|
EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
Bölcs-balga és boldog-boldogtalan ABC
Emberélet-minőség/önismeret-tesztkönyv
ANTIPARAINESIS
Ki és milyen ne légy, ne maradj!– I.
Francois Villon:
Apró képek balladája
Tudom, mi a tejben a légy,
tudom, ruha teszi az embert,
tudom, az új tavasz mi szép,
tudom, mely gyümölcs merre termett,
tudom, mely fán mily gyanta serked,
tudom, hogy minden egy dolog,
tudom a munkát, lusta kedvet;
csak azt nem tudom, kivagyok.
Tudom az urak nyakdíszét,
tudom, melyik ruha mi szerzet,
tudom, ki gazdag, ki cseléd,
tudom, mily fátyolt kik viselnek,
tudom a tolvaj- s kártyanyelvet,
tudom, tortán él sok piszok,
tudom mely csap mily bort ereszthet,
csak azt nem tudom, kivagyok.
Tudom ló s öszvér erejét,
tudom, mit érnek, mit cipelnek,
tudom, pénz szava szép beszéd,
tudom, hol mérik a szerelmet,
tudom, mit higgyek a szememnek,
tudom, Róma mit alkotott,
tudom, a cseh mért eretnek,
csak azt nem tudom, kivagyok.
AJÁNLÁS
Mindent tudok hát, drága herceg,
tudom, mi sápadt, s mi ragyog,
tudom, hogy a férgek megesznek,
csak azt nem tudom, ki vagyok.
Szabó Lőrinc műfordítása
*
Aki segget csinál a szájából
Akiből tizenkettő egy tucat - cserélhető
Aki nem veszi magára példabeszédét, ingét, gatyáját
Aki egy gonosz hipnotizőr engedelmes médiuma lesz
*
Aki dolgavégzés helyett életművészkedik
Aki elhanyagolja legelemibb kötelességei teljesítését
Aki örökös önmentegetőzéssel tkp. önmagát vádolja
Aki sokat hallgatózik, s így sok rosszat hall magáról
*
Aki folyton viccet mesél, de rosszkor, s főleg rosszul
Aki rablógazdálkodik, a termőföldet sivataggá varázsolja
Aki a divatterror könnyű áldozata, s viseli a koptatott farmert
Aki akkor a „legszabadabb”, amikor a mass média hipnotizálja
*
Aki a heti lélekölő robot után a koncerten ámítja-kábítja magát
Aki szürke nyárspolgáriságát egy kis különcködéssel színezi
Aki vagy betömi fülét, vagy örökre a szirénszigeten marad
Aki Ariadné fonal nélkül megy a szörny ellen a labirintusába
*
Aki nem veszi az ingét magára, a mese mindig másról szól
Akin az ellenség átláthat, csak jóbarátai előtt titkolózik
Akinek a népdal túl alacsony, a komolyzene meg túl magas
Aki hol omnipotensnek, hol impotensnek tartja magát
*
Aki világéletében csak tömegjelenetek statisztája marad
Aki nem is igényli, hogy ő játssza életfilmjében a főszerepet
Aki fél az éles bevetéstől, örökké tartalék, csere maradna
Aki sokallja a szabadság árát, marad morgolódó rab
*
Aki meghal, mert a csillagok útján továbbmenni fél
Aki sokáig marad gyerek, majd infantilis, végül szenilis
Aki nem tud háromig számolni, hárommal osztani
Aki ütni ugyan tud, de nem legény, mert nem állja
*
Aki ha már nem szereti a munkáját, legalább nyerészkedne
Aki hagyod, hogy lebutítson és eldurvítson a pénzkereseted
Aki már az iskolában is év-vesztes volt, s ez csak fokozódott
Aki bármit inkább tenne, mint mai dolgát rendesen elvégezni
*
Bármit lehet, csak akarni kell – akaratgyenge/voluntarista
Semmi nincs a helyén, mindig csak keresgélsz valamit
Horgászkalandjaid élménytára: Vidámparki pecázgatás
A körülmények egyre hatalmasabbak, te egyre gyengébb…
*
Aki ha beindul, már nem tud megállni: rossz a lelki vészfék
Aki a gyerek kegyetlenségére épít, s belőlük képez katonát
A gyerekei közé veti a viszály magvát, hogy uralkodhasson
Aki a gyermekszülés után már főként-kizárólag: Anya…
*
Aki a hatalmát megtartaná, de a felelősséget megosztaná
Aki másokat a hátországból küld rohamra, a biztos halálba
Aki a házassággal sorvadni hagyja előző, egyéb kapcsolatait
Aki a húsevőt legyilkosozza - saját gyerekeinek ízlésdiktátora
*
Aki a jó borának semmilyen vagy csak rossz cégért készít
Aki a jó és a rossz harcában az örök semleges akar maradni
Aki a jóért a világvégére is elmegy, a rosszat házhoz hívja
Aki a jót saját érdemének, a rosszat sorsának tudja be
*
Aki a kákán is csomót keres, az élő fába is beleköt
Aki kapcsolatukat féltve, nem mond fájó/életmentő igazságot
Aki a kecskére bízza a káposztát, pedofílra a gyerekét
Aki a kiadás-bevétel precíz nyilvántartásával tart/dob kapcsolatot
*
Madách Imre:
Életbölcseség
Az ifjú lélek ha világba lép,
Mint nap, fényárban lát mindent körében,
Míg végre eszmél s látja, hogy mocsár,
Miről lopott sugár reng gazdag ékben.
Boldog, ha megbékélve a világgal,
Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral.
Az ifjú lélek ha világba lép,
Azt tartja, Isten mása minden ember,
Míg végre eszmél, s látván, hogy nem az,
Ördögnek nézi csalt kebel dühével.
Boldog, ki megbékélve a világgal
Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már.
Az ifjú lélek ha világba lép,
Csillagnak tartja a lány szerelmét,
Őrjöngve küzd, kételkedik, remél,
Míg eszmél s porban látja istenségét.
Boldog, ki megbékélve a világgal,
Csillag helyett beéri jó parázzsal.
Ki is gondol, függvén a hókebel
Kéjhalmain, hogy csontváz van alattok?
Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt
Hideg kebellel végig boncolátok.
Boldog, ki megbékélve végzetével,
Élvezni tud a perc költészetével.
Madách Imre összes költeménye
http://mek.niif.hu/00800/00873/html/
*
|
