Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életminőség szótár - 3.  E-mail
Életszótár: részekben az egész minősége

Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

EUGÉNIUSZ NAGYKÖNYVE ABCD

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Édenkertlakó és/vagy pokol/állatorvosi ló

Kapcsolódó kép

Életminőség nagyszótár-csírák - 3.

Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

Arany János:

De gustibus

 

Magyar Miska olyan ember,

Hogy a könyvet nem szereti,

Csak azt hányja, csak azt veti:

Minek a könyv? kell is neki.

Egyszer mégis, (ha nem lopott),

Ajándékba könyvet kapott,

És, így levén az állapot,

Olvasni kezde egy lapot.

„Hallja maga, János deák!

Mi van ebben?” – Hát ideák

Felel neki a kérdezett,

Költői finom ideák.

„Értem. De mért nem rak tehát

Belé vaskosabb ideát?

Én úr vagyok, nem böjtölök;

Sódorral mártom a theát.”

Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

*

Utánjáró

Aki bogár után indul, szarba lép.

Ki disznó után indul, pocsétába kerül (régi)

<aki hitvány ember tanácsára hallgat,

példáját követi, bajba juthat>

 

*

 

Fejjel lefelé

Kocsmában mesél

a seregben történtekről

egy srác a barátainak:

- Egyszer meg a táborban beleestem a pöcegödörbe...

- Hát ez szar ügy... és meddig ért neked a szar?

- Egészen a térdemig süllyedtem...

- Még szerencse hogy ilyen kevés volt benne.

- A fenét! Fejjel lefele estem bele!

 

*

Tartás

Csak az tartja benne a lelket,

hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is 




Mérce

A gyerekhez

vagy a kezdőhöz mérve

lesz elégedett teljesítményével 



Onánia

A szexuális

és a szellemi önkielégítés

okozta kéj nem mély, de sekély





Időszámítás

Hidegháborús hősködő

A lelki frontokon töltött év

„duplán számít”, vagyis rövidítik életed…





Atavizmus

Például pikkelyek borítják tested,

Vagy úgy mozogsz-viselkedsz, mint egy hüllő

És amikor visszaüt a már magad mögött tudni vélt múltad….

 

*

 

Élet-halál

Olyan a halálod, mint életed: 

jellegtelen, kisszerű, nevetséges stb.

Nincs, amiért élnél, s meghalni tudnál

 

*

 

Gyenge vicc

Spontán vicced olyan

mint amit százszor próbáltak és mondogattak…

Kínos csend fogadná, ha te magad nem nevetnél rajta…




Emelkedett

Pátoszod olyan hamis

mint a diri bácsié a tanévnyitó ünnepségeken…

(ami éppen a célzottal ellenkező hatást fejt ki a diákra –

„Nagy Pali, Nagy Pali mindent lát:

szemüvegen át kutya valagát –

ez lesz a Rákóczi induló „parafrázisa”)




Előre-hátra

Mintha mindig arra figyelnél,

hogy a hátad mögött nem nevetnek-e ki 


Után-életérzés

Megszólalásig és utána is

megtévesztően jó hamisítvány az élete 



Felvilágosítva…

Mint az egyszeri hályogkovács:

nem mersz élni, mióta túl sokat tudsz 

az élet/lélek törékenységéről, sebezhetőségéről…




Teátrális

Mintha színpadon élnél

a nézőkre figyelve: átjön-e az alakításod? 




Tör

Törődés helyett

Csak törsz és zúzol

A testekben és lelkekben

Össze is törsz mindent,

Összerakhatatlanul…

*

 

Tör

Törekvés és törtetés

És ami csak történik veled

Tör – tény – elem/történelem

 

*

 

Tanítványság

Piócaként tapadtál a Mesterre,

de csak különcségeit vetted át tőle…

Netán az a stréber voltál, aki fel is faltad…




Tolókocsis

Korán keltél és büszkén sokat melóztál,

hogy így elsorvadt tested autóval vitessed… 



Paradicsom

1.

Átmeneti mesterséges paradicsomodnak

tartósan vagy véglegesen pokoli kín az ára… 

2.

