Hogy hívod a hogyhíjjákod? – Nemi szervek és tabuk
Mi a megfelelő, kulturált társalgásban is elfogadható neve a nemi szerveknek? Ha a pornófilm-rendező és a szexológus is bizonytalan, akkor mihez kezdhet az átlagember a szemérmes hallgatáson kívül? A probléma megoldása, úgy látszik, nyelvújítókra vár.
A szex már nem tabutéma. A gyerekek tudják, hogy a babát nem a gólya hozza, a serdülők könyvtárnyi irodalomból képezhetik magukat a témában, az internet pedig – ezt felesleges részletezni - elképzelhetetlen tárházát nyújtja a szexualitással kapcsolatos tartalmaknak. Csak őszintén, nyíltan, bátran. És mégis. Meglepő módon vannak dolgok, amiket a mai napig nem lehet nevén nevezni. Már hogy: JÓL.
Paulo Correa munkája (http://www.flickr.com/photos/stereofunk/)
Ami létezik, annak neve van
Legalábbis a szillogizmus logikája alapján. Ennek ellenére a nemi szerveknek, úgy tűnik, a mai napig nincs megfelelő, mondjuk, kulturált társaságban is jól használható megnevezése.
A hétköznapokban, ha nem is gyakran, de néha teljesen semleges helyzetben is nevén kell nevezni e nemes szerveket és akkor könnyen zavarba eshetünk, mert vagy durva, vagy szépelgő, vagy idétlen szavakat találunk, esetleg orvosi szakszavakkal próbálkozhatunk.
A probléma, úgy tűnik, nem csak minket, magyarokat sújt. Benoite Groult: És bőrünkön a só című könyvében hosszan sorolja a használhatatlan (francia) kifejezéseket irodalmi példákkal igazolva állításait. A probléma persze elég szubjektív, van, akinek nem okoz problémát a néven nevezés. Sőt. Ugyanezek a nevek a hétköznapi szóhasználatban ellenszenves férfiakra és nőkre vonatkozva egyre gyakrabban és egyre egyszerűbben használhatóak. Aki nem hiszi, szálljon fel a BKV egy tetszőleges járatára valamelyik iskola környékén körülbelül kettőkor.
A szóhiány a pornóipart is sújtja
A kérdésfelvetés létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy
az interneten több fórum is foglalkozik ezzel a problémával. Nem olyan régen például a legismertebb magyar pornófilm rendező, Kovács „Kovi” István – aki a pornó-Oscarként számon tartott AVN Awards két díjának is büszke tulajdonosa – is indított fórumtopikot a témában. Ő egy új nyelvújítást javasol ezen a téren, segítségül elsősorban az újságíró-, költő- és írótársadalmat hívná, de mindenki tippjét szívesen fogadja. Felvetésére végeérhetetlen hozzászólás áradat érkezett. Ezek jelentős része a használatban lévő variációk használhatatlanságát taglalja: „szörnyűnek”, „elviselhetetlennek”, vagy „nagyon gáznak” tartva a forgalomban lévő szavainkat.
A cikket kiskorúak csak felnőtt felügyelete mellett olvashatják tovább!
A cikk itt legmeredekebb és – bár számos fórumozó és a témában
megkérdezett véleményére épít, de mégis – legszubjektívebb részéhez ért. Kihagyhatatlan azonban, ha a témáról érdemben tárgyalunk, hogy sorra vegyük, milyen szavak jöhetnek szóba a nemi szervek megnevezésére. Most a leggyakrabban említettek és a velük kapcsolatban felmerült kifogások következnek.
Fütyi/kuki,punci/nuni – gyerekes. Bár használatban van, ivarérettek vonatkozásában gyakran nevetséges, férfiaknál még sértő is lehet.
Pénisz/hímvessző, vagina/vulva – szaknyelvi, tudományoskodó. Hétköznapi társalgásban is életidegen, intim helyzetben végképp használhatatlan szavak.
Fasz, pina/picsa – Trágár és becsmérlésre elhasznált, kulturált társalgásban gyakorlatilag megengedhetetlen szavak.
Nyelestojás/bőrösvirsli, kéjbarlang/kulcslyuk – ez a típus szinte a végtelenségig bővíthető listát eredményez (katonaviseltek előnyben). Ide a vicces, szellemes(kedő) metaforikus elnevezések tartoznak. Van közöttük néhány igazán eredeti, de tegye fel a kezét, aki az idétlenség vádja nélkül használta már őket!
