Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 20.
TÁRSADALMI ELIT: HIVATÁS/POKOLJÁRÁS/ÁRULÁS
Írta: Jenő   

Képtalálat a következőre: „kötéltáncos”

Nagy Jenciklopédia – XXI.

Értelmiségiek, segítők, vezetők

Nagy magyar életminőség-vizsgálatok

Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás20.

Képtalálat a következőre: „kötéltáncos”

Babits Mihály

A vén kötéltáncos


I.

Nosza feszítsd ki font köteled
kösd lábra táncos cipellődet.
Fogd kézbe hosszú súlyzórudad:
tudnád-e még, mint egyszer tudtad?
Amíg élsz, ugrálj! Lássuk, hires!
Győzi-e jobban más ha kiles?
Kilestük titkod, csináljuk is
még néha-néha cifrázzuk is.
Lépted habozó, bokád remeg,
könnyekbe vakul gyönge szemed:
de a mi falkánk halad, halad
előre, vissza könnyen szalad.
Felhők mezője lábunk alatt:
mit bánjuk, mi van a felhők alatt!

II.

Addig beszélnek: fogom magam
kihozom súlyos aranyrudam
fölveszem táncos cipellőmet
vonom kötelem felhők felett.
Jól tudom, mi van a felhők alatt:
szájas mélységek, szúrós falak.
Mint roncsolt arc a fátyol mögött,
olyan a táj és rajta a köd.
Szikla kisebzett, föld megrepedt.
Görcs húzza össze a hegyeket.
Borzong a bozót, az erdő fut,
lázas a város, elakad az út
minden bérc fojtott tűz-csobolyó
vonaglik ágyában a négy folyó.

III.

Kínpanoráma! iszonyu sors!
Óh bús bátorság, mire sodorsz?
Bár volnék könnyű, hólyag gyanánt,
ne látnék semmit, jó vak gyanánt,
Szirt engem öklel, tűz nekem fáj
fojtó folyó és tályogos táj.
Kásás hidegláz! zöld szédület!
Lerúgom táncos cipellőmet.
Szorul a szívem, ámolyodom
vad vízbe ejtem aranybotom.
Óh folyó, ránts le iszapodba!
Vak tűz, égess el kicsapódva!
Temess el, erdő! taposs el, út!
Boldogtalan ki magasan fut.

Képtalálat a következőre: „kötéltáncos”

*

Saját

keresztje mellett

egy darabig még másokét is cipeli

fel-fel a Kálvária dombra…

*

Olyan

szigorú

kritikát igényelsz,

hogy az már-már

mazochizmust súrolja…

*

Ha

legalább egy,

egyetlenegy értő

befogadó lenne,

már nem vagy

félkarú szellemóriás!

*

Az

erotika

új költői

nyelvén kísérletezik,

de csak a Dörmögő Dömötör,

vagy a Pajtás szerű újságokba írhat…

*

Lehetsz te

egy Pege Aladár –

a Vígmatrózban

kell éjszaka vendéglátózni…

*

A

túl sok

gyónás, panasz

és Gulag visszaemlékezés

meghallgatásába, rögzítésébe is

megbetegedhet a lélek…

*

Oly

korban él,

amikor a bölcselőket

feleslegesnek, sőt károsnak,

nemkívánatosnak tartják…

*

Pillanatonként

ötlenek fel a gondolatok,

amiket éppily gyorsan el is vetsz,

majd megbánod…

*

A

papíron

még alig valami

olvasni érdemes,

de a papírkosarat

egyfolytában üríteni kell…

*

Előbb

gúzsba kötik,

majd táncra cukkolják:

most mutasd meg, mit tudsz!

*

Hiába nő

idővel a rutinod,

ha ezzel nem fordított arányban

a lámpalázad is…

*

Úgy kell

elvégezni iskolákat,

letenni vizsgákat,

papírokat szerezni,

hogy közben

mégse mossák ki agyad…

*

Nappal

szervezkedsz,

adminisztrálsz,

éjszaka csillagászkodsz –

alvás helyett élénkítők…

*

Egy

kócerájban

kell eszközeid

összebuherálni

s nagy intézeteket kihívni

és magad mögé utasítani!

*

Szonettjeid

ívre, kilóra mérik –

még jó, ha nem

a hentes zsírpapírja lesz…

*

A

csatában

őt tolják előre,

győzelem után

nevét is törlik a történelemből…

*

Kimeríthetetlen

arzenállal demoralizálnak,

hátha sikerül elérniük:

magadtól is feladod…

*

Ha

egyik

klikk székét

sem foglalod el,

könnyen a pad alatt,

két pad között találod magad…

*

Fütyülés

és lehurrogás légkörében

mondod parlamenti „szűzbeszédedet”…

*

A

passzív

diákok rád ásítoznak –

az aktívabbak köpő-csővel becélozgatnak,

a még pofátlanabbak nyíltan inzultálnak….

*

Lehallgatják

a hálószobád,

s még jó, ha nem

az interneten szellőztetik ki…

*

Sok

tudás,

lelemény

és bátorság kell

a Döbrögi uraságok

háromszori elfenekeléséhez!

