Sebes cigányos

eredet

revival

előadó

Gázsa zenekar, Pál István Szalonna, Mocsel Ágnes, Mocsel Lajos, Mocsel Antal, Mocsel Piroska, Dima Jenő, Demeter Erika, Jánó Tibor, Orza Calin

előadásmód

hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, ének, szájbőgő

műfaj

sebes cigányos

etnikum

cigány

település

Őrkő

vármegye

Háromszék

tájegység

Sepsiszék (Háromszék, Székelyföld)

nagytáj

Erdély

felvétel helye

Budapest, Etnofon Hangstúdió

felvétel időpontja

2008

szerkesztő

Papp István "Gázsa", Orza Călin

kiadó

Etnofon

kiadás éve

2008

gyárt. szám

EDR-CD 093

Szöveg

Hajam, hajam, hajam szála 
De sok bánat szállott rája 
Szállott vóna az urakra 
Ne a szegény cigányokra

Eltörött a kutam gémje 
Mivel itatok estére 
Szalagot kötök a gémre 
Úgyis itatok estére

Árok, árok, de mély árok
De nem hittem, hogy így járok 
Közel jártam, beléestem
A szerelem rabja lettem

***

Csángó leány a hegyen, a hegyen, a hegyen
Lóg a csecse, ha megyen, ha megyen 
Lóg a csecse bimbója, bimbója, bimbója 
Mint a szeme golyója, golyója

Ez a leány de beteg, de beteg, de beteg 
Nem eszi meg a pityókalevest
Menjen hátra a kertbe, a kertbe, a kertbe 
Szedjen murkot a pityókalevesbe

***

Hej lakodalom, nincsen semmi bajom 
Odavan a leányságom

Egész nyáron nem kerestem egyebet 
Lábujjamról hajtogattam a legyet 
Özvegyasszony vagyok, szemelem a magot
Minden este a kocsmába­ mulatok

Haragusznak rám az egész cigányok 
Miből ettem, miből ittam a nyáron 
Hej lakodalom, nincsen semmi bajom 
Odavan a leányságom

Megfőtt már a gyenge borjúvacsora 
Sört is innék, bort is innék, ha vóna 
Jaj, Istenem, de jó (vót), éppen nekem való (vót)
Jaj, Istenem, éppen nekem való vót

Albumról

Gázsa zenekar:
Papp István Gázsa - hegedű, ének
Árendás Péter - brácsa, ének
Liber Róbert - bőgő

Demeter Erika - ének, bufa
Pál István Szalonna - hegedű

Bobár Zoltán Boby - harmonika
Csávás Attila - szaxofon
Jánó Tibor - ének, csujogatás, szájbőgő
Makó Péter - tárogató
Orza Calin - ének, szájbőgő, csujogatás

Mocsel Ágnes - ének, bufa, csujogatás
Mocsel Lajos - ének, bufa, csujogatás, szájbőgő
Mocsel Antal - ének, bufa, szájbőgő, kurjongatások, tánccsapások
Mocsel Piroska - ének, bufa, csujogatás
Dima Jenő - harmonika, szájbőgő

Idézet a kísérőfüzetből:

Elindultak a cigányok a bálba, 
Egynek sem volt odavaló ruhája...

Nos, valóban elindultak az őrkőiek, de ezúttal nem a bálba, ahogy a közismert nótájuk mondja, hanem a budapesti Etnofon Hangstúdióba, ahol különleges tudásuk és tehetségük, na meg régi ismeretségünk-barátságunk okán rögzítésre kerülhetett énekes hagyományuk néhány sziporkázó darabja.

Nagy utazás volt ez számukra, mert életükben először álltak úgy mikrofon elé, hogy tudták: nagyapáik dalait, épp általuk megszólaltatva, ezúttal valóban időtállóvá teszi ez a felvétel, megörökítve azokat majdani unokáik számára is.

A székelyföldi Sepsiszentgyörgyről, az Őrkő hegy alatti több ezres cigánytelep közeléből érkezett énekes, muzsikus vendégek név szerint: Mocsel Lajos „Öcsi és felesége Mocsel Ágnes „Nusi, Mocsel Antal „Rémusz és párja Mocsel Piroska, valamint Dima Jenő zenész - hasonlóan szüleikhez és elterjedt rokonságukhoz - már nem beszélik a cigány nyelvet, hanem környezetük nyelvét használják, magukat pedig - talán éppen ezért - magyar cigánynak tartják.

Telepükön majd mindenki tud énekelni, idősek és gyerekek egyaránt, az utóbbiakat sokszor éppen az utcán lehet rajtakapni egy-egy rögtönzött ének- és táncverseny lüktető hangulatában. Énektudásuk a keservesektől az öreges cigányosokon át a táncnótákig mindent felölel. Érdekes, hogy az őrkőiek nem használják, nem ismerik a csingerálás kifejezést, hanem táncuk jelölésére a cigányos szóval utalnak.

