Oszmán példabeszédek
1. Az apa mestersége a fiúkra is átszármazik.
2. Kicsinyes zsugoriságot nagy kár szokta követni.
3. Ne sajtolj ki panaszokat a szerencsétlenből, azok maguktól jönnek elő.
4. Isten egyetemesen teremté a testvéreket, de erszényüket külön.
5. Az étellel telt kanál megbecsülhetetlen értékkel bír.
6. Gyermek mely nem sír, nem kap emlőt.
7. A körte nem esik messze a fájától.
8. A keserű galócának nem árt a dér.
9. Az apró ajándék szívtől jön, a nagy ajándék a tele erszénytől.
10. Aki kárt keres, az jótevőjénél is megtalálja.
11. Isten csak annyit ád az embernek, amennyit szíve óhajt.
12. Ne változtasd rézzé aranyos nevedet.
13. Még ha mindjárt tűz volnál is, mégis csak annyi tért perzselhetnél el, amennyit testeddel elborítasz. (Vagyis ne fenyegess túlságosan.)
14. Még egy papucs sem maradna meg a földön, ha fára mászhatnék. Vagyis: (ha eltávozik, senkit sem hagy hátra aki megsiratná.)
15. A szerelmesnek még Bagdad sincsen messze.
16. Apád is fokhagyma, anyád is fokhagyma, hát te miképp jutottál ezen illathoz? (Ismerjük származásodat, hát ne feszengj.)
17. A fa csak fácska korában hajlékony.
18. Jobb ingyen dolgozni, mint ingyen sétálni.
19. Jobb az eszes ellenség, mint a bolond barát.
20. Arany nem rozsdásodik.
21. A szerelmes vaknak s négy fal közé zártnak tekinti magát.
22. Az Aivasz (mindenes) és a mészáros megértik egymást.
23. A bolond szívét a nyelvén hordja, az okos szívén hordja a nyelvét.
24. Még a víz sem tud átszivárogni köztünk. (Oly benső barátság köteléke fűzi őket egymáshoz.)
25. A tűz is csak ott ég ahová esik.
26. Ne menj odább, ha (utadon) emberrel találkozol, de folytasd utadat, ha kutya ugat meg.
27. A felesleges élelmiszerek nem ártanak neked.
28. Vannak emberek és emberkék.
29. Aki nem ismeri a keveset, a sokat nem is fogja látni.
30. Aki kölcsön-lóra ült, hamar lefog szállni. (Mert jó lovat nem adnak kölcsön s a rossz ló hamar elfárad.)
31. A vér melynek ki kell folynia, nem marad az erekben. (Vagyis: megjön aminek jönnie kell.)
32. Ne a lovat nézd, hanem természetét.
33. A ló is ura szerint hordja a fejét. (a gazdagnak szolgája merész és kihívó.)
34. Szádat csak jóra nyisd.
35. Aki a tűztől fél, a füsttől is óvakodik.
36. Kétélű mint a persa kard.
37. A pénz-embertől még a hegyek is félnek.
38. Ha a kocsi már össze van zúzva, sok útbaigazítóra találunk.
39. Ami az embernek idejekorán nem jut az eszébe, előbb-utóbb fején éri.
40. Nem a holtat, de a bolondot sirasd.
41. Csak beszéljenek rólam, ha mindjárt csak azért volna is, hogy rothadt almához hasonlítsanak.
42. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
43. Lovadat úgy ápold mint jó barátodat, ha ellenség vagy ülj rá.
44. Az esdőre nem emelnek kardot.
45. Ne csatlakozzál éheshez; azt mondja: nem eszem, s mégis megtömi a hasát.
46. Egészséges fejemre sebkötés. (Magának szükségtelen bajt okozni.)
47. Nyisd ki szádat az északi szélnek, (vagyis: pihenj. Konstantinápolyban t. i. forró nyári napokon nagy örömmel üdvözöltetik az északi szél.)
48. A bélés drágább a kelménél. (Ez túlságosan borsos készületekre céloz.)
49. Keserűt keserűvel semmisíts meg.
50. Ne old fel a zsákot. (Ne árulj el titkot.)
51. Ha el is vész a ló, megmarad az út, (melyet meg tett.) Ha meghal is a hős, fennmarad neve.
52. Zsebem üres, de fejem könnyű.
53. Hisz nem hord tojásos kosarat a hátán! (tehát üsd!)
54. Tán csak nem szaladt el köztünk egy fekete macska. (A keletiek a viszály biztos előjelének tartják, ha két barát közt egy fekete macska szalad el.)
