Payday Loans

Keresés

A legújabb

Magyar közmondások nagyszótára
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG
2015. október 10. szombat, 15:01

Magyar közmondások nagyszótára

 

T. Litovkina Anna

 

Tinta Könyvkiadó


35. fejezet -

Tartalom

A, Á

A, Á

ablak

Ha a szegénység benyit [bejön] az ajtón, a szeretet [a szerelem] kiszáll az ablakon | Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden [szívednek]

abrak

A vén  is megröhögi az abrakot

abrakol

Ne a hegy alján abrakold a lovat | Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell

ábrándozás

Ábrándozás az élet megrontója

acél

Asszonynak minden fazékoldal acél

ad

(A) fáradsággal adják a tudományt | (A) majdra a zsidó sem ad | A nincsből nem lehet adni [félretenni] | Aszarnak nem lehet pofont adni | (A) voltra nem ad a zsidó | Add az ördögnek kisujjadat, egészen elkap | Add meg a császárnak, ami a császáré (, és Istennek, ami Istené) | Adj a bírónak aranyat, tied az igazság | Adj atótnak szállást [fogadd be a tótot], kiver a ház(ad)ból | Adj kölcsön, ha azt akarod, hogy rossz emberedlegyen | Adnak tanácsot, de nem adnak kalácsot | Adtál Isten fogat, adj kenyeret hozzá! | Akinek az Istenhivatalt ad, észt nem ad hozzá | Akinek az Isten hivatalt ad(ott), észt is ad(ott) hozzá | Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs | Aki sokat ígér, keveset ad | Akkor kell a lányt adni, (a)mikor kérik [viszik] | Amelyiktehén sokat bőg, kevés tejet ad | Amit Isten kinek ad, ember el nem veheti | Annak parancsolj, akinek enni adsz | Az asszonyszavalásra nem szokás sokat adni | Az élet sokat ígér, keveset ad | Az Úr adta, az Úr elvette | Éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, utasoknak szállást adni, kételkedőnek jó tanácsot adni | Ha az Isten bárányt [báránykát] ad, ad legelőt is | Ha adsz, adj jó szívvel (, ha kérsz, vedd (el) jó kedvvel) | Ha barátodtól meg akarsz menekülni, adj neki pénzt kölcsön | Ha bérbe adta a farát, tartsa | Ha ellenségetakarsz szerezni, adj kölcsön | Ígérdmeg, ne add meg, nem szegényít (az) meg | Jámbor feleséget csak az Isten adhat | Jó az Isten, jót ad | Jobb adni, mint kapni | Jó hogy két nyelvet nem adott Isten az asszonynak | Kétszer ad, (a)ki gyorsan ad | Ki (a) hideget ad(ja), mentét [subát] is ad hozzá(ja) [mellé] | Kinek Istennyulat adott, füvet is ad hozzá | Ki milyen pohárral mér, olyannal adatik vissza | Könnyen ad, akinek van | Könnyű másnak tanácsot adni | Lovat is ad Isten a jobbiknak | Minden jóllakásnak meg kell adni az árát | Ne kérj attól tanácsot, aki magának se tud adni | Nem az a legény, aki üt(i) [adja], hanem aki állja | Ne verd adiófát, mely bő gyümölcsöt ád | Olyan a világ, sokat ígér, keveset ád | Olyan az ördög, sokat ígér, keveset ad | Régi pénzre, öregasszonyra semmit se adnak | Semmit se(m) adnak ingyen | Tudja az Isten, miért nem adott szarvat a disznónak

adakozik

Könnyű a máséból adakozni

adjonisten

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten

adó

Koldustól nem kérnek adót

adós

Adós (,) fizess!

