Payday Loans

Keresés

A legújabb

Prostitúció Izraelben. PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
Izrael és a cionizmus

Ajánlott cikk:

Prostitúció Izraelben.

 

Tiszta háttér rosszul látóknak, nyomtatóbarát verzió E-mail

Külföld

 

Szerkesztette: admin

2009. január 06. kedd

 

Izraelben nem büntetendő a rabszolgatartás. A zsidók megalázzák a kelet-európai lányokat.
Egy zsidó férfi számára nincs nagyobb öröm és élvezet, mint egy lehetőleg szőke, sovány, és főleg nem zsidó fiatal nőt az ágyba vinni, és előtte, alatta és utána szexuálisan, lelkileg és fizikailag megalázni.

Zehava Galon, a baloldali Yahad párt knesszet-beli képviselőjének vezetésével nemrégiben egy bizottság vizsgálta az izraeli prostitúciós viszonyokat. A bizottság létre jötte és a knesszet elnökének átadott jelentése már önmagában is szenzációnak tekinthető, mert a zsidó államban ez az egész témakör szigorú tabunak számít. Szakértők szerint a Galon-bizottság jelentése azonban még a jéghegy csúcsát sem érintette, ezért az általuk közölt számok csak a töredékét jelzik a valós adatoknak. Hihetetlen, de igaz: Izraelben, a Közel-Kelet egyetlen igazi demokráciájában nem büntetendő a rabszolgatartás, vagyis a személyi szabadság erőszakkal történő akadályozása.

Nos, Galonék szerint minden évben 3000 és 5000 között van az Izraelbe csempészett, vagy turista útlevéllel behozott, és ott fogva tartott és prostitúcióra kényszerített külföldi lányok száma. Az áru ellenkező irányú forgalma csak a töredéke ennek a megdöbbentő adatnak, így a zsidó férfiak sokszor brutális szexuális kívánságainak évről évre több és több, zömmel kelet-európai szexrabszolga tesz eleget. A makacsabb, ellenállóbb lányokat a veréseken, az éheztetésen és a csoportos megerőszakolásokon kívül az otthon maradottakkal is zsarolják. Előfordult, hogy egy nehezen kötélnek álló moldáv lány szüleinek a viskóját, amiben a kisebb testvéreivel lakott az egész család, zsidó bűnözők késő ősszel, a tél beállta előtt pár héttel felgyújtották.

A becslések szerint Izraelben közel 500 bordélyház működik. Az ezekben dolgozó nőket rendszeresen verik és kínozzák a "tulajdonosaik", a lányokat nem tekintik embereknek, csak "chattel", azaz ingó vagyoni értékük van, elképesztően primitív körülmények között napi 16-18 órát kell dolgozniuk, a pénzt nem, vagy alig tarthatnak meg, gyakran még az utcára sem mehetnek ki, vagy csak rövid időre és kísérettel. A lányok kezdő vásárlási ára 8-10 ezer dollár, szebbeké elérheti a 12-13 ezret is.

A prostituáltak zömmel Romániából, Bulgáriából, Moldovából, Oroszországból, Ukrajnából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból érkeznek, de vannak szép számmal cseh, lengyel, francia, kanadai és sajnos, magyar lányok is. A prostitúciós ranglétra legalján a románok találhatóak - nem csak Izraelben, de az egész világon - a tetején pedig a szép szőke szláv lányok, a cseh, a szebb orosz és az Izraelben kevés lengyel lány tanyázik. A nagy nehezen kiszabadult lányokat megfélemlítik, nem véletlen, hogy nem hallani semmit, vagy nem lehet olvasni élménybeszámolókat a Magyarországra épségben hazakerült volt prostituáltak Izraelben szerzett munkaügyi tapasztalatairól.