55. A tél gyümölcse a tűz.
56. Aki Allahban hisz, soha sincs elhagyatva.
57. A kevés a soknak ivadéka.
58. A reggel dala jobb az est öröménél.
59. Alacsony szamárra mindenki felülhet.
60. Homlokom szabad, arcom tiszta. (A Keletiek véleménye szerint a gazember szégyenében turbánját mélyen arcába húzza.)
61. Még a bab sem nedvesül meg szájában. (A bőbeszédűre szól, ki mindent kifecseg.)
62 Lába megdermedt a vízben. ( t. i. megcáfoltatott.)
63. Pamuttal és tűzzel nem szokás egyidejűleg játszani.
64. A szó "méz" még meg nem édesíti a szájat.
65. Amit ma akarsz tenni, ne halaszd holnapra.
66. Jobb ma egy tojás, mint holnap egy tyúk.
67. Nem marad meg egy ágon. (Nem szavatartó, csapodár, rebke mint a madár.)
68. Nem csinálnak új támaszt, míg a régi össze nem dől.
69. Egy fillérért nem lehet kilenc kupolát készíteni (Sokra sok kell.)
70. Akinek nem tetszem, ne adja hozzám feleségül a leányát.
71. A mézárus leánya még édesebb.
72. No bizony! itt ugyan mézes virágra akadtál! (Gúnyképpen arra, ki fösvénytől valamit ki akar zsarolni.)
73. No nézd! meséket mond nekem!
74. Az adós elhalványul, de meg nem hal. (Ha pénzt követelnek tőle.)
75. Vedd tele a szádat, (nagyot egyél,) de ne dicsekedjél. (Ne fitogtasd gazdagságodat.)
76. Csak kérdezd meg a borárustól, mily kárt tesznek a fecskék! (Ne bízzál az együgyű külsőben.)
77. Ily bánatteli napok, ily újévet szülnek.
78. Ennyi hibája még a pap leányának is van.
79. Ismerjük az agyagot melyből téged dagasztottak.
80. Ajándék lónak nem nézik a fogát.
81. Ily hőségben csak meg nem áll a jég! (Ily sértéseket még a legnyugodtabb természet sem fog elviselni.)
82. Meglehet hogy az alja jobb lesz a tetejénél. (Csak had beszéljen, tán jobbat is mond azután.)
83. Üres szóval senki sem lakik jól.
84. Egy virág még nem csinált nyarat.
85. Egy felhő nem csinál telet.
86. Ez oly üstökös, mely nem jelen meg mindig.
87. Egy gazember hét kerületnek is árthat.
88. Egy vevő kedvéért nem lehet boltot nyitni.
89. A sors kezét tűrni kell.
90. Egy rózsa kedvéért a kertész ezer tövis szolgája.
91. Ha nincsenek adósságaid, állj jót, (és lesznek.) Ha nincs munkád, csinálj végrendeletet (és van.)
92. Oly háznál hol két kakas van, későn kél a nap.
93. Hogy egy nap ehessünk, két napig kell dolgoznunk.
94. Úgy cseréli a szint, mint a szinbü.
95. Jégre írt írás. ( t. i. nem tartós. )
96. Egy kővel nem ütnek agyon két madarat.
97. Az idősebbiket büntesd meg, hogy a fiatalabbik okuljon.
98. Az egyszerre jött szerencse nem tart soká.
99. Ne a dolog elejét, de a végét vedd tekintetbe.
100. A sors végzete el nem marad.
101. Kérdezd meg a gyermekektől. (Köztudomású dologra szól.)
102. A le nem szögezett lócát elviszi a szél. (Az elhagyatott nem megy semmire.)
103. Még nem is szól a zene és már is táncol. (Elhamarkodott öröm.)
104. A tömegnek nem szokás darát hinteni.
105. Ne kopogtassál másnak ajtaján, (kölcsönért) mert csakhamar a tieden is kopogtatni fognak.
106. A gyermek megnő, az együgyű okul. (Minden változik.)
107. Nem hosszú élettől, de hosszú utazástól érik az ész.
108. Nincs biztosabb mérleg, mint a méltányos szem; senki sem tud többet, mint aki saját hibáit ismeri.
109. Aki sokat tud sokat téved.
110. Mit mér a juhász? Mézgát.
111. Ne zsémbelj annyit, Csaponoglu jön! (Egy hírhedett kolompos, ki mindenütt félelmet gerjesztett.)
112. Nem ettem nyers ételt, hogy a hasam fájjon tőle. (Nincs lopott jószágom, melytől félnék.)
113. Forgasd a ludat, hogy meg ne égjen! (Beszélj egyebet, mert untatsz.)
114. Amíg a test él, nincs veszve minden remény.
115. Az ütés alatt az ember nem válogat az ütlegekben.
116. Csak egymaroknyi fű okozza, hogy a teve lecsúszik a dombról. (A csekély ellenfél is árthat.)
117. Egyél-igyál barátoddal, de üzleti dologba ne keveredjél vele.
118. Aki baját titkolja nem lel gyógyszert.
119. Mit tudhat az illemről, ki úgy jött, mint aki a háztetőről pottyan alá.
120. Szerencsésen átkelt a tengeren és patakban fúl meg.
121. Jobb tág helyen ütlegeltetni, mint szűk helyen enni. Az együgyű embernek Isten segít.
122. Nem is tudja hol a lakodalom és mégis fazekat cipel.
123. Ha a tengert nem is gyújthatom fel, legalább sustorgásba hozom. (Ellenségemnek ártok, ha nagyon nem lehet, hát keveset.)
