BOCCACCIO DEKAMERON
Fordította: Révay József A verseket Jékely Zoltán fordította
TARTALOM
Elöljáró beszéd
KEZDŐDIK A DEKAMERON NEVEZETŰ KÖNYV, MÁS NEVÉN GALEOTTO HERCEG, MELYBEN SZÁZ ELBESZÉLÉS FOGLALTATIK, MELYEKET TÍZ NAPON ÁLTAL ELMONDOTT HÉT HÖLGY ÉS HÁROM IFJÚ ÚR
Első nap
KEZDŐDIK A DEKAMERON ELSŐ NAPJA, MELYEN A SZERZŐ ELMONDJA: MIKÉPPEN ESETT, HOGY AZ ALÁBB SZÍNRE LÉPŐ SZEMÉLYEK EGYBEGYŰLTEK, HOGY MESÉLJENEK EGYMÁSNAK, ANNAK UTÁNA PEDIG PAMPINEA URALKODÁSA ALATT KI-KI OLYAN TÖRTÉNETET MOND EL, AMELYNEK TÁRGYÁT TETSZÉSE SZERINT VÁLASZTOTTA
ELSŐ NOVELLA Ser Cepparrello hamis gyónással becsap egy szent barátot és meghal; halála után pedig szentnek tisztelik, holott életében igen gonosz ember volt, és Szent Ciappellettónak nevezik
MÁSODIK NOVELLA A zsidó Ábrahám, Giannotto di Civigni ösztönzésére, elmegy a római udvarba: mikor pedig ottan látja a papok gonoszságát, visszatér Párizsba és megkeresztelkedik
HARMADIK NOVELLA A zsidó Melkizedek a három gyűrűről mondott elbeszélésével megmenekedik ama nagy veszedelemből, melyet Szaladin tervez ellene
NEGYEDIK NOVELLA Egy barát, ki fölöttébb súlyos büntetést érdemlő bűnbe esett, ügyesen megmenekül a büntetéstől, szemére vetvén az apátúrnak ugyanazon bűnt
ÖTÖDIK NOVELLA Monferrato őrgrófjának felesége tyúklakomával és néhány találó szóval lelohasztja Franciaország királyának eszeveszett szerelmét
HATODIK NOVELLA Egy derék ember bizonyos talpraesett mondással megszégyeníti a barátok gonosz képmutatását
HETEDIK NOVELLA Bergamino, Primassóról és Clugny apátjáról mondott novellájával, ügyesen megcsipkedi Cane della Scala urat hirtelen rájött fösvénysége miatt
NYOLCADIK NOVELLA Guiglielmo Borsiere csattanós mondással ostorozza Ermino de Grimaldi úr fösvénységét
KILENCEDIK NOVELLA Ciprus királya egy gascogne-i hölgy találó megjegyzésére pipogya emberből bátor emberré válik
TIZEDIK NOVELLA Alberto da Bologna mester ügyesen megszégyenít egy hölgyet, aki őt akarta megszégyeníteni hozzá való szerelme miatt
Második nap
KEZDŐDIK A MÁSODIK NAP, MELYEN FILOMÉNA URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL MONDANAK TÖRTÉNETEKET, KIK KÜLÖNB-KÜLÖNBFÉLE SORSCSAPÁSOK UTÁN, HOLOTT MÁR NEM IS REMÉLTÉK, SZERENCSÉS VÉGET ÉRNEK
ELSŐ NOVELLA Martinello, ki nyomoréknak tetteti magát, úgy tesz, mintha Szent Arrigo holttesténél meggyógyulna, de minekutána turpissága kiderül, megverik, azután elfogják, és ámbátor már-már ama vesedelembe keveredik, hogy felkötik, végezetül megmenekül
MÁSODIK NOVELLA Rinaldo d'Asti, akit kirabolnak, Castel Guiglielmóba érkezik, és szállást nyer valamely özvegyasszonynál, s minekutána kára megtérül, épségben és egészségben megtér otthonába
HARMADIK NOVELLA Három ifjú eltékozolván vagyonát, szegény sorsra jut; egyik unokaöccsük kétségbeesetten hazatér egy apátúr társaságában, kiről kiderült, hogy Angolország királyának leánya; ez azután férjéül választja őt, bátyjainak mindent megtérít, mit elvesztettek, s ismét jómódba juttatja őket
NEGYEDIK NOVELLA Landolfo Ruffolo elszegényedik, felcsap kalóznak, a genovaiak foglyul ejtik, hajótörést szenved a tengeren, egy ékszerekkel telt ládán partra jut, és minekutána Korfuban egy asszony pártfogásába veszi, gazdagon megtér otthonába
ÖTÖDIK NOVELLA Andreuccio da Perugia Nápolyba jön, hogy lovakat vásároljon, egy éjszaka során háromszor kerül kemény veszedelembe, valamennyiből megmenekül, s egy rubinkővel hazatér
HATODIK NOVELLA Madonna Beritolát, ki két fiát elvesztette, két őzgida társaságában meglelik egy szigeten; onnét pedig Lunigianába megy; ottan egyik fia a házigazdájának szolgálatában áll, és annak leányával szerelmeskedik, miért is börtönbe vetik. Szicília fellázad Károly király ellen, és a fiú, miután anyja felismeri, feleségül veszi amaz úrnak leányát; minekutána pedig testvérét is fölleli, ismét jómódba jut
HETEDIK NOVELLA Babilónia szultánja feleségül küldi egyik leányát Garbo királyához, a leány különb-különbféle kalandokon keresztül négy esztendő leforgása alatt különb-különbféle helyeken kilenc férfinak birtokába jut; végezetül szűz leány gyanánt visszakerül atyjához, ki is előbbi szándoka szerint feleségül küldi őt Garbo királyának
NYOLCADIK NOVELLA Antwerpen grófja hamis vád miatt számkivetésbe megy, és két gyermekét különb-különb helyeken hagyja Angolországban, maga pedig ismeretlenül visszatér, s szerencsés állapotban leli őket; annak utána csatlós gyanánt beáll Franciaország királyának seregébe, s miután ártatlansága kiderül, visszanyeri méltóságát
KILENCEDIK NOVELLA Genovai Bernabòt megcsalja Ambrogiuolo, miért is elveszti vagyonát, s parancsot ad, hogy ártatlan feleségét megöljék. Az asszony megmenekül, s férfiruházatban szolgálatába áll a szultánnak: felleli a csalót, Bernabòt pedig Alexandriába hozatja, hol is a csaló elveszi büntetését, maga pedig újból női ruhát ölt, s férjével együtt gazdagon megtér Genovába
