Forrás: Magyar Hírlap

Zakar András és a Mindszenty-per

 

Hatvan évvel ezelőtt a kisgazdapárt szétmorzsolása, majd a bolsevik rafinériával elcsalt, kék cédulás nemzetgyűlési választások után a Magyar Kommunista Párt elég erősnek érezte már magát, hogy 1947 novemberétől össztüzet zúdítson a keresztény egyházakra. A visszaéléssel, csalással fölállított parlamenten könnyűszerrel átverte az egyházi iskolák államosítását indítványozó törvényjavaslatot is: 1948. június 16-án ezt megszavazta a képviselők többsége. Így raboltak el "törvényesen" 4885 iskolát a keresztény egyházaktól, ebből 3148 tartozott a katolikus egyházhoz. Ettől kezdve megpecsételődött Mindszenty József bíboros-hercegprímás sorsa. Az Államvédelmi Hatóság néhány hónappal később, 1948 karácsonyán esztergomi rezidenciáján letartóztatta, vele együtt legközvetlenebb munkatársait is. Az ÁVH emberei fizikai, pszichikai kényszerrel, gyógyszer hatásával bírták rá az érseki titkárt, Zakar Andrást, hogy a Mindszenty-perben a vád egyik legfőbb tanúja legyen. Az ő Németországban élő unokahúga, Réti Béláné Zakar Mária emlékezik vissza Magyarországnak erre a sötét éveire.

A pápai kamarás

Zakar Mária nemzeti ünnepeinken utazik haza, hogy együtt ünnepelhessen magyarországi barátaival. Idén, de tavaly október 23-án is itthon volt. Budai lakásában találkoztunk, ahol régi, elsárgult újságpapírokat, leveleket, fényképeket nézegettünk.

- Tizenegy éves voltam, amikor nagybátyámat elhurcolták 1948 november 19-én Esztergomban, a nyílt utcán, a reggeli miséje után.

- Mindenre emlékszik?

- Mindenre. Mi politizáló család voltunk. Kiskorunktól kezdve tisztában voltunk Trianonnal, tisztában voltunk az elcsatolt területek tragédiájával, világosan láttuk, hogy a keresztény egyházak kommunista üldözése milyen következményekkel jár Magyarországon. Nyitott szemmel éltük a világot. Édesapánk mindig azt mondta: fiam, amit itthon hallasz, az odakint nem téma. Katolikusként vallásosan éltünk. Édesapám, Bandi bátyám és a legfiatalabb öccsük a piaristákhoz jártak. Apámnak Sík Sándor volt az osztályfőnöke és a cserkészeknél Szerb Antal volt az őrsvezetője.

- Ezek az összefüggések magukban hordozták a magyar sors pozitívnak egyáltalán nem nevezhető alakulását.

- Az összefüggéseket árnyalja, hogy a Zakarok Sarkadról származtak és dédapám az Ausztriában lévő melki apátság jószágkormányzója volt. Szemléletünk kialakulásához tehát sok minden adott volt. Apámék öten voltak testvérek, két lány és három fiú. Közülük édesapám volt a legidősebb, ő vegyészmérnöknek tanult és az almásfüzítői Companynak lett a műszaki igazgatója. Rákosiék őt is elvitték aztán. Bandi bátyám is a József Nádor Műegyetemre iratkozott be, legkisebb öccsük olajmérnök lett.

- Zakar András miért lett pap?

- Másfél éves korában kapott egy agyhártyagyulladást. Hat hónapig feküdt kómában, és csodával határos módon felépült. Talán ezért akart mindig pap lenni. Aztán mégis mérnöknek tanult. A Műegyetemen már kinevezett tanársegéd volt, amikor bejelentette, hogy beiratkozik a budapesti Központi Szemináriumba, és pap lesz. Még nem volt felszentelt pap, amikor Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás 1940-ben magával vitte titkárnak. Nem sokkal később szentelték pappá. Amikor Serédi 1945-ben meghalt, akkor Mindszenty "megörökölte" nagybátyámat, aki így az érsek személyi titkára maradt. Mindszenty nagyon szerette őt, Rómába is együtt mentek, ahol aztán Bandi bátyám pápai kamarás lett.