adott

Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy

ág

(A) szegény embert (még) az ág is húzza | Az árvát még az ág is húzza

agár

Kicsi a nyúl, mégis megfuttatja az agarat

agg

Agg ebnek, öreg szolgának egy a fizetése | Nehéz agg fából gúzst tekerni | Nehéz a vén [az agg; az öreg]rókát tőrbe keríteni [ejteni; csalni] | Nehéz az agg [a vén] lóból poroszkát csinálni | Nem illet agg ebethintószekér | Nincs oly agg róka, akinek a bőre csávába nem kerül

agglegény

Az agglegény úgy él, mint a király, de úgy hal meg, mint a kutya; a házasember úgy él, mint a kutya, de úgy hal meg, mint a király

ágy

Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát | Világ, világ, vetett ágy, kinek kemény, kinek lágy

agybaj

Nagy baj az agybaj

ágyú

Ágyúval nem lehet verebet lőni

ajándék

Ajándék lónak ne nézd a fogát | Ajándék megvakítja a bírót

ajtó

Aki hátul marad, tegye be az ajtót | Arany kulcs minden ajtóba beillik | Fogadatlan prókátornak ajtó mögött a helye | Ha a szegénység benyit [bejön] az ajtón, a szeretet [a szerelem] kiszáll az ablakon | Hívatlanvendégnek ajtó mögött a helye | Nem jön be a kutya a pitvarba, ha beteszik az ajtót | Nem jön be kakas a házba, ha nincs nyitva az ajtó | Öregnek (az) ajtóban, ifjúnak [fiatalnak] lesben (a halál)

akad

Kinek mihez kedve, ott akad a szíve | Míg korpa van, akad kutya | Szarnak, kárnak nincs [nem akad] gazdája [ura]

akar

gazdag akkor eszik, mikor akar, a szegény (akkor), mikor van | A tojás okosabb akar lenni a tyúknál | Adj kölcsön, ha azt akarod, hogy rossz embered legyen | Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni | Aki egy kis nyavalyát el akar kerülni, más nagyobba esik | Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs | Aki nem akarmegöregedni, akassza fel magát | Aki varjat [varjút] akar lőni, nem pengeti kézíját | Akit az Isten meg akar verni, eszét veszi el | Ami hajolni nem akar, annak törnie kell | Etetni kell a bárányt, ha nyírni (is) akarjuk | Ha az Isten akarja, a kapanyél [bot] is elsül | Ha barátodtól meg akarsz menekülni, adj neki pénzt kölcsön | Habékében akarsz élni, sokat ne szólj | Ha békét akarsz, készülj (fel) a háborúra | Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön | Ha sokat akarsz enni, keveset egyél | Hidd el [bízd el] magad, ha szégyent akarsz vallani | Ki a tűznél akar melegedni, a füstöt is szenvedje | Ki azt ígéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni | Mennél jobban sír az asszony, annál hamarabb akarja a férfit megcsalni | Messziről jött ember azt mond, amit akar | Mindent lehet, csak akarni kell | Nem szabad levágni azt a tehenet, amelyet fejni akarunk | Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka | Többet tud [akar tudni] a csibe, mint a tyúk | Törd meg a diót, ha a belét meg akarod enni

akarás

Nem akarásnak nyögés a vége

akarat

Erős akarat diadalt arat

akárki

Akárki kakasa csinálta, az én tyúkom tojta | Akárkié a bika, csak az enyém a borja

akármeddig

Akármeddig neveled a libát, csak lúd lesz belőle

akármilyen

kolbász is elfogy, akármilyen hosszú | A kóró csak kóró, akármilyen piros pántlikát kötnek rá | Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég | Akármilyen nyers (a) fa, ha tüzet raknak alája, meggyúl | Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony

akaszt

Nem jó mindent egy szegre akasztani

akasztás

Akasztás sem esik ingyen

akasztófa

Akasztófát is megszokhatni | Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába

akasztott

Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni

akkor

gazdag akkor eszik, mikor akar, a szegény (akkor), mikor van | A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van | A szamár is akkor megy a jégre táncolni, amikor a legjobb dolga van | Akkor higgy az asszonynak, mikor már nem bírja átugorni az árkot | Akkor öreg az asszony, ha a lábát nem tudja szíjjelrakni | Az anyósakkor jó, ha porhanyós | Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony | Késő a kolbászt akkor kímélni, mikor már elfogyott | Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell

