Payday Loans

Keresés

A legújabb

A legmagyarabb Habsburg
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG
2015. szeptember 23. szerda, 07:49
1795. szeptember 22. | József nádor beiktatása

Szerző: Tarján M. Tamás

„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.” (Részlet Kossuth Lajosnak József nádor halálára írt nekrológjából)

1795. szeptember 22-én vette át a nádori tisztséget Habsburg József főherceg, II. Lipót magyar király (ur. 1790-1792) fia – és I. Ferenc (ur. 1792-1835) öccse –, miután bátyja, Sándor Lipót életét vesztette egy vegyészkísérlet során. József nádor több mint fél évszázadon keresztül birtokolta a királyhelyettesi pozíciót, országlása során pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett nemcsak Pest-Buda, de az egész ország fejlesztésében és szépítésében is.

Habsburg-Lotharingiai József főherceg 1776. május 9-én, Firenzében látta meg a napvilágot, édesapja a későbbi II. Lipót ugyanis ebben az időben még – mint Toscana nagyhercege – az Arno partján fekvő városban székelt. A – királyként – rövid ideig regnáló Lipótnak egyébként élete során összesen 16 gyermeke született, akik közül József a kilencedik volt. Miután II. József (ur. 1780-1790) 1790-ben gyermektelenül hunyt el, országai a „kalapos király” öccsére, Lipótra szálltak, ám két évvel később váratlanul ő is távozott az élők sorából, így a későbbi nádor legidősebb bátyja, I. Ferenc került a Habsburg Birodalom élére.

Kilencedik gyermekként az ekkor mindössze 16 éves Józsefnek nem sok esélye volt arra, hogy előkelő pozícióba kerüljön, de a sors végül mégis úgy hozta, hogy fél évszázadon át viselhette gondját a magyar nemzetnek; a korábban kinevezett nádor, Sándor Lipót főherceg ugyanis 1795 nyarán egy balul sikerült vegyi kísérletben életét vesztette, Ferenc pedig úgy döntött, ifjabb öccsét nevezi ki a helyére. Augusztus 5-én az új nádor Bécsben letette a hűségesküt, szeptember 19-én pedig nagyanyja, Mária Terézia diadalíve alatt be is vonult Buda városába. József főherceg 1795. szeptember 22-én aztán hivatalosan is elfoglalta a Helytartótanács elnöki székét, beiktatását pedig a rendek az 1796-os diétán közfelkiáltással fogadták el.

József nádor, akit az utókor később „a legmagyarabb Habsburg” névvel illetett, ígéretesen indította országlását, ugyanis kinevezése után kieszközölte bátyjától a börtönbe vetett jakobinusok szabadon bocsátását, később pedig gyakran intette az uralkodót a magyar alkotmányos jogok tiszteletben tartására. Amellett, hogy József a következő fél évszázadban számos alkalommal sikeresen közvetített Bécs és Pest-Buda között – ő vette rá Ferencet az 1825-ös diéta összehívására, 1840-ben pedig ő eszközölte ki az országgyűlési ifjak, többek között Kossuth szabadon bocsátását is –, egyéb módon is az ország és a rohamosan fejlődő főváros hasznára tevékenykedett. A főherceg 1804-ben mutatta be a városi tanácsnak Pest-Buda modernizációjával kapcsolatos terveit, melyek aztán nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a poros vidéki városka a reformkorra minden szempontból az ország központja lett.

József nádor nevéhez fűződött a Szépészeti Bizottmány – 1808-as – alapítása, mely a városrendezés mellett számos építkezésben is oroszlánrészt vállalt: a Bizottmány valósította meg azokat a beruházásokat, melyek nyomán felvirágzott Pest-Buda klasszicista építészete, így a lipótvárosi bérpaloták mellett többek között a Nemzeti Múzeum és az 1812-re elkészülő Német Színház tervei is megfordultak a főherceg kezében. A nádor egyébként maga is érdeklődött az építészet iránt, az általa építtetett fényűző alcsúti kastély például nagyrészt az ő tervezőasztalán született meg.

Három évvel később aztán József közreműködésével megnyílhatott a Gellért-hegyen felállított egyetemi csillagvizsgáló, hosszú országlása alatt pedig olyan épületek és fejlesztések kötődtek még nevéhez, mint az 1826-ban megalapított Vakok Intézete, a rövid életű kőbányai lóvasút vagy a Ludovika Akadémia. A főherceg tervei nyomán kezdődött meg a mai Városliget parkosítása, a Budai Királyi Palota kertjének és a mai Lágymányos helyén található Nádorkert csinosítása – az első városligeti platánfák még az ő alcsúti birtokán nevelkedtek –, illetőleg hasonló céllal vásárolta meg később a Margit-szigetet is.