124. Aki a tengerbe bukik, kígyóba is belefogódzik.
125. A barát sírásra indít (szomorú igazság által) az ellenség nevetésre bír. (hízelgésekkel.)
126. Nem szoktak a tengerben halat árulni.
127. Az őrült nem az édes tökből lesz azzá, (hanem emberből.)
128. Ne nyújts ellenségednek alkalmat.
129. A bolondnak minden nap Bajram. (Ünnep.)
130. Az ellenséget legjobban meggyötri a hízelgés.
131. Aki tanácsot kér, átkelt a hegyen, aki a tanácsot megveti, eltéved.
132. Ha csak egy koldus lenne, könnyű volna őt cukorral is etetni.
133. Nem tesznek különbséget aközt, ki a vizet hozta, s aközt ki a korsót törte el. (Az érdem el nem ismerésére célozva.) Míg a róka megtanulta a ravaszságot, elveszti a bőrét.
134. A szabó hurcolkodik: a fején hordja a tűt.(Az mindene neki.)
135. A szabó soh' sem foltozza meg saját ruháját.
136. Csöpp, csöpp után s tó lesz belőle.
137. Ahol elbuktál, ott tápászkodjál fel.
138. Nincsen gyógyíthatatlan baj.
139. Még csak tegnap óta vagy ördög, hát ne falj még ma embereket. (Még újonc vagy a dologban, hát még ne tanítgass mást.)
140. Aki teve-hajcsárhoz csatlakozik, annak tág kapu kell.
141. Ha rizsvásárra méssz, ne hagyd abba otthon a gabona-kereskedést.
142. Uborkát adtak a koldusnak. azt találta, hogy görbe, és nem fogadta el. (A koldusok elégedetlenek.)
143. Amíg a Dsami (Minarétes nagy imaház) áll, ne imádkozzatok Mecsetben.
144. Csak ha egy szívet áldozunk, hódíthatunk meg egy szívet.
145. A szerelmes, ki nem ismert bánatot nem is méltányolhatja az üdvösséget.
146. Tetted büntetést érdemel, bűnhődjél!
147. A torokból jön az élet. (Az evéstől.)
148. A Lelket lélekért, fejet fejért. (Ha adsz, kapsz is.)
149. Egy szív a másikat követi.
150. Bár mily hosszasan kóborol a róka, mégis bekerül a szűcsmester boltjába.
151. Tán csak nem maradtál egy barlangban tíz árvával?! (hogy oly szomorú vagy.)
152. Azt aki igazat szól, kilenc faluból is kiűzik.
153. Hegyek soh' sem találkoznak hegyekkel, de annál inkább emberek emberekkel.
154. Ha bíróval van peres ügyed, legyen neked irgalmas az Isten.
155. Kilenc vak egy bottal.
156. A jóért mindig rosszat adnak, s mindig is fognak adni.
157. A tönkre menő tevéhez jól illik, ha takarója félre áll rajta. (vagyis: magaviseletéhez illik a ruházata is.)
158. Épp úgy várhatsz idegentől hűséget, mint méregtől egészséget.
159. Üljünk görbén, de beszéljünk egyenesen.
