Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életminőség nagyszótár - XXI.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. október 23. hétfő, 06:57

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

Életminőség szótár – mind egy

Bölcs-bolond, boldog-boldogtalan

Édenkert, menny vagy földi pokol

Táltosparipa vagy egy állatorvosi ló

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

Világromlás-rontás, vagy javulás* - 21.

 

Páskándi Géza

NEM IGAZ!

Nem igaz, hogy a rács a rabság,

hanem az igás szolga-szégyen,

hogy csövön kopogsz és ülsz a priccsen,

mert távíród, se könyved nincsen,

az atomszázad közepében.

 

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem az ember szégyenében,

hogy poklokra szállott az Éden.

Ki tudja, hányszor kaszabolta

kis zsuppjainkat tatár-horda,

vityillónk omlott szellőtől gyakran,

de áll időn át moccanatlan

börtönök béna rendje.

 

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem a gondolatban,

belül a szürke agyban

felismerés, ó már te ködlesz,

hogy amíg vályogot vetsz,

azt hiszed, házad épül,

ámde végül

az is bitorló börtönöd lesz.

 

Nem is rácsban van a rabság,

a kintiekre gondolásban.

akik ölelnek és aratnak -

nem a rácsban, hanem a gondban,

hogy a rabok, jaj, kint maradtak.

 

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem hogy ember lehull,

s így kell, hogy éljen,

szűkölve féljen,

munkátlanul.

Tunyuló észre, s ölbe tett kézre

ítéltetett,

ő, aki földből,

Isten javából,

izmos erőből,

munka porából,

úgy vétetett.

 

Nem is a rácsban van a rabság,

nem is a hajtépésben,

céltalan sok lépésben,

falhoz forduló imában,

nem is a múltban és a mában,

okoskodásban, a kerekben,

nem is az idegingerekben,

hanem az indulatban

felugró vad tudatban,

hogy jaj, az a boldog, aki tudatlan!

 

Nem is a rácsban, nem a falakba

vágyunkkal vésett nőalakba',

hanem szép eszünk tengelyében,

ekörül forgunk este, délben

s ez a bolyongás el sose ül.

Rabság helyett nem a szabadság,

hanem a szebbnek tűnő rabság

csalogat minket már egyedül,

s a hitetlenség tengelyére,

mint könnyű légy a lágy fogóra

ráragadunk, s nincs olyan óra,

hogy ne donognánk - jövőtlenül!

 

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

1.

A kommunista

A kommunistáknál

kártékonyabb és

veszélyesebb embertípust

még nem produkált a történelem.

Cinizmusuk, szemtelenségük,

hataloméhségük,gátlástalanságuk,

rombolási hajlamuk, kultúra- és szellem-

ellenességük elképzelhetetlen

minden más, normális,

azaz nem kommunista ember számára.

A kommunizmus nem ismeri

a szégyent, az emberi méltóságot,

és fogalma sincs arról,

amit a keresztény etika így hív:

lelkiismeret.

A kommunista eltorzult lélek,

egészséges szellemű európai

ember nem lehet kommunista.

Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság,

amit egy kommunista

szemrebbenés nélkül

ki ne mondana,

ha azt a mozgalom érdeke

vagy az elvtársak

személyes boldogulása

úgy kívánja.”

(Alekszandr Szolzsenyicin)

 

 

2.

Csak akarni kell

"Ha mi azt mondjuk,

hogy akarunk élni,

akarjuk ősi nemzeti sajátságainkból

mindazt megtartva, örökítve megőrizni,

ami azokban nemes, életrevaló és szép;

akarunk ki-ki saját tehetségei szerint,

a választott pályán becsületesen megállani,

akarjuk szeretni magunkat,

megbecsülni azt, ami a mienk,

akarjuk mindazon előnyt felkeresni, kimívelni,

ami fajunkat emeli;

és viszont nem akarunk

hiú majmolói lenni annak, ami idegen,

hanem, ha átvettünk valamit tőle,

az, mint a tüdő leheletétől a fehér chylus,

piros vérré válik bennünk;

ha eljárunk a külföldre azért,

hogy hazánknak bölcsességünkkel,

nem pedig,

hogy a külföldnek ostobaságainkkal

legyünk hasznára,

akkor nincs oly természeti vagy morális erő,

mely bennünket elolvasszon.

