"Ha a filmművészet lényege abban áll, amit a a kép plasztikája és a montázs tehet hozzá a közvetlenül adott valósághoz, akkor a némafilm művészetét a maga nemében tökéletes művészetnek tekinthetjük. Mellette a hang már legfeljebb csak alárendelt, kiegészítő szerepet játszhatott, mintegy a vizuális kép ellenpontjaként."
André Bazin: A filmnyelv fejlődése
Az első Magyarországon készült filmfelvételek után emlékezzünk meg az első itthon készült hangosfilmről is. A pontosság kedvéért az 1929-es Csak egy kislány van a világonegyszerre az utolsó némafilm és a legelső hangosfilm a magyar filmgyártásban: legtöbb jelenetét zene és képaláírás kíséri, de tartalmaz már hangosított jelenetet is.
Mivel Magyarországon csak 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után jött létre filmarchívum 1957-ben, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólagosan kellett archiválni. A gyűjtési munka elképesztően döbbenetes tényre világított rá: a magyar némafilm korszakban készült művek mintegy 90 százaléka elveszett. A 1912 és 1930 között készült körülbelül hatszáz magyar néma játékfilmből alig 51 film és néhány töredék maradt fent, köszönhetően a központi gyűjtési rendszer hiányának, a II. világháborúnak és 1956-nak ezért ennek az időszaknak az átfogó kutatása és bemutatása tudományos alapossággal szinte teljesen lehetetlen vállalkozás. A helyzet reménytelen, de nem kilátástalan, mert a mai napig kerülnek elő egykori magyar némafilmeket hirdető plakátok, forgatáskor készült stáb- és werkfotók, sőt nagyon ritkán még elveszettnek hitt filmek is.
Ezt a filmet is eredetileg némafilmként kezdték el forgatni, aztán utólag zenekísérettel, dalbetétekkel, zörejekkel hangosították. Ebben a filmbe debütált a mindössze 17 éves Eggerth Márta (róla még szeretnék írni később) operett színésznő, aki az általam legszebbnek tartott magyar filmszínésznők listáján is szerepelt. Eggerth, bár a filmvásznon újoncnak számított, rutinos színpadi színésznő volt. Csodagyerekként 10 éves kora óta szerepelt színházakban, ezért szinte tökéletesen sajátította el a némafilmek gesztusvilágát.
A film cselekménye viszonylag egyszerű, kissé sablonosnak is mondhatnánk: Bánáth György(Jávor Pál) földbirtokos és Vass Miklós (Vándory, Gusztáv) a falu tanítója meggyötörve, gyalogosan térnek haza a 10 éves szibériai hadifogságból. Mindketten gyakori vendégek lesznek Pálffy Gáspár tiszteletes (Pálffy György) házánál és a tiszteletes meseszép lányának, Katinkának (Eggerth Márta) udvarolnak. A lány hezitálás után a földbirtokos fiát, Györgyöt választja és megtartják az eljegyzést. Váratlanul Györgynek üzleti ügyben Budapestre kell utaznia, ahol a Gellért fürdőben találkozik a szép és kacérKertessy Ellával (Zombory Mercedesz), a szomszéd birtokos lányával. Ella elcsábítja a fiút, emiatt az elhagyott Katinka Miklósnak ígéri kezét, noha még mindig a hűtlen Györgybe szerelmes. A kikapós Ella hamarosan más férfiakkal is elkezd flörtölni, és az igaz szerelemre ráébredő György bűnbánóan visszatér Katinkához. Miklós, György barátja csalódottan, de önfeláldozóan félreáll a szerelmesek útjából.
Nemcsak Eggerth Mártának, hanem a későbbi férfiideálnak és színészlegendának számítóJávor Pálnak (eredetileg Jermann Pál Gusztáv) is ez volt a bemutatkozása a filmvásznon, amit sikeres folytatás követett a 1930-as és 1940-es években. A két főszereplő egyaránt remekül hozzák az általuk megformált karaktert, az adott kor lehetőségei között a Csak egy kislány van a világon tökéletes és briliáns zárszava a magyar némafilmgyártásnak.A stáblistáról se feledkezzünk meg, hogy kinek köszönhetjük mindezt: a rendező Gaál Béla, a forgatókönyvíró Martonffy Emil, az operatőr Vanicsek János volt, a zenéértid.Stephanides Károly, a díszletekért Vincze Márton volt felelős. A film Antal József produkciós cégénél az Antal Films-nél készült. Mint azt a bevezetőben említettem, sok korai magyar filmnél, így ebből az alkotásból is elvesztek részletek, az eredeti 100 percből (ami 2700 méter filmen volt) csupán 68 perc maradt meg több forrásból, amelyet aMagyar Filmintézet restaurálásának jóvoltából itt megnézhetünk.