TIZEDIK NOVELLA Paganino da Monaco elrabolja Ricciardo da Chinzica feleségét; ki is midőn megtudja, hol az asszony, odamegy, barátságot köt Paganinóval, visszakéri tőle feleségét, az pedig hajlandó visszaadni néki, ha az asszony is úgy akarja. Az asszony nem akar férjével menni, és Ricciardo halála után feleségül megy Paganinóhoz
Harmadik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON MÁSODIK NAPJA: KEZDŐDIK A HARMADIK, MELYEN NEIFILE URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL FOLYIK A SZÓ, KIK VALAMELY FÖLÖTTÉBB KÍVÁNATOS DOLGOT ÜGYESSÉGÖKKEL MEGNYERTEK, AVAGY VISSZASZEREZTÉK, MIT ELVESZTETTEK
ELSŐ NOVELLA Massetto da Lamporecchio némának tetteti magát, s kertésznek áll valamely apácakolostorba; az apácák pedig mind versengenek abban, hogy véle háljanak
MÁSODIK NOVELLA Valamely csatlós Agilulf király feleségével szeretkezik, mit is Agilulf észrevesz, de nem szól: megleli a tettest és megnyírja; a megnyírt ember mind a többieket megnyírja, s ekképpen kimenekül a csávából
HARMADIK NOVELLA Valamely hölgy szerelmes egy ifjúba, és tiszta lelkiismeretet színlelvén, gyónás örve alatt rávisz egy szigorú erkölcsű barátot, hogy tudtán kívül kezére járjon gerjedelme teljes-tökéletes kielégítésében
NEGYEDIK NOVELLA Don Felice oktatja Puccio testvért, hogyan nyerhetné el az örök boldogságot, s annak okáért penitenciát ró reá, melyet is Puccio testvér elvégez, azonközben pedig Don Felice a jámbor férfiúnak feleségével enyeleg
ÖTÖDIK NOVELLA Zima odaajándékozza paripáját Francesco Vergellesi úrnak, s annak fejében engedelmet nyer, hogy szólhasson feleségével; hogy pedig az asszony hallgat, ő annak nevében felel magának, s a dolognak vége felelete szerint üt ki
HATODIK NOVELLA Ricciardo Minutolo szerelmes Filippello Fighinolfi feleségébe; megtudja, hogy az asszony féltékeny, s azzal az ürüggyel, hogy Filippello az ő feleségével másnap valamely fürdőben találkozik, elcsalja oda az asszonyt, ki azt hiszi, hogy férjével van; annak utána pedig megtudja, hogy Ricciardóval mulatott
HETEDIK NOVELLA Tedaldo hajba kap kedvesével, elutazik Firenzéből majd visszatér oda bizonyos idő múltán zarándok képében: beszél a hölggyel, s felfedi előtte tévedését, megszabadítja a haláltól annak férjét, kit elítéltek ama vád miatt, hogy őt meggyilkolta, és kibékíti testvéreivel; annak utána pedig okosan élvezi szerelmét kedvesével
NYOLCADIK NOVELLA Ferondo bevesz bizonyos port, mire halott gyanánt eltemetik, az apátúr pedig, ki feleségével enyeleg, kiveszi őt sírjából, börtönbe veti, és elhiteti vele, hogy a tisztítóhelyen van; minekutána pedig feltámad, feleségének az apátúrtól született fiát miként tulajdon gyermekét neveli föl
KILENCEDIK NOVELLA Giletta di Nerbona meggyógyítja Franciaország királyának sipolyát: férjéül kéri Beltramo di Rossiglionét, ki akarata ellenére feleségül veszi őt, s mérgében Firenzébe megy, hol is valamely leányka után settenkedik, de annak képében Giletta hál véle; minekutána pedig két fia születik tőle, megszereti és megtartja felesége gyanánt
TIZEDIK NOVELLA Valamely Alibech nevezetű leány remetének áll, Rustico barát pedig megtanítja, hogyan kell az ördögöt visszakergetni a pokolba; annak utána elviszik onnét, és Neerbal felesége lesz
Negyedik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON HARMADIK NAPJA, ÉS KEZDŐDIK A NEGYEDIK, MELYEN FILOSTRATO URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL FOLYIK A SZÓ, KIKNEK SZERELME SZERENCSÉTLEN VÉGRE JUTOTT
ELSŐ NOVELLA Tancredi, Salerno fejedelme, megöli leányának szerelmesét, s annak szívét aranyserlegben elküldi leányának, ki is méregitalt önt arra, az italt megissza, s ekképpen meghal
MÁSODIK NOVELLA Alberto testvér elhiteti valamely asszonnyal, hogy Gábriel arkangyal szerelmes belé, kinek képében ő maga többször is szerelmeskedik az asszonnyal; egyszer aztán megijed az asszonynak rokonaitól, kiugrik a házból, s megbúvik valamely szegény embernek házában, ki is vadember képében másnap a piacra vezeti őt, hol felismerik, annak utána pedig szerzetes testvérei megfogják és börtönbe vetik
HARMADIK NOVELLA Három ifjú szeret három nővért, s azokkal együtt Kréta szigetére szöknek; a legidősebb leány féltékenységében megöli szerelmesét; a második odaadja magát Kréta hercegének, s megmenti az előbbit a halálbüntetéstől, de őt magát a kedvese megöli, s az idősebbik leánnyal elmenekül; a gyilkossággal a harmadik nővért s ennek szerelmesét vádolják; és elfogatván be is vallják a gyilkosságot, de félnek a haláltól, pénzzel megvesztegetik a porkolábokat, és szegényen Rhodos szigetére menekülnek, hol is nagy nyomorúságbanvégzik életöket
NEGYEDIK NOVELLA Gerbino amaz ígéret ellenére, melyet Guiglielmo király, a nagyapja, hit alatt tett, megtámadja Tunisz királyának hajóját, hogy elrabolja annak leányát; minekutána pedig a hajó legénysége megöli a leányt, ő lekaszabolja a legénységet, végezetül pedig néki fejét veszik