160. A hús véres, a harcos bátor legyen.
161. Az egekig messzebb van egy-két lépésnél.
162. Tégy jót és dobd a tengerbe; ha a halak nem is találják meg, Isten mégis látja.
163. Jót jóval viszonozni, mindenki kötelessége, a rosszat jóval, azonban csak a derék ember fizeti meg.
164. A kézzel osztogass, a lábbal keress. (Eledelt.)
165. A halál a világba jött, a fejfájást azonban (egyáltalán betegséget) csak ürügy-képen hozta el magával.
166. Ne mutasd senkinek vetésedet.
167. Tégy amit tehetsz.
168. Még sziklákon is aratja búzáját.
169. Végzete után szomjazott. (a halálra vágyott.)
170. A végzet határozata nélkül az ember nem hal meg.
171. Közös mulatás ünnepélyé válik.
172. Régi barátból nem lesz ellenség.
173. A jó munka hat hónap alatt készül el. (Gyorsan készült munka nem ér semmit.)
174. Görbe a hajó, de egyenes az útja.
175. Megtenni amit lehetett, még nem dicséretre méltó tett.
176. Ha olcsó árú is érne valamit, a zsibvásáron minden csak ragyogna.
177. A földmívelő esőt, az utazó szárazidőt óhajt.
178. Ne mulaszd el tehetséged szerint jót cselekedni.
179. Másnak a szája nem zsák, hogy tetszésed szerint beköthetnéd.
180. Azon hídon melyen mások átjutottak, mi is átjutunk.
181. Sok tészta nagy kenyeret ád.
182. A hús nem válik le a körömről.
183. Kézzel ütött sebeket elfelejtünk, a sebek miket a nyelv ütött, maradandók.
184. Jó szóra jóval felelnek, rosszra rosszal.
185. Ha meg is öregszik a szamár, még sem áll az istállóban első helyen.
186. A bátor nem néz se jobbra se balra. (azaz nyíltan kimondja, ami eszébe ötlik.)
187. Ne unszold beszédre a vidámat. (Vagy nem figyel reád, vagy olyat mond, mi néked kellemetlen.)
188. Ne gondolj senkivel, gyújts pipára és légy víg!
189. Más dolog otthon vásárolni, és más a bazárban.
190. Ne nyúlj ahhoz, mit nem saját kezed tett le.
191. A kenyérből mely még kemencében van, senki sem ehetik. (Azt ami csak lesz, nem lehet élvezni.)
192. Előbb fontold meg, aztán beszélj.
193. A műveletlen nem ember.
194. Bevégzett munka után édes a nyugalom.
195. A kéz nem mérleg.
196. Aki meg nem ízlelte másnak a kezét, bátornak tartja magát.
197. A sors szeszélye egynek érett, a másiknak éretlen dinnyéket oszt.
198. A szegénység tűzből készült ing.
199. Az ég forró és hűvös napjait látta.
200. Idegen országban dicsekedni, csak annyi mint a fürdőben (a bolthajtásosban) énekelni. (Elhangzik.)
201. A hazátlannak nincsenek barátai.
202. Tekintsünk egyszer a sors tükrébe s nézzük meg, mily képet mutat!
203. Nyissunk szemet mi is, mert mások majd kinyitják!
204. A faluba, mit magunk előtt látunk, nem kell kalauz.
205. Csak a csalogány tudja méltányolni a rózsát. (A keletiek felfogása szerint, a csalogányok a rózsa iránti szerelemből búbánatosak.)