A Rákosi-koncepció

De vajon miért tartóztatták le Zakar Andrást? Miért volt szükség egyáltalán a Mindszenty-perre? Nos, a polgári pártok szétverésében, az egyházi iskolák államosításában, a szerzetesrendek feloszlatásában a kommunistáknak súlyos akadályt jelentett a hercegprímás kérlelhetetlen személyisége és a katolikus mozgalom népszerűsége. (Csak néhány adat: a Mária-évben, 1947 nyarán az ország kegyhelyeire másfél millió, ősszel pedig

egymillió-hétszázhatvannyolcezer hívő zarándokolt el. Máriaremetére tizennégy kilométeres zarándokutat vezetett Mindszenty József, több mint százezer fővárosi hívővel.) A kommunisták mindent megtettek, hogy a zarándokok ne jussanak el a kegyhelyekre: csökkentették a vasúti szerelvények számát, teherautókat foglaltak le.

A Boldogasszony évében, 1948-ban, a szentév lezárásakor egy felmérés szerint mégis négymillió-hatszázezer hívő járult szentáldozáshoz, és ugyanennyien vettek részt a Mária-év zarándoklatain. De mikor telt be a pohár Rákosi és az ÁVH számára? Ismét Zakar Mária eleveníti fel a történteket.

- Csak később tudtuk meg, hogy a prímási palota Esztergomban tele volt beépített emberekkel. Az ávósok a hercegprímás minden lépéséről tudtak, de figyelték Bandi bátyámat is. Ő egy reggel mise után sétált a hivatala felé két ministránsgyerekkel, amikor odalépett hozzá két férfi, és letartóztatták.

- Erre lehetett számítani?

- Igen. Itt Budán, az Angolkisasszonyoknál tanultam az intézetben. A kedvesnővérek 1948 nyarán azt mondták nekünk, hogy vigyük haza a matracainkat, mert ősszel már nem lesz iskola. Nem volt váratlan tehát, hogy ezek után következett a legfőbb egyházi méltóság és közvetlen munkatársainak letartóztatása. Miután nagybátyámat elvitték, az egyik testvére, a nagynéném lesietett Esztergomba. Az irodaigazgatónál, Mátrai Gyulánál érdeklődött, hová vitték Bandit. De Mátrai Gyula is csak annyit tudott, hogy valószínűleg az Andrássy út 60.-ba hurcolták. Teljes hírzárlat volt. Később tudtuk meg, hogy Bandi nagybátyámat néhány hét alatt teljesen preparálták. Ez azt jelentette, hogy az agymosáson, a fenyegetőzéseken, a veréseken át mindent megcsináltak vele. Nem engedték aludni, egész éjjel világítottak a szemébe.

- Annyira fontos ember volt?

- Mindszentyn kívül ő volt az az ember, aki mindent tudott, mert mindenhol jelen volt. Péter Gáborék koncepciós pert készítettek elő a hazaárulás, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, a hűtlenség, a kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Ez a periratokban megtalálható. Így a vádlottak padjára került Mindszenty József, Baranyay Jusztin egyetemi tanár, Zakar András prímási titkár, Fábián János érseki levéltáros, Esterházy Pál, Nagy Miklós, Ispánki Béla kollégiumi prefektus és Tóth László újságíró. Az egyik fő vád Mindszenty és Zakar ellen az volt, hogy találkoztak Habsburg Ottóval Ottawában 1948 nyarán, a Mária-napokon. A per szerint legitimisták voltak, vissza akarták állítani Magyarországon a királyságot. Rákosiéknak politikai koncepciós pert kellett fabrikálniuk, hogy az egyházat elintézzék.

Andrássy úti kínzások

Kiszely Gábor az ÁVH - Egy terrorszervezet története című könyvében részletesen foglalkozik az egyházüldöző ÁVH-val és a Mindszenty-ügy alapkoncepciójával. A Rákosi Mátyás, Révai József és Farkas Mihály alkotta "egyházi hármas bizottság" 1948. december 8-i ülésének jegyzőkönyvébe Rákosi sajátkezűleg írta be a koncepció alapvonásait, amelyet a per folyamán Kádár elvtársnak kellett ellenőriznie: legitimizmus, kémkedés, Szent Korona, Mindszenty fasiszta múltja, valutaügyek. A politikai koncepciós per kulcsa Zakar András vallomása volt. Zakar Mária ezekről a fejleményekről a következőket mondta:

- Az én nagybátyám aszkéta volt. Halkan beszélt, s amikor eljött hozzánk gyerekekhez - öten vagyunk testvérek -, mi sem mertünk hangosan beszélni. Olyan ember volt, aki vezetőnek termett. A prímási palotában hatalmas apartmanja volt hálószobával, szalonnal és tárgyalóteremmel. Ennek ellenére egy deszkaládán aludt, s egy pléddel takarózott. Nehéz lehetett megtörni. Miután elvitték, öt hétre rá, 1948 december 23-án megjelent Esztergomban egy teherautónyi ávós kíséretében, hogy megtalálják azt a bizonyos fémtokot, amelyben az állítólagos titkos dokumentumokat rejtették.

