|
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière
(1622. január 15.–1673. február 17.)
francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.
(A képen az asztalnál szemben - kitüntetve éppen a királlyal költi el ebédjét....)
__________________________________________________________________________
Molière
A fösvény
ISMERTETŐ
Molière saját osztálya egyik torz jellemkinövését, a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. A riasztóan torz szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Pénze, gazdagsága nem a jólét, a gondtalanság forrása, hanem a rettegésé, a gyanakvásé. A tragikomikum akkor hág tetőfokára, amikor fösvénysége lelepleződik, és hitvány tervei összeomlanak. Végsősoron ez a színmű a pénzt legfőbb értékké tevő polgárság bírálata. Harpagon alakja nemcsak a fukarság koroktól független szimbóluma, hanem a pénzgyujtő polgár, a tőkés felismerhető őse is, az arany által kormányzott világ tipikus alakja.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu/
http://mek.niif.hu/00400/00451/#
Tartuffe
ISMERTETŐ
Molière a kor legjellemzőbb, a polgári előrehaladásra legveszedelmesebb típusát formálja meg Tartuffe alakjában. Ez teszi lehetővé, hogy az író valamennyi jellembeli fogyatékosság közül a képmutatást ábrázolja a legundorítóbbnak.
Orgon, a párizsi polgár családjába fogadja az álszent Tartuffe-t, aki teljesen feldúlja a család nyugalmát. Orgon közli lányával, hogy korábbi ígéretével ellentétben nem adja szerelmeséhez, Valérhez, Tartuffe-nek szánja. A harc Marianne boldogságának megmentéséért, és az álszent leleplezéséért folyik. Orgon egy idő múlva tisztán lát, s kiutasítja házából a képmutató álszentet. A cselekmény tetőpontja: a meggondolatlan Orgon nemcsak vagyonát adta Tartuffe-nek, hanem veszélyes titkokat is rábízott. Tartuffe visszaél ezzel, s feladja Orgont a királynál. A megoldást a király nagylelkűsége és bölcsessége hozza: régi szolgálataira emlékezve megbocsát Orgonnak, Tartuffe pedig - akiről kiderül, hogy régóta körözött gonosztevő - börtönbe kerül.
Tartuffe szimbólum lett, az álszent, kétszínu ember jelölésére.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu/
olvasható:MEK
http://mek.oszk.hu/00400/00453/#
RÉGIMÓDI NYÁJAS KILAKOLTATÁS
TARTUFFE
NEGYEDIK JELENET
Lojális úr, Pernelle asszony, Orgon, Damis, Mariane, Dorine, Elmira, Cléante
LOJÁLIS ÚR
(Dorine-hoz, a szín hátterében)
Kedves nővérem, én csak beszélni szeretnék
Az úrral.
DORINE
Ó igen, de épp most sok a vendég,
S nem hiszem, hogy az úr fogad még valakit.
LOJÁLIS ÚR
Nem azért keresem, hogy tán zavarjak itt,
Nem lesz az én ügyem az úrnak kellemetlen,
Végül meglátja majd, örül, hogy idejöttem.
DORINE
Neve?
LOJÁLIS ÚR
Csak mondja azt, hogy ő küldött ide,
Tartuffe úr, de az ügy az úrnak érdeke.
DORINE
(Orgonhoz) Egy finom modorú ember Tartuffe nevében,
S azt hangoztatja, hogy az úrnak érdekében,
S hogy majd örül az úr.
CLÉANTE
(Orgonhoz) Meg kell tudni hamar,
Ki ez az ember és miért jött, mit akar.
ORGON
(Cléante-hoz) Békíteni akar - tán azért jött ide.
Igazán nem tudom, milyen legyek vele.
CLÉANTE
Kérlek, haragodat ne áruld el neki,
S ha akar, szívesen engedd békíteni.
LOJÁLIS ÚR
(Orgonhoz) Üdvözlöm önt, uram. Az ég bosszúja érje
Az ellenségeit, önt meg kegye kisérje.
ORGON
(Cléante-hoz) Mondtam, ugye? Milyen szelíden kezd bele!
Majd meglátod, hogy ez a békülés jele.
LOJÁLIS ÚR
Az ön háza, uram, becses az én szememben,
Atyjaurának is már szolgája lehettem.
ORGON
Bocsásson meg, uram, de röstellem nagyon,
Hogy nem ismerem önt és nevét sem tudom.
LOJÁLIS ÚR
Lojális a nevem, normandiai, kérem,
Főporkoláb vagyok, e tisztséget elértem,
Mert negyven éve már, hogy az ég így kegyel,
És hivatalomat dicsően látom el.
Engedje meg, uram, mert azért zavarom csak,
Hogy egy rendeletet a házon végrehajtsak...
ORGON
Hogy ön azért...
LOJÁLIS ÚR
Uram, csak semmi izgalom:
Egy kis fölszólítás, ez a hivatalom,
Kilakoltatni önt s övéit s persze minden
Ingóságot, bútort elszállíttatni innen.
Jogerős rendelet és haladéktalan...
ORGON
Én, innen el?
LOJÁLIS ÚR
Igen, ha úgy tetszik, uram.
Hiszen most már e ház, ezt tudjuk mind a ketten,
A jó Tartuffe úré, megfellebbezhetetlen.
Az ön javainak ura s gazdája ő
Egy szerződés szerint, mely nálam lelhető,
S nyugodjék meg, uram, szabályos és hibátlan.
DAMIS
(Lojális úrhoz) Csak bámulok - ilyen pimaszt még sose láttam.
