NAGY JENCIKLOPÉDIA
Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ember
A földi pokol, vagy a mennyei kor és hely
A teljes emberélet örömforrásai ABC – 3.
POKOL VAGY PARADICSOM
A szent ember egy nap Istennel beszélget.
- Uram, szeretném megtudni,
hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz.
Kinyitja az egyiket
és megengedi a szent embernek,
hogy betekintsen...
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt
és az asztal közepén egy nagy fazék,
benne ízletes raguval.
A szentnek elkezdett csorogni a nyála.
Az emberek, akik az asztal körül ültek
csont soványak és halálsápadtak voltak.
Az összes éhezett.
Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében,
odakötözve a kezéhez.
Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal.
De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk,
nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat,
szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.
Isten kitárta azt
és a látvány, ami a szent elé tárult,
ugyanaz volt, mint az előző szobában.
Ott volt egy nagy kerek asztal,
egy fazék finom raguval,
amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála.
Az emberek az asztal körül
ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak,
mosolygósak voltak
és nevetve beszélgettek egymással.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten –
ez igazából csak 'képesség' kérdése.
Ők megtanulták egymást etetni,
míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak...
*
Igényszint
emelés és emelkedés -
a határ a csillagos ég?
*
Jobb
adni mint kapni –
de mind a kettő jó
(legjobb váltogatva)
*
Megadni a módját –
nem összecsapva, elnagyolva,
nem csak úgy formálisan letudva,
nemcsak hogy túl legyünk rajta…
*
Ideje
az imának
és a munkának –
ora et labora, hogy áldás
legyen a szorgoskodáson,
ne hiába dolgozz…
*
Ha
megálmodod,
elképzeled a célt,
akkor már adódnak
az alkalmas eszközök,
ha ez tényleg a te célod…
*
Társakat találni:
élet, játék, munka stb. -
ami egyedül nem megy,
és nem is baj, sőt, hogy így van…
*
Amit
szeretsz,
abból élsz meg –
amiből élsz,
azt szívesen teszed,
az egy jó vállalkozás,
az édes teher válladon…
*
Prevenció
Megelőzni
sokkal könnyebb a bajokat,
mint a bekövetkeztük esetén
a bajt csökkenteni, a kárt menteni…
(előrelátások és óvintézkedések sora)
*
A csend hangjai
Ha kiküszöbölöd a zajokat,
és olykor félre tudsz vonulni
az áldott magánosságba,
akkor hallhatod a belső hangokat
(Isten halkan, suttogva súg, sugall)
*
Kiegyensúlyozottság –
egyensúlyérzék fejlesztés,
így maradsz fenn a kötélen táncolva,
így maradsz középen a szakadékok fölött
*
Az
élet
torta,
ha jól csinálod -
plusz lehet habos,
ami szerencse dolga
(bona sors, nihil aluit)
*
Elvetni
a magot s várni –
jó gazdaként gondozni,
és akkor lehet majd szüretelni
*
Aki
tiszteli
saját és más
testi, lelki, szellemi egészségét,
de nem minden áron akar élni:
becsülete megmentése fontosabb
*
Akinek
az élete nyitott könyv,
s a ki tud olvasni benne,
az sok tanulságos életvezető
példabeszédet, bölcsességet talál
*
Aki
bort iszik
és bort is prédikál,
s pipázás közben elmeditál:
hogyan vigyázzon jó hírére…
*
Aki
legalább
hét nyelven beszél,
s így minimum hét embert ér:
a természet, az állat, a gyerek,
a szakma, a gép, a vers nyelvén
*
Aki
a saját életét éli
és a saját halálát halja -
nem epigon, imitátor, dublőr,
hasonmás, másodpéldány stb.
*
Aki
meglátja magában
Isten csodálatos teremtményét,
s egy hangszer lesz az Ő kezében,
ami nem szobadísz, kalapács stb.
*
Aki
felfogja, hogy
Ő is egy burokban
született csodagyerek,
aki a csúcsformáját kifutva
éppoly értékes, mint bárki más
*
Aki
megérti,
hogy például
az anyaság is
teljes értékű hivatás,
amiben őt senki sem pótolhatja,
és amihez fel is fog tudni nőni….!
*
Aki
felfedezi, hogy
nem véletlenül
pottyant ide a Földre,
csak általa jól elvégezhető
feladatai, küldetései várnak rá
*
Akinek
annyival fontosabb,
hogy tegye a jót mint a látszat,
hogy „vén gazember” képet is
elvisel magáról akár holtáig is…
*
Aki látja,
de nem gyártja
a nehézségeket
és nem is kerüli meg,
nem dugja a fejét a homokba:
majd magától úgyis megoldódik?
