Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, az MVSZ Elnökségének és Petőfi Sándor Bizottságának tagja társaságában fogadta a Burjátországból érkezett orosz professzort.
Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko ünnepélyesen átadta a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a föld-ereklyét, amelyet Barguzinból, Petőfi Sándor sírjáról hozott.
A könyv részletesen ismerteti Petőfi Sándor szibériai életszakaszát, és egy olyan információt közöl, amely minden valószínűség szerint új fejezetet nyit a magyar állam és szakosított intézményeinek életében. Legalábbis a Petőfi Sándor életének és halálának kutatásáért felelős intézmények, valamint a magyar hadifoglyok sorsának követéséért, emlékük ápolásáért közpénzből fenntartott állami intézmények életében.
A szóban forgó világhálós cím:http://to75.minjust.ru/node/4144
Az ott olvasható tanulmány címe:
История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем
(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)
A fent hivatkozott, és a magyar „tudományosságot” súlyos kihívás elé állító mondat pedig ez:
В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти столетней истории политической каторги. Вскоре за ними последовали участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных социалистических партий.
Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták, populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)
Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása, aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal. Talán, tudóshoz méltóbb lett volna a tagadás helyett kutatni az igazságot.
MVSZ Sajtószolgálat, 8912/160617
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)