EÖTVÖS JÓZSEF VALLOMÁSOK ÉS GONDOLATOK
ÖSSZEGYŰJTÖTTE ÉS SZERKESZTETTE BÉNYEI MIKLÓS
ÉVEK
1831-1871
________________________________________
1841
449
A szerencse oly növény, mely csak a középszerűség temperált éghajlata alatt tenyészik.
450
A sztalaktit századokig cseperg, s végre a kő csillogó formáiban mindenki mást keres. Ilyen a költészet.
451
Akkor halljuk leginkább csörögni láncainkat, mikor levétetnek.
452
Vannak örömök, melyeket, mint bizonyos növényeket, csak romok fölött találunk.
453
Miután a bizonytalanságnál kínzóbb érzelem nem létezik, s kevés ember van, ki saját ereje által erős meggyőződést tudna szerezni magának, igen természetes, hogy minden ember, ki bátran állítja, hogy valamit bizonyosan tud – hívőkre talál.
454
Amint az ember felülemelkedik az állati félelmen, mely őt vad állapotában a természet nagy tüneményei előtt elfogja, és kutatni kezd, panteistává válik. Első eszméi szükségszerűen materialisták; csak miután belátta, hogy materiálisan sok mindent nem magyarázhat meg magának, mintegy kényszerűségből folyamodik azokhoz a transzcendentális eszmékhez, melyeket később alakít ki.
455
Az élet tapasztalásai semmit sem devalválnak inkább, mint azon bizalmat, mellyel saját eszünk s jellemünk iránt ifjú napjainkban viselteténk; s azért nem árt, ha az ifjú mentől többet vár magától. Ki a pálya kezdetén egy Mirabeau vagy Napóleon szerepére nem érzé hivatva magát, ritkán emelkedik csak a középszerűségig is.
456
Mint hegytetőre menve, úgy életünkben, mentől magasabbra érünk, annál meredekebb az út, s annál kopárabb minden. – Kilátásunk tágul, de körözetünk mindég szegényebbé s pusztábbá válik, míg végre a legmagasabb tetőnek csúcsa is nem egyéb egy darab sziklánál vagy földnél, mely épp elég nagy, hogy egy sírt takarjon.
457
Lelki- s testiképp egy sors vár reánk: megvénülünk, a deli, gömbölyű gyermekarc eltűnik, s mindég élesebb formákban mutatkozik a csontalkotmány, melyre minden forma építtetett, míg végre a gyermek helyett egy csontváz marad; s ez történik lelkiképp velünk, itt is minden, mi szép s kellemetes vala, eltűnik, mindég szabályosabban emelkedik ki a virágzó képek közül a hideg logika szabályos formáival, míg végre csak ez marad.
458
Az ég szürke, a föld sár, a víz pocsolya, s te fel nem zajogsz örömödben, ember, e világmocsok felett, te nem sírsz gyönyörkönnyeket? Hát elfelejtéd, hogy vetéseid csak sárban kelhetnek ki, hogy csak itt intnek reményeid?
459
Hogy a halálos büntetés csakugyan elveszti minden hasznát a jus gratia által, látni abból, hogy csak a statárium bír valóban visszaijesztő erővel.
460
Nem az, amit bírunk, hanem a meggyőződés, hogy amit bírunk, azt megérdemlettük, boldogít.
461
Ha régi barátainkkal találkozunk, mennyit nem akarunk nekik mondani, mikor még távol voltunk, s most az első fertályóra után beszélgetésünk lankadni kezd. Ennek oka az, mert minden, mit éppen barátunkkal közleni akartunk, vagy olyan, mit egypár szóval, vagy olyan, mit szóval éppen nem mondhatunk el.