206. Még a szemből is kilopja a színt.
207. Ne nevesd ki szomszédodat, mert nyakadra jő.
208. Mi minden nem történhet még, míg feljön a nap? (Már korán is sok történik.)
209. Ne mulaszd el oda menni, ahová hívtak, de még ott is, ahová nem hívtak, még ott se ülj feszesen.
210. Ami messze van a szemtől, a szívtől még messzebb van.
211. Még a hegyekben is, melyekre számítottunk hó esett. (Ha a természet állhatatlan, mért ne lenne az ember is az)?
212. Aki a rózsát akarja a töviseket is akarja.
213. Nincs rózsa, mely tövis nélkül, nincs jácint mely ránc nélkül virulna.
214. Ha a harag jön, elmegy az ész.
215. A hitből jön az ájtatosság.
216. A csaló szeme mindig nedves.
217. Az irigy szívet a legnagyobb kegy sem engeszteli meg.
218. Becsülettel keresett vagyon, nem múlik.
219. Az elkészített eledelnek még hegyek sem állnak ellent.
220. Az igazság szavai keserűek.
221. A "Hakk" (Isten) kiáltásra még a vizek is megállanak.
222. Aki álnokul cselekszik, búbánatban végzi.
223. Minden dologban többet ér a tudás, mint a tudatlanság.
224. Kevésből mindig lehet sok.
225. Mindenki a maga hazájáról beszél.
226. Szalad, de egyre veri a dobot. (Gyávaságból menekszik és kiáltoz mellette.)
227. Mindenkivel szoríts kezet, de senkinek se üss vállára.
228. Tehetség nélküli ember, gyümölcs nélküli fa.
229. Mindenkinek gond van a fejében, a molnáréban víz. (Az utóbbi az ő gondja.)
230. Minden felre, következik egy le, minden elmenetelre jövetel.
231. A tudomány megnemesíti birtokosát.
232. Egy ember a másikra szorul.
233. Két meztelen csak a fürdőben illik egymáshoz.
234. Hogy igyál, azt ugyan mondták neked, de nem a forrás kiszárításáig.
235. Senkinek se add a fonal végét. (A titokból egy szót sem árulj el.)
236. Ha kettő hitét megtagadja, (t. i. ha hamisan esküdnek) egy harmadik elveszti életét.
237. Egy bőrben nem lakhat két oroszlán.
238. Annyit használ, mint este felé boltot nyitni.
239. Annyit használ, mint tű hegyével kutat ásni.
240. Fonalát vásárra vitték. ( Megítélik, ki milyen.)
241. Kétszer inni, annyi mint egyszer enni.
242. A pap házánál épp oly nehezen lehet eledelre szert tenni, mint a halott szemében könnyre.
243. Ahol kettő egymással beszél, ne légy te harmadik.
244. Egy karóhoz nem lehet kötni kétlovat.
245. Egy fej számára két kéz teremtetett.
246. Egy hón' alá nem fér két dinnye.
247. Aki soká válogat két mecset közt végre ima nélkül marad.
248. Meglehet királyom, hogy még a tenger is meggyúl! (Ha te úgy akarod.)
249. Ne rostálj oly nagyon, ne szőj oly sűrűn. (Ne végy mindent oly szorosan.)
250. Az ember majd keményebb a kőnél, majd gyöngédebb a rózsánál.
251. Tán csak nem óvakodik az esőtől aki már egyszer megázott?!
252. Egyszer pirul el a kérő, kétszer aki nem ád.
253. Nem annyira a kéz (munka), mint a fog a takarékos.
254. Az ember majd hegyeket rendít meg, majd meg egy daraszemet sem bír legyőzni.
255. Az ember ördöge az ember.
256. Vásárnak csak az első vásárt lehet nevezni.
257. Ki lassan jár, célt ér.
258. Nincs esztendő aratás nélkül.
259. Lapáttal szalad a tűzvészhez. (azaz, lopni akar.)
260. Még ha ő maga volna az eső, még se termékenyítené senki földjét. (Oly gazember.)
261. Gördülő követ nem fedi be a moh.
262. Ne hordjál hetvenkét völgyből vizet.
264. Az ügyes tolvaj váratlanul lepi meg háziurát.
265. Előbb találd meg az árut s aztán kérj vámpénzt.
266. A hamis számla Bagdadból is visszakerül.
267. Míg az eső elől menekült, utolérte a jégeső.
268. A takaró után nyújtózkodjál.
269. Az ember vénül, de a szív nem.
270. Aki kígyókat eszik, nem talál orvost.
271. A föld vas, a menny acél. (Senki sem hallgatja meg imádságomat.)
272. Még a földnek is vannak fülei.
273. Ne keveredjél bonyolódott dologba.
274. A búza maradéka a dervisé.
275. A gazember gyáva.
276. Ha a tolvajok felszaporodnak, a bírók hanyagsága azoka.
277. Ha házat veszel előbb szerezz magadnak szomszédot.
278. Ha csak egy hangya ellenséged van is, mégis légy óvatos.
279. Az ellenség az ellenségért nem imádkozik.
280. Ne kérdezd a beteget kell-é neki leves?
281. A kopasz valamint az aranyfürtös, a vak és a szép szemű, valamennyi meghal.
282. A húst, melyet a macska el nem érhet, piszkosnak nevezi.
283. Ha nincs a háznál macska, igen sok az egér.
284. Mindenki tettei szerint jutalmaztatik.
285. Éles kard nem vágja meg hüvelyét.
286. Gyakran még az őrületesen szerelmest is megilleti a tagadás.
287. Rossz pénzt és rossz szavakat nem kellene elkölteni.
288. Aki egyszer kis dobot hallott, mindig hallgat a nagyra.
289. Míg a rosszat nem láttuk, nem tudjuk méltányolni a jót.
290. Az elvetemedettség nem ragadós betegség.
291. Nem ott ahol születünk, ott ahol jó dolgunk van, ott van a hazánk.
292. Nem lenne jó, ha mindenki ismerné a helyzetét.
293. Mi által különbözik a szívtelen úr a szegény embertől?
294. Más szemében látja a szálkát, s a magáéban nem látja a gerendát.
295. Az egyik zsírost, a másik savanyút szeret.
296. Az egyik nem talál hidat a vízen át, a másik nem talál vizet ivásra.
297. Barátaink által, megismerjük az embert.
298. Az egyiknek panasza nem indítja meg a másikat.
299. A kopasznak elefántcsont fésűt?
300. Aki magától esik el, nem sír.
301. Inkább az életet, mint a jó hírnevet elveszteni.
302. Bármily szép legyen is a falusi leány, kecses sohasem lehet.
303. Nézd meg a szegélyt és vedd meg a vásznat.
304. Háborúba nem szokás kardot kölcsönözni.
305. Ha ludat kapsz ne sajnálj egy tyúkot. (viszont-ajándékul.)
306. A szomszéd, a szomszéd tyúkját lúdnak nézi.
307. A kőre, mely kemény, hajtsd le fejed.
308. Milyen napra nem következett este? (Hol van a végtelen öröm?)
309. Ha a kapun át kikergetsz, bejövök ismét a kéményen keresztül.
310. Ne ássál kutat, mert magad esel belé.
311. Járj a hóban, de ne hagyj magad után nyomot. (Lopj ügyesen.)
312. Valódi segélyt csak Isten nyújt.
313. Még a hangyának is megvan a saját akarata.
314. A szívtől az út a szívhez vezet.
315. Aki kéz (ajándék) nélkül megy be, igazság nélkül jön ki.
316. Hasa tele, de szeme éhes.
317. Ismeri az eret, melyet vágni kell. (Tudja hogy kitől nyerhet valamit.)
318. A sas nyilat kapott, de saját tollaival ékíttetett. (saját magának árt.)
319. Aki a fejfölt szereti, a tehenet zsebében hordja. (Abból ered, aki kedvenc ételét másoktól kéri kölcsön.)
320. Meg nem érdemelt áldásra, senki sem mond áment.
321. Amit a sors rendelt nekünk, az jut a tálunkra.
322. Ember nem lehet hiba nélkül.
323. A szárnyak a hangyának a megsemmisülés előjelei. (Intés nagyra törő személyek számára.)
324. Ki törődik vele ha titokban sántít? (azaz kedvetlen.)
325. 40 Arab esze együttesen még egy fügemag szemet sem tölt meg. (A törökök véleménye szerint.)
