Payday Loans

Keresés

A legújabb

Róbert bácsi ingyenkonyhája...
ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet - Boldog-boldogtalan emberek életminősége

Róbert bácsi és az ingyenkonyha

Feinsilber Róbert, vagy ahogy a közvélemény megismerte, „Róbert bácsi”,

az 1920-as évek Budapestjének egyik emblematikus figurájává nőtte ki magát a róla elnevezett népkonyhák működtetésével.

Az első világháború utáni súlyos válság a 20-as évek elején szinte megoldhatatlan gondok elé állította Budapest önkormányzatát.

Ínségkonyha az 1920-as években

Forrás: Wikimedia Commons

Ez volt a diplomás hólapátolók és hordárok munkanélküliséggel sújtott szomorú időszaka.

A nagyszámú fővárosi munkanélküliről való gondoskodás jegyében a törvényhatóság ingyenes népkonyhákat állított fel a főváros forgalmasabb csomópontjain.

Feinsilber Róbert, alias "Róbert bácsi"

Forrás: Wikimedia Commons

Ezeknél ingyen egy tál leveshez juthattak a rászorulók. A 20-as évek derekára azonban az önkormányzati büdzsé is megcsappant, az a veszély fenyegetett, hogy megfelelő pénzeszközök híján be kell zárni az igen népszerűvé vált konyhákat. Ebben a szorult helyzetben kereste fel a gondterhelt városvezetést Róbert bácsi az ajánlatával. Az emberbarát, filantróp üzletemberként bemutatkozó Feinsilber Róbert nemcsak hogy az ingyenes levesosztás fenntartásához kínált segítséget, hanem azt is felajánlotta, hogy saját vagyona terhére második fogással is kiegészíti a népkonyhák szolgáltatását. Cserébe csupán erkölcsi támogatást kért az e nagyvonalúságtól könnyekig meghatódott önkormányzati tanácsnokoktól.

A „török szultán” mint Horthyné kedvence

Róbert bácsi nagyszülei az Oszmán Birodalomhoz tartozó Jemenben élő zsidó diaszpórához tartoztak, édesanyja alig 12 éves volt, amikor családja kalandos tengeri úton Törökországba költözött. Róbert bácsi szülei Törökországból telepedtek át Budapestre, ő maga is török állampolgárságú volt.

Csemegi Károly, a pesti tudományegyetem jogász professzora, az 1878-ban hatályba lépett első modern büntetőtörvénykönyv kidolgozója

Forrás: Wikimedia Commons
Kis tudományos szélhámosság-tan
A köznyelvben szélhámosságnak nevezett magatartás büntetőjogi megfelelője a csalás deliktuma. Az első, a kor európai színvonalán álló modern magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V. törvénycikk, - amelyet megalkotója, Csemegi Károly jogászprofesszor után Csemegi-kódexként ismer a jogtörténet - különös része a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozta a csalás törvényi tényállását. Az 1962-ig hatályban volt kódex törvényi definíciója lényegét tekintve máig változatlan érvényű. E szerint, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz csalást követ el. A sikkasztás ettől eltérő vagyonelleni bűncselekmény, amelyet az követ el, aki rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonít, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján 1926-ban Feinsilber Róbert átvette a budapesti népkonyhákat, és innentől kezdve beindult az üzlet.

Életkép a 20-as évek Budapestjéről. A Váci utca - Régi posta utca sarka

Forrás: Fortepan

Az önkormányzati hátszélnek köszönhetően, az „aranyszívű emberbarát” híre gyorsan eljutott a legmagasabb körökig. Egymás után szervezték a nyilvános adománygyűjtő akciókat, és

a jómódú felső tízezer saját filantrópiájának bizonyítására, komoly összegeket gyűjtött össze

az „elesettek támogatására”. A mesés pénzösszegek Róbert bácsi számláján landoltak.

Horthy Miklósné, született Purgly Magdolna, a kormányzó felesége, Róbert bácsi egyik legmagasabb rangú támogatója

Forrás: Wikimedia Commons

A rendszer kitűnően működött, „Róbert bácsi konyhái” előtt a hosszú sorokban kígyózó emberek áldották önzetlen segítőjük nevét.

Róbert bácsi támogatói között nem kisebb személyiségek, mint például maga a first lady, Horthy Miklós kormányzó felesége is ott volt.

Horthy Miklósné, túl azon, hogy 1000 pengőt utalt át a népkonyhai ellátásra, a Ferenciek terén egy alkalommal személyesen gyűjtötte az adományokat Róbert bácsi számára.

Mi is volt a turpisság?

A népkonyhák kifogástalanul működtek, csakhogy nem a bőkezű pénzadományokból. Feinsilber Róbert ugyanis a nyersanyagot a budapesti éttermek maradékából biztosította, amit ingyen kapott meg az üzemeltetőktől. Amikor a neve ismertté vált, a felsőbb körökből kijárták számára a Honvédelmi Minisztérium engedélyét, ami alapján három budapesti laktanya fel nem használt élelmiszer-alapanyagait is térítés nélkül megkapta.

Róbert bácsi szegény gyerekek között. A "nagy filantróp" az adományokat bécsi ingatlanügyletekbe fektette

Forrás: europeana.eu

A csinos összegre felhízott adományokat ingatlanbefektetésekben kamatoztatta: Bécsben vett két bérházat, illetve a pénz egy részét Londonban élő lányához utalta tovább. Amíg az elosztóhelyeken gőzölgött a leves, Róbert bácsi fényűző udvartartást rendezett be magának kedvenc törzshelyén, a New York kávéházban.

A budapesti Nagykörút a New York Palotával a századforduló idején. Feinsilber Róbert fényes udvartartást rendezett be magának a híres kávéházban

Forrás: Library of Congress

Szerette a nyilvánosságot, szívesen adott interjúkat. Ma úgy mondanánk, kitűnően értett a személyes PR-hoz. Az újságíróknak nyilatkozva sohasem felejtette el kihangsúlyozni, hogy népkonyhái immár az utolsó fillérjeit emésztik fel. E bombasztikus nyilatkozatok után mindig garantált volt az újabb adományeső.

A Róbert bácsi ellen indított büntetőeljárás igen kellemetlen volt, lóvá tett adományozói ugyanis egészen a legmagasabb körökig, köztük a kormányzó családjáig nyúltak

Forrás:Fortepan

Számára a szép időknek egy uzsoraügyben 1930 elején elrendelt nyomozás vetett véget. A Magyar Királyi Államrendőrség nyomozói szimatot kaptak, és a népkonyhák ügyét is vizsgálni kezdték, így kiderült, hogy a nagy filantróp az adományok összegét egyszerűen elsikkasztotta.

A bécsi ingatlanokat nem tudták lefoglalni, mivel azok a leánya nevén lettek telekkönyvezve, és a Londonba került pénzeknek is nyoma veszett.

Az eljárás folytatását tovább nehezítette Róbert bácsi török állampolgársága.

Az ügyet „diszkréten” kellett kezelni, hiszen abban a kor legelőkelőbb prominenseit, köztük a kormányzó feleségét is lóvá tették.

A szabadlábon védekező Feinsilber Róbert 1930. május 2-án elhagyta az országot, és soha többé nem tért vissza magyar földre.

 

A boldog békeévek koronázatlan szélhámos császárai

Elter Tamás2015.09.21.

 

LAST_UPDATED2