Gender-ideológia az iskolákban:

gyurmából formálják ki a nemi szerveket

Hazánk a béke szigete még, legalábbis a nyugati-amerikai világhoz képest. És nemcsak migránsügyben. Elképesztő például, mi folyik azokban a német iskolákban, ahova a gender-ideológia betört.

Németországban az iskolák kilencedik osztályában szexuális felvilágosító oktatást vezettek be („Sexualkundeunterricht”), éspedig kötelező jelleggel, olyannyira, hogy az ez ellen tiltakozó szülők a bíróság előtt rendre pert vesztenek, így aztán egy német családnak nem marad más hátra, mint a kivándorlás, ha gyermekét nem engedi ilyen oktatásban részt venni.

Gabriele Kuby magyarul is olvasható művében (A nemek forradalma, 2008) többek között arról olvashatunk, hogy a vegyes osztályokban arra utasítják a gyermekeket, gyurmából formálják ki a nemi szerveket, és répákra kondomokat húzzanak. Azt hallják indokul, hogy a szexualitás a vágyak teljesen szabad kielégítésére van, s a szexuális irányultság szabadon megválasztható, a homoszexuális hajlamokat pedig ki kell élni, nehogy torzuljon a személyiség.

Kezdem érteni, hogy a régi iskolákban miért tekintették oly fontosnak a Tízparancsolatot, közülük is a hatodikat. Egy fölöttébb tanulságos hajdani nevelési műből idézek:

„A hatodik parancsot és a nemi bűnöket illetőleg sokan feledik, hogy a szemérmetesség is az Isten által teremtett őrangyalok közé tartozik, hogy a bűn a világosságot kerüli és hogy a rossz rejtekben gyakoroltatik. Ha nem is mennek az illetők annyira, mint Badesow, ki egy 1776-ban Dessauban tartott nyilvános vizsgálaton egy, a szülés lefolyását ábrázoló képet mutatott elő a gyermekeknek és általuk a régi gólyamesét cáfoltatta meg – de mégis igen gyakran annyira megfeledkeznek magukról, hogy a legnagyobb nyíltsággal, mondhatni szemérmetlenséggel beszélnek a hatodik parancsról elannyira, hogy előadásukat pirulás nélkül nem lehet végig hallgatni. Amiről a tiszta és erényes ember toszta és erényes felnőttek jelenlétében benső idegenkedés és szemérem nélkül nem nyilatkozhatik, az nem való gyermekek elé, az nem való iskolába. E tekintetben benső szavunk [lelkiismeretünk – Ifj. T. L.] szabja ki előadásunk határát.

Működésünknek a hatodik parancs alá tartozó dolgok tárgyalásakor inkább negatív, mint pozitív jellegűnek kell lennie. Mindaz, mi a szeméremérzet erősbülését elősegíti; minden intés, mely e célból a kellő időben és módon történik, egyúttal megőrzi az ártatlanságot is és elriasztja a gyermeket a rossztól. A szeméremérzet azon egyetemes benső bíró, ki az előadás részleteit fölöslegesekké teszi. Ha gyermekeknek valaha oly cselekedetnek kivitele jutna eszökbe, melyek felnőttek által végezni soha sem láttak, akkor aligha fogják maguktól azon gondolatot távol tarthatni, hogy ama cselekedet azért, mert a világosságot kerüli, bűn, és a szeméremérzet, mint jó őrangyal, vissza fogja őket annak elkövetésétől riasztani.

Noénak történetét, ki ittas állapotban dísztelenül feküdvén, jó fiai által elfordított tekintettel betakartatott, mint oly példát ajánlhatom, melyből kitűnik: mi a szemérem és mire képes. Annak, ki e történetet szent komolysággal, erkölcsi méltósággal jól el tudja beszélni, alig van más valamire szüksége.

A gyermekkel minden tartózkodás és aggodalom nélkül közölhetem azt, hogy a feleségnek férjét minden földiek fölött kell szeretnie, és hogy ezen hű szeretetét halálig tartozik megőrizni és hogy viszont a férj is hasonló szerelemmel tartozik feleségének. Ezzel aztán eleget is mondottam, mert minden a hatodik parancs elleni vétek nem egyéb egy szent órában esküvel ígért szerelem ellen elkövetett bűnnél. Sőt ezen egyszerű oktatás elég is lesz az egész életre.”

(Dr. Kellner Lőrinc: Gondolatok a tanítás és nevelés köréből. Ford.: Szűcs János óbecsei tanító. Budapest, 1882. „Hunyadi Mátyás” Intézet. 112-113. old.) 

Beszédes sorok. Mondhatnók, ha megszívlelnők, nem törne be a gender-ideológia az iskolák falai közé.