326. Várat belülről kell bevenni.
327. A veszedelem híre hamar terjed.
328. Ahol nincsen juh, ott a kecske viszi a főszerepet. (Keleten, a juhhús nagy delicatesse-nek tekintetik.)
329. A megelégedés, kimeríthetetlen nincs. Ha a lányt magára bíznák, elmenne még muzsikushoz is.
330. Jobb nem is aludni, mint rettenetes dologról álmodni.
331. Egy harapástól nem lakik jól az ember, de mégis jól esik a szívnek.
332. Előbb válaszd meg a szót, aztán beszélj.
333. Szót szó követ, így lesz a beszéd.
334. A szó nem marad a zsákban. (t. i. el nem rejthető.)
335. A közbenjárónak bő a zsákja. (Mert nem a magáéból ád.)
336. A vagyon a szív forgácsa.
337. A gyertya nem lefelé világít.
338. Ha nyilvános helyen vágod le szamarad farkát, az egyik hosszúnak, a másik rövidnek fogja találni.
339. A bánatot az öröm képén is tükrözni tudni, az valódi művészet.
340. A kályhapad a téli virág kertje.
341. Aki a pecsét birtokában van, az a Szulejman. (Szulejman Dávid fia a keleti mítosz hőse, ki egy varázspecsét birtokában volt.)
342. A lándzsát nem lehet zsákba rejteni. (A rossz szokás mindenütt elárulja magát.)
343. A szerelem nem tűr társat.
344. Nyelvedet társaságban, kezedet utazáson ki ne öltsd. (Társaságban ne beszélj, utazáson ne ajándékozz.)
345. Egyed a gyümölcsöt anélkül, hogy fája után kérdezősködnél. (Még a lopott jószágot is élvezd.)
346. Az arabtól nem kell se cukor, se pofon.
347. Ha neked annyira tetszik, magad is fuvolás lehetsz.
348. Ahol levetkőzöl, ott öltözködjél is.
349. Az együgyű kezéből ne igyál, ha mindjárt az élet vize lenne is. (Nektár.)
350. Amit saját kezeddel adsz, az a másvilágba is elkísér. (t. i. a könyöradományok.)
351. Se a nyárs, se a pecsenye ne égjen el. (Minden a kellő formában maradjon.)
352. Amilyen a vetés, olyan az aratás.
353. Annyi serbetet ád, amennyit ütere enged. (Annyit szidja, amennyit csak elbír.)
354. A friss mozgás, áldást hoz.
355. Jó akarat, jó eredmény.
356. Ha nem akarsz figyelni a nagyok szavára, tűrnöd kell a szenvedések súlyát.
357. Annyit használ, mint Atmejdánban tömjénnel füstölni. (Atmejdan, egy nagy tér Konstantinápolyban, azelőtt a nyíllövők gyakorlati helye.)
358. Egy papuccsal is beéri, hogy Bajram-ot csináljon magának.
359. Ne légy oly hajszálnyi finom, könnyen el találsz szakadni.
360. Aki haraggal áll fel, kárral szokott leülni.
361. A harag (bosszú) édesebb a méznél.
362. A döglött lovat keresi, hogy a patkót leszedje róla. (Nagyon fösvény.)
363. Az ökör meghalt, a társaság szétoszlott.
364. A bölcset verték s az én hátam érezte.
365. Pamut fonállal kötözték meg. (Bajos állapotban van.)
366. Aki a pilavot szereti kanalat hord magánál.
367. A szerdán meglátszik, milyen lesz a csütörtök.
368. A rizs nem száll fel a víz felszínére.
369. Ha már megfőtt az étel ne vegyíts közé vizet.
370. Csak a gazdag szép és tiszteltetett.
371. A cukor más és más a csodasó. (Ámbár mindkettőnek egyenlő színe van.)
372. A ruha nem bizonyítja a bátorságot.
373. A sarkantyú cseng és bong, de csak a pénz mível mindent.
374. Ólmot az ördög fülébe! (Hogy meg ne hallja. Szokásos példabeszéd midőn illetlen beszédet kell ismételni).