Elolvad a jég, de a kristály azt mondja:

„Én nem olvadok!”,

és szikrát vet a napban.

A népek át fogják látni,

hogy életrevalók vagyunk,

és tisztelni fogják törekvéseinket;

mezőinken új élet fog virulni,

szárazi és vízi utainkon

megélénkül a kereskedés,

a magyar nyelv felhat szalonjainkba,

és divattá válik,

nagyobb városainkban

megszületik a nemzeti szellem,

az ország fővárosában,

Pesten összpontosulni fog

a nemzet fénye, ereje, szelleme;

lesz akadémiánk, írói egyleteink,

nemzeti színházunk.

És mindezt csak akarnunk kell."

/Jókai Mór: Egy magyar nábob/

 

 

3.

Halandóság és halál

A halál a halhatatlanság kezdete

A halál ellen nincs orvosság

Ne féjl a haláltól, csak a kínjától

Ostobaság halálfélelemben meghalni

Csak a halál biztos

A halál egy percig rossz, az élet meg végig

Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben a halál

Király vagy koldus - születése és halála egyforma

Hogy boldog legyen halálod, tanulj meg élni

Az élet senkinek sem a saját tulajdona

Meztelenül születik mindenki és úgy is megy el

Az érdemeket csak a halál után ismerik el

 

 

4.

Élet és halál

Örüljön, aki él

Az él sokat, aki jól él

Míg az ember él, sok mindent megér

Addig élek, míg a karom

Ha sokáig akarsz élni, akkor nem tudj mindent

Hamar meghal, ki korán kezd élni

Nem azért élünk, hogy együnk

Amint élsz, annyit érsz

Úgy élj mintha ma meghalnál

Nehéz igazán élni, de jó

Mindenki úgy él, ahogy tud

Ha sokáig akarsz élni, keveset egyél

 

 

5.

Adok és kapok

Aki kérdi, kell-e, az nem szívesen ad

Kétszer ad, ki gyorsan ad

Semmit sem ad, ki késlekedik az adománnyal

Add uramisten, de most mindjárt

Amit nem adhatsz, ne vedd el

Ha adnak, vedd el - ha ütnek, fuss el

Szép ott adni, ahol senki sem kér

Ha adtál, felejtsd el - ha kaptál, említsed

Jobb adni mint kapni

Ha adsz a jobbal, ne lássa a bal

Amit jókedvedben adtál, ne vedd vissz haragodban

A jókedvű adakozó szereti az isten

Könnyű a máséból adakozni

Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs

Kinek nem kell, annak adna

 

 

6.

A víz

Ami szomjoltó,

tisztító, gyógyító,

öntöző, malomhajtó

És ami fullasztó, ölő,

jégként hajósüllyesztő,

áradva romboló vész…

 

 

7.

Bába

és bábáskodás

Szókratész az agórán.

Rávezetni a felismerésre,

vagy segíteni, hogy emlékezz?

Nem keresnél,

ha már nem találtál volna meg?

 

 

8.

Önvád

Büntetőügyben

Ha téged vádolnak, választhatod a hallgatást,

Ha az élettársadat - nem kötelességed tanúskodni,

S te mégis nyilvánosan magadra vallasz?

Pedig nem is kínvallatnak?

Csak épp a lelkiismereted kínpadján fekszel…

(és hiszed: a beismerő vallomás enyhítő körülmény…)

 

 

9.

Vágyálom

Ha nagy leszek,

akkor szeretnék

dúsgazdag ember lenni,

vagy hatalmas király vagy

nagyon híres sportoló, színész,

vagy az emberiség tudós  jótevője

vagy hős megmentője?!

