N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI.

MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC

Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan

Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat

145.

MUNKAIDŐ

Időmérleg ott és itt

A Kalahári sivatag bennszülöttei

napi két órát fordítanak arra,

hogy előteremtsék életszükségletüket

De mi már jóval fejlettebbek vagyunk…

146.

SZELLEMEMBER

Rossz alternatíva áll

Vagy nincs diplomád

és azért nem tudsz labdába rúgni,

vagy van, de már annyira átmosták az agyad,

hogy már nem is látod a királyt meztelennek

147.

ÖNCÉL

Másért vagy önmagáért?

Minden valami másért akarunk,

mi az, amit önmagáért,

ami már nem eszköz más célhoz?

Szabad, egyenlő, testvér akarsz lenni?

Vagy gazdag, híres és hatalmas?

Mi leszel, ha nagy leszel?

Erre valami foglalkozással, hivatással felelünk!

Ha megkérdezzük a szülőt,

hogy mi legyen gyerekéből,

akkor mi jobbat válaszolhat annál,

hogy boldog ember legyen és maradjon...

148.

PRÓBÁK

A.

Lelki elsősegély:

pl. egy öngyilkos jelöltben tartani a lelket

B.

Szellemi teszt:

Amíg egy lábon/fél lábon állsz,

összefoglalni vallásod lényegét,

vagy lesz nemulass…

149.

PATERNALIZMUS

Amíg kicsi a gyerek,

különösen vészhelyzetben,

erővel is betartatjuk a szabályokat,

melyek az ő érdekét is védik,

de közös érdekünk,

hogy ő ezt minél előbb be is lássa,

s magától is tiszteletben tartsa ezeket

150.

MINTHA

Úgy cselekedj,

mintha egy derék ember mindig látna,

s ne kelljen előtte szégyellned magad!

Úgy cselekedj,

mintha lenne Isten,

akinek a szeme mindent lát,

ezért se lopd el a léniát!

Úgy cselekedj,

mintha cselekedeted maximája

egyetemes törvény lenne, lehetne

(kategorikus imperativus...!?)

151.

BARÁTSÁG TESZT

Ha nem kerülsz nagy bajba,

sohasem tudhatod meg,

hogy ki az igazi barátod,

s ki csak szesztestvér, élősködő stb.?

De ahhoz mégsincs jogod,

hogy kísérletezzél vele,

és elhitesd vele például azt,

hogy most tűzbe kéne tennie a karját érted...

152.

CSALÁDI KOMMUNIZMUS

Arányos közteherviselés van.

Mindenki képességei szerint teljesít,

mindenki igényei szerint részesedik.

Aki nem dolgozik, az is eszik.

A gyerek és az öreg is kap enni,

és szükségletei szerint ruháztatik.

153.

ÉLETKÖZÖSSÉGEK

Hippi kommuna,

izraeli kibuc,

vallási kommunák,

művésztelep,

nyári tábor,

börtön,

kollégium,

éjjeli menedékhely

laktanya – front

stb.

önkéntes/kényszerű

életforma-kísérletek stb

154.

RUTIN

Létfontos és gyilkos rutin

A járásból, öltözködésből, nyelésből

rutinos megszokásnak,

második természetnek kell lennie,

különben nem tehermentesítődnénk másra -

de nagyon nagy a baj akkor,

ha egy tanár csak rutinból tanít,

ha egy pár csak rutinból szerelmeskedik…

155.

BURIDÁN SZAMARA

Éhen halni két egyforma szénaköteg között,

mert nem tud választani,

pedig egyik sem jobb, mint a másik,

de fél, hogy hátha mégis…

(És ha az egyiket választja,

holtig gyötri a gondolat:

biztos a másik lett volna az ízesebb…?

156.

SZAMÁR

A szamár rossz hírneve

Csökönyös, szamárpad, szamárfül,

szamárhíd (segédeszköz),

szamárlétra,

szamártemetés - harang nélküli temetés,

gyerekek lábmozgása,

virágvasárnapi szamár (kicicomázott)

"nagy szamár vagy fiam!"