akol

Farkasnak nem kell az erdőt [berket; juhokat; aklot] mutatni

alá

titkot nem lehet véka alá rejteni | A (rossz) nyelv (a) bika alá is borjút tehet | Akármilyen nyers (a) fa, ha tüzet raknak alája, meggyúl | Az igazságot nem lehet véka alá rejteni | Elég, ha annyi esze van az asszonynak, hogy nem áll a csorgó alá, ha esik az eső | Farkas alá farkasverem | Hol fel [föl] a kerék, hol alá | Ki-ki lábaalá vágja a forgácsot | Ki sokfelé kapkod, két szék közt a pad alá esik

alamuszi

Alamuszi macska nagyot ugrik

alatt

Hamu alatt izzik [lappang] a parázs | Isten se egy nap alatt teremtette a világot | Kert alatt jár a farkas | Kétasszony nem fér el egy fedél alatt | Könnyű (az) asztag mellett [alatt] kalászt szedni | Lágy pásztor alatt [előtt] gyapjat szarik a farkas | Magad alatt ne vágd a fát | Megnő a leány a pad alatt is | Méz alatt méreg, szép almában féreg | Nem minden pecsét alatt hever az igazság | Nincs [semmi sincs] új a nap alatt | Ököralatt borjút ne keress | Rómát sem egy nap alatt építették | Teher alatt nő a pálma

áld

Áldja meg az Isten, ki az árvát szánja!

áldás

Csőstül jön [hull] az áldásEmberé a munka, Istené az áldás | Lencse, borsó, kása mind Isten áldása

áldomás

halállal senki sem ivott áldomást

áldott

Áldott a sok kéz (, átkozott a sok bél)

alja

Ha leszedted a fölét, edd meg az alját is | Ne a hegy alján abrakold a lovat | Sok beszédnek sok az alja

alkalom

Alkalom szüli a tolvajt

alkuszik

Napa ritkán alkuszik meg a menyével

áll

henyélőnek [lusta embernek] felkopik az álla | Aki megy, az halad, aki áll, az marad | Az óriás csak óriás, ha a völgyben áll is | Elég, ha annyi esze van az asszonynak, hogy nem áll a csorgó alá, ha esik az eső | Jobb ülve, mint állva, jobb fekve, mint ülve, jobb halva, mint fekve | Kettőn áll a vásár | Meg nem állja (a) szerdék a nyársat | Nem az a legény, aki üt(i) [adja], hanem aki állja | Okosnak áll [okosé] a világ | Szemesnek áll a világ

állapot

Derék állapot a szerencsén feküdni

állatkert

Nagy az Isten állatkertje

állhatatos

Nincs szebb dolog az állhatatos barátságnál

álló

Álló tóban [vízben] lakik a béka

alma

A piros alma is gyakran férges | (A) tiltott alma jobb ízű | Az alma nem esik messze a fájától | Egy rohadtalma százat is elront | Méz alatt méreg, szép almában féreg | Szelíd almának nagy a becse, vadnak kevés

álmodik

macska is egérrel álmodik | Éhes disznó makkal álmodik

álmos

Henyélő gazdának álmos a bérese

alól

jognak nem tudása nem mentesít annak betartása alól

álom

Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát

alszik

(A) sással födött házban bátorságos aludni | Akialszik, nem vétkezik | Alszik a gazda, alszik a birtok | Azördög nem alszik | Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát | Ki sokat alszik, keveset él