És persze egészséges mint a makk,

csodaszép, vonzó külsejű,

aki a legszebb párt választhatja,

s akit ünnepelnek, s akinek

versengenek baráti kegyeiért?!

 

 

10.

Önismeret

Ha egy gyerek

minden kívánsága teljesülne,

akkor lehet, hogy csokiból lenne az egész világ,

s az rögtön nyilvánvaló és józan eszünkkel belátható,

hogy ebből a jóból tényleg megárt a sok.

De mennyivel más a helyzet a felnőtt emberrel,

akinek már tényleg tudnia kéne, hogy mi az érdeke,

mi az, ami hosszabb távon is a javát szolgálja?

Ismerjük – ismerjük? - Midász király történetét,

akinek szó szerint minden arannyá vált a kezében...

 

 

11.

Szezám,

tárulj!

Egy jól feltett

kérdésre keresni a választ,

jól megfigyelve a dolgokat

és józan eszed logikusan használva,

bátran gondolkozva és

képzeleted szárnyán repülve,

ez olyan, mint amikor

birtokában vagy a varázsigének,

amire megnyílik a kincses barlang

és szabad a gazda...

Amúgy meg hiába

rágsz át könyvhegyeket,

csak beléjük temeted magad!

 

 

12.

Lebukás

Egy férfi és egy nő

szerelmeskedik az ágyban,

amikor meghallják, hogy

megnyikordul a bejárati ajtó.

- Ó, gyorsan tűnj el,

ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.

A férfi felugrik, felkapja a ruháit és

már indulna az ablak felé,

amikor megáll és így szól:

- Hé, álljon meg a menet!

ÉN vagyok a férjed!

 

Képtalálat a következőre: „1956-2006 könyvek”

 

13.

Csonkolás - öncsonkítás

Mennyit lehet le- és kivágni egy emberből,

hogy még élhess, életjeleket mutass?

Mennyi mindenről lehet végleg lemondani,

Hogy életem ne degradálódjon puszta túléléssé?

 

 

14.

Csapdahelyzet

Ócsó mán a pásztor,

Nincsen becsületi!

A nagy gazdák előtt

Mind huncut a nevi.

Ha valamije van

Azt mondják, hogy lopta,

Ha semmije sincsen,

Hogy elkorhelkodta.

Hát a szegény pásztor,

Hogyne szomorkodna:

Kicsinke a kenyér,

Kevés a szalonna

 

 

15.

Kultúrfölény

Hogyan maradt fenn a magyarság,

Annyi vész, tatárjárás, hódoltság, háború,

Szellemi gyarmatosítás, janicsárképzés,

betelepítés és kivándoroltatás stb. után?

 

 

16.

Élet-redukció

Milyen más lenne az életünk,

Ha egymással csak írásban, mutogatva,

Egy felnőttként tanult idegen nyelvet törve,

Vagy csak szinkrontolmáccsal tudnánk „beszélni”?

Mi minden árnyalat és szín sikkadna el közlendőnkből?

 

 

17.

Nyomóerő

Ha szétterülsz és hason kúszol,

Talán nem szakad be a jég, s nem nyel el a mély,

De ha „büszkén” két lábbal állsz és toppantasz, hát…

 

 

18.

ÁLARCOSAN

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?

Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,

A világ minden fényét s melegét

Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.

Ibolyákkal a téli Riviérát.

Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,

Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat

Se tudok hazudni, se lopni.

Vergődő és fénytelen harcokon

El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek,

Csillog a világ szörnyű arany-szennye.

Röhögő senkik, balkörmű gazok

Szállnak mennybe.

S én lent vergődöm, és nem tudja más,

Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.

De légy türelmes. Jön még ideje

Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,

Váró révem, virágos menedékem.

Most álarc van rajtam, zord és hideg,

De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,

Öledbe hajló arcomról lemállik,

S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden

Mindhalálig.

TÓTH ÁRPÁD

 

 

19.