ÖTÖDIK NOVELLA Lisabetta bátyjai megölik annak kedvesét: ki is megjelenik a leánynak álmában, s megmutatja néki, hol vagyon eltemetve. A leány titokban kiássa annak fejét, s valamely bazsalikomcserépbe helyezi; ott zokog felette álló óra hosszat minden áldott nap, mígnem bátyjai elveszik tőle, s akkor a leány kevés idő múltán meghal bánatában
HATODIK NOVELLA Andreuola szereti Gabriottót, elmondja néki álomlátását, az viszont elmondja a leánynak a magáét; egyszerre csak meghal a leánynak karjaiban; miközben pedig a holttetemet a leány és cselédje annak házába viszik, elfogják őket a poroszlók; a leány elmondja, mi történt: a városbíró erőszakot akar elkövetni rajta, de a leány ellenszegül; atyja megtudja, hogy hol van, s minekutána ártatlansága kiderül, kiszabadítja; a leány azonban semmi áron nem akar tovább a világban maradni, és apácának áll
HETEDIK NOVELLA Simona szereti Pasquinót, midőn együtt vannak egy kertben, Pasquino megdörzsöli fogait zsályalevéllel és meghal; Simonát elfogják, ki is mikor meg akarja mutatni a bírónak, hogyan halt meg Pasquino, ugyancsak megdörzsöli fogait amaz zsálya levelével és hasonlatosképpen szörnyethal
NYOLCADIK NOVELLA Girolamo szereti Salvestrát, Girolamo, anyjának unszolására Párizsba megyen; mikor visszatér, megtudja, hogy Salvestra férjhez ment. Titokban behatol annak házába, és ottan mellette meghal; annak utána elviszik valamely templomba, hol is holtteste mellett Salvestra meghal
KILENCEDIK NOVELLA Guiglielmo Rossiglione úr megéteti feleségével Guiglielmo Guardastagno úr szívét, kit az asszony szeretett, ő maga pedig meggyilkolt; mikor az asszony ezt megtudja, az ablakból a mélységbe veti magát és szörnyethal, és szerelmesével együtt temetik el
TIZEDIK NOVELLA Valamely orvos felesége halott gyanánt ládába helyezi alvó kedvesét; a ládát két uzsorás elviszi maga házába. Az ifjú felébred, és tolvaj gyanánt elfogják; a hölgy szolgálója megvallja a bírónak, hogy ő tette be a férfit ama ládába, melyet az uzsorások elloptak; miért is a férfi megmenekül az akasztófától, az uzsorásokat pedig a láda ellopása miatt pénzbírságra ítélik
Ötödik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON NEGYEDIK NAPJA: KEZDŐDIK AZ ÖTÖDIK, MELYEN FIAMMETTA URALKODÁSA ALATT OLY SZERELMESEKRŐL LÉSZEN SZÓ, KIK KEMÉNY ÉS SIRALMAS MEGPRÓBÁLTATÁSOK UTÁN MEGNYERTÉK BOLDOGSÁGUKAT
ELSŐ NOVELLA Cimonénak a szerelemtől megjön az esze, és kedvesét, Efigeniát hajón megszökteti; Rodoszban börtönbe kerül, melyből Lisimaco kiszabadítja; akkor annak segítségével elrabolja Efigeniát és Cassandrát menyegzőjük napján, s velök együtt Krétába szökik; s minekutána mindegyik feleségül veszi kedvesét, velök együtt hazahívják őket
MÁSODIK NOVELLA Costanza szereti Martuccio Gomitót, s mikor hírét veszi, hogy az ifjú meghalt, kétségbeesésében egyedül csónakba száll, melyet a szél Susába sodor; kedvesét Tuniszban életben leli, felfedi magát előtte, s mivel az bizonyos tanácsaiért nagy becsületben vagyon a királynál, feleségül veszi a leányt, s véle együtt gazdagon megtér Lipari szigetére
HARMADIK NOVELLA Pietro Boccamazza megszökik Agnolellával, rablók akadnak útjokba; a leány valamely erdőbe menekül, s annak utána egy kastélyba viszik; Pietrót elfogják, de megmenekül a rablók kezéből, s némi hányattatások után eljut amaz kastélyba, melyben Agnolella van; feleségül veszi őt, s véle együtt megtér Rómába
NEGYEDIK NOVELLA Lizio da Valbona úr ott lepi leányánál Ricciardo Manardit; akkor ez feleségül veszi a leányt, annak atyjával pedig megbékél
ÖTÖDIK NOVELLA Guidotto da Cremona leánykáját Giacomino da Pavia gondjaira bízza s meghal; a leányt Faenzában Giannole di Severino és Minghino di Mingole szereti; összeverekednek miatta, de akkor kiderül, hogy a leány Giannole húga, mire Minghinóhoz adják feleségül
HATODIK NOVELLA Gian di Procidát ott kapják kedvesénél, kit már annak előtte Frigyes királynak ajándékoztak; akkor oszlophoz kötözik, hogy a leánnyal együtt megégessék; mivel azonban Ruggieri dell'Oria felismeri, megmenekül és feleségül veszi a leányt
HETEDIK NOVELLA Teodoro szerelmes Violantéba, gazdájának, Amerigo úrnak leányába, s teherbe ejti, miért is akasztófára ítélik; s mikor vesszőzés közben a vesztőhelyre viszik, atyja felismeri, megszabadítja, ő pedig feleségül veszi Violantét
NYOLCADIK NOVELLA Nastagio degli Onesti szerelmes a Traversari család egyik hölgyébe; eltékozolja vagyonát, de nem tudja megnyerni annak szerelmét. Hozzátartozóinak kérésére Chiassiba megy; ottan szemtanúja, amint valamely lovag meghajszol egy leányt, megöli és két kutyának veti eledelül. Meghívja ebédre rokonait és ama hölgyet, kit szeret, ki ugyancsak szemtanúja lesz, amint ama leányt a kutyák marcangolják; és akkor félelmében, hogy vele is ilyesmi történhetik, feleségül megy Nastagióhoz