375. Légy óvatos az alamizsnával, hogy rosszat ne cselekedjél vele. (Ha méltatlannak adsz.)
376. Ne nyisd ki szádat helytelen beszédre.
377. Aki alamizsnát oszt, soká él.
378. Ne a testet nézd, hanem a lelket.
379. Csak kérdezz és te is bele jutsz a Kaabá-ba.
380. Még a víz is hamarébb nyugszik, mint az ellenség.
381. A fiatalságot a hallgatás, a kort a beszéd illeti meg.
383. Ne gyűrd fel nadrágodat elébb, mint sem a folyóhoz értél volna.
384. A Szofu azt állítja, hogy nem eszik fokhagymát; pedig ha talál, még a héját sem hagyja meg.
385. A túlerős ecet még saját edényét is megkárosítja. (A hirtelen haragú beteg.)
386. Mi hátra marad, gyakran el is fog maradni.
387. Fejét feláldozza, de titkát nem árulja el.
388. Aki verebektől fél nem hint kását.
389. A hallgató okosabb legyen a beszélőnél.
390. Ne aggódjál azon ma, mit fogsz enni holnap.
391. A birtokos belenyugodott már s most a kupec nem akar. (Szokásos a szolgára, ki uránál takarékosabb.)
392. Ha holnap lesz, megjöhet még az áldás.
393. Szakállad tán csak nem megőszült a malomban? (Ne tettesd magad oly fiatalnak.)
394. A siketet ne üdvözöld kétszer. (Az ő hibája ha először nem hallott.
395. A késő megbánás hiábavaló.
396. Türelemmel a szederfát selyemmé változtatod.
397. Szép a víz a pohárban, szép a hajó a gyárban.
398. A szó lábaira esett. (Nem ment teljesedésbe.)
399. A hű barát többet ér a rokonnál.
400. A légy ismeri a nyalánkságárust.
401. Hallgatásod édesebb a zenénél. (A fecsegőkre alkalmazott gúny.)
402. A légy ugyan kicsi, mégis felkavarta a gyomrot.
403. Tőkéjét egy macska hátára rakta. (A Hűtlen igazgatóra célzó.)
404. Aki gyorsan jár lábaival ruháiba bonyolódik.
405. Parancsolj a restnek s ő maga fog aztán tanácsolni neked.
406. A vasat üsd amíg tüzes.
407. A töröknek későn érik meg az esze.
408. A kertésznek nem lehet zöldséget árulni.
409. Aki a kolostorban vár, levest kap. (Türelem célhoz vezet.)
410. Meghallotta a nyúl, hogy a vadászkutya megbénult.
411. A gyéren vetett retek jobb a sűrűn vetettnél. (A sok nem mindig jó is.)
412. A kőből is, ha préseli, vizet sajtol ki. (Kitartó, nagyra törő emberről szólva.)
413. A gazdagnak nehéz ajándékot nyújtani.
414. A fösvénység szeme, csak a föld által elégíttetik ki. (t. i. a sírban.)
415. Kilenc évnek szerdái kerültek össze.
416. Sántító szamárral ne csatlakozzál karavánhoz.
417. Amíg a fösvények fognak létezni a gazemberek nem maradnak éhen.
418. Édes szavak még a kígyót is kicsalják lyukából.
419. Váratlanul esik a kő az ember fejére.
420. Az alvó kígyónak ne lépj a fejére.
421. Repülő madártól vár segítséget. (Hasztalan remény.)
422. Mint a liszteszsák csak a bot alatt portik. (Csak erőszakkal lehet valamit kicsalni belőle.)
423. Lisztünk meg van szitálva; szitánkat szögre akasztjuk.
424. A távolból még a dobszó is szépen hangzik.
425. Olcsó ecet édesebb a méznél.
426. Olcsó húsnak híg a leve.
427. Üss a koldusköpenyegre. (A szegények elhagyatottságára utal, kikkel szemben mindenki, mindent megenged magának.)