Kakukktojás

Amikor a kakukk más fészekbe helyezi tojásait,

S az ő óriásfiókái első tette a többiek kilökdösése,

Ami után az utódtalanított madárpár őket sajátjaként eteti

(Ez a szó szerint jelentés – de mi minden az átvitt értelme?)

 

 

20.

Tartuffe szindróma

Álszent vendég a családban

Annyira beférkőzik valaki a családfő bizalmába,

Hogy az elvakult rajongásában mindenben kezére játszik,

Ráiratja a vagyonát, neki adja feleségül a fiatal lányát,

Nem akarja meglátni, hogy az illető molesztálja feleségét,

Akár még gyerekét is kitagadná, ha a képmutató kívánná…

 

 

21.

Márta és Mária

A jobbik részt választani.

Amikor Jézus jön házadba,

Akkor ne a konyhán tüsténkedj

Pláne ne tüntető melldöngetéssel,

S arra testvérre ujjal mutogatva,

Aki odabent a bölcset hallgatja…

Lemaradsz a pótolhatatlan alkalomról,

Ami egyszer volt/lett volna és soha többé…

 

 

22.

Önbíráskodások

1.

A pimasz szomszédnak lekeversz egy fülest

És ezzel a dolog el van intézve, le van zárva -

Nem jelentgeted fel szexuális zaklatásért stb.

Noha ő feljelenthetne könnyű testi sértésért…!?

2.

Amikor erkölcs és jog ütközik,

Amikor a törvény tiltja a (vér)bosszút,

De a te közösséged egyenesen parancsolja,

S ha elmulasztod, kivet a soraiból és megvet

 

 

23.

Korifeus/farizeus

(gör.), eredetileg a. m. karvezér (l. o.);

a tudomány, a művészet v. politika terén a vezető,

a legjelesebb, a hangadó.

A jómódú városi lakosság érdekeit képviselő,

a vallási törvények formális megtartására ügyelő,

szenteskedő vallási-politikai párt híve az ókori Júdeában

 

 

24.

Próféta sors

Ezt mondták:

,,Jöjjetek, szőjünk

terveket Jeremiás ellen,

mert nem veszhet el

a törvény a paptól,

sem a tanács a bölcstől,

sem az ige a prófétától!

Jöjjetek,

verjük őt meg nyelvvel,

és ne figyeljünk

egyetlen szavára sem!''

Figyelj rám, Uram,

és halld meg ellenfeleim hangját!

Vajon rosszal szokás-e fizetni a jóért,

hogy vermet ástak lelkemnek?

Emlékezz rá,

hogy színed előtt álltam,

hogy javukra szóljak,

hogy elfordítsam haragodat róluk!

Jeremiás 18,18-20

 

*

 

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

 

25.

Szóadás - ígéret

Aki könnyen ígér, nehezen ad

Arany hegyet ígér

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó

Az ördög sokat ígér, keveset ad, az is keserű...

Egy adok többet ér három ígérdmegnél

Ígérd meg, ne add meg - nem károsodsz meg

Ígéret adóssá tesz

Ígéret bolondnak öröm

Ígérni uraság, megadni emberség

Itt a kezem, nem disznóláb

Teljesítsd ígéreted, hogy legyen becsületed

A sok ígéret nem teszi gazdaggá a szegényt

 

 

26.

Részeges közmondások

Krisztus urunk is kitért a részeg elöl

Bolond és részeg mond igazat

Aki részeg, az kurva is

Egyik részeg, a másik tántorog

A részegből csak az ital beszél

Részegre titkot ne bízz

Részegséget, kevélységet nehéz titkolni

Garázda mint a részeg ember

Ki részeg korában vét, józan korában bűnhődjék

 

 

27.

Könnyű műfaj

"Jaj, mily sekély a mélység

és mily mély a sekélység

és mily tömör a hígság

és mily komor a vígság.

Tudjuk mi rég, mily könnyű

mit mondanak nehéznek,

és mily nehéz a könnyű,

mit a medvék lenéznek."