Micsoda/hogyhíjják/izé – körülírós, tabupárti, nem bevállalós. De legalább nemileg nem diszkriminatív (már ha ez szempont), androgün kifejezések.
Férfiasság/öl – inkább csak az irodalomban használható. Különben is, mi az az öl?
És a megoldás?
A fórumozók ellenérzéseik kifejezése mellett azért megoldási javaslatokkal
„S ha a gyönyört hordozó szervekhez érkezik az író vagy talán még inkább az írónő, újabb zátonyra jut. 'Jean-Phil vesszeje merev volt, pattanásig feszült... Mellors fallosza királyian, félelmetesen meredt fel... Az igazgatóhelyettes úr töke... Az imádott herezacskód... Az ő pénisze, a te fancsontod, az ő lyuggatójuk... A falánk hüvelyem... Ő, a csiklója, Béatrice...' ... Még az anatómia is elveszti az ártatlanságát, ha a nemiségről van szó, azok a bitang szavak önálló életet élnek, kész képeket erőltetnek az emberre, nem engedik meg szabad és ártatlan használatukat. A latinból vagy az argóból, az ifjúsági zsargonból vagy az aszfaltnyelvből jönnek elő. Már ha vannak. Mert a női gyönyör szótára még a legjobb íróknál is megdöbbentően szegényes."
Benoite Groult: És bőrünkön a só
is éltek. Több fórumozó is írja, hogy az angol cock és a pussy jó minta. A pussy, ami cicát jelent, kifejez valamit a nőiségből, emellett egy kedves és szőrös (bár ez már nem trendi) kis jószág. A cock kakast jelent (több európai nyelvben elterjedt kifejezés), szintén elég találó, hiszen a kakas igazi férfias, méltóságteljes és szép madár. Ráadásul mindkettő kifejezetten erotikus állat. Ezek magyar megfelelőinek bevezetését javasolták többen is.
Valamint érkezett a lingam és jóni szópár javaslatként. Ezek a Káma-Szútrából ismert kifejezések, holdudvaruk ezáltal a szex magasiskolájára utal. Történt is kísérlet a meghonosításukra, de nem járt igazi sikerrel.
És vannak igazi nyelvújítók is. Aurina nicknevű fórumozó hölgy két „nyest-díjas” javaslatot is tett. A férfi nemi szervre a farkantyú szót alkotta, míg a női nemi szervre a pussy magyarított formájaként, a macsek szavunkat tenné többjelentésűvé.
Mit javasol a szakember?
A szexszótár hiányosságainak problémájával mi is szakemberhez fordultunk.
„Még hogy nincs szavunk a nemi szervekre? Szinte a legtöbb van Európában. Magyar népdal világunk például tömény pornográfia, csak érteni kell a megfejtéséhez!” – mondja Sz. Mikus Edit, szexológus, aki szerint a szex még mindig tabu. Ennek egyik okát a kereszténység szigorú, korlátozó rendjének hatásában látja.
„Többek között ezért van, hogy a magyar ember még mindig (ál)szemérmesen hallgat a szexről. Ezért jövünk zavarba, még manapság is, ha a nemi szerveket akarjuk nevén nevezni.” A szakember szerint a nyelv e téren mutatott hiányosságai a szexuális kultúránk és társadalmunk valóságát képezi le. Ha a szexuális kultúra fejlődne, akkor a nyelv is igazodna hozzá. „De nem fejlődik. A pornográfia - ami fejlődik - pedig hamis kultúrát terjeszt. Onnan, ugyebár nem lehet szavakat tanulni, csak trágárságokat.”
Baj van a Gusztival...
Egy terápiában azonban nem lehet megkerülni a megnevezés kérdését. A szexológiában dolgozó szakemberek alapvetően a tudományos szavakat használják, de – mint megtudtuk, kinek-kinek van az egyéniségéhez illő szókészlete. „Én szeretem a humort, mert az boldoggá tesz, és felold. A pácienseket, és a bennük lévő feszültséget is oldja, ha az ember beszélgetés közben is humorizál, de nem vicceli el a komoly dolgokat. Ehhez illően lehet használni a szavakat is. Én például gyakran használom akéjrúd, zászlórúd szavakat megfelelő szövegkörnyezetben és helyzetben. Vagy úgy fogalmazok, mondjuk, hogy «A gyógyszertől nem lesz mindjárt olyan a szerve, hogy fészket rakjon rá a rigó.» Elmosolyodnak, és értik.”