462
1841. augusztus 27. Sokszor hallottam, hogy az embereket csak rossz napjaikban ismerjük meg; s ez való, habár nem azon értelemben, melyben azt közönségesen mondjuk, hanem az ellenkezőben; mert csak ha nagyobb szerencsétlenség ér, győződünk meg, mennyire csalódtunk embertársainkban; de nem azért, mert őket jobbaknak, hanem mert őket a valónál rosszabbaknak képzeltük. –
Az emberi társadalomnak fel kellene oszlani, ha sok nemes elemet, sok nem ismert erényt nem foglalna magában, mely közönséges körülmények között lappang, de nagy pillanatokban, éppen midőn reájok szükségünk van, utat tör magának. E részben saját tapasztalásból szólhatok.
463
Nincs alkotmányforma, mely által azt érhetjük el, hogy a hatalom nyugodt időkben ne azon osztályok által gyakoroltassék, melyek míveltség, vagyon vagy születés által kitűnnek, s melyek az ország arisztokráciáját képezik. A demokráciai államszerkezet előnye abban fekszik, hogy a hatalom semmi egyes osztály sajátja nem lévén, mindig kontesztált, s hogy a nép az egymás között küzdő arisztokráciák között mindég védre talál.
464
Korunkban a nacionalitások kora letűnt, s mindazon erőlködés, mellyel most általjánosan mindenütt a világon az egyes nemzetiségek feleleveníttetnek, csak azon aggok iparkodásaira emlékeztetnek, kik éppen mert tehetetlenségeket érzik, kettős erővel törekednek annak felelevenítésére. – Minden nacionalitás vagy egy külön valláson, vagy civilizáción alapszik – ez korunkban nincs többé stb.
465
Nincs semmi kegyetlenebb, mint előítéletek.
466
A fa oda hinti virágait, honnan felnőtt; s így tegyen a költő honával.
1842
467
Mint a fának árnyéka, hol a nap forró sugaraitól oltalmat keresünk, csak estve nő naggyá: így nőnek tapasztalásaink akkor, mikor reájok nincs többé szükségünk.
468
Ne gondolja senki, hogy álmai haszontalanok. A nyájas képek, melyeket képzete behunyt szemei előtt átvisz, kipihentetik a durva valóság érintéseiben elfáradott lelkét; az álom édes, mint a halál, de mennyországgá csak álmaink által válik.
1844
469
Valamint örömök között töltött éj után arcunk elhalaványul, úgy a legboldogabb élet is sokat rabol el tőlünk.
470
Boldognak lenni nagy mesterség, de ez nem abban [áll], hogy szerezni, hanem inkább abban, hogy azt, mit bírunk, megtartani tudjuk. A jó Isten majdnem mindenkinek többet adott, mint valaha szerezhetnénk, s midőn e vagyonunkat más földi javakért, melyek után fáradunk, felcseréljük, mint minden cserénél, vége az, hogy magunkat csalatva érezzük.
471
1844. február 6.
Valahányszor nagy ember valamit tett, miáltal a világ színe megváltozott, feltámad számtalan nagy historikus és bölcselkedő, ki tökéletes logikával megmutatja, hogy mit rajta bámulunk, nem nagyszerű egyediségének, hanem a kor s történetek szükséges kifejlődésének tulajdonítható, hogy Amerikának fel kelle fedeztetni, habár Kolumbus soha nem létezik, hogy a francia császárságot nem Napóleon ereje, hanem a direktoriális kormány nyomorultsága idézte elő sat. De vajon e tudományos neme az irigységnek bizonyít-e többet, mint más irigykedők itélete, bizonyít-e mást, mint hogy Kolumbus, Napóleon s mindazon más nagy férfiak, kiket bámulunk, semmit, mi magában lehetetlen ugyan tenni képesek nem valának, de hogy tették azt, mi világon a legnagyobb: megérteni korokat s egy nagy gondolat létesítésének szentelni egész élteket.
472
1844. február 6.
Sokan bámulják, hogy Spanyolország annyi ideig nem bír kibontakozni konstitucionális vajlódásaiból. – Véleményem szerént e jelenetnek oka abban fekszik, hogy a spanyol nép oly fogalmakat egyesít lelkesülésében, melyek ellentétben állnak, vagy legalább abba jutottak; ilyen szabadság és katolicizmus, municipális jogok s Spanyolország nagysága. Miáltal a nemzet oly helyzetbe jutott, mint azon egyes, ki egészen ellenkező célok elérése után fárad.