József főherceg emellett mecénásként is kiemelkedett a kor arisztokratái közül, ugyanis a reformkor során az állami bevételek mellett saját vagyonából is bőkezűen támogatta a reformkori kezdeményezések szinte mindegyikét: 10 000 forintot adományozott a Széchenyi felajánlása nyomán megszülető Magyar Tudományos Akadémiának, elsőnek jegyzett részvényeket a Magyar Kereskedelmi Banknál, de felkarolta többek között a Kisfaludy Társaság, a Magyar Gazdasági Egylet, a Védegylet, az Ipartanoda – ez volt az 1856-ban József nádorról elnevezett Műegyetem elődje –, a Lánchíd és az 1846-ban átadott Pest-Vác-vasútvonal ügyét is. A főherceg emellett a mai Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének gyarapodásáról is gondoskodott.

Miután országlása alatt szinte alig akadt olyan magyarországi kezdeményezés, melyet József nádor politikai vagy anyagi téren ne támogatott volna, a főherceg – Habsburg létére – I. Ferenc és V. Ferdinánd (ur. 1835-1848) meglehetősen konzervatív kormányzása idején is hallatlan népszerűségre tett szert. A Józsefet övező szeretetet mi sem mutatja jobban, mint hogy 1847 januárjában bekövetkező halálát az egész ország őszintén meggyászolta, fia, István pedig gyakorlatilag – az édesapja iránt érzett bizalomnak köszönhetően – automatikusan megörökölte a királyhelyettesi tisztséget. Bár a „legmagyarabb Habsburgnak” titulált nádort a bécsi konzervatív körök gyakran azzal vádolták meg, hogy a magyar korona megszerzésére tör, a nagylelkű és tehetséges politikus halálát utóbb mégiscsak a dinasztia szenvedte meg leginkább; József nádor elvesztése ugyanis komoly szerepet játszott abban, hogy az 1848-as „népek tavaszán” kirobbanó pesti forradalom utóbb véres összecsapásba torkollott.

 

 

József nádor

2006. március 9.

1776. március 9-én született Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor.


Felvilágosult reformer

II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Firenzében töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták. Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor elterjedt, hogy magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc, a költő volt, aki részt vett a magyar jakobinusok mozgalmában. Józsefet egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett.

József megtanult magyarul s több mint 50 évig töltötte be tisztét. Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit - persze ez nem mindig sikerült. 1797-ben, 1800-ban és 1809-ben, a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelés főparancsnoka volt, s a kormányzásba az országgyűlési ellenzéket is bevonta, az 1811. évi devalváció súlyos gazdasági következményein lehetőségei szerint próbált enyhíteni.

Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett, s javasolta I. Ferencnek: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak. Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait s maga akar király lenni.

1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett - ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. 1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, aLipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak) s az általa megvett Margitsziget parkosításában.

A magyarbarát Habsburg

1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épült kőbányai lóvasútépítését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal. Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.

1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést, s a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit s megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, s sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegyletfeloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.

Első felesége 1799-1801 közt Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő volt, I. Pál cár lánya, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról. A második, 1815-17 közt Hermina anhalt-saumburgi hercegnő, István fiának, az utolsó magyar nádornak és Hermina lányának anyja. A harmadik 1819-től Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, tőle öt gyermeke született. Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték. 1847. január 13-án Budán halt meg, a budai nádori kriptába temették.

Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét. (Öccse, János főherceg hasonló szerepet vitt Stájerország és Graz életében.)

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

 

 

 

A legmagyarabb Habsburg otthona - József nádor alcsúti kastélya

„A természet és az emberi szorgalom nyújt egymásnak kezet”
(Vajda János)


Az értelmetlen pusztítás és a nemtörődömség mementójaként is tekinthetünk József nádor alcsúti kastélyának megmaradt részeire, hiszen az épület átvészelte a II. világháború katonai eseményeit, pusztulását ezután, egy feltehetőleg gyújtogatás következtében kitört tűz és az okozta, hogy nem törekedtek a helyreállítására. Pedig ez a kastély napjainkban ugyanazt a szerepet tölthetné be a fővárostól nyugatra, mint a Gödöllői Királyi Kastély a túlsó oldalon.  A gyönyörű természeti környezetben, Budapesttől mindössze 50 kilométerre lévő, több irányból is könnyen megközelíthető látványosság ráadásul az egész Váli-völgy turisztikai motorja, egész napos tartalmas kirándulások kiindulópontja lehetne, felértékelve az itt található számos látnivalót (lovasberényi kastély, váli Vajda-emlékház, tabajdi Mezítlábas Park, stb.,).

