, nekünk most az agymosott fejünk miatt éppen nem tetsző baromságokon dühöngeni. 

Ameddig terrorista vezetők (Ben-Gúrión, Rabin és Samir) lehetnek ma egy valóban ipari méretű koncentrációs tábor nemzetközileg elismert vezetői, addig bárki kaphat szobrot Magyarországon, főleg úgy, hogy a magyar nemzet jobbá tételén gondolkodott. Ha pedig ez nem tetszik a sok csürhében/bandában, csak egymással háló és vonulgató, kérődző hangon tömegben erős agymosottnak, akkor "el lehet innen menni", hogy stílusos legyek.

BBJNICK · HTTP://BBJNICK.BLOG.HU2016.02.27. 04:22:51

@ZON@chepunk@Gery87@miketbeszéltek: és akit illet:

"(...)

Mt 7.1
Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
Mt 7.2
Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
Mt 7.3
Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?
Mt 7.4
Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?
Mt 7.5
Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!

(...)"

FAZAKAS LÁSZLÓ2016.02.27. 04:45:31

@Tom Bobb
Minden szavad súlyosan hangzik, de valójában IGAZ!

FAZAKAS LÁSZLÓ2016.02.27. 04:47:41

@miketbeszéltek
- nekem valahol megvannak a felvételei ennek a pápapi proli nagyonhülyének.
Sőt - megvan a hanganyaga a teljes őszödi beszédnek is, amiből aztán lett is botrány 2006-ban.

FAZAKAS LÁSZLÓ2016.02.27. 04:53:27

@A megvalósult amerikai ólom..
Egyet vegyél fifgyelembe! Azok az elcsatolt magyar terület magyar népe. Tehát a saját véreink!
Míg harmadik világból jövő senkik? 
Csupa felefánülő, félignéger, ázsiai barbár népség, akikhez semmi de semmi közünk nincsen. Még nyelvük, vallásuk, alapvető szokásaik és mentalitásuk se egyeztethetően össze az egyetemes európai kultura és általános népszokások semelyik részletével se. 
Röviden szólva - azok IDEGENEK!

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.27. 11:08:53

@Fazakas László: Én is erről beszéltem. A liberók viszont épp fordítva látják. Számukra a harmadik világbeliek beáramlása elfogadható, sőt kívánatos, saját magyarjainké viszont nem..

A MEGVALÓSULT AMERIKAI ÓLOM..2016.02.27. 11:13:45

@miketbeszéltek: Azt hiszed nyugaton nem volt kollaboráció? A francia rendőrség és belügyi szerevek is pedánsan végrehajtották a német utasításokat.
A párizsi rendőrség pl. egyetlen nap leforgása alatt 10 ezer zsidót koncentrált a Velodrome stiadonban, és folyamatosan deportálták a francia zsidókat a Drancy gyűjtőtáborba, ahonnan vasúton keletre szállították őket a németek.

TOM BOBB · HTTP://TOMBOBB.BLOG.HU2016.02.27. 12:29:04

@Fazakas László: Finoman fogalmaztam, már évek óta gyakorlom, hogyan kell. Később még jobb lesz, hidd el. Köszönöm.

GERY872016.02.27. 20:41:11

@A megvalósult amerikai ólom..

A "rendezetlen állampolgárságúakat" szépen kivitték és megölték.
Még 44 elött...

"nincs összefüggés a zsidótörvények és a zsidók '44-es deportálása között, "

Van. Pont az az elbaszott politika juttatott minket a háborúba - és a rossz oldalra - ami a zsidótörvényeket is megszülte.
Persze, lehet mondani hogy "így is, úgy is" megszállnak vagy mint csatlóst vagy mint ellenséget....és akkor deportálják őket...de ez nem jobbít semmit azon ami elötte 10-20 éve folyt!
Olyan mintha azt mondanád hogy lehet verni az öreget hisz így-is úgy is meghal nemsokára....
Nem tudom érted e a kettő közti különbséget...

@bbjnick

Gyenge mentegető fasság.
"Kérem haladjon tovább..."

ZON2016.02.27. 20:52:03

@Gery87: jobban teszed, ha te is lépsz innen. Ennyi keresztényi malaszt mögé bujtatott antiszemita-náci propaganda és szándékos történelemhamisítás nekem már sok volt. Nézz bele egy-két erőltetetten modoros zsebnáci többi kommentjébe, és tudd, hova tévedtél.

BBJNICK · HTTP://BBJNICK.BLOG.HU2016.02.28. 07:12:54

@Gery87@ZON

Barátilag szólok! Üres fölényeskedéssel és hisztérikus önérzeteskedéssel sem palástolni, sem ellensúlyozni nem tudjátok ostobaságotokat. Próbálkozzatok inkább a tanulással, tájékozódással és gondolkodással! Valószínűleg célravezetőbb lenne.

TRISTEE2016.02.28. 17:46:58

@bbjnick
" A faji (származási) alapú diszkrimináció a kor USÁ-jában ugyanolyan evidenciának számított, mint a kor Magyarországán."

Tehát bbjnick azt akarja elhitetni, hogy Amerikában a feketék - sok tagállamban éppen a törvények ellenére való! - kitiltása a déli szórakozóhelyekről, avagy éttermekből pontosan ugyanaz a fajta diszkrimináció, mint a magyarországi zsidóság államilag törvényesített, általános jogfosztása, kirablása és deportálása.

"Nálunk '45 után a faji diszkriminációt felváltotta az osztályalapú diszkrimináció"

Nálunk nem '45 után jelent meg az osztályalapú diszkrimináció, hanem '45 előtt is tombolt - bbjnick soha életében nem olvasott Móricz Zsigmondot, József Attilát vagy Illyés Gyulát. 