(figurás szamár)

157.

MONDVA CSINÁL

Aki úgy fossa a szót,

az más gazságra is képes.

A sok beszédnek sok az alja,

ami zavarossá teszi és időd is rabolja.

És az igazságot is eltakarja.

És aki kétértelműen beszél,

hogy lehessen így is és úgy is érteni:

szókimondás kerülő,

a felelősség elől menekülő,

óvatoskodóan fogalmazó.

Az elején állít, a végén visszavon.

Ezt nem én mondom,

csak mástól hallottam.

Ha elmondod, letagadom.

158.

TALÁN

Talán ő volt,

talán ezt tette,

talán azt mondta -

de nem biztos...

Találgatás.

Talány.

159.

SZARVASHIBA

Bók vagy sértés?

Illem nem tudás,

hiányos nyelv- és kultúraismeret,

vagy szándékos kétértelműség?

160.

DICSÉRET

A.

Játszma

Magamat azért szapulom piszkosul,

hogy te azután annál inkább feldicsérhess

B.

Dicsérve szidni

Megdicsérem a fiam,

„bezzeg ő milyen mintaférj!”

hogy egy mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!

161.

MIHEZ KÉPEST

Ahhoz képest jó vagyok?

Például focikapusnak koromhoz képest.

De a szakmámban, hivatásomban

nem védekezhetsz ezzel.

Ott a mindenséggel mérd magad!

Különben te leszel

focisták között a legjobb filozófus,

és filozófusok között a legjobb focista.

162.

KÖZKÉZEN FOROG

Ha többen használják, több és jobb lesz?

ha mindenki szeretheti a babám, akkor kurva lesz -

de a szépségében mindenki gyönyörködhet,

ahogy a magánházam szép épülete mindenki öröme.

A szellemi kincsek közkinccsé válása

elvileg nem csökkenti értéküket - sőt:

a folyamat annak a jele lehet, hogy a mű telitalálat,

s a népdalainkon meg is tapasztalhatjuk,

hogy a közkézen forgás milyen gyémántot csiszol...

163.

SIKER ÉS/VAGY DICSŐSÉG

Egy dolog a siker, a népszerűség, s egy másik a dicsőség -

de a kettő nem zárja ki egymást: lásd Petőfi Sándor esetét,

de Szókratész és Jézus is sikeres volt egy pályaszakaszán,

igaz, mindkettőjük néptanítói munkáját halállal büntették...

De az is igaz, hogy ma is él és hat szellemük, életpéldájuk!

Sokan áltatják magukat sikertelenségüket tapasztalva,

hogy ez biztos jele a nagyságuknak - és ez fordítva is igaz!

164.

ENIGMA ÉS BÉRTOLL

Régen rossz annak a kornak, annak az országnak,

ahol a tudós, a bölcselő, a művész, a szellemi elit

betegesen irtózik a közérthetőségtől-közélvezhetőségtől,

aminél csak az lehet rosszabb,

ha az értelmiségi a homlokára nyálazott bankóért

bármit és bárhogy eljátszik, amit a fizető úr rendel...

165.

HIVATÁSTÉVESZTÉS

Leereszkedik a remete a hegyről,

bemegy a vendéglőbe s kér ételt-italt, s nőt...

Nőt nem tudnak adni.

Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog,

akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát.

- A Béla? De hát én nem vagyok olyan!!

Legközelebb nagy szükségében alább adja,

de kiköti, hogy ne tudjon róla senki.

- Nem fog róla tudni más rajtunk kívül,

csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát,

mert a Béla sem olyan...

166.

KÁROMKODÁSBÓL KATEDRÁLIS

Mikes Kelemen meséli egy levelében

annak a püspöknek a történetét,

aki egyszer egy sziget mellett elhajózván

rettenetes káromkodásokra, átkokra lett figyelmes -

kiszállt s ott egy remetét talált, akit kérdőre vont.

