|
PROMÉTHEUSZ, A SZKÍTÁK KIRÁLYA?
A görög mitológiában szereplő hősök és istenek egyik legkiválóbbika volt Prométheusz, aki a vízözön után megteremtette az emberi civilizáció alapjait. Nem közömbös számunkra a róla fennmaradt történet, mivel a görög források őt a szkíták királyának tartották.
A görög mondakör
A görög mitológia alapján a hatalmas méretű, titán Prométheuszról azt tudjuk meg, hogy ő lopta el a tüzet az istenektől az emberek számára. Az Ég ura, Zeusz őt bízta meg azzal a vízözön után, hogy teremtse meg az embereket. Állítólag megsajnálta az éhező és fázó teremtményeket, ezért megszerezte számukra az éltető tüzet. Zeusz ezért bosszúból a Kaukázus hegyére vitte és egy hatalmas sziklához láncolta, ahol egy keselyű mindennap kitépte máját, amely mindennap visszanőtt. Egyszer arra vetődött Héraklész, Zeusz fia, a legbátrabb ókori félisten, aki éppen almát akart szerezni a Heszperidák kertjéből. Ő mentette meg Prométheuszt szenvedésétől, miután lelőtte a keselyűt.
Szkíta mítosz?
A görögök feljegyezték Prométheuszról, hogy nem tisztelte az isteneket, ugyanúgy mint Nimród, az égi vadász, a vízözön után a föld első királya. Mindketten óriások voltak, amely címet hatalmas méretük miatt kaphatták alattvalóiktól. Ha hihetünk a korabeli forrásoknak, akkor mindketten az istenek ellen vétettek, Nimród előbb tornyot épített, hogy elérje az eget, majd egy szárnyas szekéren repülve le akarta lőni Ábrahám istenét az égből, míg Prométheusz –a tiltás ellenére – Héliosz szekeréről lopta el az istenek legféltettebb kincsét, a tüzet. A görög mitológia néhány, a Nimród legendában is jelenlévő eleme szemet szúrt már Nagy Gézának, aki a 19. század végén rájött arra, hogy amit Hérodotosz leír Héraklészról, a szkíták ősapjáról, az ráillik Nimródra is. Elképzelhető, hogy a Prométheuszról keringő történeteket is a Nimród monda néhány eleme ihlette.
A szkíta vonal
A nagy titánt akár ókori görög istennek is tarthatnánk, de a korabeli források teljesen máshová sorolják be az emberiség megmentőjét és védelmezőjét. Herodor Heracleából Kr. e. 515 körül 23. töredékében a következőt vetette papírra: „Prométheusz volt a szkíták királya s nem bírván alattvalóinak élelmet adni, mivel a Sas nevezetű folyó elárasztotta a lapályokat, bilincsbe veretett a szkítáktól. De a megjelenő Hercules a folyót ugyan a tengerbe terelte, innen keletkezett a mese, hogy Hercules megölte a sast, Prométheuszt pedig feloldotta bilincseiből.”
Ez némileg másként adja elő a történteket, mint a mi általunk ismert mondák. Herodor kortársa, Aeschylus (Kr. e 525-456) is úgy tudta, hogy a hős titán a szkíták vidékén, a Kaukázusnál élt.
OB
barikad.hu
PROMÉTHEUSZ KAUKÁZUSI MÍTOSZA
 A görög mitológia egyik kiemelkedő alakja Prométheusz, az emberiség tanítója. A hős titánról sok ősi történet maradt fent. A legismertebb szerint ellopta az emberek számára a tüzet. Nem is gondolnánk, hogy ennek a mondának is van egy kevés köze a szkítákhoz…
Áldozat az isteneknek
Az antik hagyomány szerint Prométheusz az Olimposzról ellopta a tüzet, elvitte az emberek közé és megtanította nekik használatát. A titán megmutatta nekik azt is, hogyan áldozzanak az égieknek. Levágott egy marhát, a csontokat teljesen becsomagolta az állat gyomrába, majd a húsokat is odahelyezte, majd végül a tűzön megsütötte a pompás ételt. Az Ég ura, Zeusz büntetésül Prométheuszt a szkíta hegységhez, a Kaukázushoz láncoltatta és egy hatalmas sast küldött, hogy mindennap egye a máját. Amit a ragadozó megevett nappal, az újranőtt éjszaka. A jólelkű titánt szenvedésétől csak a szkíták mitikus ősapja, Héraklész, Zeusz fia szabadította meg. A „görög” történet több helyen is bizonyos szkíta szokásokra emlékeztet bennünket. Elképzelhető, hogy nem a görög földön játszódik a fenti történet, hanem máshol? Lehetséges, hogy a görögök idegen népektől hallották ezeket az ősi mítoszokat? Nagyon is elképzelhető, hogy Prométheusz nem a görög Olümposzról lopta el a tüzet, hanem a Kaukázusból, mai Azerbajdzsán területéről, mely ma is a tűz országaként ismert. Baku környékén lévő égő hegyekről már a korai történeti krónikák is beszámolnak. Elsőre kissé érthetetlennek tűnik a fent említett áldozati étel, de ha azt összevetjük a szkíták egyik specialitásával, akkor teljesen egyértelmű, hogy a görög mítosz egy ősi szkíta áldozati ételfajtát örökített meg, igaz, némi torzítással. A harmadik szál pedig maga Héraklész, aki a szkíták ősapja volt. Mivel a nagy hős Zeusz fia volt, őt az Ég fiának tekinthetjük. Ez a kifejezés pedig az ősi sztyeppei eredetű méltóságnévvel, a tengri kánnal volt egyenértékű.
A vízözön mítosza
Még egy, Prométheuszhoz köthető történet visz minket a Kaukázusba. Az antik hagyomány szerint a nagy titán fia, Deukalion és annak felesége, Pürrha voltak a hatalmas természeti katasztrófa, a vízözön túlélői és ők népesítették be újra a földet. A történet úgy szól, hogy az aranykorban létező Árkádiának, vagyis a boldog pásztorok földjének Zeusz akkor vetett véget, amikor Pelaszgosz király megsértette az istenek királyát azzal, hogy egy kisfiút áldozott fel neki. Majd a király fiai is emberhúst tálaltak fel neki. Akkor az Ég ura haragra gerjedt és özönvizet bocsátott a földre. Deukalión apja segítségével egy hatalmas bárkát épített - akárcsak a bibliai Noé - és megmenekültek. A görögök szerint kilenc napig tartott az ítéletidő, majd a folyók visszatértek medrükbe és a Föld újra benépesült. A görögök szerint a hajó a Parnasszus hegyen kötött ki, melyet a kutatók dél-itáliai Etnával vagy a Halkidiki-félszigeti Athosszal azonosítanak. Más hegység is szóba jöhet, mint a Kaukázus, ahová a görög hajósok viszonylag korán eljutottak.
Obrusánszky Borbála
|
