Payday Loans

Keresés

A legújabb

"Uram... segíts haza minket..!"
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG
2015. november 26. csütörtök, 07:28

 

 

"Uram... segíts haza minket..!"

Versek, fohászok, levelek, naplórészletek a sztálini lágerekből (1944-1959) a "malenykij robot" 70. évfordulójára

TARTALOM, UTÓSZÓ

 

http://mek.oszk.hu/13800/13830/index.phtml#

Tartalom


1. Ajánlás helyett
1. fejezet
I. Lágerballadák, átkot szóró versek
II. Lágerimák, könyörgések, fohászok, hitvallások
III. Fogolyénekek
IV. Hírvivő verses regék, krónikák
V. Verses levelek a lágerekből
VI. Virágköltemények
VII. Lágerből írt levelek
VIII. Naplók, naplórészletek
IX. Sírversek
Utószó helyett

2. fejezet. Kárpát-medencei kitekintő

3. fejezet. Válogatás a szovjet fogságban keletkezett német nyelvű lágerírásokból
Utószó helyett

Jegyzetek

Felhasznált irodalom

M. Lovász Noémi (Nagyenyed, 1979) jegyzete a képzőművészeti alkotásokhoz


 

 

Utószó

 

Több mint negyedszázada kezdtem el gyűjteni és kiadni a II. világháborús hadifogoly- és munkatáborok akkor még a tabutéma kategóriába besorolt "oral history"-jellegű emlékanyagát, a szóbeli visszaemlékezéseket, az úgynevezett "fejben írt lágerverseket", amelyeket ma már a magyar folklorisztikában a szakirodalom lágerfolklórként és a hagyományos magyar népköltészet szerves részeként, illetve modern folklórként tart nyilván. Névtelen, illetve egyes esetekben nevesített szerzői azok köréből kerültek ki, akik magyar katonaként orosz fogságba estek, internált civilként "háromnapos munkára" vagy politikai elítéltként, munkaszázadba hurcoltként a GUPVI és a GULÁG szögesdrótja mögé kényszeríttettek. A gyűjtemény első 1992-es kiadásából befolyó összeget a Szolyvai Emlékpark építésére ajánlottam fel. A második kiadására 1996-ban került sor, amelyhez felkérésemre előszót S. Benedek András nemrég elhunyt irodalomtörténész írt. Idézek belőle: "Évtizedekig a legnagyobb bűnük közé tartozott Kárpátalján a magyarság 1944-es tömeges elhurcolásának felemlegetése. Egyetemre, főiskolára csak az az árva fiatal juthatott, aki lehetőleg nem magyarnak vallotta magát, s legfőképpen a német fasiszták áldozatának tüntette fel édesapját az akkoriban még patikamérlegen mért önéletrajzban.

Az emberek, az özvegyek és árvák, a barátaikat a lágerek jeltelen temetőiben hagyó hazatértek azonban nem felejthetnek. Épp az illegalitás miatt vált mindez sajátos folklórrá. A szájról szájra, kéziratról kéziratra terjedő emlékezések, az ott átélt szörnyűségek "irodalmi" lenyomata először több mint két évvel ezelőtt látott napvilágot, a független kárpátaljai magyar könyvkiadás első produktumaként.

Nem az irodalmi érték az elsőrendű tehát ebben a gyűjteményben, amely inkább drámai dokumentum, mint antológia. Napjaink drámai eseményei azonban arra figyelmeztetnek, hogy csak a hiteles, megszenvedett tanúság válhat tanulsággá."

Az ismert lágerkrónikások, a lágerverseket hazahozó túlélők közül, sajnos a szovjet birodalom összeomlását kevesen érték meg. Az általunk közreadott lágerversekre a szakma mégis felfigyelt. Köztük Küllős Imola, Vasvári Zoltán és Tarczai Béla és más elismert folklórkutatók, akik ezeket az alkotások a II. világháborús hadifogság és a sztálini lágerek sajátos folklórjaként értékelték. Áldozatok címmel Kárpát-medencei szintű gyűjteményt is kiadtak, amelyekbe a mi gyűjtésünkből a fogoly- és munkatáborok prózai és verses emlékanyagából is többet átvettek. Ezek a ránk maradt közköltészeti versek, szóbeli vagy írott visszaemlékezések közelmúltunk tragikus kordokumentumai, amelyek beláthatatlan érzelmi oldalról világítják meg a haláltáborok embervilágának egyéni és közösségi tragédiáit. A táborokban keletkezett fogolyköltészet esztétikai szempontból nem mérhetők Radnóti Miklós kockás füzetében fennmaradt költeményeihez, vagy Pilinszky János lágerköltészetéhez, sem a klasszikus népköltészet értékeihez. Osztom Tarczai Béla álláspontját, miszerint ezek az alkotások azért "fontosak, mert hűen tükrözik sok ezer fogoly akkori lelkiállapotát, érzésvilágát... Akik a fogságban verseket, dalokat írtak, nem voltak költők, még csak gyakorlott versfaragók sem (néhány kivételtől eltekintve). Őket a körülmények tették költővé, mondhatni: alkalmi költővé, mert legtöbbjük azóta se vett tollat a kezébe. A lágerköltészet gyökere az a rendkívül gazdag népköltészeti, népzenei hagyomány, amelyet minden táborlakó tudata mélyén ismert és amelyre támaszkodott."

A hálózatos verzió megnyitása  Open the online version

"Uram... segíts haza minket..!"



 

LAST_UPDATED2