A vívás története Magyarországon
A sportszerű vívás gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós tevékenysége nyomán a 19. század elején vált népszerűvé. Az első intézménye az 1825-ben létrejött Pesti Nemzeti Vivóintézet volt. Az iskolát Széchenyi javasolta, de gróf Keglevich István kezdeményezte. Sajnos 1851-ben megszűnt. Az első magyar nyelvű vívószakkönyv 1839-ben jött létre Vítan címmel. Szerzője Domján mester az első ismert magyar vívómester. A pesti intézettel közel egyidőben alakult meg Wesselényi kezdeményezésére Kolozsvárott aKolozsvári Viadal Iskola, s itt működött az első olasz vívómester Gaetano Biasini.
Vívóakadémia
A szabadságharc bukása után a pesti iskolát feloszlatták, a vezetői vagyonát elkobozták. Az iskola egyik legnevesebb mestere később magánvívótermet nyitott a Zöldfa utcában[1] A vívóterem a korabeli ifjúság népszerű találkozóhelye volt A modern vívás kialakulásának központjává vált. Ekkor még a vívás nem volt sportág. A vívótermekben általában a párbajokra készítették fel az ifjakat. A vívósport közvetlen előzményei a vívóakadémiák voltak.
Az akadémián tanultakat a nagyközönség előtt mutatták be. Az első akadémiák Pesten az 1850-es években az Európa szállóban jöttek létre. A következő években létrejött tornaegyletek is felvették programjukba a vívást. Magyarországon az első sportegyesület a Magyar Atlétikai Club (MAC) 1875-ben alakult meg. A vívás is belekerült a sportágak közé. Az első vívómester Keresztessy József lett. Az 1880-as évektől a vívóakadémiákat a vívómesterek kihívásos versenyei váltották fel.
A kihívásos versenyek, a párbajok és a vívóakadémiák között köztes lépések voltak. A vívóakadémián megtanult tudást nemcsak bemutatni, hanem alkalmazni is kellett valódi ellenféllel szemben. A párbajokkal ellentétben mindkét vivó biztonságos körülmények között, egységesnek tekintett szabályok között mérkőztek meg egymással. És volt nézőközönség is! Az 1890-es években sorozatba jöttek olasz mesterek Magyarországra. Az első olasz vívótermet gróf Visar nyitotta meg, a budapesti Fürdő utcában. Az olasz módszerű könyökvívást ötvözték a régi csuklórendszerű vívás előnyös elemeivel. A támadó szellemű olasz vívásba belevitték a magyar vívás „Adni, de nem kapni!” szellemiséget. Ez döntően befolyásolta az egyetemes vívástörténetet.
A MAC 1894. május 20-án szervezte meg az első országos vívóakadémiát.
Szervezeti keretek Magyarországon
1895-be a MAC megrendezte az első országos vívóversenyt, amelyen külföldiek is elindulhattak. A verseny kard-, és tőrvívásból állt. Külön vívtak az amatőrök és a mesterek (hivatásosak). A kardversenyt Iványi Gyula, a kard mesterversenyt Gregurich Ámon nyerte meg. A következő évben rendezték meg a millenniumi versenyt, ahol valamennyi számban külföldi győzött. A mesterek kardversenyét Santelli Italo firenzei vívómester nyerte meg. Ő hamarosan letelepedett Magyarországon és a magyar kardstílus megújítója lett.
1897-be megalakult a MASZ (Magyar Atlétikai Szövetség) vívóosztálya. Hámory László 1899-ben kidolgozta az első egységes vívószabályzatot. A MAC 1899-ben rendezte meg az első Keresztessy-emlékversenyt. Az első kardbajnok: Pőrteleky László, az első tőrbajnok Mészáros Ervin lett. Magyar vívók 1900-tól indultak az olimpiákon.
Nagy Béla 1902-ben kidolgozta a modern vívószabályokat. Stockholm 1912 volt a magyar vívók első csúcsteljesítménye. A 24 fős kard elődöntőbe 12 magyar került be. Magyar versenyzőt csak magyar vívó tudott legyőzni. A nyolcas döntőbe 7-en jutottak be.
1912-ben a vívószakosztály kivált a MASZ-ból és megalakította a Magyar Vívó Szövetséget. Első elnöke dr. Nagy Béla volt. Az olimpia után 1913-ban megalakult a Nemzetközi Vívó Szövetség. A szövetség Nagy Bélát bízta meg a nemzetközi vívószabályok kidolgozásával, egységesítésével.
1928-ban rendezték az első tőrversenyt. 1930-ban került sor az első párbajtőr bajnokságra. 1928-ban alakult meg a Magyar királyi Vívómester Vizsgáló Bizottság, amely a világon először szabályozta a vívómester képzést.
A sportág 1896 óta szerepel valamennyi olimpián változó programmal. 1921 és 1935 között az olimpiák közbeni időben Európa bajnokságokat rendeztek, amit 1937-től világbajnokságok váltottak fel.
Magyarországon a legeredményesebb olimpiai sportág, a vívás. 1908-tól 1964-ig szinte kivétel nélkül magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapat karversenyeket. A magyar sport legeredményesebb olimpikonja Gerevich Aladár volt (7 aranyérem) A 60-as években a kard hegemóniát a párbajtőr vette át rövid időre.
