Payday Loans

Keresés

A legújabb

Trianoni harangszó
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. június 04. vasárnap, 17:55

 

A honalapítók szemével

Legközelebbi

ÉLŐ ADÁS

 

június 4. hétfő

16 óra 32 perc

 

 

GYÁSZHARANG

 

A történelmi egyházi vezetők tiltása ellenére!

 

 

19.00

Cenzúra nélkül!

 

Nemzet Gyásznap

 

http://www.kubinyitamas.hu/

 

Álmos Király Televízió 2: Archívum


a legutóbbi ÉLŐ MŰSOR

Kapcsolódó kép


 

 

Sík Sándor:

Magyarok gyónása



Ama régi híres döntő magyaroknak,
Kiknek sírjain most kányák marakodnak,
Marék maradéka, fáradt fogyatéka:
Gyónjuk gyónásunkat nemzetek elébe,
Nemzetek-ostorló Úristen kezébe.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!

Gyónjuk legelsőben honni hevertünket,
Szalonnás körömmel kártya-kevertünket,
Ázsiát ásitó, valóság-másító
Bolondító bortól fátyolos szemünket.
Gyónjuk gyönyörűjét délibáb meséknek,
Piros pántlikáját régi dicsőségnek,
Magyari jövendőt, álmodott szivárványt,
Sült-galamb-lesését szalmán szundikálván;
Részeg magabíztunk, mikor hétszer vérzünk.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!

Gyónjuk másod szeren úri-pazar markunk,
Németnek, zsidónak, mindenki mohónak
Csordulatig amit tékozlani tartunk.
Valaki fülünkbe szép szót furulyázott,
Minden javainkból pőrére kirázott.
Mindent oda, mindent, ingünket, utolsót,
Holt szülénk sírjából a deszkakoporsót:
Zsíros üstökünket csakhogy le ne nyessék,
Nemzeti tokánkat hájjal kenegessék.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!

Gyónjuk legutólszor legutolsó vétket,
Gyónjuk égnek-földnek a legfeketébbet.
Mikor az ördögnek mindent odaadtunk,
Csillagot az égről, a földet alattunk,
Amikor béklyóztak örökös robotra,
S lettünk a világnak ebűl rugdosottja:
Akkor, orcátlanon, cigányok módjára,
Álltunk vigyorogva világ piacára,
Szóval megtagadtuk jó régi nemünket,
Csúfságra cseréltük magyar szép nevünket,
Tisztes apáinknak sírja fölé köptünk,
Istennek, embernek arcába röhögtünk,
Önnön ganajunk közt táncra kerekedtünk,
Isten, ember előtt fertelemmé lettünk.

Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!
Kegyelmes Úristen, ne kegyelmezz nékünk!

(1919. július)

 

*

Vitéz Somogyváry Gyula:

Magyar miatyánk 1919-ben


Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb, 
mint a miénk most? - Kínok imája! - 
Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját 
s irgalmas szívvel, figyelmezz rája. 
Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn, 
mint ahány könnycsepp bús magyar szemekbe, 
hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer 
Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'!

Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet, 
hogy síró szóval pusztába kiáltsunk! 
Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk. 
felhőkig járt az álmodásunk - 
de most bánattól gyötrötten mondjuk: 
Szenteltessék meg a Te neved! 

Végigvertél a borzalommal 
és mégis, most is széthúzunk, látod. 
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét, 
jöjjön el végre a Te országod!...

Ugye nem szórod szét ezt a népet, 
bujdosónak a nagy világba, 
hiszen Te hoztad Ázsiából 
s verted, de védted a pusztulástól 
ezer évig! Mondd csak: hiába... ?! 
Voltunk a véres védőbástyád 
s voltunk villámló ostorod, 
tégy velünk, ahogy megérdemeljük, 
legyen meg a Te akaratod! 

Küldjed szívünkbe a szerelmes békét, 
s küldd az erőt a rossz karunkba! 
Küldj halk esőt a földjeinkre 
S legyen gondod a barmainkra...! 
Önts enyhülést a lelkek tüzére, 
s tudsz: szeress! Ha kell: fenyíts! 
csak legyen béke, boldog megértés, 
miképpen menyben, úgy a földön is. 

Nézd: éhezünk, rongyokba járunk, 
nincsen koldusabb néped minálunk. 
Nézzed a gyermek éhező száját, 
asszonyainknak bús Kálváriáját, 
ha Te nem segítesz: elveszünk! 
Ó, add meg hát a napi kenyerünk...! 

Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk, 
gőgösek közt, bizony elsők voltunk, 
de most a házunk hamva van fejünkön 
s a bűnbánat megtépte köntösünket, 
Isten! Istenes szerelemmel 
bocsásd meg a mi vétkeinket...! 

Minket megvertél magyar-Isten 
és megverted az őseinket. 
De fiainknak minden más nép, 
felejtse el apái vétkét 
- sok számolatlan számadásunk - 
miképpen mi is megbocsátunk 
a mi ellenünk vétkezőknek... 

Torkunk rekedt a rimánkodástól... 
az ős magyar föld: merülő gálya. 
Jaj! Tedd a szent kezed föléje, 
oltalmazd meg, vigyázz rája 
és ne vigy minket a kísértésbe! 

A tenyereden, Isten-apánk 
hordod az ember-milliókat. 
Mi is elférünk békében ottan, 
csak vesd ki köztünk az árulókat! 
Nem kell minékünk más hódolása 
és nem vágyik a magyar sehová sem, 
csak engedj élni...tüzekbe nézni... 
tilinkószónál... mesét mesézni 
és szabadíts meg a gonosztól! - Ámen.

 

http://www.youtube.com/watch?v=69xT6dweU0o

 

Képtalálat a következőre: „csíksomlyói búcsú története”

Harangzúgás Trianon emléknapján - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=HjaCSQg627Y
2014. jún. 8. - Feltöltötte: Csaba Balázs
Harangzúgás Trianon emléknapján. 1920.06.04. 16:30.