Niccolo Machiavelli A fejedelem |
|
|
|
2010. augusztus 15. vasárnap, 20:38 |
Niccolo Machiavelli A fejedelem
Tartalom
Niccolo Machiavelli Lorenzo de Medicihez
I. Hányféle az egyeduralom, és hogyan lehet megszerezni II. Az örökletes egyeduralkodásról III. A vegyes egyeduralkodásról IV. Miért nem lázadt fel Darius birodalma, amelyet Sándor elfoglalt, örökösei ellen, Sándor halála után V. Hogyan kell kormányozni azokat a városokat vagy országokat, amelyek maguk szabta törvények szerint éltek, mielőtt elfoglalták volna őket VI. Az újkeletű egyeduralmakról, amelyeket fegyver és vitézség árán lehet megszerezni VII. A mások fegyverével és szerencséjével szerzett új uralomról VIII. Azokról, akik gyalázat árán jutnak uralomra IX. A polgári egyeduralomról X. Hogyan kell megítélni bármely állam katonai erejét XI. Az egyházi uralom alatt lévő államokról XII. Hányféle hadsereg van; valamint a zsoldoskatonákról XIII. A segéd- és vegyes csapatokról; a saját katonaságról XIV. A fejedelem tennivalói a rendezett hadsereg dolgában XV. Tettekről, amelyekért az embert, különösképp pedig a fejedelmet dicsérik, vagy kárhoztatják XVI. A bőkezűségről és fösvénységről XVII. A könyörületességről és kegyetlenségről; inkább szeressék-e a fejedelmet, mint féljék; vagy ellenkezőleg, inkább féljék, mint szeressék XVIII. Hogyan tartsa meg a fejedelem az adott szót XIX. Hogyan kerülje el a megvetést és gyűlöletet XX. Hasznosak-e az erődítmények és hasonló dolgok, melyeket a fejedelmek manapság építenek XXI. Miképp cselekedjék az uralkodó, hogy becsüljék XXII. A tanácsadókról, akiket a fejedelem maga mellett tart XXIII. Hogyan kell elkerülni a hízelgőket XXIV. Miért veszítették el Itália uralkodói államaikat XXV. Mit ér a szerencse az emberi dolgokban, s hogyan lehet vele szembeszállni XXVI. Buzdítás Itália elfoglalásra, és a barbárok keze közül való kiszabadítására
Utószó
Ismertető
Machiavelli neve és legismertebb művének szelleme az évszázadok alatt egyszerre tapadt össze a hatalmi önkény gonoszságával és a reneszánsz ember középkori nyűgöktől megszabadult gondolkodásmódjával. 1513-ban írott történetfilozófiai, politikaelméleti munkája az uralkodás művészetének kátéja. Számba veszi az egyeduralom megszerzésének módozatait és gyakorlásának eszközeit, formáit a hadsereg szerepét az államéletben, az uralkodó mindenkori teendőit és történelmi példákra hivatkozva tanácsokat ad a hatalom iskolájának eredményes elvégzésére. Az ideális fejedelem kirajzolódó alakját Cesare Borgiáról, a hidegvérűen taktikázó és semmitől vissza nem rettenő politikusról mintázta.
A híres-hírhedt könyv alapkérdése a politika és erkölcs viszonyára vezethető vissza. Machiavelli ismerte föl, hogy a kettő közül a politikai cselekvésnek van önállósága, sőt koronként meghatározó szerepe. A saját törvényei szerint működő politika sűrűn összeütközésbe kerül az etika nézeteivel. Machiavelli tehát olyan tanácsot ad a fejedelmeknek, hogy kizárólag az állam érdekeihez kell igazítaniuk cselekvéseiket. Tetteiknek etikai minősítése pedig attól függ: üdvösek-e a köz javára, az állam fölvirágzására és a nép jólétére. A kötet azonban közvetlen politikai célokat is szolgált. Elvetve a középkor hűbéri széttagoltságú, feudális államát, az egységes, világi és független államiság szószólója. A történelmi fejlődésmenet egyik legfontosabb fölismerése ez a 16. században. A feudális anarchiába süppedt Itáliát szeretné megváltoztatni a nemzeti állam polgári gondolatával. Mindehhez két kulcsfogalma van: a haza és a rend. Számára minden haladó gondolat a hazában ölt teste, ez a legfőbb törvény, a legmagasabb érték. A rend és az aggályok nélküli rendcsinálás a történelmi mozgatóerők fölismerésén alapszik. A jó államférfi csak a célirányos erők tudatos számbavevője és irányítója lehet. A mindenek fölé helyezett állam és az ennek rendjét biztosító erők eszménye egy tűzzel-vassal összekovácsolt egységes olasz állam ideáját rajzolja ki. Machiavelli műve hűséges dokumentuma a reneszánsz politikai gondolkodásmódnak.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000 szerk.: Könyvtári Intézet http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk
http://mek.oszk.hu/00800/00867/index.phtml#
|