Payday Loans

Keresés

A legújabb

A láp virága
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG
2014. november 20. csütörtök, 08:53

 

A láp virága

A láp virága
1
fekete-fehér, magyar filmdráma, 81 perc, 1942

rendező: Hamza D. Ákos
író: Herczeg Ferenc
forgatókönyvíró: Hamza D. ÁkosRákóczi Péter
zeneszerző: Szlatinay Sándor
operatőr: Hegyi Barnabás

szereplő(k):
Jávor Pál (Pálfalvy Miklós)
Boray Lajos (Mihályi Sándor, bankár)
Fényes Alice (Jessy)
Baksa Soós László (Szentgróthy, Miklós barátja)
Balázs Samu (Rabinovitz, az uzsorás)
Mihályi Ernő (Frici, Jessy bátyja)
Somogyi Nusi (Mihályiné)
A film értékelése: 9,4/10
20 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
A jómódú földbirtokos könnyelmű életet élő fia, Pálfalvy Miklós váltóhamisításba keveredik. A hamis papír leendő apósa, Mihályi bankár kezébe kerül, aki ezzel zsarolja a fiatalembert. Miklós szakít Mihályiékkal és elhatározza, hogy külföldre utazik maradék pénzével. Elutazása előtt meglátogatja a szép virágáruslányt, Jessyt, akihez már egy ideje vonzódik. Az együtt töltött szép nap után Miklóst letartóztatják, börtönbe kerül. Elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg, de később, amikor a lelkész tanácsára dolgozni kezd a börtön kovácsműhelyében, a nehéz munka jóleső fáradsága és a kovács józan filozófiája meggyógyítja a lelkét. Szabadulása után szakít társadalmi osztályával, kovácsként dolgozik és feleségül veszi Jessyt, aki hűségesen várt rá.

Wikipédia:

Herczeg Ferenc egyik legismertebb kis regényét eleveníti meg a film, amely a régi békeévek jellegzetes történetét vetíti elénk. A jómódú földbirtokos fia fakkját a rabok darócruhájával kénytelen felcserélni s e letörtségben a börtön lelkészével való beszélgetésen keresztül próbálja megtalálni a becsületes munkán keresztül a boldogságot. Közben bepillantunk az elbeszélésen keresztül a békebeli éjszakai mulatók függönyei mögé, a kártyaszobák kétes és vonzó világába is. A mulatók egyik ékessége a virágárus leány (Fényes Alice), éppen tisztaságával, vonja magára a figyelmét. Beleszeret a jószándékú úri gavallérba s most már a leány keres tisztes formák között közeledést. Szerelmese – hogy egyik barátját megmentse – váltóhamisításba keveredik s csupán leendő apósával kötött kiegyezése menthetné meg az erkölcsi és anyagi összeomlástól. Egy ilyen áldatlanság helyett azonban inkább a börtönt viseli el, ahol a lelki tespedtséget a lelkész tanácsára az izommunkának építő erejével váltja fel s mire a régi dzsentri visszakerül a szabad életbe, becsületes tanult mestersége van. Egy pillanatra ugyan visszatér a múlt. Grófi barátját, aki miatt bűnbe keveredett, fölényes leckéztetéssel porolja le magáról, a gazdag leány pedig – a volt menyasszony is – megkövülten látja rácsszerelés közben a munkaköpenyes férfit. De van valaki, aki visszavárja: egy kis virágüzlet tulajdonosnője, a láp virága s a két felemelt homlok most már büszkén ragyoghat a tiszta élet felé. A régi, negyven év előtti kor témája és mondanivalója nehéz probléma elé állította a rendezőt, de Hamza D. Ákos az összes akadályokat bravúros lendülettel és igazi művészi megoldásokkal hárította el. Kitűnő rendezői ötlet, hogy a film legmodernebb eszközeivel kelti életre, teszi újszerűvé a sokszor látott témát. Amikor „feje tetején” áll a helyzet, a háttérben levő színpadon játszó artisták allegórikusan kapcsolódnak műsorszámaikkal a tárgyhoz, ahol a pezsgő veszi át a szót, a kánkán ezerszoknyájú démonjai libegtetik meg csábító varázsukat. Az egyszerű fapad mellett a lelkész tanácsait a megtérés felé s az üllőn kattogó kalapácsok a munka ütemének himnuszát jelentik. A kitűnő zeneszámok szépen kísérik a cselekmény fonalát, csupán egy kocsiban elhangzott énekszám hangfelvétele és beállítása nélkülözi a keresetlenséget. A szereplők közül a papot alakító Toronyi Imre a legmeggyőzőbb. Jávor Pál sokrétű szerepében (a rab, a gavallér, a munkás) mindenhol színes és bensőséges. Mozdulatai, kifejezésmódja nagyobb kitörések nélkül is találóak, mert úriasságát éppen disztingváltságával érzékelteti. Fényes Aliceegyéni játékának a szövegkönyv nem ad elég teret. A legnagyobb passzivitásra kényszeríti és inkább exteriőrjére épít, mint temperamentumának kifejező eszközeinek arra a széles skálájára, amit legutóbbi szereplése alapján olyan tökéletesen nyújtott. A szép fényképezés ebben a tekintetben segítségül siet és a szelíd, bájos Fényes Alicet is örömmel üdvözöljük. A többi epizódisták közül Baksa Soós Lászlónak, Wessely Pálnak játéka emelkedett ki. Szondy Biri bánatos menyasszonya jelenete, hanghordozása kiválóan jó volt. A díszletek ugyancsak komoly felkészültséggel adtak számot a kor jellegzetességeiről, amit a fotografálás teljes plaszticitással és filmszerű mozgalmasságával tudott betölteni. A hang egyöntetűségét megbénította egy-két technikai fogyatékosság. (Pl. indokolatlanul hangos a rabok menetelése közben a kőfolyosón való menés zaja, a festett kőpadló deszka dübörgését érzékelteti.) Fényes Alice énekszáma sem eléggé egyenletes a hang szempontjából. Ugyanakkor kitűnőek a bárjelenetek hangfelvételei. Az összbenyomás a film alaphangulata és megnyugtató befejezése (nem a happy-end, hanem a meggyőzés) kiegyensúlyozott, nemesen szórakoztató filmmé avatják a „Láp virágá”-t mely az idei magyar produkciók közül megérdemelten sikert biztosít a Kárpát legújabb filmjének.

 

https://www.youtube.com/watch?v=w9JXJl-JrPQ

LAST_UPDATED2