LOJÁLIS ÚR
(Damishoz) Uram, én önnel itt tárgyalni sem tudok,
De látom, ez az úr megfontolt és nyugodt. (Orgonra mutat)
Mert jámbor ember ő, tudja, hogy mi a dolga:
S biztos, hogy soha a törvénnyel nem dacolna.
ORGON
De...
LOJÁLIS ÚR
Jól tudom, uram, hogy egy millió miatt
Sem türne lázadást vagy villongásokat
S mint hű alattvaló és tisztességes ember
Elszenvedi, amit a törvény szava rendel.
DAMIS
Főporkoláb uram, nem gondolja-e, hogy
Fekete zubbonya ingerli e botot?
LOJÁLIS ÚR
(Orgonhoz) Küldje el a fiút, vagy megteszem, amit kell:
Sajnálatomra egy jegyzőkönyvet veszek fel,
S elmarasztalom önt haladéktalanul.
DORINE
(félre) Illojális nagyon ez a Lojális úr!
LOJÁLIS ÚR
A jó embereken én mindig meghatódom
S e megbizást nem is vállalnám semmi módon,
Ha nem azért, hogy így örömet okozok
Önnek, s én járok el ügyében, nem azok,
Kik nem néznek ilyen nagy tisztelettel önre -
Eljárásuk bizony egy kissé durva lenne.
ORGON
Rosszabb lehet-e, mint hogy az embereket
Házukból kiteszi?
LOJÁLIS ÚR
Kap időt eleget.
Mert holnapig, hogy ön jóságomat belássa,
Haladékot adok a kilakoltatásra.
Persze, az éjszakát, azt itt kell töltenem:
Nem lesz itt senki más, csak én s tíz emberem.
De lefekvés előtt - ez formaság, szabályzat -
Átadja nekem minden kulcsát a háznak.
Lesz gondom arra, hogy itt csend és rend legyen,
S ne zavarja az ön nyugalmát senki sem.
Reggelre azután kell persze itt ügyesség:
Az utolsó szegig - és csak sietni tessék.
Ne féljen, itt marad tíz erős emberem,
Önnek segíteni, hogy minden kint legyen.
Ilyen szivélyesen ki intézné e dolgot?
És minthogy önnel én ilyen kegyet gyakorlok,
Viszontszolgálatul csak azt kérem, uram,
Hadd működhessem itt én is zavartalan.
ORGON
(félre) Abból, amim maradt, itt helyben és azonnal
Megfizetném a száz legszebb Lajos-arannyal
Azt az élvezetet, hogy úgy vágjam pofon
Ezt a rongy alakot, ahogyan csak tudom.
CLÉANTE
(halkan Orgonhoz) Csak ártanál vele.
DAMIS
Úgy felháborít engem,
Hogy máris viszketést érzek a tenyeremben.
DORINE
Az ön háta olyan jó szélesre szabott,
Kedves Lojális úr - illenék rá a bot.
LOJÁLIS ÚR
A pimaszságait, szivem, könnyen letörném,
Mert asszonyokra is vonatkozik a törvény.
CLÉANTE
(Lojális úrhoz) Fejezzük is be már, beszéltünk eleget,
Kérjük az iratot, azután elmehet.
LOJÁLIS ÚR
Viszontlátásra! A jóságos Isten óvja!
ORGON
Csapjon be mennyköve beléd és megbizódba!
____________________________________________
Molière
Főbb művei
A féltékeny maszatos (La Jalousie du Barbouillé)
Doktor Fregoli (Le Médecin volant) (1645)
A szeleburdi (L'Étourdi ou les Contretemps) (1655)
A szerelmes orvos (Le Docteur amoureux) (1658)
A kényeskedők (Les Précieuses ridicules) (1659)
Sganarelle vagy a képzelt szarvak (Sganarelle ou le Cocu imaginaire) (1660)
Navarrai Dom Garcie, avagy a féltékeny herceg (Dom Garcie de Navarre) (1661)
Férjek iskolája (L'École des maris) (1661)
Kotnyelesek (Les Fâcheux) (1661)
Nők iskolája (L'École des femmes) (1662)
A Nők iskolájának kritikája (La critique de l'École des femmes) (1663)
Versailles-i rögtönzés (L'Impromptu de Versailles) (1663)
Kénytelen házasság (Le Mariage forcé) (1664)
Az élide-i hercegnő (La Princesse d'Élide) (1664)
Tartuffe (Tartuffe, ou l'Imposteur) (1664)
Don Juan, avagy a kőszobor lakomája (Dom Juan, ou le festin de Pierre) (1665)
A szerelem mint orvos (L'Amour médecin) (1665)
A mizantróp (Le Misanthrope) (1666)
A botcsinálta doktor (Le Médecin malgré lui) (1666)
Mélicerte (Mélicerte) (1666)
Víg pásztorjáték (Pastorale comique)
A szicíliai, avagy a szerelem mint festő (Le Sicilien ou l'Amour peintre) (1667)
Amphitryon (Amphitryon) (1668)
Dandin György, avagy a megcsalt férj (Georges Dandin ou le Mari confondu) (1668)
A fösvény (L'Avare) (1668)
Gömböc úr (Monsieur de Pourceaugnac) (1669)
Gavallér kérők (Les Amants magnifiques) (1670)
Az úrhatnám polgár (Le Bourgeois Gentilhomme) (1670)
Psyché (Psyché) (1671)
Scapin furfangjai (Les Fourberies de Scapin) (1671)
Escarbagnas hercegnője (La Comtesse d'Escarbagnas) (1671)
Tudós nők (Les Femmes savantes) (1672)
Képzelt beteg (Le Malade imaginaire) (1673)
|