Sokuk közül is Nusi emelkedik ki a sok-sok szöveges nóta ismeretével, a nyelvtörő pergetőivel és felejthetetlen hangszínével. Öcsi, hű társa az éneklésben, de leginkább a nagy ügyességet és hosszan kitartó szuflát igénylő szájbőgőzésnek a mestere. Rémusz híres táncos, emellett szívesen énekel, de legszívesebben falakat remegtető nagyokat kurjantgat. Vicceivel, aranyköpéseivel pedig mindvégig gondoskodott a felvétel ideje alatt alaposan próbára tett „természetes jókedvről, spontaneitásról, alkotói fantáziáról. Felesége, Piroska halk szavú kísérője, csendesebb ellenpontja volt a többiek harsány dalolásának. Jenő zenészként a harmonikát gyötri-öleli előszeretettel, virtuóz módon, de kérésünkre letéve a hangszert, ő is beállt szájbőgőzni, pergetni a közös bufázásba.

Mi is az a bufa? A válasz, távolabbról megközelítve: az őrkőiek életében mindennaposak még a táncalkalmak. Egymáshoz ellátogatva - ha gyász vagy egyéb dolog nem akadályozza - gyakran kerekedik kedvük a közös dalolásra és táncolásra. Főleg a fiatalabbak mutogatják előszeretettel innen-onnan ellesett legújabb figuráikat, fergeteges csapásaikat. A telepen lakó muzsikusok megfogadása nem olcsó mulatság - bár egy egész zenekarra való kitelne belőlük -, ezért még a tehetősebbek is leginkább gépzenére mulatnak. Muzsikust ők is csak keresztelő vagy lakodalom esetén hívnak. Nos, ha még gépzenére sem telik, vagy ha már azt is megunták, előkerülnek az énekesek emlékezetéből a tánc alá való nóták. Ezeket a jelenlévők tehetségük szerint kísérik, ki csuklást imitálva, ki „prüszkölve, ki „buffogva, szájbőgőzve vagy egyéb, leírhatatlan módon hangosan ritmizálva segítik. Ezek a dalok csak vokális változatban élnek, a zenekarok repertoárjában nem találjuk meg őket.

Felvételünkön hallható a konferálás: „a Bénistékek bufája, amit Öcsi nevezett meg és ő is kezd el énekelni. Később kapcsolódnak hozzá a többiek egyre többen, majd szerre következnek a különböző bufák. Az őrkőiek mai napig számon tartják családjaik közösségét, a távolabbi vérrokoni szálakat is. A közös származási tudat erősíti bennük az összetartozást. A több családból álló nemzetséget egyik kiemelkedő férfitagjáról, annak nevéről, csúfnevéről nevezik el. Rémuszék például a Rémusz édesapja csúfnevéről, Sádé-ról elnevezett nemzetségnek a tagjai.

A nemzetségeknek, különösen, ha jó táncosok, énekesek kerültek ki soraik közül, megvan a jellegzetes tánc alá való nótájuk, a maguk bufája! Így tehát a Bénistékek bufája annyit tesz, mint - őrkőiesen túlragozva - a Béni nemzetség bufája.

lsmeretesek még más nemzetségek bufái is, például a szotyori (Szotyor egy közeli falu) Gecző nemzetség bufája.

A bufák mellett a felvételen még keservest, énekelt lassú és sebes cigányosokat hallhatunk előadásukban, illetve egy zenei különlegességet is, a harmonikás jóvoltából. Az őrkőiek a keserveseket leggyakrabban virrasztóban, halott mellett éneklik csoportosan, nők és férfiak vegyesen. Amint Piroska magyarázta egy alkalommal, „olyan sajnosan kell ezeket énekelni.

Eredetileg két harmonikást is vártunk Őrkőről a stúdióba, Jenő édesapja azonban nem vállalta a hosszú utazást, így a két harmonikával játszott összeállítás felvétele kérdésessé vált. Ámde a technika lehetőségeinek és Jenő nem várt alkalmazkodó képességének köszönhetően végül mégiscsak megvalósult. Először Jenő feljátszotta a dallamot majd - és ekkor jött számára a legnehezebb - kapott egy „fülest (fejhallgatót), s a korábbi játékát erősen figyelve, rájátszotta a kíséretet is. Hihetetlen, de már a második alkalommal végleges rögzítésre méltóan tudott muzsikálni! A sors akarata, hogy ő, aki első találkozásunk alkalmával így mutatkozott be nekem: „Ajánlkoztunk-e egymásnak? Jenő vagyok, a szimpla harmonikás, most mégis dupla szereposztásban hallható.

A vendégekkel együtt a felvételen hallható még Jánó Tibor és Demeter Erika, valamint jómagam. Az évek hosszú során át kialakult közeli barátságunk jegyében, az őrkőiektől tanult dalokat, táncokat, a mulatozás „mesterfogásait, de legfőképp - Rémuszt idézve - az érzületet próbáltuk közösen is megszólaltatni.

A „házigazda budapesti muzsikusok, Gázsáék pedig már réges-rég ismerik és tudják, mi kell ahhoz, hogy az említett érzület meglegyen. A kommandói Cigányfolklór Tábor, valamint a különböző magyarországi kiruccanások nemegyszer adtak lehetőséget számukra az őrkőiekkel való közös muzsikálásra, éneklésre, mulatozásra.

Ezen élményeink felejthetetlen hangulatát igyekeztünk megidézni ezzel a felvétellel. Köszönet érte Kiss Ferinek.

Adjatok egy szalmaszálat 
Hogy Fújjam fel ezt a házat!

Orza Călin

Kapcsolódó oldalak

• Gázsa honlapja