NAGY JENCIKLOPÉDIA XXI.

Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC

A földi pokol, vagy a mennyei kor és hely

Életminőség-őrzés és javítás példatár – I. – 1 - 48.

Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.

(J.A.)

*

Veres Péter:

Ha nem lehettél szálfa

Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, 
Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, 
vagy legyél csak gyom.

Nézd a tarackot, 
nem árthat annak se aszály, se árvíz, se fagy, se tűz, 
hiába perzselik azt fönt, s hiába vagdalják alant. 
Tavasszal nem mozdul, azt hinnéd, kihalt, 
pedig azalatt, ott lenne a mélyben ágakat ereszt, 
acélhegyű gyökerével bejárja a sívó homokot, a 
zörgő kavicsot; 
a sovány agyagot éppúgy, mint a buja televényt, 
szorgosan furkál, terjed, telepít, 
s mire a tavasz virágzó füvei száraz avarrá válnak, 
ő vígan zöldell újra, s buja sűrűségét felmutatja a nyárnak.

Vagy nézd a perjét, 
hiába fordítja ki eke, hiába tépi szét a 
kegyetlen borona, 
ahová kerül, ott ragad, gyökerei mindjárt új szálakat eresztenek, 
lekötnek, tanyát vernek, 
s holnap a gazda szemébe nevetnek.

Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom, 
ha nem lehettél benne szálfa, legyél csak cserje, vagy 
legyél csak gyom.

Nézd csak a tippant, 
a szikes puszták apró bokrait. 
Nyár végén kiégnek 
s még torsaikat is porrá veri ezernyi birkaláb. 
Tavasszal mégis kibújnak, 
s pici magvaikkal telt zászlóikat vígan lengetik a sovány 
pusztai szelek.

Vagy nézd a sziksalátát, 
a lekaszált ájult füvei közül kiugrik hirtelen, 
s ehetetlen kórójának örök lila virágával 
fenn tarja az életet a halott mezők felett

Nézd a töviseket is: 
a gyengén szúrót, a cigánymogyorót, 
a gerlicetövist és az ördögszekeret.

Nézd a messze viruló bogáncsot s a ravaszul lapuló 
királydinnyét. 
Hiába írtja ezeket csőszök, kerülők serege, 
hiába röpködnek bennük írott parancsok, 
nem engednek, újra és ezerszer újra visszajönnek 
– és szúrnak, mert egyebet nem tehetnek.

Szúrj hát te is, de ne engedd ezt a földet, magyarom, 
ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, 
vagy legyél csak gyom.

S hogyha nem élhetsz magadnak, 
virágod legyen mérges, mint a kutyatej, 
ágaid legyenek tüskések, mint a vadrózsa, 
legyenek görbék, mint a galagonya, 
gyümölcsöd legyen fanyar, mint a vadkökény, 
vagy legyen keserű, mint a farkasalma, – 
csak bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek.

Ez a föld a tiéd, tartsd hát meg magadnak, magyarom, 
ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom.

*

1. Nem tudok betelni a májusi szín- és illatorgiával
2. Örvendek, hogy sikerült egy kis kertes házba költöznöm
3. Milyen jó, hogy nem egyszerre teremnek a honi gyümölcsök
4. Eldöntöm, hogy a kertben mi a gaz és mi a kultúrnövény…
5. A zöld pázsitra heveredek – unokáimmal hancúrozok
6. Ha becsukom az ablakom, nem hallatszik az autómoraj
7. Hajnalban madárfüttyök ébresztenek, s hívnak ébren élni
8. Mindig a saját otthonomban végezhetem el nagydolgomat
9. Egy frissítő fejmosás, gőzölgő kávé – szép lassan indul a nap
10. Mindenhova időben indulok, s inkább előbb érkezem
11. A pontosság a királyok udvariassága – megtiszteljük egymást
12. Nem engedem, hogy időm rabolják – én se lopom másokét
13. Örvendek, hogy halandó vagyok, különben lopnám  a napot
14. Dünnyögök egy sor Petőfit, s máris varázskörbe kerülök
15. Lehozom néked a csillagokat, de megpucolom a krumplit is
16. Ha nem nézi ki a számból, kutyusomnak is marad egy falat
17. Az utcánkban mindenkinek köszönök, s kicsalok egy mosolyt
18. Felpattanok a bringámra és becsatangolom a környéket
19. Könyvtáram áldott magányában a nagy szellemekkel társalgom
20. A regényeket olvasva utazom a nagyvilágban és a múltban
21. Tom Sawyer vagyok, aki tutajt ácsol és átkel a folyón
22. Mindig tudom, hogy hol áll a fejem és helyén a szívem
23. Ha a kanapén elbóbiskolok, van, aki betakarjon
24. Keresem, s megtalálom a legpihentetőbb testhelyzetet
25. A főszereplője is lehetek egy általam is írt életfilmnek
26. Igyekszem legjobban eljátszani adott-vállalt szerepeimet
27. Jó érzés konstatálnom, hogy jókor és jó helyre születtem
28. Élvezkedek a magyar nyelv életrevaló hagyatékában
29. Ismerem önmagam, kerülöm a kísértő alkalmakat
30. Az urakkal nem cseresznyézek egy tálból
31. Biztató kísérletek után siker koronázza főzésem
32. Örvendek, hogy engem a Jóisten férfinak teremtett
33. Mindennapi öröm a velem élő Nő ténye és lénye
34. Okosan engedek, nem szamár szenvedek
35. A lényegen kívül mindenből engedek
36. Kompromisszumra törekszem/megalkuvást kerülöm
37. Komótosan hörpölgetem magyar kefirem + házi kenyér
38. Bejáratom, kitaposom és váltogatom a cipőm
39. A gatyáimat sűrűn váltogatom, az elveim ritkán/soha
40. Mezítláb járkálok bent is, kint is – a csupasz anyaföldön
41. Évszak – napszak – alkalom: alkalmazkodó öltözködés
42. Rövid üröm, hosszú öröm – hálával fogadom: fájó igazság
43. Akinek adok a véleményére, attól kérek és kapok is
44. Minden kezdet nehéz, de egy jó kezdés, fél siker…
45. Kockázat nélkül nincs „üzlet” – aki mer, az nyer
46. Merek élni: kezdeni, kalandozni, vállalkozni, szeretni…
47. Humorral, bolondozással fűszerezem nem szürke életem
48. A teljesértékű, boldog élet, nem csak jogom, de kötelességem