Kosztolányi Dezső

 

 

28.

A tücsök és a hangya

megunta tücsök a hosszú téli

koplalásokat s hogy prózában versben

évszázadok sőt ezredek meséi

szerint mindig szégyenkeznie kelljen

elkezdte tanulmányozni a hangya

életvitelét s borzasztó dologra

döbbent rá ki mit gyűjt beadja

morzsáig beszolgáltatja a bolyba

szolga az egyén hősi csak az ópusz

állapította meg elszontyolodva

s rajtam röhög a volt szolga ezópusz

s ti szabadnak hitt társaim azóta

is rajtam fenitek léha nyelvetek

ki koplalok bár, de szabadon cirpelek

KÁNYÁDI SÁNDOR

 

 

29.

Az önismeret útjai-módjai

Naponta igazmondó tükörbe nézel

Megméred a súlyod, magasságod

Megnézed a leleteidet, röntgenképedet

Összehasonlítod magad másokkal

Odafigyelsz a jóakaróid véleményére

Megfontolod az ellenségeid megállapításait

Megnézed, hogy kikkel barátkozol

Engeded, hogy a könyvek olvassanak benned

Tanulmányozod, hogy te min és kin nevetsz

Megfigyeled, hogyan viselkedsz játék közben

Kísérleti helyzetekbe hozod magad

Próbára teszed magad: mit bírsz ki

Ellenőrzöd, mennyire távolodsz ideáljaidtól

Folyamatosan figyeled tested (vissza)jelzéseit

Keresed az alkalmat, hogy megmérettesd magad

Magadba szállsz és kutatod-feltárod vétkeidet

Kihívsz és válaszolsz a kihívásokra, s kielemzed

Döntéseket hozol, s kiértékeled a következményeit

Tanulva tanítasz és tanítva tanítasz

Holt kötőkkel társalogsz – katartikus műélmények

Élő és holt bölcsek társaságát és tanácsát keresed

Szerelmed és barátod szemében mered látni magad

Elgondolkodsz az álmaid üzenetein

Igyekszel reflektálni vak szokásaidra

Törekszel jól megismerni a téged nevelő szülőket stb.

Szín-játékból beleéléssel más jellemet alakítasz

Tisztázod, összhangba hozod, kontrollálod vezérelveidet

Imádkozol az isteni átvilágítást kérve…

Stb.

 

 

30.

Otthon, édes otthon

Mindenütt jó, de a legjobb otthon

Otthon parancsolj, másutt hallgass

Ki otthon jól nem lakik, máshova megy enni

Amíg otthon ülhetsz, ne menj Bécsbe

Engedd be a tótot és kitúr a házadból

Lakva ismerni meg egymást

Sok jó ember kis helyen elfér

Otthon lakjék, ki kedvére kíván élni

Utcán angyal, otthon ördög

A boldogság otthon készült holmi

Utcán fodros, otthon rongyos

Ami itthon kis vétek, az ott kin tömérdek nagy

A csirkék hazajönnek aludni

A férfiak házat építenek, a nők otthon teremtenek

A kétlaki ember éhen hal

Legyen mégoly kicsi a lak, a sajátom - otthonom

Saját otthonodban te vagy mindenben az úr

Az otthonod a te királyságod

Ha nincs semmi dolgod, menj haza korán

Ha egy otthon boldog, az nem lehet szűk

Otthon minden könnyű

Menj el mindenhova, de térj haza élni

Hazájában lakjék az a nép, amelyik kedvére akar élni

Inkább hazádban pór légy mint idegenben úr

 

 

31.

Ami el-

idegeníthet otthonodtól

ha bejárhatnak a rendőrök

ha bármikor átkutathatják

ha nem tudod kifizetni a házbért

ha a háziúr rendezheti be

ha a háziúr szabja meg házirended

ha csak aludni járhatsz oda

ha életveszélyes az épület

ha társbérlőkkel marakodtok

ha hidegháború van a társasházban

ha elvált feleséged elbarikádozza magát

ha elvált férjed idegen nőt hoz a lakásba

ha átjáróházat csináltok belőle

stb.

