Payday Loans

Keresés

A legújabb

Cigány "belügyek" anno PDF Nyomtatás E-mail

Részlet Pócsik Andrea tanulmányából:

"A cigányvizsgálatokat Keményék tehát 1971-ben végezték, beszámolóját csak 1976-ban a Szociológiai Kutatóintézet belső kiadványaként, ennek rövid összefoglalóját pedig a Valóság című folyóiratban 1974-ben jelentették meg. A kutatás kiindulópontjául szolgáló „Ki a cigány?” kérdésre a külső meghatározottságot tekintették mérvadónak, tehát akit a környezete annak tart. Az önbevallás szerinti romaság ebben a társadalmi környezetben nem tette volna lehetővé a megfelelő minta létrehozását, épp az asszimilációs elvárások miatt. A védőnők, tanácsi alkalmazottak, iskolai statisztikák alapján elkészítették az összes cigány háztartás listáját, majd ebből kiválasztották azok 2 %-át, ahol a kérdőíves felméréseket végezték. A nemzetiséggel kapcsolatos kérdések mellett a felmérés részletes adatokkal szolgált a lakhatás, foglalkoztatás és iskolázottság kérdésköreiről. Ezeket az eredményeket Kemény tanítványai, munkatársai (Csalog Zsolt, Havas Gábor, Solt Ottília és mások) a hetvenes években tovább finomították, kiegészítették a nem roma lakosság körében végzett hasonló vizsgálatokkal."
http://uj.apertura.hu/…/pocsik-a-hetvenes-evek-tarsadalmia…/

Kemény István szociológus nevével megfigyelt személyként 83 dossziéval találkozhatunk a Történeti Levéltárban. 
A rá vonatkozó iratok egy része olvasható az emlékére készített honlapon:
http://www.kemenyistvan.hu/01f.html

Képek: 
1.
Fotó: Kemény István szociológus (1925–2008). A kép a Faluszéli házak c. film forgatásakor készült.
Fortepan/Schiffer Pál adományozó (Andor Tamás felvétele)
2. 
ÁBTL - 3.1.9. - V-150002/7 Kardos László és társai. A kép bal szélén Kemény István.

TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás
Hozzászólások
Jenő Nagy
Szólj hozzá...

Részlet egy kritikából:

"A hatvanas évek elején ugyanis elkezdődött az a (hivatalos politika által támogatott) folyamat, amely a cigányoknak a többségi társadalomba való asszimilálását volt hivatott elősegíteni: elsősorban életkörülményeik javításával, munkalehetőségek teremtésével, iskoláztatásuk előmozdításával. Ez az ellentmondásoktól sem mentes törekvés (amely a romákat nem tekintette ugyan nemzetiségnek) alapfeladatául tűzte ki az előítéletek megszüntetését vagy legalábbis enyhítését; egyfajta össztársadalmi célként jelölte meg a cigányok „emberszámba vételét”. [...]
Sára Sándor filmje egészen tisztán kifejezi azt a felfogást, amely a filmkészítést egyfajta morális indíttatású, s a művészi-egyéni felelősséget hangsúlyozó tettnek tekinti. Ez az attitűd teljes összhangban állt a korszak hivatalos ideológiájával, a romákat érintő változtatásokban ugyancsak nagy súlyt fektettek a környezet hozzáállására, a társadalmi összefogás fontosságára. Sára így nyilatkozott filmjéről: „Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a filmet elsősorban az előítéletek, a faji megkülönböztetés ellen kell elkészítenem – lemondva a teljesség igényéről, vállalva bizonyos elfogultságot: siratóik szellemében együtt panaszkodva velük…”
Pócsik Andrea: ROMAKÉPEK ÉS LENYOMATAIK
Sára Sándor: Cigányok (1963) és Mohi Sándor: Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje (2000)
http://www.filmtett.ro/…/sara-sandor-ciganyok-1963-es-mohi-…

Sára Sándor filmrendező, operatőr az állambiztonsági szervek folyamatos megfigyelése alatt állt. Többek között jelentett róla "Képesi Endre", "Sugár", "Sárdi", "Zalai Jenő", "Baba", "Radóczi Bertalan", "Fehér Tamás", "Budai", "Luzsnyánszki Róbert", Tiszay Pál", "Somlay Károly", "Rigai András", "Álmos", "Ipoly", "Bereznai", "Józan Miklós", "Stimecz". (Ezek ügynöki fedőnevek.)

TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás
Hozzászólások
Jenő Nagy
Szólj hozzá...

"A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága megvizsgálta az országban élő cigányok életkörülményeit és 1961. június 20-án határozatot hozott a cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról.
A határozat — többek között — megállapítja, hogy
,,. . . A kapitalista társadalomban a cigányokat kiközösítették, kölcsönös bizalmatlanság és az előítéletek mély szakadéka keletkezett a cigányok és nem cigány lakosság között."

ABPARANCSOK.HU
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás
Hozzászólások
Jenő Nagy
Szólj hozzá...

Hírfolyam

Choli Daróczi József költő, író, műfordító, tanár, politikus először 1957-ben került az állambiztonsági szervek nyilvántartásába, amikor tiltott határátlépés kísérlete miatt hat hónap börtönre ítélték. Szabadulása után segédmunkásként dolgozott, majd befejezte az általános iskolát, leérettségizett, és 1975-ben már tanítói diplomát is szerzett. A cigány értelmiség tagjaként az 1970-es évek végén került újra az állambiztonsági szervek látókörébe. "Ipoly" , "Frederich" és "Zóna"...

Továbbiak
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás
Hozzászólások
Béla István Szabó "Ipoly" = Utri/y Attila ; "Frederich" = Vörös Zsigmond ; "Zóna" = Lojkó Lakatos József
Jenő Nagy Vörös Zsigához "volt szerencsém"... frown hangulatjel
Jenő Nagy
Szólj hozzá...