által

Aki kardot [fegyvert] ránt, kard [fegyver] által vész el | (Igen) vak, ki a rostán által nem lát

aludttej

Akinek a kása megégette a száját, az aludttejet is (meg)fújja | Kinek a meleg tej megégette a száját, a tarhót [az aludttejet] is (meg)fújja

alulról

Nem alulrul kell kezdeni a szalmakazlat

alvó

Alvó róka nem fog nyulat | Ne keltsd fel [ne ébreszd fel] az alvó oroszlánt

ameddig

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér

amely(ik), mely

törvény oly háló, mely a gyenge szúnyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta | Amelyember sok édest nyal, keserűt is fal | Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet | Amely kutya egyszer átússza a Dunát, többször is átússza | Amely kutyának [ebnek] veszett hírét [nevét] költik, el kell annak veszni | Amelyik kutya rákap a tengelynyalásra, dögivel hagyja el | Amelyik kutya ugat, az nem harap | Amely(ik)kutyát bottal hajtanak a nyúl után, nem fogja az el [meg] | Amelyik tehén sokat bőg, kevés tejet ad | Amelyiktyúk sokat kárál [kotkodácsol], keveset tojik | Az a hal a legszebb, amely a hálóból kiugrik | Csúnya [rossz]madár az, amelyik a saját fészkébe piszkít | Jó annak a várnak, melynek értelmes a vezére | Mely galambotmegtépett a kánya, az ennek tollától is fél | Milyen kutya az, amelyik mellette fekszik a húsnak és nem eszik belőle | (Mindig) azt a lovat ütik, amelyik húz | Ne fuss [ne szaladj] olyan szekér [kocsi] után, amelyik nem vesz fel | Ne verd a diófát, mely bő gyümölcsöt ád | Nem szabad levágni azt a tehenet, amelyet fejni akarunk | Nincs az a fájdalom, amelyik el ne fogyna | Nincs az az oldal szalonna, amelyik meg ne szűnne | Nincs olykár, mely valakinek ne használna | Nincs oly lángoló szerencsétlenség, melyben egy szikra jó szerencse ne volna | Nincs oly rossz kert, melyben ne teremne jó fű | Nincs oly rossz könyv, melyből ember nem tanulhat(na) [amiből ne lehessen okulni] | Nincsen olyan (meg)rakott szekér, (a)mely(ik)re ne férne | Ritkabúza, kiben [melyben] konkoly nincsen | Rossz juh, (a)mely(ik) a maga gyapját nem bírja | Rossz róka (az), melynek csak egy lyuka van

amíg, míg

bolond is bölcsnek látszik, míg hallgat | (A) cigány is addig szoktatta a lovát a koplaláshoz, (a)míg megdöglött | Addig a barátság, míg zsíros a konyha | Addig fújd a kását, míg meg nem égeti szádat | Addig fújd a kását, míg meleg | Addig hajlítsd [hajtsd] a fát [a vesszőt], míg fiatal | Addig hántsd a hársfát, amíg hámlik | Addig jár a korsó a kútra, (a)míg el nem törik | Addig tanítsd kezedhez az asszonyt, amíg fiatal | Addig tekerd a gúzst, míg hajlik a vessző | Addig tied [szolgád] a szó, míg ki nem mondtad | Addig tündöklik a hold, míg a nap (a) helyére ér | Addig úszik a tök a vízen, (a)míg el nem merül | Addig üsd a vasat amíg meleg | Ahol [amíg] lószar van, (ott [addig]) veréb is van | Amíg élet van, (addig) remény is van | (A)míg élünk, remélünk | Míg korpa van, akad kutya | Sok darab kenyeret kell megenni, míg az ember egymást megismeri

amikor, mikor

férfi már rég kiszállt a végállomáson, mikor az asszony még félútba se volt | A gazdag akkor eszik, mikor akar, a szegény (akkor), mikor van | A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van | A szamár is akkor megy a jégre táncolni, amikor a legjobb dolga van | Akkor becsüli meg az ember az egészséget, (a)mikor beteg | Akkor higgy az asszonynak, mikor már nem bírja átugorni az árkot | Akkor kell a lányt adni, (a)mikor kérik [viszik] | Akkor megy a lúd a jégre, mikor a legjobb dolga van | Akkor mondj hoppot, ha [mikor már] átugrottad az árkot | Bolond, aki sört iszik, mikor bort ihat | Késő a kolbászt akkor kímélni, mikor már elfogyott | Mikor két eb (össze)marakodik a koncon [a tál felett], a harmadik könnyen jóllakik | Minek köhög abolha (, mikor nincsen tüdeje)?! | Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell | Nem kell azon örvendeni, mikor aszomszéd háza ég