Prostitúció Izraelben - Welcome to Israel: http://www.youtube.com/watch?v=OOOCfw3fvUQ&eurl=http://szentkoronaradio.com/jacks-corner/2009_01_03_prostitucio-izraelben-video&feature=player_embedded

A tel-avivi, haifai és általában az izraeli nyilvánosházak többsége kívül-belül a leglepusztultabb dél-amerikai favellák, törökországi vagy afrikai bordélyházak színvonalán áll, de az izraeli politikai és gazdasági élet kiválóságai, az orosz, az ukrán, a bolgár, az amerikai és magyar alvilág sokszor kettős állampolgárságú zsidó tagjai a gazdag izraeli maffiózó társaikkal egyetemben a gondosan őrzött külvárosi épületekben, a kívül szerény, belül luxus körülmények között találják meg élvezetük tárgyát.

A tel-avivi Hebrew Egyetem szép nevű emberjogi csoportja (Center to Help Foreign Workers and the Clinic for the Fight Against Women Trafficking) és egy amerikai-izraeli közös emberjogi szervezet pár évvel ezelőtt megszöktetett néhány kelet-európai szexrabszolgát a gazdájuktól. A lányok kaptak pénzt a hazautazáshoz, de cserébe arc nélküli fotókon és plakátokon az izraeli zsidók "felvilágosítása és továbbképzése érdekében" el kellett mondaniuk a velük történteket. A plakátokat a tel-avivi központi buszpályadvaron közszemlére tették, de pár hét múlva eltávolították őket, mert a a felvilágosításuk iránt közönyös zsidók összefirkálták, megrongálták és gúnyos megjegyzéseket firkáltak rájuk.

Az RTV International orosz nyelvű híradójának tudósítása Izraelből:

K. nevű orosz lány:

"Tel Avivban, az Erlinger utcai bordélyban dolgoztam, a tulajom mindenért megbüntetett vagy pénzt vont le tőlem, ha meg akartam mosakodni két vendég között, akkor azért, ha ki mertem menni az utcára pár percre, akkor azért, eleinte adott nekünk eleget enni, de aztán azt mondta, hogy drága az élelmiszer, és sokat éheztünk, később már a szappant is alig kaptunk, ez volt életem legpiszkosabb időszaka"

N. nevű orosz lány:

"Az én tulajom mindenért minket adott cserébe, a piacon is úgy vette a zöldséget, hogy az árusnak egy-két alkalomra kölcsön adott engem, de "vett" ilyen módon ékszereket, élelmiszert és még sok mindent"

Y. nevű moldáv lány:

"Engem akaratom ellenére előszeretettel adtak oda szado-mazochista kuncsaftoknak, különleges, nem mély nyomokat hagyó dolgokkal vertek naponta többször is, forró viaszt csöpögtettek a mellemre és a lábam közé, és fájdalmas, megalázó dolgokat kellett csinálnom, ők nagyon élvezték, mindenért extra díjat fizettek a tulajnak"

S. nevű moldáv lány:

"Én egész végig egy sékelt sem kaptam a munkámért, a tulaj azt mondta, hogy 50,000 sékelért vett engem, de lassan dolgozom, ezért több idő kell neki míg visszanyeri rajtam a pénzét, egy könyvben naponta jegyezte, hogy később mennyit fog tőlem levonni az élelmiszerek és az elhasznált óvszerek fejében"

L. nevű lány Ukrajnából:

"Általában a menstruáció első napján nem kellett dolgoznunk, de a többi napokon igen, engem arra kényszerített, (a tulaj) hogy diafragmát (lyukas vérzésakasztó lapocska) dugjak fel és úgy fogadjam a kuncsaftokat, mert sokan véresen szerették csinálni."

H. nevű lány Ukrajnából:

"Én is Tel Avivban, a Peretz utcai bordélyban dolgoztam, onnan megszökni nem lehetett, az ajtókon lakatok, az ablakokon rácsok és lehúzható rolók voltak, mindenhova kamerákat szereltek fel, de nem is tudtunk volna hova menni, nem is tudtunk volna mit csinálni, rögtön utánunk jöttek, ha valaki mégis elszökött, azt elkapták és nagyon megverték, a vendégek között sok rendőrtiszt és katona volt, összejátszottak velük, nem is voltunk izraeli állampolgárok, semmi jogunk nem volt, senki sem törődött velünk."