*

Még egy

Hrabalnak

se volt könnyű

tartósan elfogadni azt a  helyzet, 

hogy „ingyenélő” - az asszony tartja el…

*

Amikor

osztozkodik

a cigánybanda,

és hiába járna

mindenkinek:

de nem jut…

*

Sokáig

maradsz

„fiatal pályakezdő”,

amíg ki nem halnak

a nagy öregek,

a gerontokraták…

*

Más fix,

zsíros állami

megrendelésre dolgozik,

te a labilis piacon

naponként küzdesz

a fennmaradásért…

*

A

mindenséggel

méri meg magát:

egyre magasabb

és magasabb csúcsot

kísérel először,

vagy másként megmászni…

*

Az

ámokfutó gyilkost

szabályosan üldözi,

míg az semmilyen

eszköztől nem riad vissza…

*

Képtalálat a következőre: „kötéltáncos”

*

Fertőtlenítni

akarnád az ivóvizet –

a nép meg kútmérgezéssel vádol,

s akár meg is ölik az életmentőjüket!

*

Nagy dolog

a törvény adta

sajtószabadság,

de ezt újra és újra

neked is ki kell harcolni…!

*

Beleremeg

kezed és hangod

amilyen nagy felelősség

százezrekhez szólni…

*

Önhibádon kívül

vagy nincs munkád,

vagy gyilkos tempót

diktál a határidő…

*

Minimum

8+4+5= 17 év

„diákmunka” után

se lakásod, se állásod, se hiteled…

*

Amíg mások

pankrációzgatnak,

te élethalálharcban

küzdő gladiátor vagy…

*

A

rablógyilkos

kárvallottjai

tömegben mégis

inkább Jézust feszítik meg…

*

Nincs

nyugodt légkör

szellemi munkádhoz:

zaklatás, feljelentés,

becitálás váltják egymást…

Képtalálat a következőre: „siralomház”

*

Hogy

tehetséges

diákokat menthess,

fogad szíva egy protekcióst

is fel kell venned…

*

Ha

teológiát

akartál tanulni,

egy évvel tovább

sorkatonáskodhattál,

végignézve: a többiek

civilben hazamennek…

*

Ha

nincs

mellette

Sancho Panza,

Balga stb.

fantaszta lesz,

ha meg ott van,

a földhöz ragad?

*

Hol

találsz

egy olyan társat,

aki életed végéig

hisz benned és ki is tart?

Enélkül meg szinte lehetetlen

nagyot, világrekordot dobni…

*

A

hazai

pályán maradsz,

pedig jobb feltételekkel

„idegenlégióskodhatnál”…

*

Külországban

karrier csinált,

mégis hazajön

hazát emelni,

de itt meg

lehúzza a mocsár…

*

Még

életében

„leleplező”

könyvet ír róla

a szomszéd és

a fűszeres segéd…

*

Kabátlopási

ügyekbe kevernek –

a pedofília vádból

hátha rád ragad valami!

*

Még

sírjában

se lehet nyugtod:

ott is foroghatsz

a szellemi hullarablók miatt…

*

Kik

állnak

majd a sírodnál

és kik mondjál el,

hogy ki voltál?

*

Még

meg se haltál,

máris meghamisítják

vagy szétrabolják, széthordják

a teljes életműved…

*

A kiszámíthatatlanul hullámzó

kultúr- és tudománypolitika elszenvedője:

mire megszokná és alkalmazkodna,

már teljesen más a főirány…

*

Lennél

mozgássérült gyerekek

emberfeletti türelmű, invenciójú

mínuszból nullára felhozó konduktora?

(miközben kiközösít az orvostársadalom) 

*

Hogy szavai

hitelt érdemeljenek,

a cigányövezet közepébe kell költöznie…

*

Hiába

őstehetség

vagy későn érő típus:

kegyelem-ketteseken

múlhat iskoláinak elvégzése…

*

Latinovits Zoltán

sem végzett főiskolát,

mégis vagy épp ezért

lett bolond és király…

*

Életfogytig elítélt

nehéz fiúk börtönében

próbálsz igét is hirdetni,

megtérést prédikálni?

*

Korrupció

ellen fellépő,

koncepciós perrel

elítélt zsaruként a börtönben…

*

Politikai fogoly,

akit a smasszerek mellett

a közbűntényesek is szívatnak…

*

Nemcsak

elérni nehéz

a magas szintet,

de hosszú távon

azt meg is kell,

kellene tartani…

*

Ha

valamiben

te vagy a legjobb,

mindenki téged akar

megelőzni, legyőzni,

s nem mindig a fair

play szabályait betartva…

*

Járni

siralomházba

vigaszt nyújtani:

lelki békét-

megbocsátást katalizálni –

fel van adva a lecke!

*

Képtalálat a következőre: „siralomház”

Babits Mihály

Cigány a siralomházban

Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt,
ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas
fényes, páncélos, ízelt bogarat.

Úgy született később az ajkamon, mint
a trombitahang, mint a trombitahang
katonák szomjas, cserepes ajkain.

De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön
mint beesett szemek gödreiben
remegve fölcsillan a könny.

Nem magamért sírok én: testvérem van millió
és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
még álmából sem ismeri ami jó.

Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa
és örül ha egy nagy skatulyás házban
jut neki egy városi zord kis skatulya.

És örül hogy -- ha nem bírja már s minden összetört --
átléphet az udvari erkély rácsán
s magához rántja jó anyja, a föld.

Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál
mint cigány a siralomházban.
Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár!

Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó?
Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull
s nem kérdi, mire jó?

 

Képtalálat a következőre: „kötéltáncos”