KILENCEDIK NOVELLA Federigo degli Alberighi szerelmes, de nem nyer viszontszerelmet, és az udvarlásban eltékozolja minden vagyonát, csupán egy sólyma marad; mivel pedig egyebe nincs, ezt tálalja fel ebédre hölgyének, ki meglátogatja; ki is mikor ezt megtudja, megenyhül irányában, feleségül megy hozzá, és gazdag emberré teszi
TIZEDIK NOVELLA Pietro di Vinciolo elmegy hazulról vacsorára, felesége felhívat magához egy fiút. Pietro hazatér, az asszony a fiút a tyúkkas alá rejti. Pietro elmeséli, hogy Ercolano, kinél vacsorán volt, házában felfedezett egy ifjút, kit felesége bebocsátott, az asszony legyalázza Ercolano feleségét, egy szamár véletlenül rálép az ujjára a fiúnak, ki a tyúkkas alatt lapul, s ki erre elordítja magát. Pietro odaszalad, meglátja; megismeri felesége hűtlenségét, de végezetül is maga fajtalankodása kedvéért megbékül vele
Hatodik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON ÖTÖDIK NAPJA, KEZDŐDIK A HATODIK, MELYEN ELISA URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL FOLYIK A SZÓ, KIK VALAMELY TALPRAESETT VÁLASSZAL VAGY GYORS ELHATÁROZÁSSAL MEGSZABADULTAK VALAMELY VESZTESÉGTŐL, VESZEDELEMTŐL VAGY MEGSZÉGYENÜLÉSTŐL
ELSŐ NOVELLA Egy lovag azt mondja madonna Orettának, hogy egy novellával úgy elszórakoztatja, miképpen úgy érzi majd, mintha lóháton mentek volna; de mivel ügyetlenül beszél, a hölgy kéri, hogy engedje leszállnia a lóról
MÁSODIK NOVELLA Cisti pék egy mondásával figyelmezteti Geri Spina urat kérésének szerénytelenségére
HARMADIK NOVELLA Monna Nonna de'Pulci Firenze püspökének túlságosan tisztességtelen tréfálkozására csattanós választ ad, mellyel elhallgattatja
NEGYEDIK NOVELLA Chichibio, Currado Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával, mentegetődzvén, Currado dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado megfenyegette
ÖTÖDIK NOVELLA Forese da Rabatta uram és Giotto mester, a festő, Mugellóból jövet, tréfálkozván, csipkedik egymást ágrólszakadt külsejök miatt
HATODIK NOVELLA Micbele Scalza megbizonyítja némely ifjaknak, hogy a Baronciak a legnemesebb férfiak e világon s a tengeren, és vacsorát nyer
HETEDIK NOVELLA Madonna Filippát a férje rajtakapta kedvesével; törvénybe idézi, de ottan az asszony talpraesett és mulatságos válaszával kimenti magát, s eléri, hogy a törvényt megváltoztatják
NYOLCADIK NOVELLA Fresco azt tanácsolja unokahúgának, hogy ne nézzen a tükörbe, ha, mint mondotta, bosszúságára vagyon utálatos embereket látnia
KILENCEDIK NOVELLA Guido Cavalcanti valamely tréfaszóval udvariasan legorombít bizonyos firenzei lovagokat, kik megrohanták
TIZEDIK NOVELLA Cipolla testvér megígéri bizonyos parasztoknak, hogy megmutatja nékik Gábriel arkangyal szárnyatollát; de mivel azoknak helyében széndarabokat lel, azt mondja, hogy ezek ama szénből valók, melyen szent Lőrincet megsütötték
Hetedik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON HATODIK NAPJA, KEZDŐDIK A HETEDIK, MELYEN DIONEO URALKODÁSA ALATT OLY ASSZONYOKRÓL FOLYIK A SZÓ, KIK AKÁR SZERELEMBŐL, AKÁR AZÉRT, HOGY VALAMI BAJBÓL MENEKEDJENEK, MEGCSALJÁK FÉRJÖKET, AKÁR RÁJÖTT AZ, AKÁR NEM
ELSŐ NOVELLA Gianni Lotteringhi éjjel kopogtatást hall ajtaján; felkelti feleségét, ki is elhiteti vele, hogy kísértet kopog; odamennek, hogy megbabonázzák valamely ráolvasással, mire a kopogás megszűnik
MÁSODIK NOVELLA Peronella hordóba bújtatja kedvesét, mikor a férje hazatér; mivel pedig a férj a hordót eladta, az asszony azt mondja, hogy ő is eladta valakinek, aki éppen benne van, és megvizsgálja, vajon ép-e. Akkor az illető kibújik, a hordót a férjjel kitisztogattatja, és hazaviteti házába
HARMADIK NOVELLA Rinaldo barát a komaasszonyával szerelmeskedik; a férj ott kapja őt az asszony szobájában; akkor tehát elhitetik véle, hogy a barát ráolvasott a fiacskája gilisztáira
NEGYEDIK NOVELLA Tofano egy éjszaka kizárja a házból feleségét, ki is mivel semmi rimánkodás árán nem tud bejutni, úgy tesz, mintha a kútba vetné magát, de csak egy nagy követ dob bele. Tofano kijön a házból és odaszalad, mire az asszony besurran a házba, kizárja az urát, és nagy nyelveléssel lepocskondiázza
ÖTÖDIK NOVELLA A féltékeny férj papnak öltözködvén, meggyóntatja feleségét, ki is megvallja néki, hogy szeret egy papot, ki minden éjjel meglátogatja; miközben tehát a féltékeny férj nagy titokban lesbe áll a kapuban, az asszony a tetőn által beengedi kedvesét, és mulatja magát véle
HATODIK NOVELLA Madonna Isabellát meglátogatja Lambertuccio, ki szerelmes belé, éppen akkor, mikor Leonetto nála van; midőn pedig a férje hazajön, Lambertucciót tőrrel a kezében kizavarja a házból, Leonettót pedig a férj hazakíséri
HETEDIK NOVELLA Lodovico felfedi madonna Beatrice előtt iránta való szerelmét; akkor a hölgy maga ruhájában leküldi férjét, Eganót a kertbe, maga pedig szerelmeskedik Lodovicóval, ki is annak utána felkel, kimegy a kertbe, és elnáspángolja Eganót