Alcsútdobozon a szerepek mára felcserélődtek: az egykor a kastélyt körbe ölelő nagyszerű park (arborétum) lett mára a látogatók fő célpontja, az épület maradványai pedig úgy szolgálnak benne, mint azok a műromok, amelyek egykor az angolpark részei voltak.


Habsburgnak született magyarnak halt meg

József Antal főhercegről írták ezt halála után a kortársai, akik őt a legmagyarabb Habsburgnak tartották, nem érdemtelenül. József Antal főherceg 1776-ban született Firenzében. Budapesten először 16 éves korában -bátyja koronázása alkalmából- járt, majd fiatalon elhunyt testvére örökébe lépve, 1795-ben lett Magyarország császári helytartója. A nádori címet a következő évben kapta meg, és viselte egészen haláláig, 1847-ig. Ez az időszak egybe esett a magyar reformáció korával, azzal az időszakkal, amikor rengeteg nagyszerű szándék valósult meg hazánkban. Ezeknek őszinte híve és támogatója volt a nádor (többek között ő is segítette adománnyal a Magyar Tudományos Akadémia létre hozását). A magyarul hamar megtanuló nádort megszerették és tisztelték a magyar emberek, csak úgy, mint a tragikusan fiatalon elhunyt első feleségét, Alexandra Pavlovnát, akinek sírkápolnája Ürömön áll (a sírkápolnát a magazin 2009/3-as lapszámában mutattuk be).

A régensi kinevezése után Budára költözött főherceg 1819-ben lett az alcsúti birtok tulajdonosa. A birtok korábban a Vallásalap kezelésében volt. A korabeli visszaemlékezések szerint, akkor itt egy igencsak elhanyagolt és adottságait tekintve messze nem kihasznált földterület volt. Jókai Mór egy írásában úgy emlékezik, hogy a kastélypark területén összesen három fa áll, és ha ez a megjegyzés lehet a valóságnak egy író fantáziája által felerősített jellemzése, az biztos, hogy komoly feladat várt arra, aki ide nővényekben gazdag, buja parkot álmodott.
József nádor a kastély megtervezésével Pollack Mihályt bízta meg, aki egy egyemeletes, portikuszos –négy jón oszlopos- főhomlokzatú -ez a rész maradt meg a főépületből-, U alakú kastélyépületet tervezett, melyhez L alaprajzú oldalszárnyak csatlakoztak. Bár a kastélyról számos fotó és grafika maradt fenn, sajnos azonban az építésével kapcsolatos iratok az épület leégésekor megsemmisültek, így ebből a szempontból szinte elenyésző információ áll a rendelkezésünkre. Az épület alapkövének letételére 1920-ban került sor, és hét évvel később  jutott az építkezés olyan stádiumban, hogy az épület már beköltözhető volt, igaz, a munkálatok még ezután is folytatódtak. Időközben pedig megkezdődött a kastélyt körüli park kiépítése is (1925-ben). A Váli-víz és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával csonakázótavat alakítottak ki, közepén szigettel, rajta műromokkal.

József nádor maga is ismerője és rajongója volt a botanikának így személyes irányítása, sőt kétkezi munkája révén alakul ki az a nagyszerű, 45 hektáros park, amelynek csodájára jártak a kortársak is. A nagyszerű, kora egyik legszebbikeként számon tartott klasszicista kastélynak és parkjának számos írói vénával is megáldott látogatója volt (Jókai Mór vagy Vajda János, aki uradalmi alkalmazottként ismerte meg a parkot), akik meg is örökítették, amit láttak.

alcsut_habsburg_kastely

A kastély főhomlokzata

Vajda leírása szerint a kastély előtti tér nyújtotta a legnagyszerűbb látványt, és a park telis-tele volt a családi eseményeket megörökítő helyekkel (a jelentősebb családi eseményekre fák elültetésével emlékeztek, és a park egyes részei a családtagok nevét viselte. A nádor kedvenc pihenő helye a Csaplári erdőben volt -egy körös-körül orgonaösvénnyel beültetett kör, közepén obeliszkkel volt itt-, ahol az a libanoni cédrus is áll, melyet a nádor 1833-ban ültetett magról.