- Ön ezekről milyen forrásokból tájékozódott ilyen pontosan?

- A budapesti amerikai nagykövetségről való szabadulása után Bécsben, a Pázmáneumba többször meglátogattam a prímás urat.

Ő mesélte el a részleteket. Szerinte a kirakatper előtt akaratbénító gyógyszereket, kábítószert keverhettek mindannyiuk ételébe. Ezt tették Zakar Andrással is. Amikor bácsikámat az ávósok visszavitték Esztergomba, akkor vihogva szállt ki az autóból. Az irodaigazgatót, Mátrai Gyulát így üdvözölte: "Szervusz Gyulám! Itt vannak a barátaim, nézd!" - és hátramutatott az őt kísérő ávósokra. Majd azzal folytatta: "Nagyon jó sorom van, mindennap kapok husikát - aztán végigfutotta a folyosót." Bácsikám soha nem beszélt, nem cselekedett így. Mindszenty hercegprímás előtt zajlott mindez, akit megdöbbentett szeretett titkára viselkedése. A bíboros ekkor írta meg azt a híres levelét, amelynek legfontosabb mondata ez volt: "Amit vallok, azt nem szabad akaratomból teszem." Tudta, hogy fizikailag nem tudják megtörni, de kémiai, gyógyszerészeti anyagokkal, injekciókkal igen. Az ávósok olyan kínzásokat találtak ki az Andrássy út 60.-ba szállított foglyaiknak, hogy például sós heringet adtak nekik enni, de vizet nem adtak hozzá. Vagy cseppenként engedték a vizet a fejükre. Ezek olyan kínzásfajták, amelyeket az ember nehezen visel el.

A pásztor és a nyája

Ezek után peregtek az események. Az érseki palota pincéjében Zakar András megmutatta, hogy hol van a fémtok. Valójában érdektelen iratok voltak benne, de a vád mégis erre épült, a köztársaság elleni összeesküvésre. December 26-án aztán letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket Décsi Gyula alezredes vezetésével. A kirakatperben fontos szerep jutott herceg Esterházy Pálnak, aki a restaurációt akarta visszahozni. Tizenöt év fegyházat kapott. Baranyay Jusztint, a híres papot és jogászprofesszort, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette miatt mint másodrendű vádlottat tizenöt év fegyházra ítélték. Ispánky Béla kollégiumi prefektust és Mindszenty József hercegprímás elsőrendű vádlottat hazaárulás vádjával Alapi Gyula népügyész javaslatára Olti Vilmos, a bíróság elnöke életfogytiglanra ítélte. Zakar Andrást hat évi fegyházra ítélték a szervezkedésben való részvétel miatt. Mindszenty József Emlékirataim című könyvében erről az időszakról ezt írta:

"Súlyos törvénytelenségekkel ment végbe a tanúk kihallgatása, mert a védelem egyetlen tanúját sem hallgatták ki... felhasználták ellenem Baranyay Jusztin és Zakar András titkárom vallomásait, akik hozzám hasonló agyonkínzott, meggyötört állapotban vallottak." Réti Béláné, Zakar Mária édesapját, Zakar András bátyját is börtönben tartották, mint az ország egyik legjobb vegyészmérnökét.

- Péter Gábor az Andrássy út 60.-ban azt mondta édesapámnak, Zakar Jenőnek - folytatja visszaemlékezését Zakar Mária -, úgy valljon, hogy az öccse, Zakar András is a kezünkben van. Akik Péter Gáborhoz és bandájához kerültek, az akaratuktól teljesen meg lettek fosztva.

- A Zakar család ezeket a történéseket hogyan élte át?

- A harmadik nagybátyámat, a legkisebb Zakar fiút a per kezdete után azonnal kirúgták az állásából. A nagynénémet, aki a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, szintén kirúgták a munkahelyéről. Családunk Bandi bátyámat először a Gyűjtőben, majd a Váci fegyházban is látogatta a lehetőségek szerint. Édesapám mesélte, hogy látogatáskor az elítélteket és a hozzátartozókat sűrű rács választotta el, mindenki mögött egy-egy ávós állt. A zűrzavarban két percig Bandi bátyám mögött senki sem állt. Ekkor mondta édesapámnak lesújtóan: "Ha öt hétig tudtam magamat tartani, s nem vallottam, addig miért nem tüntették el azt a fémtokot a pincéből?" Ennek megtalálása ugyanis perdöntő volt. Igaz, teljesen mindegy volt, mert a fémtokba sok minden más is bekerült az ÁVH jóvoltából. Zakar bácsikámat 1953 májusában engedték ki a börtönből. Szabadulása után rögtön minket látogatott meg Tatán. Édesanyám kuglóffal, finom ebéddel várta.

