Olyan mocsok ömlött szét néhány nap alatt, amire egy normális országban csak egyetlen válasz lenne adható: azonnal meg kellene szüntetni, legalábbis minimálisra kellene csökkenteni az élsport állami támogatását.
„Ám 2013-ban az is kiderült, hogy az a közeg, amelyben ez lehetővé vált, a totális szexuális szabadosság melegágya lett, már amennyiben hihetünk Szepesi Nikolett egykori úszóválogatott botránykönyvének. Ebben nem csupán az edzések monotóniáját szexuális kilengéssekkel oldó fiatalokról esik szó, hanem a kéjenc öregekről is bőven. Azokról, akik ocsmány módon kihasználták, hogy a lánykák ki vannak nekik szolgáltatva. Kiszolgáltatva akár így, akár úgy, ahogyan Kiss Noémi vall erről. 
Nem hihetjük, hogy minderről ne tudtak volna azok, akik a szövetséget működtették és működtetik, s akik szinte számolatlanul költhették és költhetik magukra is az állami költségvetésből busásan juttatott milliárdokat. S talán nem csak az úszósportban… Ám bármi is történt a színfalak mögött, ha jöttek az eredmények, ha nem – az úszósportban igen –, az omerta maffiaparancsához szinte mindig mindenki tartotta magát. Feltehetően a közvetlen anyagi érdekeken túl azért is, mert a többséget cinkossá tették valamely kisebb-nagyobb vétségben, s ezzel zsarolhatóvá. Kimondva, kimondatlanul érzékeltethették, hogy utána tudnak nyúlni, ha megszegi a hallgatás törvényét. Főleg akkor, ha az élcsapatoknál edzőként képzeli a jövőjét. Kiss László példája épp eléggé beszédes lehetett és lehet mindenki számára, milyen hatalmas az erő, amely minden bűnt semmissé tehet, vagy akár felmutathatja ezt a bűnt egy váratlan pillanatban, akár fél évszázad elteltével is. 
Voltak már ennek előzményei a Hosszú Katinka–Kiss László–Gyárfás Tamás pourparler során, amelyben magát a miniszterelnököt is sikerült hazugságon kapni. De akár ennek következményeként, akár ettől függetlenül, olyan mocsok ömlött szét néhány nap alatt, amire egy normális országban csak egyetlen válasz lenne adható: azonnal meg kellene szüntetni, legalábbis minimálisra kellene csökkenteni az élsport állami támogatását. Huszonhat évvel azután, hogy itt állítólag kapitalista viszonyok jöttek létre, a lehető legrövidebb időn belül üzleti alapon kellene elrendezni a dolgokat. A milliárdok pedig végre ne egy törpe kisebbséget szolgáljanak, hanem a gyerekek, a kamaszok testedzését és a tömegsportot. Persze ettől nem oldódna meg sem az egyházi intézményekben, sem a családokon belüli és kívüli nemi erőszak ügye, mert ehhez újabb és másfajta lépésekre is szükség lenne. De azt azért elmondhatnánk, hogy legalább egy fontos területen már hozzáláttunk barbár mentalitásunk leküzdéséhez.”
Kiss László tisztáldozat egy kíméletlen mocskos politikai sakk játszmában.