Payday Loans

Keresés

A legújabb

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve - 59.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2016. július 01. péntek, 07:37

Erdélyi.jpg

 

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE

Jobb a Krisztus főzte mint a Kristóf főzte. BSz.
Kristóf, serfőzőnek felkapott neve. (6778. a.)

4716.
Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett.

4717.
Krisztus is kitért a részeg előtt.

4718.
Kinek a Krisztus barátja, nem kárhozik az el.

4719.
Elinná a Krisztus palástját./palástjárul a csattot.

4720.
Mi köze Krisztusnak a Beliállal. KV.

4721.
Jól bevett a Krisztus vériből.
a) Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.

4722.
Krokodiluskönyü.
Hamis, tettetett könyhullatás, fájdalom, részvét.

4723.
Kudarczot vallani. (4793.)
Hajlandó vagyok elfogadni, mit Szirmay e közmondásrul ir: hogy történeti eredetü, mert hallottam a népnél is hagyományi formában róla. Jelentése: rutul megcsalódni, repulsam pati.
Eleink 934. évben nagy haddal mentek Madarász Henrik ellen, mivel nekik az esztendei, kicsikart adó helyett rühes kutyát küldött csufságból, min felboszankodván, sikra szálltak ellene, de szerencsétlenül. Ekkor jött fel a "kutyafogás" és "kutyaarcz", vagy olyan arcz, melyet a kutya is szégyellene, mint km., mely utolsóbul alakult volna a rövid kudarcz. Sz.

4724.
Kuhit kap.
Ha a gyermek a másikat kinálja, de mikor emez érte nyulna: ő kezét visszavonja s azt mondja: ehe! kuhit kaptál. – Ha bizik valakiben az ember és bizalmában csalódik: ez kuhikapás. Igy Molnár Albertnél "kohi" "mondj kohit" semmi egyéb, mint az a maga meghuzása embernek, mikor csalódásaért elégtételt sem vehet sem követelhet.

4725.
Hozzak-e kukoriczát?
Mikor falusi tanács adót vete ki, kukoriczával számolá a törteket. Ha már valaki nem boldogul a számvetéssel, megvetőleg mondják: hozzak-e kukoriczát? Azaz nem tud a számadáshoz.

4726.
Szem kukoriczán is levágják a disznót.
Ügyes kanász dicsérete. Mint közmondás jelenti: igen kevés csalogatás kell néha rá hogy veszélybe jusson az ember.
a) Nyikorog mint a kukoriczamalom.

4727.
Kukot sem szól.

4728.
Nem is kukkan.

4729.
Ha nagy volt is kukacza, de kicsin a legye. D.

4730.
Se kukó se pizse nem lett belőle. D.

4731.
Vérit vették a kulacsnak.

4732.
Itt a kulacs, itt igyál.

4733.
Nem minden kulcs nyit meg minden ajtót.

4734.
Beadta a kulcsot.
Legujabb időbeli szülemény. Ki nem tudja fizetni tartozásait, fölfedezi vagyon állását, mikor a hatóság nyitja fel szekrényeit, melyekhez ő adá a kulcsokat. Jelentése: megbukott.

4735.
Nincsenek otthon, a kulcsot is elvitték. (3021.)
Szokás falun szomszédra bizni a házat, mikor elmennek otthonrul, nyáron át. Ha ilyenkor keresi valaki a távollevőket, a szomszéd átkiált vagy leginkább gyerekkel átkiáltat ugy mint a km. hangzik, mi csak azért történik, mert ő sem ér rá, kedve sincs hogy a más házából a gazda távollétében kölcsön adjon valamit. Innen a km. nem akarást jelent.

4736.
Rosz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV.

4737.
Minden bolondra ráveszi mint a Kulin a fiát.
Kulin rávette fiát, hogy, mint protestánsoknál szokás, papoljon egyet a szülőföld templomában. A fiu felállott a szószékbe, de az urimádságban, mi ujonczok szerencsétlensége, elakadt. Kijövén a templombul, a fiu szégyenlé magát s apjára vetvén, mondá: hiszen apám minden bolondra is ráveszi az embert.



4738.
Ragadós mint a kullancs. (32.)

4739.
Kun Miklós kertébül élődik. D. (2050.)

4740.
Elkelt a kun a Körösön. KV. (3828.)

4741.
Biztos mint a kun kötés.
Ugy kötni a kötőfék szárát a másik ló nyakára, hogy rá ne hurkolódjék: ez a kun kötés. Átvitetik mindenre, a mi biztos, rendes munka.