1844-1849
473
A megye rossz garancia, gyakorlata szükségképp a kormánnyali súrlódásokhoz vezet. Haladásunk rendet igényel.
474
Mi az embernek természete? – Az anyagi kevés változásokkal ugyanaz, a szellemi észbeli tehetségeinek kifejlődésével minden században más.
475
Minden revolúciónál szükséget látunk; nagyrészint, mert azok kik szükséget szenvednek, másképp hallgatnak, felszólalnak.
476
Nagy népmozgalmak többnyire hasznára vannak, mint a vész termékenyebbé teszi az erdőt, magokat hord szét; de jaj az egyesnek, mint a fa, melyet a vész kitört.
477
Minden ember legnagyobb szerencsétlensége, ha választás vagy sorsok által oly helyzetbe kerülnek, melyet jellemek el nem bír.
478
Elfelejté, hogy mihent valamit jónak nem tartunk, tőle el kell válnunk, mert nem tudjuk soha, a visszatérés meddig fog hatalmunkban állani.
479
Éppen gyenge embereknél támadnak a legmagasabb feltételek leghamarább.
480
Ha a legbölcsebb ember államszervezetet készít, mely a legnépszerűbbnek látszik, a tapasztalás mutatja, hogy az a várakozásnak soha sem felel meg. Ennek oka az, mert az emberek, kiknek számára az alkotmány készült, nem jogászok. – Oly alkotmányokban, melyeket századokon át a nép maga készít magának, sok ferdeség van, tág tere a rosszindulatok s hajlamok küzdelmének, de épp ilyen kell az embereknek.
1849-1850
481
Tudományos haladásaink eddig csak zavart idéztek elő, így szólnak sokan. Igaz, de a világosságnak, mellyel a teremtés megkezdetett, nem az volt-e első eredménye, hogy a létező káosz feltűnt, és vajon azért a káoszt a világosságnak tulajdonítják-e?
482
A biblia szerént Isten már a teremtés harmadik napján elválasztá a száraz részeket a vizektől, de azért elég sár és posvány maradt maiglan a világon.
Ugyanezt tapasztaljuk a tudományok világában, hol mindazon fáradozások, melyek az egyes tanok határainak éles körülírására fordíttattak, csak az összes tudomány egységét bizonyítják, s mentől inkább haladunk az egyes tárgyak tökéletesebb ösmeretében, annál inkább győződünk meg arról, hogy azoknak tökéletes elkülönözése lehetetlen.
483
Az emberek szabadságot akarnak, hogy mint Peter Schlemil, eladhassák árnyékukat.
484
A babiloni torony építése félbeszakadt a nyelvek összezavarása által, az ausztriai birodalomban ezen összezavarás után fognak hozzá az építéshez.
485
Bentham teóriája számtalanszor támadtatott meg a moralitás szempontjából. Hová lesz a világ, ha az önösségre annyira hajlandó emberek ebben még megerősíttetnek? Lehet-e minden tettnél az egyesre bízni hasznosságának megítélését? Ha Bentham teóriája tisztán morálfilozófiának tekintetik, ezen ellenvetések állanak; mint a törvényhozás teóriája ellenben nem. – Bentham, midőn az emberi természetet analizálva azon meggyőződéshez jut, hogy az embereknek csaknem összessége tetteiben azoknak hasznosságát veszi irányul, egyszerűen arra inti a törvényhozót, hogy rendeleteit a lehetőségig úgy intézze, hogy azok ne csak az állományra nézve hasznosak legyenek, hanem, hogy az egyes polgár is csak személyes érdekeit tartva szemei előtt, azoknak hasznosságáról meg legyen győződve; s felfogásom szerént jelen, mindent vizsgáló századunkban csak ily törvények számolhatnak követésre. – A törvény előtti tisztelet, melyet Angliában s az Amerikai Szövetségben annyira magasztalunk, csak a törvényhozás ezen természetének következménye.