*
Aki
harmonikus
arányba, ritmusba
rendezi életmenetét,
de távol áll tőle a napi
kötelességmulasztó „életművészkedés”
*
Aki
felveszi
a saját keresztjét,
mert teher alatt nő a pálma,
mi sem lenne szörnyűbb számára,
mint léte elviselhetetlen könnyűsége
*
Aki
tisztában vele,
menyire létszükséglet
egy igaz jóbarát,
de azzal is, hogy
jobb ha inkább nincs,
mintha csak hiszi, hogy van
(pedig az csak szesztestvér,
vagy beépített ügynök stb.)
*
Aki
az üdvösségén
kívül mindenre,
az életáldozatra is kész
szeretteiért, hozzátartozóiért,
barátaiért, szerelméért, hazájáért
*
Aki
nem méricskéli
patikamérlegen,
hogy ki vétett nagyobbat,
nem dohogva vár,
de megelőzi felebarátját
a bocsánatkérésben
*
Aki
keresi
azokat a műveket,
melyek tükrében magára ismer,
ezért katarzist él át, megtisztul,
és attól fogva már másként él tovább
*
Aki
átmenetileg nyúl
szerelmi bánatában
a vigaszpohárhoz,
mert tudja, hogy
hosszútávon
a kutyaharapás
a szőrivel gyógyul
*
Aki
nem akar
mindent tudni,
mert ez lehetetlen/szükségtelen,
csak azt ami neki éppen elég –
ami fölösleges, az már káros is!
*
Aki
teljes
szabadságban
hagyja azt, akit igazán szeret,
nem láncolja magához,
nem kötelezi le,
nem zsarolja stb.
*
Aki
istenhitén kívül
semmihez nem
ragaszkodik görcsösen -
mindent istent kezébe ad át –
ha visszakapja, köszöni s él vele
*
Aki
mindenből
képes és kész engedni,
csak a lényegből nem -
aki a lényeget illetően
erőteljes, de
a módjában viszont szelíd
*
Aki
tiszteli szüleit, őseit,
a szent nemzeti hagyományokat,
hogy hosszú és tartalmas, gazdag
életű legyen ezen a Földön
*
Aki tudja,
hogy Isten mindig
jobban tudja, mi az ő java -
de olykor mások is,
ha pl. tajt részeg,
vagy a szerelemtől vak stb.
*
Aki
átlát a szitán,
aki nem lesz
bőven termő bamba diófa,
de mégis inkább elszenved,
mint elkövet igazságtalanságot
*
Aki tudja,
mikor kell
a vésztartalékot is mozgósítani,
az utolsó szalmaszálba is kapaszkodni –
de az örvényben nem rúgkapál, de kivár…
*
Aki
felkapaszkodik
a humor magaslataira,
hogy onnan eltörüljenek
az amúgy óriásnak tűnő gondjai
*
Aki
sokfelé
szeret nézelődni és
szemlélődni, tapasztalni,
de csak azért,
hogy a legjobb helyet:
családi otthonát gazdagítsa
*
Akinek
a kevés is elég,
mert magáévá tette az igazságot:
a természet csekélységet kíván,
csak a képzelgés sokat…!