4742.
Sétál mint kunok ebe a homokon.

4743.
Félre putri, jön a kunyhó. (918. 2240.)
a) Alacson kunyhóbul is támad nagy ember.

4744.
Kupaktanács.

4745.
Jár a nyelve mint a kupi malom. (5380.)

4746.
Higye a kurta! KV.
Ugyancsak Kis-Viczay igy világosítja: Credat Judaeus apella.

4747.
Nosza eb után kurta. KV.

4748.
Ne arra, kurta, a buzába.

4749.
Mennél kurtább, annál kutyább.

4750.
Kaparj kurta s leszen. KV.

4751.
Szaladj kurucz, jön a labancz./a német.

4752.
Kurucz idő, kurucz világ.

4753.
Régen volt a kurucz világ.

4754.
Kurvaszerencse.
Ha vadászoknak jó szerencsét kivánunk, mikor vadra mennek, haragusznak érte; ellenben szeretik ha kurvaszerencsét kivánunk nekik. Ha barátot látnak, már akkor is kevés remény a szerencséhez.

4755.
Kut, kut, de nem apád csinálta.
Egy vándorlegény akart inni Sajó-Szentpéteren egy kutból, kérdezte, mint tudott, németül: Ist das Wasser gut? mutatván a kutra. A magyar fiu azt hivén hogy kutat emleget, mondá: kut, kut, de nem apád csinálta.

4756.
Megfejné a kutágast is. (Lásd: vadhuszár.)

4757.
Kutba esett.
Azaz szerelmes. Van egy játék, neve: kutba esés. Egy fiu vagy leány ajtó megé áll, s mondja: "kutba estem." – A szoba felső részén ülő ifjuságból kérdi egy: "ki huzzon ki?" – Ekkor az nevez valakit a jelenlevők közül, (fiu leányt, leány fiut) s a nevezett oda megy és egy csókkal vagy más gyöngéd móddal kiváltja őt a kutból. Ide czéloz e népdal:
Kutba estem, ki huzzon ki?
A ki szeret, az huzzon ki.



4758.
Sokat hizelkedik a kutya de nem hisznek neki.

4759.
Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába.

4760.
Kutya van a kertben.
Kertben, azaz közel van a kutya azaz a veszedelem.

4761.
A konczot el nem ejti nyálazatlan a kutya.

4762.
A konczot a kutya fiának se adja. (4452. 5337.)

4763.
Kutya konczért a predikácziót is elhagyja.

4764.
Nem csak egy tarka kutya van a világon.

4765.
Annyi mint a kurta/tarka kutya.

4766.
Ugat a kutya, de a szél elhordja.

4767.
Lánczolt kutya csak azt marja, ki hozzá közelít.

4768.
Vén kutya ebül szokott megőszülni.

4769.
Legjobb kutya, melynek szeme legutoljára nyilik.

4770.
Kutya is melegednék a tüznél, ha orrát nem féltené.

4771.
Ki kutya, a templomból!

4772.
Akár fehér, akár fekete, elég hogy kutya.

4773.
Akkor a mi kutyánk még kutyó volt.

4774.
Kutyából nem lesz szalonna.

4775.
Kutya után ugat a kutyó.

4776.
Kutya is megvesz a jólélésben. (2063.)

4777.
Konczon vesznek össze a kutyák.

4778.
Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon.

4779.
Őrizkedjél az alvó kutyától.

4780.
Soha nem pirul meg a kutya.

4781.
Kutyaábrázatból nem válik orcza.

4782.
Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orczája volna. (5942.)

4783.
Kutya se ugatja.
Senki se szól róla; teljesen feledtetik.
Más is van még a faluba,
Mégsem ugati a kutya. Népd.
a) Kutya is megugatja.

4784.
Kutya is meghugyozza.
Azt, kinek zsebében egy krajczár sincs.

4785.
Kutyának sem kell.

4786.
Atyjafia a kutyának.

4787.
Ha kend ember, más se kutya.

4788.
Jobb az élő kutya a holt orozlánnál.

4789.
Jó ő; csak a kutyák roszak: hogy rég meg nem ették. D.

4790.
Kutya nem hagyja el az ugatást.

4791.
A mely kutyát éri a kő, az rivanik el. K.

4792.
Sok kutya nyulhalál.
Német: Viele Hunde sind des Haasen Tod.

4793.
Kutyát fogni. Sz. (4723.)

4794.
A kutya csak kutya, ha tizszer átuszsza is a Dunát.

4795.
Elbeszél órákig a kutya farkáról.

4796.
Az ám! a kutya farka. D.

4797.
Ritka kutya bolha nélkül.

4798.
Kár a kutya szőrét megaranyfüstözni.

4799.
Ha egyszer a kutya megkostolta a marhabelet, a hust sem hagyja abba. D.
Latin: Periculosum est canem intestina gustasse.