486
A kígyó a paradicsomban a világ uradalmát ígérte az embernek, ha a tiltott gyümölcsből eszik, s nem mondhatjuk, hogy megcsalá. Vétke büntetéséül homloka izzadságában kell azóta keresni mindennapi kenyerét, s ezen kénytelenség az, mi őt a világ urává tevé.
487
Pallas szerént a mongolok között, ha egyik a másiknak üstökét húzza, büntettetik; nem mert a meghúzottat, hanem mert a királyt sérti, kinek ez üstök tulajdona.
488
Majdnem minden régiebb városnak volt egy szent neve, mely titokban tartatott; így Róma ezen neve soha nem tudatott bizonyossággal.
489
A kínaiak birodalmukat a Közép birodalmának nevezik, az indusok midhianának, a skandinávok Midgard; mind hasonló értelmű szavak, s vajon mit bizonyít ez egyebet, mint azt, hogy az ember a helyet, melyen lakik, a világ középpontjának tekint[i] minden éghajlat alatt. –
Ki azon, hogy önösség nemünk általjános tulajdona, kétkedik, mondja, hol van a hely, melyen a patriotizmusnak nyomaira nem találnánk; s mi a patriotizmus egyéb önösségnél, melyet, mert az érzemény sokakkal közös, veszedelem nélkül bevallhatunk.
490
1849. május 6.
A homoeopathia infinitezimális adagjaival arról győzé meg az embereket, hogy sok baj orvosság nélkül gyógyul meg, s igen sokszor jó azt a természetre bízni, mi eddig számos orvosi tanácskozmánynak tárgya vala.
Napjainkban sokan a politikában hasonló elvek szerént járnak el. Angliában, s még inkább az Amerikai Szövetségben, Európa többi állományaihoz képest aránylag igen kevés kormányoztatik, s mert ennek oly jó következései tapasztaltattak, sokan a világ üdvét minden kormány megszűnésében, valóságos anarchiában keresik.
Talán mint az orvosi tudományban a homoeopathiának, úgy ezen állományi tévtannak meglesznek jó következései: az, hogy átlátjuk, miként a dolgok természetes kifejlődésére is bírhatunk, sőt kell bírnunk, valamint, mert mint az orvosság, úgy a kormányzás csak ott nem árt, hol elkerülhetetlenül szükséges. –
Felfogásom szerént a tudománynak első feladása az egyes eseteket felkeresni, hol ily szükség létezik. Az állomány csak ott s akkor erős, ha egész hatalma azon kevés tárgyra központosíttatik, melyek annak természetes körét képezik.
491
A szabadság csak ott biztos, hol azt az egyes polgár nem eszmében, hanem tettleg élvezi. – Abszolút hatalom, mely az állomány nevében gyakoroltatik, könnyen átváltozik más abszolutizmussá. A konvent, Napóleon, Cromwell, Róma.
492
1849. május 7.
Vészek nemcsak rontanak, de termékenyítenek is. A vihar, mely a százados fát ledönti, elkapja magával magvait, s elhintve azokat mérföldekre való távolságban, ott, hol elébb puszta volt, erdőt teremt.
Mint az anyagi világban, így van az az emberi társaságban is, s ki a népvándorlás következéseit megfontolá, nem fogja tagadhatni, miként a történetekben vészes korszakot nem találunk, melynek üdvös eredményei nem lettek volna. – De ha a ledöntött fának magvaiból századok után egész erdők támadnak is, vajon az ember, ki alatta pihent, ne keseregjen azért este felett, s ha a ménkő saját házát felgyújtá, ne sírjon romjain, mert hisz a mennydörgéssel egyszerre eső jött, meleg után a mezők szebben díszlenek? –
Ó, e világ isteneknek való látmány, az egyes ember ez arasznyi életben szenvedéseinek vigasztalását nem éri el, s jól teszi, ha kesereg.
493
1849. május 7.
