A film Jordan Scott, Ridley Scott lányának rendezői debütálása, melyhez a papa és nagybátyja, Tony bácsi segítette hozzá producerként. A Merülések ízig-vérig lányregény, abban az értelemben is, hogy kizárólag lányok és asszonyok szerepelnek benne, de úgy is, hogy Sheila Kohler bestsellerének filmadaptációja, azonban semmiben sem csetlő-botló “elsőfilm”. Nyugodtan felvállalhatná apuci is, hiszen egy stabil, kiforrott, alapos mű, mentes mindenféle ifjonti hévtől, hebehurgyaságtól, de kísérletezéstől és útkereséstől is. Egy élete derekán zsenge lánykorára visszaemlékező nők szoktak ilyen történeteket elmesélni, ez Kohlerre áll is, de Scottra még messze nem.

Félúton vagyunk Szabó Magda kitűnő Abigélje és a Holt költők társasága valamiféle leányiskolai verziója között. Idegen lány érkezik a kóterbe, egy gyönyörű, független, szabadsághoz szokott és a szabadsággal élni is tudó spanyol hercegnő, egyből ki is van közösítve, ahogy megérkezik. Csak a lányok között világi, szabad szellemével, és különös, erotikus történeteivel óriási népszerűségnek örvendő fiatal tornatanárnő fogadja el egyből a lány különös egyéniségét. Furcsa, leszbikus erotikától is fűtött kapcsolat veszi kezdetét, melyet a többi lány egyre zavarodottabban és egyre nagyobb féltékeny dühvel szemlél. Ekkor még nem tudják, hogy a fináléban mindenki sírni fog.

A film, a leszbikus szerelmet a tanár-diák közti bűnös kapcsolattal is megfejelő rázós témája ellenére is kifejezetten illedelmes, sőt, szemérmes, amolyan párás, mélyzöld romantikus dráma. Pompás hangulatai vannak, ahogy a lányok az ódon kastélyban székelő iskolában játszanak, ahogy a folyó parton ácsolt trambulinról ugrálnak (bár azt egy kicsit túl sokat is látjuk) bele az óriási nagy szabadságba – a tornatanárnő ezt tanítja nekik, hogy ugrás közben érezhetik igazán szabadnak magukat. A film első és utolsó harmada kifejezetten jól sikerült, a középső viszont leül. valószínűleg az irodalmi alapanyag sem tanácstalanul téblábol itt, viszont sem az ifjú rendezőnőnek, sem tapasztalt apukájának nem jut eszébe itt semmi, a csajok sértődősködéseinek és klikkesedéses játékainak, valamint a vízbe ugrások repetitív ismételgetésein kívül. Belül, a lelkekben ezalatt nem történik semmi, legalábbis erről minket, nézőket nem értesítenek. A már megpendített könnyfakasztó fináléra azonban mégis összeáll minden. Kiemelkedik még Eva Greenerőteljes alakítása Miss G, a tornatanár szerepében. Ügyes, profi, de túlzott reményeket mégsem ébresztő romantikus dráma a Merülések (persze, lehet, hogy a lányok-asszonyok más szemmel nézik az efféléket). Asanisimasa: 6/10