A kínjában érett,

mesterségesen érlelt paradicsom





Fogyó-hízó

Mióta egy ideig éhezett,

azóta csak az evésre gondol, eszik, spájzol

Előbb fogyasztott, értsd: fogyókúrázott –

majd nem győzte „pótolni” az elmaradt örömöt:

csak fogyasztott mindent, mit a szeme kívánt…




Militáns

A kenyérkereset

neki a túlélésért folyó létharc:

ami teljesen átmilitarizálja életét!





Mindent/semmit

Minden hétfőn új életet kezdenél –

a kudarc után azután a régin is rontasz…





Egykönyvű

Értetlenül áll,

ha nem úgy fogalmaznak,

ahogy az ő új Biblia fordítása –

ő csak a kályhától indulva „tud” táncolni…


Talán

Egész élete merő esetlegesség:

lehetne más is, másutt is, mással is… 

Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

*

 

Disznó vicc

Jancsi vásárolni megy a henteshez,

de a bolt ajtajában beleütközik Juliskába.

- Bo...bocsánat - mondja zavartan –

egyébként Jancsi vagyok.

- Én meg Juliska. És facér vagyok!

- Nahát! Én meg calonnáér'.

 

*

 

Pap Jancsi

Jancsi a barátjával egy presszóban ül .

A barátja mondja :

- Fogadjunk,

hogy úgy fogok rendelni italt

ennél a fiatal, csinos pincérlánynál,

hogy kimondom közben, hogy " baszik" .

- Na erre kíváncsi vagyok - mondja Pap Jancsi .

Hívják a pincérlányt és mondja neki a fiú :

- Kisasszony !

Legyen szíves,

hozzon egy nagy pohárBA SZIKvizet !

Pap Jancsinak nagyon tetszik a dolog,

másnap egy nőismerősével megy étterembe

- akit előtte beavatott készülő mutatványára -,

és oda híva a pincérnőt ezt mondja neki :

- Kisasszony !

Legyen szíves hozzon már ide egy pohárba szódát !

Különben rábaszik!

*

 

Hölgyválasz

A nő az, aki kiválasztja a férfit,

aki majd ki fogja választani őt

(a férfi kegyes önáltatása:

Ő tanítja meg a halat úszni…)

 

*

 

Egyenérték

Mennyibe kerül egy szelet csokoládétorta?

kérdezi a csinos hölgy a cukrászdában.

Önnek csak egy csókba! jópofáskodik a cukrász.

Akkor kérek három szeletet

mondja határozottan a hölgy,

majd hátrafordul: Nagyi, fizetnél helyettem?

 

*

 

Baráti segítségkérés

Két mágnás beszélget:

Megelégedett asszony a nőm,

csak egy dolog hiányzik a boldogságunkhoz.

Nincs gyermekünk – így az egyik.

Sajnálom, sajnálom, de most a kaszinóba kell mennem –

mondja a másik

 

*

 

Divathullám-lovas

Két delnő beszélget

a Gerbeaud cukrászdában:

Hallom, hogy a kutya kimegy a divatból,

és megint a gyerek jön divatba.

Jó. De mit csinálunk a gyerekkel,

ha megint a kutya lesz a divat?

 

*

 

Rabidő

Miért nem veszed el a barátnődet,

úgyis mindig vele töltöd a szabad idődet?

Elvenném én, de akkor hát

kivel töltsem majd a szabad időmet.

 

*

 

Előrelátó

Csak szép nőt

szabad feleségül venni.

A csúnya a nyakunkon marad.

 

*

Cserebere

Újsághirdetés:

„120 kilós feleségemet elcserélném két 60 kilósra!”

„40 éves feleségemet elcserélném két 20 évesre.”

„Házastársamat társasházra cserélem!

 

*

 

Nárcisz

Egyik barátnő dicsekszik a másiknak:

A férjemnek és nekem azonos az ízlé­sünk.

Honnan tudod?

Onnan, hogy én magamat szeretem, ő meg engem!

 

*

 

Pirulós Piri

1.

Egy igen jól nevelt, még könnyen piruló

tizen­nyolc éves lányka benyit a család há­zi­orvo­sá­hoz.

Megcsípett egy darázs, Béla bácsi,

és na­gyon fáj a helye!

És hol ért a csípés? – kérdi az orvos.

A lány elvörösödik:

Azt nem merem megmondani.

Jól van kislányom. Akkor ülj le.

Azt se merek.

2.

Egy fiatal lány felment a fővárosba,

a híres nő­gyó­gyász rendelőjébe.