NYOLCADIK NOVELLA Egy féltékeny embernek felesége éjszakára madzagot köt maga lába ujjára, és ekképpen tudja meg, mikor jön hozzá kedvese. Férje észreveszi, s miközben utánaszalad az asszony szeretőjének, az asszony maga helyett egyik szolgálóját fekteti ágyába, ezt a férj csúful elveri, s levágja a haját, annak utána pedig elmegy az asszonynak bátyjaiért, kik is látván, hogy a dolog nem igaz, kegyetlenül összeszidják a férjet
KILENCEDIK NOVELLA Nicostrato felesége, Lidia, szereti Pirrót, ki is, hogy az asszony meggyőzze őt, három dolgot kíván tőle, miket az rendre megtesz; annak utána Nicostrato szeme láttára szerelmeskedik az ifjúval, Nicostratóval pedig elhiteti, hogy az, mit látott, nem igaz
TIZEDIK NOVELLA Két sienai ifjú szeret egy hölgyet, ki komaasszonya az egyiknek; a koma meghal, s ígérete szerint megjelenik cimborájának, és elmeséli neki, miképpen megyen sora a másvilágon
Nyolcadik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON HETEDIK NAPJA; KEZDŐDIK A NYOLCADIK, MELYEN LAURETTA URALKODÁSA ALATT ARRÓL VAN SZÓ, MIKÉPPEN JÁR TÚL MINDEN ÁLDOTT NAP NŐ A FÉRFINAK, VAGY FÉRFI A NŐNEK, VAGY EGYIK EMBER A MÁSIKNAK ESZÉN
ELSŐ NOVELLA Gulfardo pénzt vesz kölcsön Guasparruolótól, és minekutána annak feleségével megegyezett, hogy emez pénz fejében véle hál, a pénzt odaadja neki, és az asszonynak füle hallatára azt mondja Guasparruolónak, hogy megadta a pénzt az asszonynak, mit is ez igaznak elismer
MÁSODIK NOVELLA Varlungo plébánosa szerelmeskedik monna Belcoloréval; zálogul otthagyja nála köpönyegét; mozsarat kér tőle kölcsön, s mikor visszaküldi, visszakéri köpönyegét, melyet zálogban otthagyott; melyet is a jóasszony csípős kiszólás kíséretében visszaad
HARMADIK NOVELLA Calandrino, Bruno és Buffalmacco végigmegy a Mugnone partján; meg akarják keresni a Heliotrop-követ; Calandrino azt hiszi, hogy megtalálta; kövekkel megrakodva hazatér; felesége civakodni kezd véle, mire ő mérgében megveri, cimboráinak pedig elmeséli azt, amit azok jobban tudnak nála
NEGYEDIK NOVELLA A fiesolei prépost szerelmes valamely özvegyasszonyba, ki azonban nem szereti őt; s midőn azt hiszi, hogy az asszonnyal hál, tulajdonképpen egyik szolgálójával hál, és akkor, a menyecske fivérei segítségével, a püspök rajtakapja
ÖTÖDIK NOVELLA Firenzében három ifjú lehúzza egy marchei bírónak a nadrágját, miközben a bíró székében ül, s igazságot teszen
HATODIK NOVELLA Bruno és Buffalmacco ellopja Calandrino disznaját; ráveszik őt, hogy próbát tegyen gyömbérpirulával meg édes borral, hogy nyomára jusson a disznónak; neki magának egymás után beadnak áloéban főzött két vadgyömbér-pirulát, s akkor ráolvassák, hogy ő maga volt a tolvaj; tetejében még kénytelen váltságdíjat adni nékik, hogy el ne mondják feleségének
HETEDIK NOVELLA Egy deák beleszeret valamely özvegyasszonyba, ki mást szeret, s egy téli éjszakán által állatja és várakoztatja a deákot a hóban; annak utána a deák valamely dologban tanácsot ad a hölgynek, kit is július havában egész napon által meztelenül állat valamely torony tetején, legyeknek és bögölyöknek és a nap tüzének prédájául
NYOLCADIK NOVELLA Két jó barát közül az egyik a másiknak feleségével szerelmeskedik; mikor a másik észreveszi, a feleségével egyetértésben úgy intézi, hogy barátját ládába zárja, s mikor az benne van, ő maga a láda tetején annak feleségével szerelmeskedik
KILENCEDIK NOVELLA Simone mester, az orvos, be akar jutni valamely kalandos társaságba; Bruno és Buffalmacco elküldi őt éjjel bizonyos helyre, hol is Buffalmacco betaszítja egy pöcegödörbe, s otthagyja
TIZEDIK NOVELLA Egy szicíliai leány nagy furfangosan kicsalja valamely kereskedőtől mindenét, mit az Palermóba hozott; mikor a kereskedő megint visszajön, úgy tesz, mintha még több árut hozott volna magával, kölcsönpénzt vesz a leánytól, s annak fejében vizet meg kócot hagy neki
Kilencedik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON NYOLCADIK NAPJA; KEZDŐDIK A KILENCEDIK, MELYEN EMILIA URALKODÁSA ALATT KI-KI TETSZÉSE SZERINT VALÓ TÁRGYBAN MOND NOVELLÁT, AMIRŐL ÉPPEN KEDVE TARTJA
ELSŐ NOVELLA Madonna Francescába ketten szerelmesek, Rinuccio és Alessandro, de ő egyiket sem szereti, miért is az egyiket ráveszi, hogy halott gyanánt feküdjön be egy sírba, a másikat pedig, hogy ezt az élőhalottat vigye el hozzá; de mivel egyik sem tud végére járni a dolognak, ügyesen lerázza őket a nyakáról
MÁSODIK NOVELLA Valamely fejedelemasszony sebtiben fölkel a sötétben, hogy az ágyban kapja szerelmesével együtt az egyik apácát, kit bevádoltak nála; mivel pedig a fejedelemasszonynál éppenséggel egy pap van, hirtelenében a papnak nadrágját teszi fejére, abban a hiszemben, hogy az apácafőkötőt teszi fel; mikor pedig a bepanaszolt apáca észreveszi ezt, figyelmezteti rá a fejedelemasszonyt, mire megszabadul a büntetéstől, s azontúl kénye-kedve szerint együtt lehet szerelmesével