 

 

32.

Olcsó vigasz?

A pokol és a mennyország

majd mindenkit mindenért kárpótol,

majd mindenki elnyeri jutalmát is,

és ezért akar jó lenni e világon?

(Hosszú távú befektetés?)

Az már nem purgatórium,

ott nem lehet már megtérni,

ott már örök kárhozat vár…

Lélekvándorlás oda…?

A siralomvölgyből az édenkertbe?

(A kereszténység így a nép ópiuma lenne -

És minden hatalom államvallássá tenné…!?)

 

 

33.

Nemek

Először megy fel

a lány az udvarló lakására.

- Azt mondta anyukám,

ha bármivel próbálkoznál,

mindenre mondjak nemet!

- mondja a lány.

- Aha... És nem bánnád,

ha lefeküdnénk egymással?

 

 

34.

Peches

Egy búskomor

pofa ül a kocsmában,

és éppen meg akarja inni

azt a vodkát, ami előtte van,

amikor odalép hozzá

egy jópofa törzsvendég,

és megissza előle.

Erre a fickó sírva fakad.

A törzsvendég,

látva a megviccelt szomorúságát,

azt mondja:

- Bocs haver! Veszek neked egy másikat.

- Nem az bánt pajtás...

Reggel elindulok a munkába,

de ellopták a kocsit.

Taxival valahogy

mégiscsak beérek,

de a főnök kirúg,

és akkor veszem észre, hogy

a taxiban maradt a pénztárcám,

a sofőr meg már sehol sem volt.

Hazafelé útközben egy menekülő tolvaj

a kezembe nyomja a szatyrát,

ami tele van lopott cuccal.

Elkapnak a rendőrök,

egy napot előzetesben tartanak,

miután bocsánatot kérnek, és megyek haza.

Otthon megtalálom a feleségemet

egy idegen férfival az ágyban.

Amikor már véget akarok vetni az életemnek,

akkor jössz te, és megiszod előlem a mérgezett italomat.

 

 

35.

Kihalás

Mamut papa

mamut mamának:

- Na?

- Neee...!

Következő nap ismét megkérdi:

- Na?

- Neee...!

Mamut papa nagyon kitartó volt,

harmadnap is megkérdi:

- Na?

- Neee...!

És kihaltak a mamutok...

 

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

 

36.

Bölcs mosoly

A humorérzék

végső soron nem más,

mint kiművelt értékrend.

Humorérzéken persze nem

a pojácáskodást és a gúnyolódást értem,

hanem azt a képességet,

hogy mosolyogni tudjunk magunkon,

amikor túlságosan komolyan veszünk dolgokat.

Ez a bölcs mosoly csak azokra jellemző,

akik különbséget tudnak tenni

a célok és az eszközök között.

Mindig nevetséges,

ha valaki a célokkal azonos

fontosságot tulajdonít az eszközöknek.

És mivel minden emberi teljesítmény

elmarad az eszményitől,

a valóban civilizált egyén számára

az emberi igyekezet időnként kicsit komikusnak tűnik.

Ennek ellenére csak az olyan ostobák képesek

hangosan és tartósan nevetni

a szenvedélyes szerelmen,

a szépségen és az igazságon,

akik számára a szenvedély ismeretlen érzés,

vagy képtelenek csodálni annak tárgyát.

Clive Bell

 

 

37.

Szeparé

A hatalom

elszigetelődésre vezet,

az elszigetelődés pedig

a hatalom szeszélyes gyakorlására.

Ez szétrombolja

a normális kapcsolatokat

a vezető és a nép között,

ami végül a hatalom

elkorcsosodására vezet,

és ezzel képességének elvesztésére,

hogy egységben tartsa a társadalmat.

Ma ezzel a problémával kell szembenéznünk.

George E. Reedy

 

 

38.