Ő csak leült az asztalhoz, és ennyit mondott: ne haragudjatok, én még nem tudok enni. Vissza kell szoktatnom magamat a szabad élethez.

- Mi lett Bandi bátyjával?

- Miután kiszabadult 1953-ban, segédlelkészi beosztást kapott Felső-Krisztinavárosban és később Svábhegyen, a Szent László-templomban. A forradalom után találkozott Mindszenty Józseffel az Úri utcában. De mielőtt bármi is történhetett volna az egyházi vonalon, a forradalmat és szabadságharcot szovjet segítséggel leverték. A családunknak mennie kellett. Tudtuk, mi vár ránk. Édesapám hívta Bandi bátyámat Nyugatra. Ő erre csak ennyit mondott: "Nem hagyom el az országot, a prímás is itthon van.

A nyáját a jó pásztor nem hagyja el." Nyugaton értesültünk arról, hogy 1956 után nagybátyámat többször letartóztatták, majd megtiltották neki, hogy nyilvánosan misézzen és szentségeket szolgáltasson ki. Még a temetéstől is eltiltották. Fiatalon, alig érte el a negyvenöt évet, 1957-ben nyugdíjazták. Élete végén a székesfehérvári idős papok otthonába költözött.

- Mikor találkozott ismét Zakar Andrással?

- Amikor Brazíliából 1968-ban visszatértünk Európába, akkor látogattam először haza. Fekete István író lakásán találkoztam vele, ahol titokban rendszeresen misézett. Kopott, papi civil ruhában volt. Ami pénze volt, azt szétosztotta.

- Mivel foglalkozott?

- A sumer hitvilággal és a Bibliával. Erről írt könyvet, aztán megírta a nagy katolikus ifjúsági nevelő, Tóth Tihamér veszprémi püspök életrajzát is, aki neki lelki atyja volt.

- Ön többször találkozott Mindszenty Józseffel. Mit mondott, mi volt a véleménye Zakar Andrásról, a nagybátyjáról?

- Erről az időszakról nem akart beszélni. Inkább ezt kérdezte tőlem: "Fiam, mit tehetek a Bandiért?"

- Nem vetette ki a szívéből Zakar Andrást?

- Nemhogy nem vetette ki, hanem nagyra tartotta, nagyon szerette. Amikor 1971-ben Mindszentyt elengedték az amerikai nagykövetségről, akkor el szeretett volna búcsúzni titkárától. Nem engedték neki. Zágon József, aki Rómából jött a prímásért, előzőleg felkereste Bandi bátyámat, de a Kende utcai lakásán nem találta. Egy levelet hagyott hátra, ezekkel a szavakkal:

"A főnök el akart tőled búcsúzni." Nálam vannak a bíboros úr kézzel írott levelei, édesapámmal rendszeresen levelezett. Rómából írt Mindszenty József 1971. október 14-i keltezéssel Zakar Jenőnek, édesapámnak Wiesbadenbe a következőket: "Kedves András öccsének sorsát érdeklődéssel kísértem, és szerettem volna elbúcsúzni tőle, de nem sikerült. A magyar sors Isten kezében van... Ameddig Isten erőt, életet ad, igyekszem azt az egyház és népünk javára fordítani." Jellemző Bandi bátyámra, aki nagyon szerény körülmények között élt, hogy nem pénzt, hanem négyezer darab szentképet kért, Munkácsy Krisztus-fejét (az Ecce homo festményből) a hívők számára. Én tolmácsoltam Bécsben, a Pázmáneumban 1973-ban a prímás úrnak a kérést. Erre azt felelte: természetesen a kívánságot el fogom intézni. Majd odament a sublótjához, ahol félméteres Fatimai Szűz Mária-faszobor állt. Leemelte, és átadta nekem: "Ezt pedig fiam, kérlek vidd haza a Bandinak, s mondd meg, hogy minden gondolatomban velem él."

 

Stefka István

 

 

 

http://docplayer.hu/3539740-Dr-zakar-andras-fordulopontok.html