András-NAP

András-napi hó vetésnek nem jó

angyal

Az asszony vagy ördög, vagy angyal

anya

A béna rajkó is kedves az anyjának | A föld anya, a víz mostoha | Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet | (A)milyen az anya, olyan a lánya | Anya csak egy van | Anyja után szalad a borjú | Az asszony a lányát nem magának tartja | Egy anya el tud tartani tíz gyermeket, de tíz gyermek nem tud eltartani egy anyát | Ismétlésa tudás anyja | Jó a sör, de (mégis) bor (annak) az anyja | Keserves anyának potrohos (a) gyermeke | Minden anyának a maga gyermeke a legszebb | Néma gyereknek (az) anyja se(m) érti a szavát | Nézd meg az anyját, vedd el a lányát | Rossz anyának ritka jó leánya | Taknyos gyereke is kedves az anyjának

annyi

(A) szándék annyi, mint a tett | Ahány ember, annyi természet | Ahány ember [fej], annyi vélemény [gondolat; ész] | Ahány ház, annyi szokás | Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy [annyi embert érsz] | Ahány ország, annyi törvény | Annyi idős az ember, amennyinek érzi magát | Azért van annyi bolond, mert ki-ki okosnak hiszi magát | Egy bolond annyit kérdezhet, hogy száz bölcsnek is gond leszen rá megfelelni | Elég, ha annyi esze van az asszonynak, hogy nem áll a csorgó alá, ha esik az eső | Ki mennyit farag, annyi aforgácsa | Mennyi példabeszéd, annyi igazság | Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne vakarja | Nem kereshet annyit a jó gazda, amennyit a rossz gazdasszony el ne tékozolna

annyiféle

Ahány ember, annyiféle gusztus

anyós

Az anyós akkor jó, ha porhanyós | Egy anyós volt jó, azt is elvitte a manó

apa

Amilyen az apja, olyan a fia | A rossz fiú apja koporsószege | Boldog fiú az, kinek az apja elkárhozott | Különbember légy az apádnál | Ne tanítsd apádat (gyereket csinálni) | (Sokkal) könnyebb egy apának hat gyereket eltartani, mint hat gyereknek egy apát gondozni

április

(Úgy) higgy az asszonynépnek, mint az áprilisi időjárásnak

apró

Ki a kicsit [az aprót] nem becsüli, (az) a nagyot nem érdemli

ár

Ár ellen nem lehet úszni | Minden jóllakásnak meg kell adni az árát | Mindenkinek megvan a maga ára

arabus

Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul

áramszedő

Ha a nagymamámnak áramszedője lenne [lett volna], trolibusz [villamos] lenne [lett volna]

arany

(A) májusi eső aranyat ér | A szabadság drágább az aranynál | Adj a bírónak aranyat, tied az igazság | Aranyelmének gyöngy a gondolatja | Arany is fényesebb, ha kézen forog | Arany kulcs minden ajtóba beillik |Aranyat is sárból szoktak kikaparni | Az arany a sárban is (csak) arany | Az arany fegyver néha többet győz a vasnál | Az arany sem terem föld nélkül | Egy jó barát aranyat ér | Hallgatni arany | Hallgatni arany, beszélni ezüst | Jó tanács aranyat ér | Ki azt ígéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni | Ki korán kel, aranyat lel | Legjobb a középút [az arany középút] | Márciusi por (, májusi sár [eső]) aranyat ér | Nem fogja rozsda az aranyat | Nem mind arany, ami fénylik | Szarból nem lehet aranyat csinálni

aranylant

szamár aranylanton is csak szamárnótát penget

aranyperec

Nem disznó orrába [orrára] való az aranyperec

aranytojás

Nem szabad megenni az aranytojást tojó tyúkot

arasz

Huncut a paraszt, ha már [mihelyt] egy araszt

áraszt

Kis patak nem árasztja a tengert

arat

Aki nem szánt, gazt arat | Aki nem vet, nem arat | Aki szelet vet, vihart arat | Erős akarat diadalt arat | Kigyomot vet, gazt arat | Ki mint vet, úgy arat | Nem mindig az arat, aki vet

aratás

Aki jó magot vet, jó aratást vár | Jó vetésnek dús az aratása | Ritka vetésnek szegény az aratása

