Takács Judit Homoszexualitás és társadalom |
|
|
|
A mennyei-pokoli földi szerelem
|
2010. augusztus 15. vasárnap, 15:27 |
Takács Judit Homoszexualitás és társadalom
Tartalom
Bevezetés Hipotézis Homoszexuális identitás mint társadalmi tünet A kutatás társadalmi relevanciája A könyv felépítése
1. A homoszexualitás történetileg változó kontextusai 1.1. Homoszexualitás: a szó megjelenése 1.2. Homoszexualitás: a kategória lehetséges tartalmai 1.3. Összegzés
2. A homoszexualitás politikája 2.1. A homoszexualitás politikájának meghatározása: általános dilemmák 2.2. A homoszexuális politika korlátai 2.3. Összegzés
3. A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök Magyarországon a jogalkotás és a jogalkalmazás tükrében 3.1. Az Alkotmánybíróság 22. szeptember 3-i határozata és az azt megelőző helyzet 3.2. A kívánatos heteroszexualitás normája a magyar jogtörténetben 3.3. Az antidiszkriminációs szabályozás felé 3.5. Összegzés
4. A homoszexualitás médiabeli láthatósága és láthatatlansága Magyarországon 4.1. A homoszexualitásról a HVG-ben (1993-20) 4.2. A homoszexualitás és a magyar reklámetika - Esettanulmány 4.3. Összegzés
5. Magyar meleg férfiak értékválasztási sajátosságai 5.1. A négy minta mediánértékeinek összehasonlító vizsgálata 5.2. Az átlagértékek szóródásának vizsgálata szignifikancia-szint és linearitás szempontjából 5.3. A minták vizsgálata sokdimenziós skálázással 5.4. A homoszexualitás mint identitásképző tényező az értékválasztások tükrében - Összegzés
6. A homoszexualitás szociális reprezentációja magyar meleg férfiakkal készített interjúk tükrében 6.1. A minta 6.2. Pillanatkép az 1980-as évek magyar homoszexuális szubkultúrájáról 6.3. Terminológia 6.4. Jó (ma Magyarországon) melegnek lenni? 6.5. Homoszexualitás: adottság és/vagy választás? 6.6. Identitásfenyegetések 6.7. Összegzés
7. Összefoglalás A leglényegesebb megállapítások További kutatási irányok kijelölése Irodalom
Fülszöveg
A homoszexualitás univerzálisan fellelhető viselkedéstípus, a homoszexualitás mint identitásképző tényező azonban a modernitás jellegzetes termékeként jelenik meg: vagyis csak meghatározott típusú - modern - társadalmakra jellemző. A későbbi - posztmodern, későmodern? - időszakból visszatekintve viszont megkérdőjelezhető a homoszexuális identitások létjogosultsága. A társadalmi viszonyok átalakulásával ugyanis fokozatosan eltűnnek a különböző szexuális gyakorlatok társadalmi jutalmazása, illetve büntetése révén elkülönülő homoszexuális és heteroszexuális létformák lényegi különbségei, és így egyre több helyen lehetünk tanúi annak, hogy a homoszexualitás elveszti identitásképző potenciálját, Mindennek velejárója, hogy a homoszexuális gyakorlatokra, illetve a homoszexuálisokra már nem koncentrálódik kényszeresen társadalmi figyelem, s míg az azonos neműek vonzalma továbbra is lényeges jellemzője marad az egyéni életszervezésnek, nem képez akadályt az egyének társadalmi integrációjában.
Kutatásaim történetileg igazolódni látszó előfeltevése, hogy a jól körülhatárolható - kívülről tulajdonított, majd az érintettek által internalizált - homoszexuális identitások létezése egyfajta társadalmi tünetként azonosítható. A mai Magyarországon a homoszexualitás identitásképző tényezőként való működése azt jelzi, hogy a magyar társadalomban az egymást kizáró monolitikus identitásminták az uralkodóak, melyek esetenként komolyan veszélyeztethetik az egyének társadalmi boldogulását. A homoszexuális identitást tehát elsősorban a megbélyegző társadalmi megkülönböztetés, a gyakorlati életben tapasztalható hierarchikus elkülönítés termékeként értelmeztem. Ez a jellemző tekinthető az egyéni - nem csak szexuális, de akár etnikai, vallási, politikai gondolkodásbeli - különbözőséghez való jog elutasításának társadalmi tüneteként.
http://mek.niif.hu/07000/07076/index.phtml#
|