Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életromlás/rontás szókincs és példatár – 1.
Létromlás - emlék, jelen és látomás
2016. július 25. hétfő, 18:52

EUGÉNIUSZ NAGYKÖNYVE ABCD

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Édenkert helyett pokol és állatorvosi ló

Életromlás/rontás szókincs és példatár – 1.

Reviczky Gyula: Magamról

 

Rossznak mondod a világot,

Dőresége bosszúságod,

Siratod az élet álmát,

Földi gondok durva jármát,

Felpanaszlod lázban égve:

Bölcs elméje, jók erénye

S fényt sugárzó lángod ég,

Csak hiúság, buborék.

 

Óh, pedig hány perced, órád

Volt, midőn e sujtoló vád

Könnyeidben elviharzott,

S kiderült rá szíved, arcod.

Gyönyörűség volt az élet,

Megáldottad születésed;

Rózsák közt jársz, azt hivéd,

S mi okozta?... Semmiség!

 

Nem tudod, mi nyomja szíved,

Semmiségek üdvezítnek,

Hogy jön, nem tudod, csak érzed,

Hogy e bűnös-bűvös élet;

Mely ma szennyes, ronda börtön,

Holnap éden kertje rögtön.

Ma a békét áhítod,

S holnap küzdve élni jobb.

 

Ember! Önző vágy vezérel!

Bánatával, örömével

Ezt az undok szép világot

Sorsodon át nézve látod.

Hogyha gondok elcsigáznak:

A világot éri vádad,

S ha örömre gyúl szíved:

Nincs e földnél semmi szebb.

 

Ragyoghat a nap az égen;

Te sötétben, feketében

Látsz mindent, ha bánatod van;

Míg, ha kedved lángra lobban,

Minden érted van teremtve;

Télen is jársz rózsakertbe',

A nap is csak rád ragyog,

S kik itt laknak: angyalok.

 

Az örvendőt meg nem érted,

Ha világod búban éled;

S csak ha lelked szenvedőnek

Vallod, sajnálsz szenvedőt meg.

Mit törődöl a világgal,

Szenvedő szív sóhajával,

Ha egy édes pillanat

Teljesíti vágyadat!

 

Hát ne fordulj vak hevedben

A világ és rendje ellen...

Úgy tekints az emberekre,

Hogy a föld se jó, se ferde;

Se gyönyör, se bú tanyája?

Csak magadnak képe, mása.

Ki sóhajtoz, ki mulat.

A világ - hangulat.

 

* * *

  1. Félreértések tragédiája
  2. Pont a jó borok nem kapnak cégért
  3. Az első éjszaka joga a főnöködet illeti
  4. A legjobb főnöki védekezés a támadás
  5. Házadból bunker, kvázi börtön lesz
  6. Amikor a kevesebb több lett volna
  7. A kecskére bízzák a káposztát
  8. Hamupipőke és mostohaanyja/testvérei
  9. Hófehérke és a gonosz mostoha
  10. A rád ragadt csúfneveden szólítva…
  11. Egy csepp méreg elrontja az egészet
  12. Minden rossz, ha a vége rossz
  13. A hajcsár helyébe lépő önkizsákmányolás
  14. Önuralomból elégtelen osztályzat
  15. Ahová lép, ott fű nem terem
  16. Vagy nincs kertje, vagy ott csak fű terem
  17. Jégeső – lássuk Uramisten, mire megyünk ketten
  18. Jobb ügyhöz méltó túlbuzgóság – pl. rossz tréfák
  19. Szájhősök, akikkel Dunát lehet rekeszteni
  20. Megalakul a rókák tyúkvédő tagozata
  21. A farkas megindokolja a bárányevést
  22. Korcsma-gőzös tömegverekedés a semmiből
  23. Kivagyiság – ki, ha nem én…
  24. Időérzéketlen – rosszul időzítő
  25. Nincs szemmértéked, arányérzéked
  26. Dögunalmas emberrel dögkútból enni
  27. Dög – végignézni gyermeked boncolását
  28. Felnőtt emberek - házastársi összeszokás
  29. Kevés rossz ember nagy helyen se fér el
  30. Tyúkért perelsz, disznót veszítesz
  31. Az ember „büszke dög”- arról koldul
  32. Két kicsi kecske baktat a hegyre…
  33. Az utcán angyal – otthon ördög
  34. Az emberélet véges – a kárhozat örök
  35. Carpe diem – csak egy nap a világ…
  36. Miért légy tisztességes: kiterítenek úgyis
  37. Ki minek nem mestere, hóhéra annak
  38. A kimondott bántó szó visszaszívhatatlan
  39. Sokat mutogat, rászokik a lopásra
  40. Holtbiztos tipp – lóversenyre fogadók…
  41. Örökös átmeneti pénzzavarban - tarhás
  42. Boldog, mint a disznó a pocsolyában
  43. A te farkaddal verik a csalánt
  44. Nem ér a neve – kiszáll az életjátékból…
  45. Kompromittálod – lejáratod magad
  46. Életkezdési pánik – infantilis örökifjak
  47. Menekülés a felelősség elől: bolond vagyok
  48. A gyógyulás felelősségét orvosára hárító beteg

* * *

Reviczky Gyula

Az uj nyolcz boldogság

 

Boldog, ki nem hajszol szünetlenül

Téged, szomjat nem oltó gyönyörűség!

Ki mértéket tart, higgadtan hevül

S járt útadon halad, középszerűség.

 

Boldog, kit röpke vér, hig agyvelő

Eszmék lidércznyomásitól megóvnak;

Ki a gyönyör kertjében vakmerő,

Közelségét nem sejtve a kigyónak.

 

Boldog, ki mint az óraszerkezet

Szabályszerűen jár le minden órát,

Egyformán ütve, delet, éjfelet,

Mert gép törvénye hajtja mutatóját.

 

Boldog, kinek nyugvást jelent az éj,

Ha rendben van veséje, mája, gyomra!

Kinek, mint kit természet olta bé,

Fogékonysága sincs más fájdalomra.

 

Boldog, ki csak nősz', alszik és emészt.

Vak ösztönét követve, mint az állat.

És nem vesz ama küzdelembe' részt,

Mely új Bábel-toronyt építni fárad.

 

Boldog, ki elveket könnyen cserél;

Igazságot tipor, ha ez a haszna;

Ki megfogadja, hogy szemet szemér'

S a sértést kamatostul visszaadja.

 

Boldog, ki czudarok közt czudarabb,

S tanulva emberek rosz fajzatátul,

Magának útat fölfelé harap

Furfangosan, fortélyosan, falánkul.

 

Óh boldog, a ki mer, boldog, ki mar!

Lehetsz igaz, lehetsz bölcs, jó, erényes;

Önzés az élet, háború, vihar,

S pusztítnod kell a gyöngébbet, hogy élhess