árnyék

A fehér liliomnak is fekete az árnyéka | (A) hajszálnak is van árnyéka | Ahol árnyék van, ott fénynek is lenni kell | Árnyékáért becsüljük a vén fát | Jó a vén fa árnyékában (meg)pihenni | Nagy fának nagy az árnyéka | Nincsen fény árnyék nélkül | Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát

árok

Akkor higgy az asszonynak, mikor már nem bírja átugorni az árkot | Akkor mondj hoppot, ha [mikor már] átugrottad az árkot | Döglött kutyának árok a helye

árt

harag árt a szépségnek | Mint moly a ruhának és féreg a fának, úgy árt a bánat a szívnek | Ne mérgelődj, mert árt a szépségnek

ártalmas

Ártalmas a háznál: (a) haragos asszony, (a) sűrű füst, (a) lyukas tál | Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb

áru

Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó árut vásároljak

árul

Észt nem árulnak [nem lehet venni] a vásárban | Ne árulj zsákbamacskát!

árva

Áldja meg az Isten, ki az árvát szánja! | Az árvát még a szél is jobban fújja | Az árvát még az ág is húzza | Jaj az árvának, de jajabb az árvatartónak | Verje meg az Isten, ki az árvát bántja!

árvatartó

Jaj az árvának, de jajabb az árvatartónak

ás

Aki másnak vermet ás, maga esik bele | Az ember a fogával ás magának vermet | Nehéz gúzzsal tormát ásni

aszály

mezőgazdaságot két dolog veri igazán: az aszály meg a muszáj

asszony

férfi már rég kiszállt a végállomáson, mikor az asszony még félútba se volt | A rossz asszony nagy gyötrelem a háznál | A szép asszony a szemnek paradicsom, az erszénynek purgatórium, a léleknek pokol | Addig tanítsd kezedhez az asszonyt, amíg fiatal | Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony | Akkor higgy az asszonynak, mikor már nem bírja átugorni az árkot | Akkor öreg az asszony, ha a lábát nem tudja szíjjelrakni | Ártalmas a háznál: (a) haragos asszony, (a) sűrű füst, (a) lyukas tál |Asszony lesz a lányból | Asszonynak és lónak sohasem kell hinni | Asszonynak minden fazékoldal acél |Asszonynak otthon a helye | Asszonyra ne bízd a titkot, mert a könyökén is kiszalad | Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál [nem jó gyertyavilágnál venni] | Az asszony a lányát nem magának tartja | Az asszony(egy) szükséges rossz | Az asszony csak asszony | Az asszony csak oldalborda | Az asszony gyarló, bosszúállásra hajló | Az asszony gyarló, hamisságra hajló | Az asszony hajlandó [hajlik a lány], mint a nádszál | Az asszony ingatag | Az asszony nem ember | Az asszony neve hallgass | Az asszony vagy ördög, vagy angyal | Az asszony verve jó | Az asszonynak fegyvere a nyelve | Az asszonynak hét bőre van | (Az) elsőpendelyben kell megverni [kézhez tanítani] az asszonyt | Elég, ha annyi esze van az asszonynak, hogy nem áll a csorgó alá, ha esik az eső | Első asszony hajlós vessző, második asszony száraz kóró | Gyarlóság, asszony a neved | Ha asszonyok sírnak, megnyírnak | Három asszony egy vásár | Ifjú asszonyon és malmon gyakori az igazítás | Inkább végy hét bűnnel asszonyt hazulról, mint eggyel máshonnan | Jó asszony a háznak koronája | Jó az asszony a háznál | Jó bor, (pénz,) szép asszony embert kíván őrzésre | Jó hogy két nyelvetnem adott Isten az asszonynak | Keresd a nőt [az asszonyt]! | Kész ebéd, kész vacsora nem vereti meg az asszonyt | Két asszony nem fér el egy fedél alatt | Könnyebb száz bolhát megőrizni, mint egy asszonyt | Könnyebben felejti (a) kígyó farka vágását, mint asszony legkisebb bosszúságát | Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony | Legjobb olyan asszonyt elvenni, akinek az első urát felakasztották | Lovat, borotvát, asszonyt sohase bízz másra | Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony |Margit asszony, deres ló, ritkán válik abból jó | Mennél jobban sír az asszony, annál hamarabb akarja a férfit megcsalni | Nagy szomorúság a rossz asszony | (Néha) az asszony is ember | Nem jól mennek a dolgokabban a házban, ahol az asszony viseli a kalapot | Nem titok, amit két ember [asszony] tud | Ó szekeretvasáért, vén asszonyt pénzéért el ne vegyed | Óvakodjál [óvjad magad] a szakállas asszonytólPénz olvasva [számolva] (, (az) asszony verve jó) | Ritka madár a jó asszony | Szép asszony a ház(nak) szeme fénye | Szép asszony is, ha megvénül, csúnya időt ér | Szép asszonyban kicsi hiba nem nagy kár [baj] | Szépasszonynak szép a lánya | Szép asszonynak, jónak, jó járású lónak, kár megöregedni | Ügyes gazdamegszerzi, okos asszony megőrzi