Amikor kiderült, hogy a vizs­­gálathoz le kell vetkőznie,

olyan piros lett, mint a pipacs.

Sose szégyellje magát – mosolyodott el a dok­­­­tor.

– A spanyolfal mögött nyugodtan levetkőzhet.

Pár perc múlva megszólt a lány.

Doktor úr! Hunyja be a szemét, mert ki­jövök!

 

*

 

Menthetetlen

Ő csak mondja és teszi a magáét,

esetleg még Isten súgására hivatkozik -

totál érzéketlen baráti körei reakcióira… 


Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

Résen

Félig ébren,

félálomban kell aludnod/pihenned,

Különben sem holmid, ruhád, tulajdonod,

sem életed nincs biztonságban…

 

*

 

Jósoltató

Hiszel annak a jósnak,

Aki a honorárium arányában

Egyre inkább azt jövendöli,

Amiről te ábrándozol

Dodonai jóshoz fordulsz?

Értsd, ahogy akarod!

A „jóslat” nem köt gúzsba…

 

*

 

Humorzsák

Szereplési viszketegségek.

Annyira szeretsz szellemeskedni

és középpontban lenni, szerepelni:

egy poénért anyád is eladnád,

még barátságod is feláldozod…

 

*

 

Zsákbamacska

A.

Vakon megbízol a vadidegen kereskedőben,

Csak otthon ér kellemetlen meglepetés:

A zsákban macska van.

B.

Látatlanul „vesz” nőül valakit.

Még az anyját sem nézte meg előtte.

 

*

 

Álruhás

A gazdag király álruhájában

Járod az országot jövendőbelid keresve,

De előbb-utóbb úgyis lebuksz…

(Jó estét nyár, jó estét szerelem)

 

*

 

Láng és füst

Hegyek vajúdnak

és egy kisegér születik

Sok hűhó semmiért…

 

*

 

Nem ütköző

Annyira kerülted a konfrontációt,

Hogy mire észbe kaptál és tiltakoztál,

Már rég mindenes ingyen cseléddé váltál…

 

*

 

Nem ütésálló

Nem az a legény, aki üt,

hanem az, aki állja az ütéseket...

Te mindenkinek odatartod az arcod?

 

*

 

Tragikus félreértés

Csak simogatni szerette volna a nyuszit,

de a nyúl nem akarta, menekült előle,

mire ő ettől egyre dühösebb lett,

s végül már dühödten baltával üldözte,

hogy legalább akkor jól agyonüsse...

*

 

Lavina

Telefonbetyárkodással indul a lavina,

Ezt követik a hecchívások – bombariadók,

Ami azért már annyira nem diákcsíny…

*

 

Etikett-etika

Illetlenséget el nem követne,

Még bűncselekmény közben is udvarias.

Illemtudóan köszön, majd kirabolja lakásod….

Öltözéke is kifogástalan, nem beszél csúnyán…

 

*

 

Szélhámos-balek

Nem kell ellopni, elrabolni,

hanem elérik nálad, hogy az áldozat

önként és örömmel adjad át drága javaidat

 

*

 

Önidegen

Személyazonosságod is lopott?

Nemcsak beletanultál, de belefagytál a szerepbe,

amit anno egy vészhelyzetben kellett eljátszanod…

Egy hosszú életen át – magad előtt is – inkognitóban…

 

*

 

Szerepcsapda

Abbamarad az idétlenkedés,

ha nincs rá vevő, nincs közönség –

de neked peched van,

így az osztály bohóca maradsz….

 

*

 

Izmus

Nem ura vagy,

csak szolgája az izmusoknak.

Először beengedted lelkedbe

a megszállókat,

majd kollaboráltál velük,

a végén már se aktív,

se passzív rezisztenciád...

 

*

 

Rögeszmés

Könnyebb a kutyából szalonnát csinálni,

mint a te fejedből valamit kiverni?

Nincsenek eszméid, csak rögeszméid,

nincsenek elképzeléseid, csak kényszerképzeteid.

 

*

 

Kispanasz

Kétlábonjáró panaszkönyv

Panaszkodás és önsajnáltatás

– Építsünk panaszmentes világot!