"nekem az egyik sógornőm az 1980-as években kétszer is származása miatt nem nyerhetettt felvételt az egyetemre (szülei értelmiségiek --- azaz, nem munkások és nem parasztok, hanem adminisztratív munkát végző irodai dolgozók --- voltak, így, bár a felvételhez szükséges pontszámot kétszer is elérte, de mivel mindkét évben az értelmiségi származásúak felvételi kvótájába nem fért bele"

Ilyen kvóták a Rákosi-rendszerben léteztek és a Kádár-rendszer elején: de 1962/63-ban eltörölték ezeket a kvótákat. Teljesen kizárt, hogy a '80-as években valaki, csak azért, mert szülei irodai munkások voltak, adminisztratíve nem juthatott be az egyetemre. 

" egyik általános iskolai osztálytársam, ugyancsak a nyolcvanas években, származása miatt nem jelentkezhetett gimnáziumba (osztályfőnökünk behívatta az édesanyját és közölte vele, hogy ő jóindulatúlag jelzi, esélyük sincs gimnáziumi felvételre, mivel az anya egy nagyon ismert nevű nemesi származású tőkéscsalád leszármazottja"

Leszel szíves bizonygatni Esterházy Péternek, hogy mivel "egy nagyon ismert nevű nemesi származású tőkéscsalád leszármazottja", ezért nem végezhette el a 70-es években (!) az ELTÉ-t.

GERY872016.02.28. 22:14:33

@bbjnick

"Üres fölényeskedéssel és hisztérikus önérzeteskedéssel sem palástolni, sem ellensúlyozni nem tudjátok ostobaságotokat."

Hát ezt most inkább magadnak címezhetnéd, nem is tudom ki fölényeskedik, kik fölényeskedtek itt eddig...
Én csak a tényeket írtam le, meg hogy hová vezetett és milyen "eredménnyel" az a politika és ideológia amit mentegetnek egyesek...

BBJNICK · HTTP://BBJNICK.BLOG.HU2016.02.29. 04:28:25

@Gery87

Kevered a tény és a vélemény fogalmát: következtetéseidet tényként kezeled, ez súlyos gondolkodási hiba.

BBJNICK · HTTP://BBJNICK.BLOG.HU2016.02.29. 05:37:52

@Tristee

"Tehát bbjnick azt akarja elhitetni, hogy Amerikában a feketék - sok tagállamban éppen a törvények ellenére való! - kitiltása a déli szórakozóhelyekről, avagy éttermekből pontosan ugyanaz a fajta diszkrimináció, mint a magyarországi zsidóság államilag törvényesített, általános jogfosztása, kirablása és deportálása." --- írod.

Kedveském, kegyed lenézi a niggereket? Az USA az 1960-as évekig egy szinte hermetikusan szegregált társadalom volt; 1967-ig 16 államban tiltották vagy korlátozták még a fehérek és a feketék közötti házasságot is. Ha te a két világháború között azzal jöttél volna egy feketének, hogy törvényben lélekszámarányosan maximálni akarják a fekete jogászok vagy egyetemi tanárok számát, úgy kiröhögött volna, hogy "a fal adta volna a másikat", annyira abszurdnak tűnt volna még a problémafelvetés is, hogy a feketék akár lélekszámarányosan is betölthetnek valaha efféle pozíciókat.

A zsidók két háború közötti jogkorlátozása soha, még csak meg sem közelítette azt, a társadalom egészét sújtó totális jogfosztást, amit a kommunista diktatúra valósított meg. A német megszállást követően deportált 400-450 000 zsidót, szinte nyomban 700-800 000 további magyar követte a szovjet kényszermunkatáborokba. Ha számodra a zsidók deportálása a numerus clausus felekezeti kiegészítéséből és a kamarai tagságok lélekszámarányos szabályozásából következik és nem a minket is megszálló, uralma alá kényszerítő náci, majd szovjet totalitarizmus logikájából, akkor semmit nem értesz a XX. század történelméből. 

"Nálunk nem '45 után jelent meg az osztályalapú diszkrimináció, hanem '45 előtt is tombolt - bbjnick soha életében nem olvasott Móricz Zsigmondot, József Attilát vagy Illyés Gyulát." --- írod.

Tudod mi az, hogy logika? Van akváriumod?:-) Nem épp Móricz, Illyés vagy József Attila korabeli karrierje-e a bizonyítéka annak, hogy a két háború közötti, neobarokk, félfeudális, korlátozottan demokratikus úri Magyarországon mennyire nem játszottak szerepet az osztályszempontok? Paraszti és mélyproli származású, ellenzéki beállítottságú és aktív ellenzéki tevékenységet folytató emberekből vígan lehettek főszerkesztő urak, állami köztisztviselők urak, sikeres, elismert írók a Horthy-korszakban. Tudnál hasonlóra példát mondani a szocializmusban? Hány arisztokrata vagy nagypolgári származású alkotó futhatott be hasonló pályát a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben? 

"Teljesen kizárt, hogy a '80-as években valaki, csak azért, mert szülei irodai munkások voltak, adminisztratíve nem juthatott be az egyetemre." --- írod.

A felvételi követelményeket sikeresen tejesítette, felvételi kérelmét helyhiány miatt elutasítjuk. --- Mondd meg akkor te, hogy ez mit jelent!

"Leszel szíves bizonygatni Esterházy Péternek, hogy mivel "egy nagyon ismert nevű nemesi származású tőkéscsalád leszármazottja", ezért nem végezhette el a 70-es években (!) az ELTÉ-t." --- írod.

Ugye, jól emlékszem, hogy az ő apukája III/III-as ügynök volt?
LAST_UPDATED2