Meg-

ismerés

Napjainkban

két dologra van szükség.

Először: hogy a gazdagok megismerjék,

hogyan élnek a szegények.

Másodszor: a szegények megismerjék,

hogyan dolgoznak a gazdagok.

E. L. Atkinson

 

 

39.

Hiúság

A férfikor

legnagyobb,

tragikus kísértése

nem a nő, hanem a hiúság.

Egyszerre megrohan a világi éhség:

rangot akarsz, helyzetet az emberek között,

címet vagy érdemrendet,

mindent, ami csillog,

amit melledre akaszthatsz fityegőkben,

névjegyedre nyomtathatsz

üres és hangzatos szavakban.

Karosszéket akarsz,

mikor a többiek mezítláb

tolonganak az országutakon,

s a városok flaszterein.

Méltóságot akarsz,

mikor az élet

az emberek tömegei számára

oly nyomorúságosan sivár,

hogy legtöbben elvesztik

emberi méltóságukat is.

Ez a nehéz óra a férfiéletben.

Legtöbben elbuknak ilyenkor.

Csak az marad ember és férfi,

aki meg tud hajolni az emberi nyomorúság előtt,

beéri az egyetlen ranggal,

melyet ember viselhet:

a munka tudatának

és a segítőkészség,

a türelmes méltányosság rangjával,

s elutasít mindent,

amit a világ értéktelen elismerésben adhat neki.

Gondold csak meg ilyenkor,

milyen aljas emberek viselik

a legmagasabb címeket és rangokat!

Hivalkodnak érdemrendekkel!

Maradj, címtelenül és dísztelenül, ember.

S akkor csakugyan lesz

valamilyen rangod az emberek között.

Máskülönben csak méltóságos

vagy kegyelmes úr leszel –

ilyen szerény vagy?

Azt hittem, többre vágyol.

/Márai Sándor Füves könyv/

 

 

40.

A magány is

- mint minden más –

csak addig csábító, amíg nem kényszer.

Ahhoz, hogy az ember vidám gyalogos legyen,

okvetlen szükséges egy pár jó ló vagy autó a háttérben,

s ahhoz, hogy vidám magányban éljen,

okvetlenül szükséges a lehetősége,

hogy akkor lép ki belőle, amikor akar.

FEKETE ISTVÁN

 

 

41.

Kínos áthallás

Színházba indultunk

a férjemmel, és taxit hívtam.

Mielőtt a kocsi megjött,

kiraktam a macskát a házból,

de azonnal visszaszökött,

és felrohant a lépcsőn.

A férjem a macskát kereste,

amikor megjött a taxi.

El akartam titkolni a sofőr elől,

hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam:

- A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól.

A férjem néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba,

és azt mondta:

- A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt.

Egy fogassal kellett kikergetnem.

 

 

42.

Írástudók

és az özvegy

Egy alkalommal,

amikor Jézus tanított,

ezt mondta a tömegnek:

"Óvakodjatok az írástudóktól,

akik szívesen járnak hosszú köntösben,

és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket.

Örömest elfoglalják

a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket.

Felélik az özvegyek házát,

és közben színleg nagyokat imádkoznak.

Ezért keményebb ítélet vár rájuk."

Ezután leült szemben a templompersellyel,

és figyelte, hogy a nép

hogyan dobja a pénzt a perselybe.

Sok gazdag sokat dobott be.

De egy szegény özvegyasszony is odajött,

és csak két fillért dobott be.

Erre magához hívta tanítványait,

és így szólt hozzájuk:

"Bizony mondom nektek,

ez a szegény özvegy

többet adott mindenkinél,

aki csak dobott a perselybe.

Mert ők a feleslegükből adakoztak,

ez pedig mindent odaadott,

amije csak volt, egész vagyonát."

Mk 12,38-44

 

 

43.

Munkadíj

"Tudja nagyságos úr,

nem kívánom én az olcsó nyereséget;

megelégszem, ha a munkámért megfizetnek.