Úgy élj, hogy ne sajnáljanak,

Legfeljebb irigyeljenek

(ha jobbat nem tudnak)

 

*

 

Elállatiasodás

Te véglény

Te oktalan barom

Te következetes ökör

Te makacs szamár

Te irigy kutya

Te mocskos disznó

Te szemét patkány

Te élősködő pióca

Te álnok hízelgő macska

Te gerinctelen csúszómászó

Stb.

*

Képtalálat a következőre: „bibliofilia”

ARANY JÁNOS

A BAJUSZ 


Volt egy falu - nem tudom, hol,
Abba' lakott - mondjam-é, ki?
Se bajusza,
Se szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopasz-szájú Szűcs György bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Szűcs György falujában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan minden ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Nem tudom, ha más vidéken
Megvan-é e szép szokás,
Nem tudom; de nagy kár lenne,
Ha divatból úgy kimenne,
Mint például - hogy többet ne
Mondjak... a káromkodás! 

Egyébiránt Szűcs György gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy bajuszát megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kente, fente ő azt írral,
Kígyóhájjal, medvezsírral,
Ebkaporral, kutyatéjjel;
Meg is nőtt az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt, mennyi kéjjel
Tapogatta... hiában!

Képtalálat a következőre: „arany jános a bajusz”

Ami pedig Szűcs György gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Ládájába' pénz, egy bögre,
Azonkívül juha, ökre
És - szamara volt neki.
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a birószéken,
Hasa, hája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha nincs bajusz!
Ily anyám-asszonyos képpel
Sosem választá a nép el;
Szavazott rá tíz, vagy húsz. 

Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!
Ti, midőn a szúrós serte
Sima állotok kiverte,
Minden szentet sorra szedtek
S a beretvától sziszegtek!
Ti, ha egyszer, hébe-korba'
Beleér levesbe, borba
Szegény ártatlan bajusz; vagy
Télen át rá jégcsap, zúz fagy:
Már az olyan nagy sor nektek!
Már ollót mit emlegettek,
Nem tudván, e szőr mily drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Szűcs Györgynél,
S lám! hiányzott boldogsága.
Mily irígyen nézte másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy mohos a szája-széle:
Bezzeg, cserélt volna véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Ami neki szőrt neveljen!
S már a bajszot úgy gyülölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy nő más embernek,
Vagy korommal fest a gyermek
Sőt csupán ezér' a macskát
Sem tűrhette udvarában, -
S bajuszt kapván áldott nője,
Elkergette, vén korában. 

Történt, hogy oláhcigányok,
(Tudvalevő nagy zsiványok)
Kóborlának a vidéken,
S megszálltak a faluvégen.
Nosza mindjár' sátort ütnek,
Tüzet rakva, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más faluból idehoztak,
Minthogy onnan
Éhen-szomjan
Búcsu nélkül eltávoztak.
Meghíják a rokonságot,
A helybeli cigányságot,
És ezeket tőrül hegyre
Kivallatják mindenképpen:
Mi van? hogy' van a helységben?
S a hallottat szedik begyre.
Épen mint a jó vezér,
Ha az ellenséghez ér,
Minden bokrot és fatörzsöt,
Minden zegzugat kikémel;
Lassan mozdul seregével,
Küld vigyázót, előörsöt,
Puhatolja, merre gyengébb,
Hol erősebb az ellenség;
Nem siet, de csupa szemfül,
S mikor aztán ütközetre
Megy a dolog: gyors a tettre,
Veri a vasat, míg meg nem hűl.
Nemkülönben a bölcs vajda
Haditervet kohol mindjárt:
Nincsen egy ház, nincs egy pajta,
Hogy ne tudná csinyja-binját:
Hol lakik dús özvegy asszony,
Kit jó móddal megkopasszon?
Melyik háznál van eladó
Sári, Panni, Zsuzsi, Kató,
Ki legény után bolondul?
Mert az a jövendölést
Megfizeti ám bolondul!
Kinek esett holmi kára
S van szüksége prófétára,
Hogy nyomába ne jöhessen,
Sőt, ami több, ráfizessen?
Ki szeretne gazdagodni,
Könnyű módon pénzhez jutni:
Ásni onnan, hova nem tett,
Vagy, ha tett is,
A letett kincs
Időközben elszelentett?
Mindez a vén vajda gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja. 

