Szenti Tibor
Betyártörténetek Mondák és dalok
Tartalom
Katona Imre: "Szenti Tibor: Betyártörténetek"
Szenti Tibor: Bevezető gondolatok a betyárvilágról és a betyárfolklórról
Általános betyártörténetek
A történetmondók Védekezés a betyárok ellen Lovak elpusztítási módja A betyárrejtek A három akasztott Borotvás Dániel halála A futóbetyár ne igyon! A lelkiismeret Díszkíséret Lólopások Dáré Zsófi Póka kapitány a rablók között A gazda túljárt a komisszáros eszén
Rózsa Sándor
A szabadcsapat föloszlatása Sándor vonatot rabol A zsandárok megtévesztése A Fehér zsandár Rózsa Sándor megvámolja az ökrök árát Mózes zsandár megleckéztetése Rózsa Sándor a Fekete Sasban Rózsa Sándort megszorongatják egy szélmalomban Rózsa Sándor visszafordítja a pandúrokat Rózsa Sándor megugrik a szegvári megyebörtönből Sándor szóval fenyít A kisszűr A kamat megvan, de a tőke még hiányzik Beretvás komisszár lelövése Az ügyes kisgulyás Rózsa Sándor ajándéka Rózsa Sándor figyelmeztet Sándor nádat kúpol Elfogási kísérlet Sándor védelembe vesz
Szabó Miska és Szabó Palkó
A lopott jószág Vért vérért! A megtorlás Kár a szóért Ijesztgetés a Fehér zsandárral Zaka Mihály nem hagyja magát Az éjszakai vacsora A betyárvacsora Menedék a szoknya alatt A betyárság kezdete Agyonütik a Tárkány Szűcsék kutyáját Harc a lóért Az elvert perzekútorok Az "útravaló" Önakasztásra kényszerítés Szabóék vendégei és a hálóhelyük A vásározók kirablása Papp Samu éneke Elek Jakab és a Szabó-testvérek Szépe Jóskát agyonlövik Kenézné vallatása Menekülés Dal a Szabókról A betyárló próbatétele A vásárhelyi alagút A béres megrablása Az iparos-karaván kirablása A szomorú vendéglátás Közös ebéd a cselédekkel Erős volt a paprika Török Bálint leckét kap Betyársors A Szabó-gyerekek halála
Farkas Jancsi
Adatok Farkas Jancsiról Farkas Jancsi kinézete A betyártalizmán Farkas Jancsi huncutsága Gubás vállalása Farkas Jancsi ítélete Farkas Jancsi fölpofozása Az orosházi káplár meggyilkolása A sámsoni disznólopás A gádorosi disznórablás Bankrablás Móringlopás Farkas Jancsi fohászkodik Önbíráskodás és disznóhízlalás Farkas Jancsi kizavarta az örökösöket A megkerült lovak ...Embert barátjáról...
Kis, és névtelen betyárok
A becsapott futóbetyárok Sándor cigány csúfos vége Babály Gyurka halála A kapzsiság próbája A rab betyárok Bujdosók Véres leszámolás Jacsó lóajándéka Vécsey plébánosnak Falásások Zsarkóné megveri a betyárokat Az öreg Maczelka leckéztet A földbérlő és a magyar bika Bogár Imre akasztása Patkó Bandi dala A nemes betyár Menekülés a csárdából Rücskös Aracsi föladja társait Éjszakai disznólopás Lázáréktól lovat lopnak Tatár szomszéd eltűnése Borra várva A késve érkezett kegyelem Mementó
Képmagyarázat Irodalom Adatközlők Tájszavak magyarázata
Előszó
A több könyves vásárhelyi szerző száznál is több monda és dal tükrében mutatja be a betyárvilág emlékét; gazdag és hiteles anyagot vonultat föl. Külön szerencse, hogy a prózai mondahagyomány a gazdagabb, éppen e műfajból van ugyanis kevesebb.
Végleg leszámol a reformkortól szinte napjainkig tartó népköltészeti, ponyvai és irodalmi betyárromantikával: az eszményített betyárhősöket levéltári és szóbeli források alapján a maguk valóságában mutatja be.
A szakirodalom ismeretében elfogadja ugyan a népi úrellenesség és a szabadságvágy betyárdalokban és betyármondákban való jelentkezését, de arra is rámutat, hogy a kétségtelen betyárheroizmus ellenére, mindez elszakadt a valóságtól. Tér, idő és személyek, népi "maffia" eleve bukásra volt ítélve, mert üközött a polgári Magyarország, benne a polgárosodó parasztság érdekeivel; Ráday szegedi vésztörvényszékével párhuzamosan, a nép is fokozatosan fordult szembe a betyárokkal.
Az általános tendencián belül is külön hely illeti meg a vásárhelyi Puszta betyárjait: itt volt talán az egész magyar betyárvilág legnagyobb bölcsője, mely olyan alakokat "nevelt", mint pl. a Szabó-testvérek, és egész rokonságuk. Míg a Rózsa Sándorról szóló betyárköltészet csupa elvonatkoztatás, vele szemben a vásárhelyi Szabók hús-vér emberek, és az egész helyi betyárfolklóron belül külön népköltészeti hagyományuk van, amely azonban országosan már csak kevéssé tudott elterjedni.
Szenti Tibor azt a 24. órát ragadta meg, amelyet legjobban talán a - Deres már a határ, búsul a vén betyár... kezdetű, bánatos hangulatú hallgatónóta jellemez. Eddig sem sajnáltuk, ha búcsút mondhattunk a fegyvereknek, ne sajnáljuk hát a betyárvilág elmúlását se! De hol volt, hol nem volt... kezdettel azért mesélhetünk róla, hiszen más népek is hasonlóképpen vannak vele.
Budapest, 1999 augusztusa Katona Imre
http://mek.oszk.hu/08500/08584/#
|