József nádor nem csak a kastély megépítésére és a park létre hozására fordított kiemelt figyelmet, de az egész uradalom gazdálkodását példaértékű módon feljavította: a földeket vegytanilag elemeztette és ennek alapján osztályozta, az utakat fasorokkal szegélyeztette, külföldi módszerek honosított meg. Ennek köszönhetően közel húsz év alatt az alcsúti uradalom az egyik legjobban működő volt hazánkban. Az uradalom színvonalára jellemző, hogy az egykori tehénistálló napjainkban egy golf klub központi épülete, és aki arra jár előbb gondolja azt, hogy egy főúri kúriát lát, mint gazdasági épületet. (Az Etyek felé vezető út mellett, a Máriavölgyben álló korszerű tehénistállót Cifraistállónak nevezték, azonban a nép csak  „marhapalotának” hívta, mert számukra túlzásnak tűnt az épület színvonala.)

Anyatelepe valamennyi díszkertnek

József nádor 1847-ben hunyt el, az ezt követő húsz évben nem történt jelentősebb változás az alcsúti birtok életében, egészen addig, amíg nyolcadszülött gyermeke, József Károly Lajos főherceg lett 1867-ben a birtok ura. Személyében újra olyan vezetője lett az uradalomnak, aki maga is rajongott a botanikáért (munkásságát egyetemi díszdoktori címmel és akadémiai tagsággal ismerték el). Az ő idejébe élte második fénykorát a kert: gyarapodott ebben az időben egyaránt a növény és az épület állomány is.

habsburg_fohercegi_kastely_fejer_megye

Korabeli ábrázolás a kastélyról és a pálmaházról

1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján egy hatalmas pálmaház épült a kastély délnyugati oldalán, ahol trópusi, szubtrópusi és mediterrán növényeket tartottak. Bővítették a tavat, kőhidakat emeltek, és egy vízvezeték kiépítésével segítették a növények jobb vízellátását a parkban. Bővítették a növényfajokat is, újabb fenyőfélék telepítésével. A kastélyépületet is bővítették és akkor épült meg Stornó Ferenc tervei alapján a ma is álló, neogótikus stílusú kastélykápolna. Bővítették a kastélyépületet is, és akkor építették át eklektikus stílusban az udvari és a hátsó homlokzatot. Épült állatkert és medveház, és megépült a lovarda is. József főherceg legalább 300 növényfaj honosítója volt hazánkban.

A főherceg 1905-ben hunyt el. Fia, József Ágost Alcsúti József néven politizált. A front elől 1944 végén elmenekülő tulajdonosok szinte semmit nem vittek magukkal a kastély értékes berendezéséből. Egy ideig orosz katonák használták a kastélyt, mely távozásukkor még épségben állt. Már a világháború befejezése után lobbant fel az a tűz (tisztázatlan okból, de feltehetőleg gyújtogatás történt), mely jelentős károkat okozott az épületben. A helyreállítás megkezdése helyett, pedig a megmaradt építőanyagokat is elhordták a környék építkezéseihez. Így ért szomorú véget a hazai klasszicista építészet egyik legjelentősebb alkotása. Hogy a kastélyépület megmentését mi akadályozta meg –a Habsburg családhoz való kötődése vagy csak egyszerűen a hanyagság- ma már nem tudhatjuk meg, talán már nem is érdekes.

kastely_portikusz

A kastély egykori főbejárata (fotó: Tomas Opitz )

A parkot 1941-ben védetté nyilvánították, majd közel tíz év viszontagságai után, 1952-ben a védettséget megújították. Ekkortól újból folyamatosan törődtek a parkkal, folyamatosan pótolják a növényeket, kitisztítják a tavat. A kápolna helyreállítására 1976-77-ben került sor, amikor a tórekonstrukció is megvalósult, majd fokozatosan helyreállítják a még álló épületeket, illetve a fennmaradt portikuszt is. A tájképi kert (angolkert) értékes és gazdag növénygyűjteménye alapján megkapta az arborétum elnevezést. A park egész tere a kastélyra lett komponálva, melynek portikuszáról a kert kétharmada szerves egységében látható.

www.alcsuti-arboretum.hu/