Nem kerülte ki figyelmét
Szűcs György uram nyavalyája,
Gondolván, hogy ő kigyelmét
Egy kissé megberetválja.
Nem kell ahhoz néki szappan,
Anélkül is mester abban:
Szőrmentibe, vagy visszára
Beretválni nincsen párja.
Kivált most, hogy az idő
S alkalom oly kedvező;
Ripeg-ropog
A sarló-fog,
Munkától ég a mező;
Nincsen otthon
Csak az asszony,
Hogy megfőzzön,
Vagy dagasszon;
Vagy ha néhol egy beteg
Szalmaágyon fentereg;
Vagy a seprű, házőrzőnek
Felállítva küszöbre;
De ha Isten meg nem őrzi,
Ott lehet az örökre. 

Egyedül van Szűcs György gazda,
Egy lélek sincs udvarában:
Hát im! a furfangos vajda
Beköszön a pitvarában.
"Ejnye gazduram, a kőbe!
Mi dolog az, hogy kigyelmed
Bajuszát levágja tőbe?
Magyar ember-é kigyelmed?"
Milyen szemmel nézett rája
Szűcs György gazda, képzelhetni:
A vasvillát sem lehetne
Mérgesebben odavetni;
De a cigány győzte szóval,
Hízelgővel, úsztatóval:
Míg György el nem panaszolta,
Hogy' áll a dolog mivolta. 

"Szent Pilátus! minő szégyen!
Hát miér' nem mondta régen
Sohasem volt? nem is termett?
Hát miért nem mondta kelmed?
Nagy bajusza volna régen:
Hisz ez az én mesterségem!" 

Megörűle György a szónak,
Hogy bajusza lesz maholnap,
S mintha nőne a szép sörte,
Már a helyét is pödörte.
Sonka, sódar,
Füstös oldal,
Liszt, szalonna,
Főzelék,
Van elég;
Ráadásul jó ozsonna,
S valamit a vajda kére,
Megalkudva, megigérve.
Nosza tüzet rak legottan,
Lobog a láng, bőg a katlan,
Száll a szikra, fojt a füst,
Fő a fürdő; forr az üst,
Benne mindenféle gyimgyom,
Holmi gizgaz, holmi ringy-rongy
Ami úton, útfelen
Elhányódik, vagy terem.
E bűbájos fürdőlében
Nő meg a György bajsza szépen;
S ha hibáznék egy kicsi:
A babona ráviszi. 

Kész immár a bornyomó kád:
Szűcs György jó remény fejébe,
Nyakig ül a szennyes lébe,
Istennek ajánlva dolgát.
A cigány sereg azonban
Beszivárog alattomban;
Jön elébb egy, aztán kettő,
Mintha csak úgy történetből:
Szerencsére a vajdának
Épen jó, hogy bebotlának!
Egy tüzet rak, más vizet mer,
Másik fát hoz... kell az ember;
Úgy szaladnak! úgy segítnek!
Dolgot ád a vajda mindnek. 

Hogy pedig a hasznos pára
Szűcs uram fejét megjárja:
Elővesznek egy nagy ponyvát
És a fürdőkádra vonják;
S a kád mellett körbe-körbe
Tánc kezdődik, fürge, pörge;
Kalapácstól dong a donga;
"Tiktak, tiktak" foly a munka,
S egy büvös dal
Ümmög halkal:
"Bajusza lesz Szűcs Györgynek,
Igen biz a, szegénynek."
S míg a ponyvát sietősen
Jó erősen
Apró szeggel odaszegzi,
A cigányhad ujra kezdi:
"Bajusza van Szűcs Györgynek,
Ne irígyeld szegénynek!" 

Ezalatt a pénzes bögre
Búcsujárni ment örökre,
Követé a füstös oldal,
A szalonna, meg a sódar,
Az ágynémü, fehérnémü,
A vasféle, meg a rézmű.
Szóval, ami könnyen mozdult,
Lába kelvén, mind elpusztult,
Mert a gazda - "tiktak, tiktak" -
Nem hallá, hogy zárat nyitnak. 

Meddig űle György a kádban
Lepedővel leszögezve,
Nincs megírva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
Tükröt vévén a kezébe,
Hogy bajuszát felsodorja:
Nem tehette, mert nincsen mit!
Mert bajusza nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra! 

(1854)

http://diafilm.osaarchivum.org/public/index.php?fs=423

Képtalálat a következőre: „arany jános a bajusz”

 

 

 

LAST_UPDATED2