Payday Loans

Keresés

A legújabb

Erotika a magyar irodalomban PDF Nyomtatás E-mail
A mennyei-pokoli földi szerelem
2011. július 01. péntek, 06:44

janus2

Erotika a magyar irodalomban

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt, Vénúsnak szép játéka című kiállítás a Janus Pannoniusszal kezdődő magyar erotikus irodalom legjavából ad igényes válogatást. A tárlat alapkoncepciója szerint az erotika a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti, melynek ábrázolása kifejezetten irodalmi-művészeti célokból történik.


Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője ezzel a rövid áttekintéssel nyitotta meg a kiállítást:

"Az erotika kifejezést Vargha Balázs szerint Csokonai használta először a magyar irodalomban. Nem egészen a mai értelemben természetesen, inkább a szerelem fogalom szinonimájaként. Kiállításunk koncepciója szerint az erotika szó a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti. Ábrázolása irodalmi-művészeti célokból történik, nem a primér vágykeltés okán, ez utóbbit a pornográfia kifejezés foglalja magában.
Közép-európai vérmérsékletünk, vallási és erkölcsi szokásaink szemérmesebb kultúrát hoztak létre, mint amilyet, mondjuk, a latin népeknél. Az ókori irodalom és az észak-itáliai tanulmányok közvetlen hatása minden ízében átjárja a latin nyelven alkotó magyar reneszánsz költő, Janus Pannonius fiatalkori pajzán epigrammáit, ennek csak jóval később lett folytatása a magyar irodalomban. Mindazonáltal a férfi és a nő kölcsönös örömszerzése mint téma mindegyik művelődéstörténeti korszakban megkörnyékezte az írókat és művészeket. Balassi Bálint a lovagi költészet hagyományait folytatva udvarló versekbe öltöztette érzéseit; vágyait azonban örömlányokhoz írott verseiben is kinyilvánította, igaz emelkedett stílusú sorokban. Csokonai költészetében még több húron szólal meg az erotika. Van benne végtelen finomság és van diákos vaskosság, van kíméletlen szatíra és rokokó báj. A magyar romantika és a biedermeier világirodalmi rangú költői: Vörösmarty, Petőfi, Arany János alighanem "kettős könyvelést" folytattak ebben a témában: a művek az illendőség határán egy bakarasznyival sem léptek túl. A férfitársaságokban eleresztett szövegeknek nincs nyoma, a jóval később megjelentetett ál-Petőfi, ál-Deák és ál-Tompa malackodásoknak semminemű hitelessége nincsen.
A XIX. és a XX. század fordulója hozta az első földindulást az erotika ábrázolásában. Vajda János, Reviczky Gyula nyomán a költészetben Ady hirdeti meg a nagy áttörést, a prózában talán Móricz Zsigmond. Az irodalmi szövegek mellett kizárólag magyar képzőművészek alkotásai tükrözik a téma művészeti megjelenítésének alakulását. Több teremben is megjelennek a kiváló XIX. századi grafikus és festő, Zichy Mihály aktjai és erotikus jelenetei. A kiállítás látvány hatását Jovián György, Munkácsy-díjas festőművész három freskója teljesíti ki."

A kiállítás megtekinthető 2004. február 19-től augusztus 31-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.)

 

*

zichy pipa

Pornográfia és erotika, avagy a szöveg öröme
Gárdony, Hotel Varsa, 2006. november 28.
Balogh Endre

Van-e tiszta testiség – szellem nélkül? Miképp tudja meg Pangloss mestertől egy szolgálólány, hogy ez minden világok legjobbika? Mi köze a fantáziának a pornóhoz? A keresztény világ sajátossága vajon a test tabuként kezelése? Bánki Éva, Pál Dániel Levente és Szigeti Csaba ezekről az ínyencségekről beszélgetett Gárdonyban a FISZ-táborban. És sok más is történt...

A Fiatal Írók Szövegtségének 2006-os tábora délelőtti beszélgetésének témája a pornográf vagy erotikus irodalom volt. A meghívott vitapartnerek közül Bánki Éva író–irodalomtörténész, és Szigeti Csaba irodalomtörténész nemrégiben egy középkori szerzők obszcén műveit tartalmazó antológiát szerkesztett Udvariatlan szerelem címmel. A beszélgetés harmadik tagja a prae.hu főszerkesztő-helyettese, Pál Dániel Levente volt, aki a fent említett kötet szövegeit gondozta, és régóta foglalkozik Sade márki írásaival.

A beszélgetés moderátora, Falvai Mátyás egy Csehy Zoltán által fordított Janus Pannonius-verssel nyitotta a napot:

Ursula pinájáról

Mézes a csókod, olyan hamvas vagy, az arcod aranyló,
Ursula, elbűvölsz még mielőtt beteszem…
Ámde ha rád mászom, faszom úgy belehuppan a löttyedt
punciba, mintha nem is punciba csúszna szegény!
Vége se, oldala sincs. Ó, mintha a meztelen űrben
lengene vagy kristály vízbe merülne fütyim.
Tönkrekopott lyukban tombol, lökdös, döfölődik,
bárhogy igyekszik, a kéjt így sosem érheti el…
Bár jár föl-le a farpofa, bár szorosabban ölelsz át,
semmi. A lábad húzd vállamig is föl akár,
úgy sem jó. Izzadt mellemből elfogy a szusz, s már
majd letörik, de lököm, csontom is egyre sajog.
Szűkítsék a pinádat az istenek össze, vagy éppen
adjanak akkora faszt, hogy teletömje totál.

