NAGY SZERELMEK: JÁVOR PÁL ÉS LANDESMANN OLGA

Aradon születik 1902-ben. Apja 53, anyja 17 éves, és még nem is házasok. Ezért születésekor anyja nevét kapja: Spannenberger Pál Gusztáv Albertként látja meg a napvilágot. Szülei házasságkötésekor kapja meg apja nevét, a Jermannt, amelyet aztán 18 évesen, immár Magyarországon változtat Jávorrá.

Fiatal éveiben, apja halála után nehezen élnek, anyja biztos, de unalmas munkát szán neki, vasutasként látná szívesen. De Pali már ekkor is lázadó, folyton a moziban és a színházban ül, ezekről az élményeiről az aradi újságba ír rövid cikkeket. 17 évesen Budapesten köt ki. Elképesztő szegénységben él, az utcán alszik, pályaudvarokon húzza meg magát, a színiakadémián Pethes Imre színész, tanár van a segítségére.

Mindössze 20 éves, amikor Csortos Gyula statisztaállást szerez neki a mai Thália Színház elődjében, ennek köszönhető, hogy legalább egy ágyat tud bérelni magának. Még mindig csak 1922-t írunk, és még mennyi idő telik el az első sikerekig...

Olgával jóban-rosszban kitartottak egymás mellett

Egyre jelentősebb szerepet kap, de az áttörés várat magára, önbizalma fogy, a színházi titkárral összeverekszik, vidékre kényszerül szerződni. Székesfehérváron már jobban megy a sora, de egyre kicsapongóbb életet él, a színház kénytelen egy pótszínészt alkalmazni arra az esetre, ha ő képtelen eljátszani a szerepét. 1927-ben italozós, zűrös életmódja miatt kizárják a színész­egyesületből.

Pályája mélypontján egy kispesti zugszínházban játszik, az egyetlen pozitív dolog, hogy Tarnay Ernő felfedezi, Szegedre hívja, ahol végre magára talál. Innen újra Pestre kerül, és végre beindul a karrierje, színházi sikereit az 1929-es első filmszerepe követi, 1931-ben forgatja első hangosfilmjét, amely egyben az első magyar hangosfilm is.

Ő a harmincas évek férfiideálja, népszerűsége túlmutat filmszínészi karakterén. Ebben az életszakaszban találkozik – mégpedig a Parisien Grill nevű elegáns szórakozóhelyen – Landesmann Olgával, a két gyermekét egyedül nevelő fiatalasszonnyal, egy iparmágnás lányával.

Sok támadás éri őket, de az élet később igazolja döntésüket: 1934-ben összeházasodnak. Előbb a Kékgolyó utcában élnek, egy háromszobás lakásban az asszony gyermekeivel, majd egy pasaréti villába költöznek, ahol igazi otthon várja a túlhajszolt színészt, itt nyugodtan hódolhat gyűjtőszenvedélyeinek: a kép- és könyvgyűjtésnek.

Egy cigányzenekar játszott a halálos beteg színésznek a kórház kertjében

Ekkor azonban megint veszélybe kerül karrierje, egy cirkuszrevü-előadás próbáján egy kollégájával összeverekszik, csoda, hogy nem kerül börtönbe. Az újabb veszélyt a történelem jelenti: zsidó származású felesége miatt előbb egy ausztriai munkája hiúsul meg, hiszen az országból kiutasítják Olgát és hazatér vele Jávor is. Majd az itthon elnyomó hatalommal gyűlik meg a baja, igazságérzete nem hagyja nyugodni, aminek következtében a Gestapo letartóztatja, és kilenc hónapig különböző fegyházakban ül.

A felszabadulást követően sem találja helyét, az új hatalomnak sem tetszik, ezért 1946-ban Amerikába utazik hat hónapos turnéra, amelyből végül tizenegy év lesz. Az Újvilágban sok megpróbáltatás éri, szerepet nem kap, a kudarc az alkoholhoz űzi, de Olga mindenben kitart mellette. Turnéi szüneteiben az asszony árulja lemezeit, ô pedig portásként dolgozik.

Lélekölő hányattatások után 1957-ben tér haza, nagy reményekkel. De sokáig nem örülhet a hazai földnek, gyomorrákot diagnosztizálnak nála.

Halála előtt a Városmajori kórház kertjében egy cigányzenekar játssza el kedvenc nótáit, csak hogy még egyszer vigadhasson – pár nappal később örökre lehunyja a szemét: 57 évesen...