HARMADIK NOVELLA Simone mester, Bruno és Buffalmacco és Nello unszolására elhiteti Calandrinóval, hogy teherbe esett: miért is ez a három fent mondott fickónak orvosságra kappanokat és pénzt ad, és szülés nélkül megszabadul terhességétől
NEGYEDIK NOVELLA Cecco Fortarrigo mindenét eljátssza Buonconventóban, azonfelül pedig Cecco Angiulieri pénzét is, és egy szál ingben utánaszalad, s azt kiabálja, hogy amaz kirabolta őt, mire Angiulierit a parasztok elfogják; akkor Fortarrigo magára ölti amannak ruháit, felszáll annak lovára s elvágtat, őt magát pedig egy szál ingben otthagyja
ÖTÖDIK NOVELLA Calandrino beleszeret valamely leányba; Brunótól talizmánt kap, mellyel is, midőn a leányt megérinti, az véle megyen; de Calandrinót rajtacsípi a felesége, és istenigazában lepocskondiázza
HATODIK NOVELLA Két ifjú éjjeli szállást vesz egy atyafinál; közülök egyik a fogadósnak leányához fekszik, a fogadósnak felesége pedig tévedésből a másik ifjúval hál. Az, ki a leánynál volt, később az apja mellé fekszik, és mindent elmond néki, abban a hiszemben, hogy cimborájával beszél. Hangos pörlekedésökre az asszony észbe kap, átmegy leányának ágyába, s talpraesett mondással elsimítja a zűrzavart
HETEDIK NOVELLA Talano di Molese azt álmodja, hogy egy farkas szétmarcangolja feleségének nyakát és arcát; óvatosságra inti az asszonyt, de az nem hallgat rá, s ekképpen a dolog valóban megesik
NYOLCADIK NOVELLA Biondello becsapja Ciaccót egy ebéddel, miért is Ciacco nagy ravaszul bosszút áll, s úgy intézi, hogy Biondellót irgalmatlanul elagyabugyálják
KILENCEDIK NOVELLA Két ifjú tanácsot kér Salamontól: az egyik abban, hogy miképpen nyerjen szerelmet, a másik, hogy miképpen fenyítse meg akaratos feleségét. Az előbbinek feleli, hogy szeressen, a másodiknak pedig, hogy menjen a Libahídhoz
TIZEDIK NOVELLA Donno Gianni di Barolo varázslatot végez Pietro koma kívánságára, hogy ennek feleségét kancává változtassa; és mikor arra kerül a sor, hogy a farkat is rávarázsolja, Pietro koma beleszól, hogy neki nem kell a farok, s ezzel elrontja az egész varázslatot
Tizedik nap
VÉGZŐDIK A DEKAMERON KILENCEDIK NAPJA; KEZDŐDIK A TIZEDIK, MELYEN PAMFILO URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL FOLYIK A SZÓ, KIK NAGYLELKŰN VAGY NEMESEN CSELEKEDTEK VALAMIT A SZERELEMBEN AVAGY MÁS DOLOGBAN
ELSŐ NOVELLA Valamely lovag a spanyol király szolgálatában áll; de úgy érzi, hogy nem nyer tőle méltó jutalmat, miért is a király biztos próbával megbizonyítja neki, hogy nem ő a hibás benne, hanem a lovagnak balszerencséje; annak utána pedig dúsan megajándékozza
MÁSODIK NOVELLA Ghino di Tacco elfogja Clugny apáturat, és meggyógyítja gyomrának nyavalyáját, annak utána pedig szabadon bocsátja. Ez pedig visszatérvén a római udvarba, Ghinót megbékélteti Bonifác pápával, ki őt ispotályos lovaggá teszi
HARMADIK NOVELLA Mitridanes irigykedik Náthánra annak nemeslelkűsége miatt; elindul, hogy meggyilkolja, bár nem ismeri; rábukkan, s akkor az tájékoztatja a dolgoknak módja felől, mire az ifjú megegyezés szerint találkozik vele az erdőben, s mikor ráismer, elszégyelli magát, és barátságot köt vele
NEGYEDIK NOVELLA Gentile de'Carisendi úr Modenából jövet kiveszi sírjából a hölgyet, kit szeretett, s kit halott gyanánt eltemettek; ki is magához tér, és fiat szül, Gentile úr pedig őt is, fiacskáját is visszaadja a férjének, Niccoluccio Caccianimicónak
ÖTÖDIK NOVELLA Madonna Dianora januárban májusi gyönyörű kertet kér Ansaldótól. Ansaldo elkötelezi magát valamely varázslónak, s megadja a kertet a hölgynek, kinek ura engedelmet ad, hogy Ansaldo kedvét töltse; ez a férj nagylelkűségének hallatára feloldozza a hölgyet ígérete alól, a varázsló pedig feloldozza Ansaldót, és semmit nem fogad el tőle
HATODIK NOVELLA A győzelmes Öreg Károly király beleszeret valamely ifjú hajadonba, de elröstelli magát bolondos gondolatja miatt, s a leányt és annak testvérét nagy tisztességgel férjhez adja
HETEDIK NOVELLA Péter király értesülvén, mely forró szerelemmel viseltetik irányában a betegségében sínylődő Lisa, megvigasztalja őt; annak utána pedig férjhez adja valamely nemes ifjúhoz, homlokon csókolja, s magát lovagjául örökre elkötelezi
NYOLCADIK NOVELLA Sofronia azt hiszi, hogy Gisippus felesége, holott Titus Quinctius Fulvus felesége, és ezzel Rómába megyen, hová Gisippus szegény sorban ugyancsak megérkezik, és abban a hiszemben, hogy Titus megveti őt, azt mondja, hogy embert ölt, meghalni kívánkozván. Titus megismeri, s hogy megmentse, magát vallja gyilkosnak; ennek hallatán azonban az igazi gyilkos felfedi magát; miért is Octavianus mind valamennyiöket felmenti, Titus pedig húgát Gisippusnak adja feleségül, s megosztja véle minden javát