Vannak, kik lármát akarnak csinálni a világon; én csendes életet óhajtok. Mint a pataknál, úgy az életben minden zaj csak megtört habok s kínos esések jele.
494
1849. május 8.
Jól emlékszem, hogy gyermekkoromban fő örömömet abban találtam, hogy a kertben s mezőkön körüljárva, az egyes fűszálakat a fák különböző nemeihez hasonlítgatám. Órákat töltöttem így, míg végre a vadzab és vízi perjék csakugyan fenyők- és pálmáknak látszottak, s én magam képzetemben óriássá nőttem, ki, mint Gulliver Liliput-országban, egy lépéssel egész erdőkön s hegyeken lép át. –
S nem fekszik-e minden gyermeknek legfőbb boldogsága abban, hogy mindent a valónál nagyobbnak lát? – Később többnyire az ellenkező csalódásba esünk, s azért vesztjük el kedvünket az élethez, mert igen sok dolgot a valónál kisebbnek tartunk.
495
1849. május 9.
Minden gép annál tökéletesebb, minél kevesebb s egyszerűbb eszközökkel felel meg céljának; ez áll politikai institúcióinkról is. A való haladás a politikában, mint a mechanikában, a használt eszközök egyszerűsítésében fekszik.
496
1849. május 10.
Századunk meghajlik a tények előtt; ha valamiről elmondhatjuk, ez fait accompli, minden ellenvetésnek hallgatni kell. Bizonyos tekintetben e nézet helyes, csak egyről nem kellene megfeledkeznünk, hogy minden tény csak akkor bevégzett, ha az uralkodó eszmének megfelel, egyébként az, mi történt, csak átmenetnek, csak a kifejlődés egy új fázisának tekinthető.
497
1849. május 10.
Ha az üterek lázban dobognak, az orvos fejét rázva áll: csak a pulzus menne lassabban, s minden jó lenne. De vajon azért jobb-e, ha a pulzus egészen megáll? – S vajon, ha a szabadság láza aggodalommal tölt el, azáltal segítsünk, hogy annak minden életjelét elnyomjuk?
498
1849. május 12.
Mindennek, mit igen sokan valónak tartanak, ugyanazon következései vannak, mintha az csakugyan való lenne.
499
1849. május 14.
Benjamin Constant, mint más republikánusok, kik e kormányformával Franciaországban tett kísérletekkel megelégedve nem valának, később az alkotmányos monarchia zászlóihoz szegődött, és sok szépeket írt a királyi hatalom hasznáról, melyet pouvoir neutre-nek nevezett. Az egész Constant-féle teóriában csak azon egy kis hiba van, hogy a tapasztalás szerént a királyi hatalom soha pouvoir neutre nem volt.
500
1849. május 18.
Ha nyári vész vonult át a vidéken, ezer letört ágat találunk, a mező virágait s füvét leverte a zápor, s csak pusztulást látnak szemeink; azt, hogy a levegő megtisztult, s korhadt fák ledöntetvén, új, erősebb növényeknek adtak helyet, nem veszi észre semmi. Így van az forradalmakkal is; első pillanatban elborzadunk a pusztítástól, melyet okoztak, de jótéteményei azért nem maradnak el.
501
1849. május 18.
Központosítás Ha az emberek a politikai befolyás lehetőségével élni akarnak, egyúttal térről is kell gondoskodniuk, hol azt gyakorlatilag megtehetik. Ha csak egy ilyen pont adódott, arra mintegy fizikai kényszerűséggel nyomás hat, mely - ha ez a pont a központi államhatalom – az egész államot irányítja.
502
1849. június 3.
Hogy a világot azon bajoktól megmentsük, melyeket egyesek nagyravágyása okozott, a milliók irigységét hívjuk fel küzdelemre [...].
503
1849. június 3.