*
Aki
nem az - amúgy is káros –
lottó ötösről ábrándozik,
de meg tudja ragadni
a ritka jó alkalmat:
három kívánság…
*
Aki
inkább marad
sebezhető, meglopható, kirabolható,
mintsem hogy házából erődítményt,
börtönt, bunkert csináljon
*
Aki
tiszteli és betartja
az ünnep dologtilalmi időszakát,
de azt is tudja: a szükség törvényt
bont: a betegnek orvos kell
*
Aki
az igaza
tudatában
megtáltosodó,
Góliátot verő Dávid,
aki nem a nyers erejével,
de ésszel és taktikával tud győzni
*
Aki
közel mer
hajózni a szirénszigethez,
hallja is éneküket, de ismerve gyengéjét
előrelátóan kikötözteti az árbochoz magát
*
Akinek
kölcsönhatásban
rend van a lelkében és maga körül,
és ez az ő szabadsága által szült rend,
ahol otthonosan mozog
*
Aki
szélcsendben
startra készíti fel hajóját,
vár a kedvező szélre
s mert tudja,
hogy hova akar elérni,
be is fogja a feltámadó szelet
*
Aki
a szakmájában
mindig a legjobbakhoz méri magát,
de leginkább magát akarja „legyőzni”,
magához képest javulni
*
Aki tudja,
hogy a világon és neki,
miből van kevés,
mivel kell gazdálkodni,
mit kell beosztani, megtakarítani
*
Aki
megragadja a napot,
jól használja
s leszakasztja a virágait,
nem pazarolja a drága idejét
hiábavalóságra - elűzi az időrablóit
*
Aki
akar, tud
és mer is Élni,
de mindig készen áll meghalni is -
minden napját úgy veszi mint ajándékot,
s mint esetleg utolsót…
*
Aki
a napi
kenyérérét imádkozik,
nem aggódik a holnapért,
de előrelátóan nem vágja le
az aranytojást tojó tyúkocskáját
*
Aki
nem megy
nagy dirrel-dúrral,
dobbal verebet fogni,
aki szinte szobormerev lesz,
ha reászáll a boldogság kék madara
*
Aki
tudja és
számon tartja,
mi minden bajt úszott meg,
s áldja szerencséjét, istenét,
amíg él, hogy ilyen jó dolga van
*
Aki
nagyra
becsüli a
szabadságot,
kifizeti az árát:
ami a koldusbot,
de nem önmagáért
vagy önmutogatásért,
de, hogy a jót tehesse!
*
Aki
nem vak-
merősködő élet-hazardőr,
de erős hitben mer a vízen járni,
a parttól távol hajózni
*
Aki
komolyan veszi:
egy élete, s egy halála,
nem léha vagy frivol,
nem szórakozza-játssza el azt,
de szeret mulatni és játszani…
*
Aki
semmit
vagy csak
keveset ígér és többet ad,
és azt is úgy tudja adni,
mintha ő kapna,
s ezt így is érzi…
*
Kinek
a keze
nem disznóláb,
aki tudja, hogy
mit jelent az adott szó
*
Aki
megosztva
megsokszorozza örömeit,
és aki megosztva csökkenti
bánatát, fájdalomérzését stb.
*
Aki
mint
a részeg
és a gyerek,
kimondja az igazat,
akkor is, ha ezt egyedül ő meri:
A királyon nincs ruha!!!
*
Aki
mint a jó papok
holtig tanul élőktől és holtaktól,
a kutyájától, őseitől és gyerekétől,
pozitív/negatív példaképeitől
*
Akiben
egyszerre van meg
a teremtményi alázat
és az istengyermekség,
a teremtés koronájának büszkesége
*
Aki
a hamis
pátosztól félve
nem menekül
az ironizálgatásba,
aki a helyén nem fél
a nagy szavaktól:
eskü, fogadalom, vallomás…
*
Szép Ernő:
Ne higgy!
Ne hidd, ne hidd, ami igaz,
Ami kegyetlen, ami gaz,
Mi ocsmány és alávaló
Ne hidd, ne hidd, ami való.
Hazugság, amit a lap ír,
Félrebeszél az a papír.
Meredt szemekkel aki súg
az mind gyalázatos hazug.
Ugratnak, játszanak veled.
Nem lehet az! Hogy képzeled?
Nem hiheted, ha van hited,
Gazember vagy, ha elhiszed.
Ne hidd el, ne hidd el mi gaz,
Ordítsd az égre: nem igaz!
Szeme közé kacagj neki,
Ki a borzasztót hirdeti.
Hallod? Ne hidd, mi rút, mi vad,
Mi undort és gyötrelmet ad.
A fényképed, meg a tavasz,
S az Igazság, az az igaz.
Csak ami szép, jó, mind igaz.
Mit álltál, az az igaz.
Mi nem divat, mi nem haló.
Az, ami örökkévaló.
Csak a kedvesség, az öröm,
A pardon, meg a köszönöm,
A gyöngédség, a figyelem,
Csak az az igaz idelenn.
Csak a segítség, a vigasz,
A barátság az az igaz.
Csak az a gyémánt szeretet,
S a szívekre veretett.
Belénk döfték a kést, ne hidd,
Kiszaggathatják beleid,
Míg lélegzel és eszmél agyad,
A bűnt tagadd, tagadd, tagadd!
Megmarkolom két válladat,
Szemembe nézz, ne hagyd magad!
Tiszta maradj, maradj szabad,
Ne bukj el, meg ne add magad!
Légy tiszta, hős légy,
Légy erős, holt részeg légy, légy eszelős,
A Földre a felhőkből tekints.
Te légy az Isten, hogyha nincs!
1942.
|