EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
Bölcs-balga és boldog-boldogtalan ABC
Emberélet-minőség/önismeret-tesztkönyv
ANTIPARAINESIS
Ki és milyen ne légy, ne maradj!– 8.
Menj el, menj szegény magyar
Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,
Tekints az ingadozó reménység pólcára,
S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.
Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,
Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
Arany szabadságunkat aranyon eladták.
Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
A szabadság s a rabság, miben különböznek!
http://www.youtube.com/watch?v=ZOAeU2WD6l8
1.
Aki emberhez méltatlanul önmagát rabszolgásítja
Akinek az élete folyamatos bizonyíték: van beszélő szerszám
Aki engedi, hogy öreg szakik elvegyék hályogkovács bátorságát
Aki engedi: atyáskodó „jóakarói” vadcsikóból igáslóvá törjék be
2.
Aki engedi: ellensége válasszon csataidőt, helyet, módot
Aki engesztelhetetlenül gyűlölködik - gyűlik is benne az „ölet”
Akit elvakít a gyűlölet, s így nem mérheti fel ellensége erejét
Aki erőnek erejével leszoktatná magát a balkezességről
3.
Aki eső után veszi fel a köpönyeget - késő bánat, eb gondolat
Aki étekfogótlan: magán tesztel ismeretlen eredetű élelmiszert
Aki ex élettársának annak kedvenc állatából főz búcsúvacsorát
Aki felégeti maga mögött a hidat, pedig újrakezdhették volna
4.
Aki amit ezerszer is elpapol, arra egyszer sem mutat példát
Aki ezerszer többet tud a zsidók történetéről, mint saját népéről
Aki fájdalmas élete elől a fájdalommentes kivégzésbe menekül
Aki faluját, portáját és életmódját a turistaigényekhez alakítja
5.
Aki évenként nagyot segít, de sok apró figyelmességet mulaszt
Aki azon fárad holtáig: hogyan lehetne egy jó pillanatot örökíteni
Aki fél magával csendben maradni – nála mindig bömböl valami
Aki felfelé csak nyalni, lefelé csak taposni tud, szeret, akar stb.
6.
Aki félszemével a vakok között királykodik
Aki a legeslegjobban érti, a leges legkevésbé élvezi a vicceket
Aki felhalmozza a restanciákat – jön a lavina/be is van havazva
Aki felkapaszkodik a magas fára, ott már fél, és nem tud lejönni
7.
Aki épp a döntő ütközet előtt futamodik meg, dezertál…
Aki feltett kézzel, feltétlen kapitulálva áll ki a küzdelemre
Aki félvállról vette az ellenfelet, de már nem tud fordítani
Aki a hadifoglyot, sőt a halott katonát is ellenségnek veszi
8.
Aki férfival is szeretne hálni és szűz is akar maradni
Aki felvilágosulatlanul gyermekanya vagy magzatgyilkos lesz…
Aki filléres látszathasznáért hűtlenné válik sarki fűszereséhez
Aki filléres nyereségért rohangálással, sorbaállással pazarol
9.
Aki finnyásan válogat az ételből, de a kultúrmocskot zabálja
Aki fizetett költőkkel irat és adat elő magáról dicshimnuszokat
Aki folyton a mentségeket keresi, miért nem tett meg vmit
Aki folyton elhatárolódik magától/attól, amit tegnap csinált
10.
Aki folyton rászorul a nemi nyomorenyhítő akciókra
Aki gittegyletben fontoskodik, miközben nincs legény a gáton
Aki gondolkodik is és beszél is, csak bűn rossz sorrendben
Aki gumival, szíjjal és hózentrágerrel is biztosítja nadrágját
11.
Aki gyártja az ellenséget - és sok frontot nyit meg
Aki gyenge kezdés után erősen visszaesik - „futottak még”
Aki gyermekét vagy élettársát a maga képére torzítaná
Aki gyönyörű ajándékát egy szaros vécépapírba csomagolja
12.
Aki ha bal lábbal kel fel, aznap semmibe nem kezd bele
Aki ha egyszer megtért, már beoltott minden kísértés ellen?
Aki ha elfogadná és akarná: repítene a sorsa - így vonszolja…
Aki ha hajótörést szenvedne, mint Robinzon hamar halna
13.
Aki ha lassabban járt volna, akkor jóval tovább ért volna
Aki ha már embert ölt, neki már mindegy, sorozatban öl?
Aki ha nem tehet meg mindent, akkor semmit sem tesz
Aki sárkányrepülést oktatva másban is megmondja a frankót
*
Ady Endre
Az Idő rostájában
Kezében óriás rostával
Áll az Idő és rostál egyre,
Világokat szed és rostál ki
Vidáman és nem keseregve
S búsul csak az, akit kihullat.
S aki kihull, megérdemelte,
Az ocsut az Idő nem szánja,
Aszott nemzetek, hült világok,
Tört életek miazmás vágya
Halálra-valók s nem kár értük.
Szóljak próféták új szavával:
Nem kik mertek tagadni multat,
De kik nem magvak a Jövőnek,
Mindig azok, akik kihullnak:
Világok, népek, girhes eszmék.
Fonnyadtak s összezsugorodtak,
(Így szól az új próféta-ének)
Az Úr, az Idő áll örökké,
De elmulnak a renyhe népek
S velük együtt a tiszta Lóthok.
Óh, aszottak és be nem teltek
S óh, magam is faj-sorsom osztván,
Be igazság szerint hullunk ki
A kegyetlen óriás rostán,
Kedvét nem töltvén az Időnek.
*
|