A szexológus szerint a női nemi szerv a nehezebben megnevezhető. Bár avulva, csikló, nagyajkak, hüvely is értelmezhető, érthető szavak, tudományos és köznyelvi értelemben is használhatók. „A punci vagy nuni elnevezésektől összerezdülök én magam is. Mintha lefokoznánk őket. De ha a kliensek így használják, elfogadom.”
A hivatalos nyelvezet sem oldja meg tökéletesen a kérdést Sz. Mikus Edit szerint, használata a szexológiában kényszerűség is. Egy rendelésen a férfi nemi szerv megnevezésére a pénisznél egyelőre nincs jobb szó. A latin név használata szerinte nem nevetséges a hétköznapi beszédben sem. „Még mindig jobb, mintha pöcsnek, fasznak, vagy fütyinek neveznénk. Ha a páciens ezeket a szavakat használja, javítok, és a terápia végére mindenki megtanulja a „normál” beszédet róla.
Az elnevezésekkel kapcsolatban egyébként van egy jó sztorim. Egyszer eljött hozzám a rendelőbe egy férfi, zavartan ült le a székbe, és azt mondta: 'Baj van a Gusztival.' 'Ki az a Guszti?' kérdeztem én. És erre a nadrágjára mutatott.” A szakember elmondta, nem ritka, hogy néven nevezik a férfiak a nemi szervüket, mintha tőlük független életet élne, ami elfogadható, és még a terápiába is beilleszthető.
„A magyaroknak jó a humorérzékük, ezt fel lehetne használni egy esetleges nyelvújításnál.” fejezi be a szakember.
+
MUTASSAM?
Csúnya-e a csúnyája?
Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.
Bence nevű olvasónk egy érdekes szó sorsáról, előéletéről kérdez:
A csúnyája (vagy csunyája?) szó etimológiájára szeretnék fényt deríteni.
Ami a csúnya szó két változatát illeti: a „hivatalos”, akadémiai helyesírás csak a hosszú ú-s változatról tud, mert a tájnyelvi változatokról következetesen nem vesz tudomást. Én vidéken nagyon sokszor hallottam már rövid u-val, és a magyar irodalom is tele van ezzel a változattal.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a csúnya szó feltehetően ótörök eredetű, egy különböző török nyelvekben megtalálhatóšunaq, šonaq, čunaq, čonaq alakú, ’csonka’ jelentésű szóból származik (a tővégi q lekopása szabályosan megtörtént az ehhez hasonló szavakban). (Hasonlít ugyan a csonka szóra, állítólag nincs kapcsolatban vele, bár annak az eredete bizonytalan.) A ’rút’ jelentés abból adódhat, hogy ami csonka, hiányos, az sokszor torz, így nem szép.
Lehet, hogy Bence azt gondolta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Pedig kapcsolódik hozzá, és ez nem is olyan furcsa. Valószínűnek tartom, hogy eredetileg ún. dajkanyelvi szó lehetett, vagyis olyan, amit felnőttek akkor használnak, amikor gyerekekhez beszélnek. (A dajkanyelv nem összetévesztendő a gyereknyelvvel, ami a gyerekek egymás között használt kifejezéseire utal.) A felnőttek nyilván megpróbálják a gyerekek fejébe verni, hogy nemi szervüket rejtsék el. Ezért sok nyelvben találunk hasonló kifejezéseket a nemi szervekre: ezek igyekeznek „megideologizálni”, hogy miért nem szabad mutogatni őket.
Forrás: fuckyeahmoviegifs.tumblr.com
Így például németül a Scham ’szégyen, szemérem’ szó használatos ’nemi szerv’ értelemben is (ahogy egyébként a régies magyar nyelvben magának a szemérem szónak is volt ilyen értelme, sőt, a szeméremtest ma is használatos az orvosi nyelvben ’külső női nemi szerv’ értelemben). Pedagógiailag nem tartom ezt jó ötletnek, mert felnőttkorra is megmaradhat, hogy valaki csúnyának vagy szégyellnivalónak tartja a „csúnyáját”, de a régi szokások nem mindig felelnek meg a pedagógiának.