4800.
Fehér kutya, nyakas eb.

4801.
Fekete kutya, tarka eb, mind egy ördög. D.

4802.
A mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik.

4803.
A mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak veszni.

4804.
Pad alá szokott kutyának ha fejét asztalra vonod is, a pad alá rántja.

4805.
Vadász kutyának dercze is jó.

4806.
Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélyednék.

4807.
Kutyát is kár kiverni a házból.

4808.
Ha kutyára hagynák, egy legyecske se lenne a világon.

4809.
Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő.

4810.
A kutya, ha meg nem eszi is, legalább körülheveri a dögöt.

4811.
Rosz kutya mellett a jó is eltanul.

4812.
Nem tartós czövek a kutyafark.

4813.
Kis kutya nagy koncz.

4814.
Az se kutya.

4815.
Szép volna, ha kutyák megbékülhetnének.

4816.
Kutyát vertek ezen a helyen.
Kártyások között a vesztő szokta mondani.

4817.
Veszett kutyaharapás más világra talpalás.

4818.
Sebes kutya futtában.

4819.
Félénk kutyának hasa alatt farka.

4820.
Kutyagyomornak paczal a foltja.

4821.
Feltartja fejét mint szállási kutya, mikor a tejes fazékon megütötték orrát D.

4822.
Heves kutya vak kölykeit hányja. (1991. 3339.)

4823.
Szüköl mint a sarokba szorított kutya.

4824.
Föléledt benne a kutyavér.

4825.
Bekapta mint kutya a legyet.

4826.
Csavarog mint falusi kutya nagy városban.

4827.
Fáradt vagyok mint a kutya.

4828.
Fázik mint a kutya.

4829.
Oda könyököl mint kutya a garádjára.

4830.
Irigy mint a kutya.

4831.
Megszorult mint kutya a karó közt.
Karó közé szorult mint a kutya.

4832.
Feláll mint a kutyafark.

4833.
Olybá veszem mint a kutyaugatást.

4834.
Minden embert megugat mint az éhes kutya. D.

4835.
Kapkodja mint kutya a legyet.

4836.
Leforrózták mint a kutyát.

4837.
Ugy vannak együtt mint kutya a macskával.

4838.
Szereti mint kutya a macskát. (8191.)

4839.
Reszket mint kutya az ajtó előtt.

4840.
Megszokta mint kutya a tengelynyalást.

4841.
Kutyabaja.

4842.
Kutyaszorító.

23583

4843.
Rá várják a kutyaporczióra.

4844.
Lesz kutyalakzi. (5687.)
a) Megbánta mint a mely kutya kilenczet fiadzott.
b) Kutya is a dombra sz..ik.
c) Ha kutyával játszol, bot legyen kezedben.
d) Kutya is haragszik az orráért.
e) Kutyának se jó az első fia.
f) Kutya se teszi be maga után az ajtót. (88.)
aa) Nem kapja el kenyerét a kutya.
bb) Ha a kutya megvész, elhagyja a házat.
cc) Halál kutyái ugatnak ki belőle.
dd) Megderekalták mint a kan kutyát.
ee) Utoljára kutya sem fél a botos bálványtól.
ff) Egyik kutya, másik eb. (Lásd: eb.)

4845.
A mely kuvasz egyszer általuszta a Dunát, nem fél többé a viztől. P.

4846.
Örvvel erős a kuvasz.

4847.
Szalonna nem leszen kuvaszból. P.
a) Fekszik mint kuvasz a szénán. KV.

4848.
Ne tovább a küszöbnél.
Azaz legyen meg minden háznak a maga házi titka, melynek ne legyen szabad tulmenni a küszöbön.

4849.
Általesik a küszöbön.
Azaz szerencsétlen, hasonlít a latin "qui in limine impingit" közmondáshoz.
Ki a zsidónak nem köszön,
Általesik a küszöbön.
Lám te pajtás, nem köszöntél,
A küszöbön általestél. Népd.