Többet dolgozunk ingyen, mint amennyit fizetésért gürizünk. 11 milliárd óra munka évente és senki nem fizet érte egy fillért sem, ha fizetnének érte, értéke alsó hangon is 5500 milliárd forint – ez háromszor annyi, mint amennyit ma a kormány egészségügyre költ. Legközelebb gondolja meg, ha semminek nevezi a háztartási munkát.

Április 5., a láthatatlan munka napja. Igen, van ilyen – bár a köznyelvben ezt inkább úgy hívják: házimunka, ide tartozik minden olyan tevékenység, ami bár szolgáltatással kiváltható lenne, többségében mégis ingyen végzi el valaki. "Láthatatlan munka az, amit a társadalom tagjai a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek" – mondta Szép Katalin, a KSH nyugalmazott főosztályvezetője, a hivatal sajtótájékoztatóján. Láthatatlan munkának számít tehát a mosogatástól és takarítástól kezdve a gyerekek logisztikázásán és a kutyasétáltatáson keresztül az esti mesélésig vagy otthoni betegápolásig minden munka, amit az emberek szinte száz százaléka valamilyen mértékben, naponta elvégez otthon.

A statisztikák szerint a magyar lakosság több időt tölt a láthatatlan – vagy fizetetlen – munkával, mint azzal, amiért pénzt kap. Amikor a 15 és 84 év közöttiek teljes időfelhasználását vizsgálták, az derült ki,  hogy a lakosság idejének 11 százalékát tölti fizettet munkával és 15 százalékát fizetetlennel. Mielőtt valaki felszisszen, azon, hogy időnk több mint 73 százalékát nem munka jellegű időtöltéssel végezzük, ebben benne van az alvás is, ami ha csak napi nyolc órával számolunk, akkor is elviszi életünk idejének harmadát. A láthatatlan munkával töltött idő azért is magasabb, mert a 15-84 év közöttiek közül – változó arányban ugyan – szinte mindenkit érint, míg fizetett munkája nagyjából csak 50 százalékuknak van.

Évente 11 milliárd órát foglalkozunk a láthatatlan munkával, ha ezt forintosítanánk, akkor szemmel láthatóan – 23 százalékkal – emelkedne a GDP. Ez ugyanis nettó órabért tekintve is évente 5500 milliárd forintot jelent, ami ha innen nézünk, akkor pörgethetné a gazdaságot, ha onnan nézzük, akkor ennyit spórolnak össze a magyar háztartások, amikor a ház körüli munkákat elvégzik.

A háztartási munkából egyre nagyobb részt vállalnak a férfiak – de van honnan

A számok azt is mutatják, hogy a láthatatlan munka elsősorban a nőket terheli leginkább, de a férfiak is egyre nagyobb részt vállalnak magukra. Míg korábban elsősorban a ház körüli javításokat, szereléseket végezték el a férfiak, egyre többen vállalják be a főzést, illetve az étkeztetéshez tartozó feladatokat.

A láthatatlan munkák közül a legtöbb időt (50 százalék) az élelmezéssel kapcsolatos munkák – egyebek között főzés, vásárlás, mosogatás – viszik el. A második helyen a lakhatással foglalkozunk a legtöbbet, vagyis takarítással, szereléssel, csekkek befizetésével a fizetetlen munkára töltött időnk negyedét ütjük el. Harmadik helyen áll a gondoskodás, negyediken pedig a ruházkodás.

A számok szerint tehát mindennap több mint három órát dolgozunk úgy, hogy ezért nem kapunk fizetést – a nemzetközi statisztikák szerint e szempontból a magyarok a középmezőnybe tartoznak.