A remete szörnyen megijedt, magyarázkodott

mondván, hogy ő most imádkozott...

A püspök leteremtette, lehordta -

majd megtanította szép imádságokra,

s dolgát jó végezve elhagyta a szigetet..

De mit lát a hajóról?

Kétségbeesetten szalad utána a vízen a remete:

- Atyám, atyám! Elfelejtettem az imént tanult imákat!

- Jól van fiam, csak csináld úgy, ahogy eddig...

167.

INGYEN JAVAK

A legjobb dolgok ingyen vannak?

Például: az élet, az egészség, a szerelem,

a jó házasság, a jóistenhit, az élethivatás stb.

Szerencséből, ajándékból, kegyelemből…

Egyfelől ez megnyugtató,

hisz ilyenje a szegény embernek is lehet.

Másfelől nyugtalanító, hisz annyira nem tőlünk függ!

Szeretnénk ezt bebiztosítani:

babonákkal, jogot formálással, kiköveteléssel,

zsarolással, szerencsebérlet megvásárolhatósággal.

Pénzért vásárolni "szerelmet"?

Betegséggel stb. kizsarolni szeretetet, törődést?

Kikövetelni, kikunyerálni egy ajándékot?

Elvárni, kiprovokálni hogy meghívjanak vendégségbe?

168.

MARCUS AURELIUS

Sárgán hever itt a középkori Róma,
de lángol az alkony,
mint véres oroszlán,
s te fönn lovagolsz még
a Capitolium ősi tetőjén,
Marcus Aurelius.

Bronzfejü cézár,
aranyszakállú,
vak ragyogásu szoborszemeiddel
őrködve vigyázol,
s én állok előtted.

Császári felség,
emberi nagyság,
roppant pogányság
örök igazza,
bamba tömegből visszahúzódó,
trón magasában egyedül élő,
koldus imperátor.

Nem kancsal apostol,
nem zagyva keletnek elmebetegje,
fönséges írótárs,
együtt a szív és fő,
fájdalom és bölcs messzetekintés,
elhagyatott e sanyarú földön,
az, aki él és az, aki fél és
látja a törvényt, reszketve, de higgadt
lépttel megy a sírhoz, az értelem égő
lámpája kezében,
megvetve, mi barbár
mindazt, mi hazugság.

Semmi, ami barbár
nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú.
Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel
rádión beszélnek, a jósok, a boncok,
a ferde vajákos, ki cifra regéknek
gőzébe botorkál, csürhe-silányok,
kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak,
s úgy fintorog arcuk,
mint a bolondé.

Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell,
őt szeretem, ki érzi a földet,
tapintja merészen a görcsös, a szörnyű
Medúza-valóság kő-iszonyatját,
s szól: "ez van", "ez nincsen",
"ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",
s végül odadobja férgeknek a testét.
Hős kell nekem, ő, ki
déli verőben nézi a rémet,
hull könnye a fényben
és koszorúja
izzó szomorúság.

Messze vagyok már, messze röpültem,
messze az olcsó, híg dudaszótól,
dél és nyugat között csapong az én lelkem,
mindig szabadabban.
Álarcomat itten elvetem, aztán
újra felöltöm,
s járok mosolyogva,
tanulva a tűrést,
a hosszu alázat gőgös erényét,
szenvedve a mocskot, rejtve riadtan
rongyokra szakított, császári palástom.

Hadd emelem föl,
hadd emelem hát tiszta, hitetlen,
kétkedve cikázó, emberi pára-
lelkem tefeléd most,
ki jöttem a pannón
halmok alól, s élek a barna Dunának,
a szőke Tiszának partjai közt. Jaj,
hadd emelem föl mégegyszer a szívem
testvéri szivedhez,
Marcus Aurelius.

1929

Kosztolányi Dezső