asszonyember

Hallgatással szép az asszonyember

asszonyi

Sírás asszonyi fogás

asszonykönny

Asszonykönny hamar szárad

asszonynép

(Úgy) higgy az asszonynépnek, mint az áprilisi időjárásnak

asszonysírás

Asszonysírásnak, ebszomorúságnak ritkán lehet hinni

asszonyszavalás

Az asszonyszavalásra nem szokás sokat adni

asztag

Könnyű (az) asztag mellett [alatt] kalászt szedni

átalakul

káder nem vész el, csak átalakul

átbújik

Könnyebb a tevének átmenni [átbújni] a tű fokán, mint (a) gazdagnak a mennyországba (be)jutni

átkozott

Áldott a sok kéz (, átkozott a sok bél) | Átkozott a hal a harmadik vízben | Átkozott a százesztendősgyermek

átmegy

Könnyebb a tevének átmenni [átbújni] a tű fokán, mint (a) gazdagnak a mennyországba (be)jutni

átok

Az átok helyet keres (magának) | Az átok olyan, mint a fejedre visszaesett kő |  tartja a szolgát, átok a gazdát | Rossz szomszédság török átok

átugrik

Akkor higgy az asszonynak, mikor már nem bírja átugorni az árkot | Akkor mondj hoppot, ha [mikor már] átugrottad az árkot | Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát

átúszik

Amely kutya egyszer átússza a Dunát, többször is átússza

atya

A bölcs fiú örvendezteti az atyját | Amint atyák fújják [dúdolnak], a fiaik úgy ropják [táncolnak] | Rosszatyának ritka jó fia

atyafi

Egy jó barát száz atyafi | Jobb egy jó szomszéd sok (rossz) atyafinál

avas

Az a jó gazda, kinek ó búzája, avas szalonnája van

azért

szabályok azért vannak, hogy betartsák őket | A szabályok azért vannak, hogy megszegjék őket | Azért boldog a bolond, mert esze nincs | Azért van annyi bolond, mert ki-ki okosnak hiszi magát | Kovács is azért tart(ja a) fogót, hogy a kezét meg ne égesse | Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk

aztán, azután

Előbb [először] a munka, aztán [utána] (a) pihenés [szórakozás] | Előbb gondolkozz, aztán beszélj | Előbbgondolkozz, aztán cselekedj | Előbb járjon az eszed, az(u)tán [utána] a nyelved [a szád]

 

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_545_03_

Magyar_kozmondasok_nagyszotara/ch35.html

 

LAST_UPDATED2