KILENCEDIK NOVELLA Szaladint, ki kereskedő képében jár, megvendégeli Torello; megindul a keresztes hadjárat; Torello időt szab feleségének, midőn újból férjhez mehet; fogságba esik; a szultán hírét hallja mint ügyes sólyomidomítónak; felismeri, magát is felfedi, és Torellót nagy tisztességgel vendégeli; Torello nyavalyába esik, és varázslat segedelmével egy éjszaka alatt Paviába jut; minekutána pedig a lakodalmon, melyet felesége új menyegzőjén tartanak, felismerik, feleségével együtt megtér házába
TIZEDIK NOVELLA Saluzzo őrgrófja, kit belső emberei kéréseikkel zaklatnak, hogy megházasodjék, mégis maga feje szerint választ feleséget, elveszi egyik parasztnak a leányát, kitől két gyermeke születik, s ezeket állítólag megöleti. Annak utána ürügyül veti, hogy megbánta házasságát, és azzal a szesszel, hogy mást vesz feleségül, hazahozatja tulajdon leányát, mintha az volna új felesége, maga feleségét pedig egy szál ingben kiűzi házából; de látván, hogy az asszony mindent békességgel tűr, meggyarapodik iránta való szerelme, visszahívja házába, megmutatja néki felnövekedett gyermekeit, s őrgrófné gyanánt tiszteli, és tiszteletet szerez néki
Végezetül szól az íródeák
OLVASHATÓ:
http://mek.niif.hu/00300/00334/html/
HALLGATHATÓ:
http://mek.oszk.hu/03300/03384/
_______________________
GIOVANNI BOCCACCIO (1313-1375)
Ha az utókorból tekintünk vissza az előzményekre, akkor megállapíthatjuk, hogy a novella műfaji tulajdonságait már megtalálhatjuk az ókori történetírók kerekded epizódjaiban. Holott ezek nem tudták, hogy új műfajt teremtenek, amikor csattanós kis történetekkel jellemezték a múlt felidézett alakjait. Azután a későbbi novellákat készítették elő a középkorban a szentekről fogalmazott példázatos legendák is. De túl ezeken, minden jól lekerekített pletyka, adoma, anekdota, amelyet élő vagy képzelt alakokról elbeszéltek, és szájról szájra tovább adtak, meg a lovagi történetekről költött verses elbeszélések és nem utoljára a lassanként Európában is megismert keleti mesegyűjtemények, elsősorban az Ezeregyéjszaka történetei mind együtt egyengették az útját annak a zárt, rövid, embereket kiélezett helyzetben jellemző elbeszélő prózának, amely teljes érettségében, szüntelen példaadó hatással Boccaccio Decamerone (magyarosan Dekameron) című kötetével kezdődik, s attól kezdve közkeletűen novella a neve.
Szerzőjének életéről több adatunk van, mint kellene: ezek az adatok ugyanis nagymértékben ellentmondanak egymásnak. Még az is bizonytalan, hogy Párizsban született-e vagy Firenzében vagy talán Certaldóban. Törvénytelen gyerek volt. Az anyja egyesek szerint előkelő francia hölgy, aki beleszeretett az üzleti úton Párizsban járó daliás itáliai kalmárba, fiút szült neki, de felesége nem lehetett, mivel Boccaccino di Chellino, a firenzei polgár nem volt eléggé rangos vő a nagyúri családnak. Egy másik híradás szerint azonban az anya egyszerű párizsi polgárlány volt, akit olasz szerelmese magával is vitt Firenzébe (vagy Cartaldóba?). Ott volt a családi otthonuk, majd sok-sok évvel azután az idősödő s már nagy hírű író is oda vonul vissza. Idős korát Firenzében töltötte, és Certaldóban halt meg.
Annyi bizonyos, hogy a fiú még gyermekkorban kerül apjához és apja családjához; együtt serdül törvényes házasságból származó féltestvéreivel.
Ez a XIV. századbeli Firenze polgári város a feudális Európa közepette; ott, Észak- és Közép-Itáliában csírázik a majdani kapitalizmus. Boccaccio nyolcéves, amikor száműzetésben meghal a város legnagyobb fia, Dante, aki a középkori műveltség teljességével már az újkor világképét és életérzéseit készítette elő. A korán fejlődő Boccaccio hamar megismeri Dantét, és egyre jobban megismeri. Egész élete a nagy előd bűvöletében telik el. Egyebek közt a Dante-kutatásnak és Dante-magyarázatoknak is ő lesz az első klasszikusa.
Apja szeretné, ha kereskedőemberré fejlődnék, de ehhez neki már eleve sincs kedve. Költő vagy tudós akar lenni, vagy még inkább mind a kettő. És amikor apja a kamasszá érett fiút elküldi Nápolyba, világot látni és szakmát tanulni - akkor ő beiratkozik az egyetemre, hogy jogot, teológiát és filozófiát tanuljon. És hamarosan kitűnik éles eszével, napról napra bővülő tudásával, kitűnő előadóképességével és nem utolsósorban nagyon jó megjelenésével. Be is kerül az Anjouk nápolyi udvarába. Igen jó viszonyba kerül Johannával, a későbbi királynővel, aki oly tragikus szerepet játszott a mi történelmünkben is (mint tudjuk: megölette férjét, Nagy Lajos király öccsét, s ez adott okot a magyar lovagok nápolyi hadjáratára. Arról is ellentétes híradásaink vannak, hogy ebben a háborúban Boccaccio Johanna diplomatája volt-e, vagy Nagy Lajos oldalán tevékenykedett-e Johanna ellen). Itt ismeri meg végzetes szerelmét, Maria d'Aquinót, aki talán egy király törvénytelen leánya volt, és udvarhölgy Johanna mellett, de mások szerint kikapós nápolyi polgárasszony. Annyi bizonyos, hogy ez a szerelem sok lángolással és sok keserűséggel járt. Emléke végigkísérte és végigkísértette Boccaccio egész életét.