428. Amilyen távozása, olyan a jövetele, amilyen a tésztája (mellyel megkínál,) olyan a kásája.
429. Van vagyona - irgalmas is lehet.
430. A szappan amit adtál, még mindig nem bírja eltávolítani az előidézett szennyet.
431. Mint az olaj, a felszínre tolakodik.
432. Az éhes medve nem táncol.
433. Az éhes ásít, a szerelmes nyújtózkodik. (ha nem érte el célját.)
434. Az éhes tyúk a hambárról álmodik.
435. A várakozás jobban kínoz a tűznél.
436. Este az ivásnak, reggel kártyázásnak engedi át magát és mégis a paradicsomba remél jutni.
437. A bőkezűség nem csökkenti a gazdagságot.
438. Amivel jött az ember, azzal távozik is.
439. A neveletlentől vedd meg a becsületet.
440. Egyél keveset és tarts szolgát magadnak.
441. Aki engem tisztel annak szolgája vagyok, aki engem gyaláz, annak ura vagyok.
442. A felbőszített szamár még a lónál is jobban szalad.
443. A fehér pénz a fekete napra van számítva. (Fekete, t. i. szerencsétlen.)
444. Folyó vízben nem marad piszok.
445. A sánta hamar elfárad.
446. Akár fehér a kutya, akár fekete, mégis kutya marad a kutya.
447. Az ember belülről tarka. (Nem külsőleg mint az állat.)
448. A lelkiismeretesség fél vallás.
449. Ravaszsággal még az oroszlánt is rá lehet szedni, erőszakkal még egy tücsköt sem.
450. Nem tanácsos másnak kötelén a kútba szállni.
451. Alacsony helyről nézve még a dombocska is hegynek látszik.
452. A követ sérthetetlen.
453. A kézcsókolás nem koptatja a szádat.
454. A műszer dolgozik, de a kezet illeti a dicséret.
455. Arany kezet nem vág meg a kés.
456. Az árva gyermek maga metszi el köldökzsinórját.
457. Sokan sajnálják az árvákat, de kevesen istápolják.
458. Kötélre ne hints lisztet. (Ne tégy hasztalan dolgot.)
459. Ne higgy barátodnak, mert bőrödet szalmával tömi ki.
460. Magadat varrótűvel szúrd meg, az idegent zsáktűvel.
461. Aki mézzel bánik, ujjait lenyalja. (azaz, aki szerét teheti, lop.)
462. Ami egy szájból jön, ezrekre terjed ki.
463. Egy bolha miatt az egész paplant elégeti! (A nagy áldozatról mondatik.)
464. Egy fillér miatt tőrét a csillagoknak szegzi. (a fösvény.)
465. Egy köpenyegem van, azt kiterítem s lefekszem ahová tetszik. (A nőtelen ember.)
466. Tíz remete beéri egy kanállal.
467. Egy juhról nem lehet két bőrt nyúzni.
468. Arany kalitkába zárták a fülemilét, de ez egyre kiáltá: ó hazám!
469. Egy baleset tanulságosabb száz tanácsnál.
470. Csak esőben tanuljuk megbecsülni a köpönyeg értékét.
471. A nagy fej nagy fájdalmakkal jár.
472. A fazék feldőlt és fedelet talált. (t. i. az esetleg gyakran meghozza azt, amit hosszasan kerestünk.)
473. Akármilyen nagy a mecset, az Imam mégis csak azt prédikálja amit tud.
474. Ha a mecset össze is dől, az oltár mégis helyén marad. (A szépség nyoma megmarad.)
475. Harangját fűvel tömték be. (Megcáfolták.)
476. A posványba ne dobj követ (mert beszennyezed magad.)
477. Ne utazzál gyermekkel, kinevet, ha a teher lecsúszik hátadról.
478. A túlságos dédelgetéstől a kedves elundorodik.
479. Az omlatag épületnek nem használ a javítás.
480. A szöget csak a szög túrja ki helyéből.
481. Ne lakjál oly helységben, hol orvos és bíró nincs.
482. Az igazság szavára még az őrült is hallgat.
483. A győztesnek van igaza.
484. Aki fürdőbe megy, izzad. (Minden tettnek megvannak következményei.)
485. A házi tolvajt nehéz rajta kapni.
486. A szeszély a lélek alatt rejlik. (Tehát csak halál után jöhet elő.)
487. A tímár csak azt a bőrt rángatja, mely neki tetszik. (A sors csak azt veri, akit üldöz.)
488. A nyelvnek nincsen csontja. (Minden beszédre képes.)
489. A világ egy kövér fark, olyan mint az angorajuh-é, (aki az élvezetéhez ért, annak váljék egészségére.)
490. Barátok közt mázsa szerint mérj, az üzletben lat szerint.
491. Ha elbukol, a földet is öleld meg.
492. A koldus arca fekete, (gyalázattal borított,) de erszénye kövér.
493. A versenytárs nem árt ha nyíltszívű.
494. Szépséget nem lehet kierőszakolni.
495. Az erőszakot nem szokta követni magyarázat.
496. Ha a juh a nyájtól távozik, a farkas elragadja.
497. Ne a szónokra, de szónoklatára figyelj.
498. Ha a törvény metszi le az ujjat, az nem fáj.
499. Éppen az aggályosan őrzött szembe esik bele a szálka.
500. A vizet a szalma alá vezeti, (vagyis, titkokat sző).
501. A nyúl duzzogott a hegy ellen, de az mit sem tudott róla.
502. A jóllakott nem érzi az éhes állapotát.
503. Az okos beéri vele ha megszagolja a rózsát.
504. Sürgős ügyekbe az ördög is elegyedik.
505. A szerelmesnek csak egy intés kell, a dervisnek egy ok. (hogy felforrjon benne az indulat.)
506. Egy oktalan fej baját a láb viseli.
507. Az ész nem a korban, de a fejben rejlik.
508. A hazátlan madárnak Isten épít fészket.
509. A hazátlan harcosnak rövid nyelve és görbe nyaka van. (Sokat kell tűrnie és keveset beszélnie.)
510. A válás vége a viszontlátás.
511. A sors abroncsán ment keresztül. (vagyis, sokat tapasztalt.)
512. A vénülő farkast gúnyolják a kutyák.
513. A szárazzal a nedves is elég.
514. Ki szép? kérdezték a hollótól; "fiaim" felelé büszkén.
515. A gesztenye elvetette haját s most megveti azt.
516. A szem lát, a szív kíván.
517. A szív mindaddig eped, míg a szem nem lát.
518. Szép az, amit a szív szeret.
519. Mielőtt bemennél, gondolj a kijövetelre.
520 Puszta szóval nem lehet sajtot készíteni.
521. A bánatot örömmé változtatni, az az élet művészete.
522. Inkább köveket hordani az eszessel, mint ostobával szövetkezni.
523. Aki róvásra iszik bort, kétszer ittasodik meg. (Egyszer az ivás, másodszor fizetés alatt.)
524. Minden bárányt saját lábánál akasztanak fel.
525. Minden ember szívében egy oroszlán leskelődik. (Egy erős szenvedély.)
526. Ne tarts mindenkit, aki szakállas atyádnak. (Ne adj a külsőre.)
527. A tehetség szerelmet ébreszt, az erény tiszteletet.
528. Ha a hazug háza leég, senki sem hiszi el neki.
529. A lusta ló erősebben rúg ki.
530. Ha mindenki vásárra vinné az eszét, utoljára mégis csak mindenki a magáét vásárolná vissza. (Mindenki megvan elégedve a maga eszével.)