Utánzás vagy élmény?

Szigeti Csaba a vers kapcsán arra figyelmeztetett, hogy ezt a költészetet nem lehet élménylíraként elgondolni, mivel egy imitációs, antik mintákat utánzó módszernek, és nem egy esetleges kicsapongó éjszaka utáni eufórikus állapotnak köszönhetők ezek a szövegek. A testről való gondolkodás kezdeteit egyébként egy antik szerző, Lucretius De rerum naturae című írásában jelölte meg, ahol a testet és a párosodást tematizáló fejezet közvetlenül a lélekről szólót követte.

Bánki Éva rámutatott: amikor a püspöknek kiszemelt tizennégy éves Janus Pannonius jó itáliai iskolában antik minták nyomán ír verset, az maga a tiszta szellem. Ennek kapcsán vetődött fel számára a kérdés: ha a pornó csak a testről szól, akkor egyáltalán lehetséges-e tiszta pornóirodalmat írni?

Mire való a fantázia?

Pál Dániel Levente a pornográf és az erotikus irodalom megkülönböztetésére Julia Kristeva egy fogalmát, az üres helyek meglétét ajánlotta használni. Pál szerint míg a pornóban semmit nem bíznak a befogadóra, mindent kimondanak, illetve megmutatnak, az erotikus irodalom a sejtetéssel él. Ennek érzékeltetésére hozott egy idézetet Voltaire Candide című művéből, melyben Kunigunda a szemtanúja, ahogy a csalitban Pangloss mester leckét ad kísérleti fizikából egy szolgálólánynak, a kísérletet többször is megismétlik, és tisztán látható a mester nyomós érvelése…


Sebhelyek

Felmerül, hogy nem az élvezetről szól-e a kérdés – vetette fel Szigeti Csaba. Nem mindegy, hogy mit élvez az olvasó: a szöveget? Az igazságot? A vágyfantázia mozgatását? Az ábrázolt erotikus tárgyiasságot? A szerző erotikus szándékát? Majd a fájdalom és a sebek jöttek szóba, mivel épp a Candide-ban olvasható, hogy Candide Kunigunda sebeit érintené meg – amire Szigeti Csaba a Nikita című filmsorozatot hozta párhuzamként, mivel ennek is van egy olyan része, amelyben egymás sebeiről beszélget Nikita és egy férfi. A „sebhelymutogatás” toposzára hívta fel Pál Dániel Levente a figyelmet az előzőek és a Képtelen képregény című film hasonló jelenete kapcsán.

Ellenkultúra része

Visszakanyarodva a középkori obszcén költészethez, Bánki Éva leszögezte, hogy az obszcén mindig valami ellen szólalt meg, egy másik szerelemfelfogást képviseltek ezek a versek, és ennek artikulálásával politikai mondanivalót is kifejeztek a szerzőik. Így egyfajta ellenkultúrává vált az obszcén költészet. Az ellenkultúra elnyomására, elfojtására is megjelenik a válasz általában, és ez a cenzúra – ami több helyről is jöhet. Pál Dániel közbevetette, hogy a testiség megmutatása az indiai vagy az arab kultúrákban nem olyan tabutörés, mivel tankönyveik vannak e tárgyban, viszont a kereszténység nem termelte ki magából ugyanezt, mi sokkal többet tanultunk a tiltásokból – vagyis az európai ember sokszor igyekezett azt tenni, amit a prédikációkban tiltottak.

A befogadó különböző kódolt üzeneteket is vesz, különösen a gyermek, mutatott rá Szigeti Csaba, és elmondta, hogy gyerekkorában a csúnya beszédre fogékony lévén, különös örömmel mondogatta Arany János Fülemile című versének két sorát:

„Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen.”

Ugyanígy fontos Aranynál, hogy Arisztophanészt fordított, és a Lüszisztrátéban olvasható például az a kétértelmű kijelentés, hogy „hiányzik a kence a kocsirúdról”. Ellenkultúra része volt a hatvanas évek szexuális forradalma. Ilyen ellenkulturális szövegnek látja Bánki Éva Arany János Nagyidai cigányokját is, amelyben Arany a bukott forradalom után egy országot eljátszó közösséget hoz létre a műben. De Aiszkhülosz Perzsák című darabját is felhozza példának, amely a görög drámaíró egyetlen kortárs történelmi darabja, és ami azt követően készült, hogy a görögök megverték a perzsákat Szalamisznál. Mégis Xerxész, a perzsa hadvezér szemszögéből gondolja végig a történteket a szerző. Bánki szerint az, hogy valaki valamit a másik irányból gondol végig, az ellentételezésre való képesség az alapja az ellenkultúra létrejöttének.

A középkori obszcén költészetről leszögezte Szigeti Csaba: a tény, hogy fennmaradtak a szövegek, már arra utal, hogy ha nem is nagyon hirdették, de kicsit elfogadták ezeket, és nem tiltották keményen.

Karöltve a horrorral

Kelet-közép-európai jelenségnek titulálta Bánki Éva a pornónak a horrorral vagy a nevetéssel való egyidejű jelenlétét, amire Pál Dániel Levente Bret Easton Ellist, illetve David Cronenberget hozta fel ellenpéldának: a horror és a pornó egyidejű jelenléte más társadalmakban is kiemelkedő műveket eredményez.

(…)

*

LAST_UPDATED2