Az ausztriai zsurnalisztikának különös fogalmai vannak az alkotmányosságról. A Presse a birodalmi alkotmányt policiális intézkedésnek tekinti, melynek célja, hogy a forradalom Magyarországban lehetetlenné tétessék. A Lloyd szeretetében még tovább megy, s büntető intézetet akar, melyben a magyarok kicsapongásaikért méltólag lakoljanak. Megtörténhetnék, hogy mind e két tanács elfogadhatónak találtatnék, s az utóbbinál, ezen egészen új büntetési módnál, az új hallgatási rendszer hozattatnék be.
504
Bennszületett eszmék
Alig van tárgy, mely több vitatásra adott volna alkalmat ennél; oka felfogásom szerént abban fekszik, mert a kérdés hibásan állíttatott fel. A kérdés nemcsak az, hozunk-e bizonyos, már formulázott eszméket magunkkal a világra, hanem egyszersmind az is, léteznek-e az emberi elmének bizonyos hajlamai, melyeknél fogva hasonló előzmények után, azaz hasonló tapasztalások s érzések által ugyanazon eszmékhez jutunk? Mert ha ily hajlamok léteznek, ha bizonyos eszmék bizonyos előzmények után minden emberi elmében éppoly kényszerűséggel támadnak, mellyel az éhes gyermek ételt látva maga előtt enni kezd, az ily eszméket természetünk szükséges következéseinek, s így általjánosaknak kell tekintenünk; s mi a praktikus eredményeket illeti, egészen mindegy, akár már a kész eszmét, akár azon hajlamokat hozzuk magunkkal a világra, melyek szükségképp ezen eszmékhez vezetnek.
Az utóbbi módon állítva fel a kérdést, megfejtése talán könnyebbé válik; én legalább - hacsak egy minden népeknek közös isteni revelációt feltenni nem akarunk – nem foghatom meg azon egyetértést, mely oly különböző s egymással semmi érintkezésben nem állt népek eszméi között létezik, hacsak az emberi elmében létező természetes hajlamot nem teszünk fel, mely őket ezen eszmékhez vezette.
505
Nagy Sándorról az orientális írókban nyomot nem találni; ez a Kelet ereje, a vis inertiae.
506
Sonderbar der man es widerholen muss: der Staat bestehet aus Menschen, ihre Interesse zu schonen, ist das höchste für den Staat. Más, ha bizonyos keresetnemek támadása lehetetlenné tétetik, más, ha azok ex post facto rontatnak meg: ilyenkor a sértett érdekek megrontják a státust.
507
Az új állam legnehezebb kérdéseinek egyike a pénzügyi. (Az ókor pénzügyei.) Nem annyira a kiadások csökkentése a nehéz, inkább a polgárokat meggyőzni annak szükségességéről.
508
Hogy a legédesebb tejből a legcsípősebb sajt váljék, csak egy szükséges - bizonyos idő.
509
A szabad sajtó - meggyőződésem szerént – nemcsak joga, hanem kötelessége az állampolgárnak. Ezért mondom meg a véleményemet szabadon.
510
Magyarországot mint tabula rasát említik. A többi ország sem más.
511
Osztrák birodalom
Megengedem, hogy az osztrák birodalomban az abszolutizmus most és egy ideig lehetséges, de csak a monarchia abszolutizmusa, s nem egy többségé; s pedig azon egyszerű okból, mert az osztrák birodalomban - nemzetiségi viszonyaink következésében – többség nem is létezik. Ki a szabadságot itt a francia minta szerént akarja szervezni, ha azt a népek érdekében teszi, ábrándozó, ha a dinasztia erősbítésére, valóságos őrült, mert oly elvek megalapításán dolgozik, melyek egyenesen a legitim monarchia gyengítésére állíttattak fel, s mindenütt, hol azok praktice behozattak, a monarchikus hatalom ingadozását vonták magok után.
512
Azt mondják, az igazságszolgáltatás adminisztrációjának egyöntetűnek kell lennie. Most ez a cél, főként ezt kell elérni.*
*A tipográfiai tördelés
a honlap-szerkesztő műve...
Az eredeti szöveg a MEK-ben:
Eötvös József Vallomások és gondolatok
|