Az a könnyen szerzett pénz olyan portéka,

a mi az igaz keresményt is elviszi magával.

Most én egészen jól vagyok.

Felkelek hajnalban, dolgozom délig,

akkor jól esik az ebédem,

a mi bizony nem pompás, de nekem jóízű;

aztán megint dolgozom estig,

s a mint leteszem a fejemet, elalszom reggelig;

ajtóm, ablakom nyitva, tolvajtól nem félek.

A sok divatos nyavalyát nevéről sem ismerem. "

/Jókai Mór: Az asztalos családja/

 

 

44.

Mennyiség

és minőség

„Prima nux prodest,

nocet alter, tertia mors est.”

(Jó a dió egyben,

kettő árt, harmadik öl már.) "

 

 

45.

Adoma

Az öreg úr

séta közben

a fiatal emberhez fordul

s tréfásan kérdi, hogy

tősgyökeres magyar ember létére

mint tudott elvenni egy stocknémet lányt.

— Hát kedves urambátyám, nagyon utálom a fajtáját;

s azt gondoltam, hogy ha egyet elveszek belőle:

azzal is kevesebb lesz a német. "

[Deák Ferenc adoma]

 

 

46.

Önmegsemmisítő

Egy nép csak úgy semmisül meg,

ha önmagát semmisíti meg.

Önmagát a nép úgy semmisíti meg,

ha múltját már nem látja,

jelenében csavarog,

jövőjében nem hisz.

Szálasi Ferenc

 

 

47.

Hiszékeny

Az emberek azért hiszik el

olyan könnyen és szívesen a hazugságokat,

hogy áldozatot ne kelljen hozniuk az eszméért,

és ne kelljen szenvedniük az igazságért.

Szálasi Ferenc

 

 

48.

Könnyű

a szegényt kicsúfolni,

de nehéz felruházni.

Könnyű keeteknek

onnan beszélni az akasztófárul,

de nekünk „szíjmadzag: húzzad!"

Aztán a tordai malacznak is

több esze lehetett volna a maga idejéhez képest.

De hát micsináljon a szegény ember,

mikor odahaza azt mondja a sok gyerek:

„apám uram, csináljunk puliszkát, vizünk már van!"

Akkor találkozik az ember Bözsi bával a vásáron.

Van az embernek a tarsolyában éppeg huszonöt piczula,

aztán az ember számlálgassa,

hogyan lehetne ebből

egy uj zekét,

egy süldő malaczot,

egy pár csizmát,

meg egy vaskondért venni rézbül ? "

/Jókai Mór: Jocus és Momus/

 

*

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

Bartis Ferenc:

Utószó

 

Széttépve és összetörten

Győzelmektől meggyötörten

Már magzatként bajba ölten

Vándor bölcsőtemetőkben -

És mégis élünk

 

Dobra vernek minden vágyat

Árverezés a vasárnap

Nászunkra is gyászhír támad

Üresek a gyermekágyak -

És mégis élünk

 

Elvadult a dúlok lelke

Kórót terem tarló mezsgye

Pusztul a föld egyre-egyre

Hull a szikla tenyerünkbe -

És mégis élünk

 

Fogaskerék futószalag

Egyik elmegy másik marad

Bölcsőnk, sírunk porrá szakad

Zokognak a kövek szavak -

És mégis élünk

 

Hogyha sírunk: kiröhögnek,

Hogyha kérünk: fel is kötnek,

Hogyha küzdünk: odalöknek

Történelmi kárörömnek -

És mégis élünk

 

Magyar, szavad világ értse:

Anyanyelvünk létünk vére;

Anyánk szíve tetemére

Átok zúdult: vége, vége… -

És mégis élünk!

 

1956. november 1.

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”

*

*A magyar nyelv

teste, lelke és szelleme

- gondolat és érzelemébresztő szócikkcsírák

az Emberélet-minőség lexikon előmunkálatai.

 

Képtalálat a következőre: „1956 könyvek”