Felmerült a lehetősége, hogy a Budapesten december elején eltűnt francia diáklányt nemzetközi embercsempészek külföldre, esetleg Izraelbe vitték. Nem lehet teljesen kizárni ezt sem, de ennek a valószínűsége kicsi, és csak nehezen és rizikósan kivitelezhető, hogy egy fiatal és életerős embert akarata ellenére országokon, határokon, tengeren keresztül transzportáljanak az arabok földjére. A hazájukban nehéz anyagi körülmények között élő lányokat legtöbbször a beleegyezésükkel, a saját lábukon és a saját útlevelükkel, különféle munkaalkalmakkal csábítják Izraelbe, ahol aztán a határon elveszik az irataikat és megkezdődik a kálváriájuk.

Ezzel szemben Ophélie Bretnachert okos, kiegyensúlyozott, megfelelő anyagi körülmények és stabil párkapcsolatban élő lánynak írták le a családtagjai, a diáktársai és az ismerősei, akit már ideiglenes állás várt pár hét múlva külföldön, és aki semmi pénzért nem hagyta volna ott szó nélkül a szüleit és az iskoláját. Sajnos, a hasonló esetek tapasztalatai alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Demszky és a Gyurcsány-féle zombik által vadkeleti állapotok közé taszított Budapesten véletlenszerűen és találomra elrabolták, valószínűleg azért, hogy megerőszakolják.

Hogy mi történt valójában, hogy sikerült-e a tervük az elkövetőknek, és hogy Ophélie életben van-e még, azt e pillanatban nem tudni. Mindenesetre az optimizmust csökkenti az azóta eltelt idő, a judeobolsevista politika által gúzsba kötött, szakmailag a béka segge alá merült, a valódi bűnözőket messziről elkerülő, végtelenül korrupt, pártvédelmi munkásőrséggé lefokozott, a bűnözők helyett képzelt belpolitikai ellenségre vadászó, izraeli "tanácsadókkal" kiegészített hazafiatlan, többnyire buta taknyos kölykökből és szakmailag felkészületlen tisztekből és tiszthelyettesekből álló magyar rendőrség tanácstalanságból és eredménytelenségből fakadó hazudozásai, és a magyar titkosszolgálatok már évtizedek óta ismert ügyetlensége és szakmai tehetetlensége.

Nem csak a gyilkosságoknál és az emberöléseknél, de az ilyen emberrablásos esetekben is kiemelkedően fontos az idő szerepe, a hatóságok és a nyomozók gyorsasága és összehangolt tevékenysége. Az ORFK vagy a BRFK egyikről sem híres, dicső rendőreink ezeknél nagyságrendekkel kisebb ügyeket sem voltak képesek felderíteni.

Most Ophélie mellett szegény Horák Nóri ügyében is gyomorforgatóan sunyítanak, lapítanak és hazudnak, úgy hogy a kétségbeesett francia szülők - a meggyilkolt Horák Nóri és a 1998-ban Körmenden brutálisan megölt Zsófika családjához hasonlóan - az analfabéta és az igazi bűnözőket fedező rendőrök helyett csak az elkövetők hibáiban, a jó Istenben és a csodában reménykedhetnek. Az sem jó jel, hogy Ophélie még mindig nem adott életjelt magáról.

A Gurcsány-féle szocialista és szabaddemokrata magyarországi bábkormány védelmével és életben tartásával elfoglalt fegyveres zsidó magánhadseregek és rendőrök (mert remélem, hogy senki sem hiszi el "az egypárti, kisebbségi kormány vagyunk" gyurcsányi meséjét) sok időt, nagyon sok értékes napot veszítettek azzal, hogy a számukra kényelmes "öngyilkos lett, majd megkeressük a vízben" nevű, teljesen valószínűtlen és nevetséges verziót erőltették, majd beképzelt módon sokáig késleltették a francia kollégák segítségének elfogadását. Már csak ezért is jogosnak tekinthető az édesapának, Francis Bretnachernek a totál eredménytelen rendőreink részére címzett keserű nyilatkozata.

(Jack Corn - Szent Korona Rádió)


Továbbította:
Kovács-Kálmánné Nóri
Kárpáti Harsona munkatársa