Ebben az időben már ismert nevű költő. Verses művei Dante hatására vallanak. Ezekben még kereste a maga igazi hangját, amelyet azután az elbeszélő prózában talált meg. A Giovanni Boccaccio nevet azonban az írástudók Itália-szerte kezdték ismerni. A nevet szülei keresztneveiből állította össze, hiszen törvénytelen születésű lévén, nem volt joga az apai Chellino névhez. Anyját hívták Jeanne-nak, olaszosan Giannának, ennek fiúalakja Giovanni, és az apai Boccaccinóból lett a halhatatlanná vált Boccaccio név.
Első prózai történeteit állítólag szerelme szórakoztatására írta. Ezek még próbálkozások, ámbár lehetséges, hogy a későbbi Dekameron legkorábbi darabjai is már ekkor keletkeztek.
Azután 1340-ben, huszonöt éves korában hirtelen hátat fordít Nápolynak. Hogy miért? Csak találgathatunk. Apja vagyoni helyzete ez időben alaposan megrendül, de ez talán mégsem ok, már csak azért sem, mert nem siet haza, hanem nyolc évig kalandozik itáliai városokban. Azt sem tudjuk, miből él ez időben. Talán diplomáciai szolgálatban áll, hol itt, hol ott. (Ezért bizonytalan, hogy hol is áll Nagy Lajos hadjárata idején.) Lehetséges, hogy valami miatt szembekerül az addig számára oly kellemes udvarral? Vagy éppen az udvar küldi, és Nápolyt szolgálja a különböző városokban? Vagy nem bírta tovább Maria szeszélyeit? Regényíró kitalálhatja, a történetíró csak találgathat.
Annyi bizonyos, hogy ettől kezdve talál olyan írói hangot, amely már nem utánzás, nem keresés. 1343-ban megírja a Fiammettát. Ez a világirodalom első igazi lélektani regénye. Maria d'Aquino alakját formálja hősnővé, saját szerelme kínlódásait formálja művészi cselekménnyé. A történetet Fiammetta mondja el, de úgy, hogy az is kiderül, hogy Panfilo (akit az író magamagáról mintázott) igen csapodár ifjú ember volt. Ebből a remekmívű történetből már tudomásul vehető, hogy milyen jó megfigyelő, milyen biztonságos cselekménybonyolító, és milyen világos egyszerűséggel tud fogalmazni.
Ettől fogva verses művei is egyénibb hangra találnak. De igazi műfaja a próza.
1348-ban Firenzét szörnyűséges pestis pusztítja. Alighanem ennek esett áldozatul Boccaccio apja és családja is. A következő évben az író hazamegy, átveszi örökségét. S habár városa is olykor igénybe veszi szolgálatait, a hátralévő huszonhét esztendőt az irodalomnak és a tudománynak szenteli. Összebarátkozik a kor legnagyobb költőjével, Petrarcával, aki ámulva veszi tudomásul óriási műveltségét. Petrarca ismeri a készülő Dekameront, és lelkesedik érte. Amikor egy elvakult pap elkárhozással fenyegeti Boccacciót a papokat gúnyoló novellákért, Petrarca akadályozza meg, hogy a kétségekbe esett író tűzbe vesse remekművét. De arra is Petrarca beszéli rá, hogy rendszeresen foglalkozzék a Dante-magyarázatokkal, a Dante-népszerűsítéssel. Ennek köszönhető az első, máig is népszerű Dante-életrajz, amelyet úgyszintén Boccaccio írt.
A főmű azonban a Dekameron, ezzel vált a prózairodalom halhatatlan klasszikusává.
A firenzei pestissel kezdődik: hátborzongató remekmű ez a leírás a rémületbe esett városról. Ebből a rémületből menekül tíz fiatal ember (három férfi, hét nő) egy környékbeli nyaralóvillába, ahol azzal űzik el félelmüket, hogy egymásnak mesélnek. Tíz napon át mind a tízen egy-egy történetet. (Deka merone - görögül azt jelenti: tíz nap.)
Honnét vette ezeket a történeteket? Ahol találta. Régi mesék, lovagtörténetek, pletykák, megtörtént kalandok, kitalált fura históriák. Mindegy, honnét származnak, mert együtt a hajnalodó polgári élet óriási körképévé kerekednek ki. Az olvasó előbb nevet a sikamlós szerelmi kalandon, majd a másodikon és harmadikon, jó tréfának tekinti a lóvá tett emberek históriáit... De azután egyszerre érzi, hogy körülötte él, nyüzsög, tesz-vesz, szeret, gyilkol, hazudik, gazdagodik a firenzei polgárok világa. Talán egészen Balzacig nincs író, aki ennyi különböző alakot vonultatna fel. Az emberek szerelmet akarnak, pénzt akarnak, és hatalomra törnek. Az Ady fogalmazta "vér és arany", a polgári tülekedés első tökéletes megfogalmazása ez a könyv. Itt kezdődik a feudális világ kellős közepén a polgári irodalom. Itt kezdődik az egyházi világkép korában az a világi ember- és társadalomszemlélet, amely majd a reneszánszra lesz jellemző. A kor még nem reneszánsz, de Boccaccio már reneszánsz író. És művével megindul a novella világtörténete.
HEGEDŰS GÉZA
_________________________________________________
Újabb pályaképek, műismertetések, méltatások stb.:
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Boccaccio.htm
|