NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS
86. szám
Budapest, 1987. május 4.
[...]
6./ CSERBAKŐY ENDRE volt ellenforradalmár temetésén az elítélttársain /MÉCS IMRE, GÖNCZ ÁRPÁD, VÁSÁRHELYI MIKLÓS, RÁCZ SÁNDOR/ kívül megjelent TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS is, valószínűsíthetően az "ellenzéki csoportosulások" képviseletében.
Mécs Imre "Sorstársaid" feliratú koszorút helyezett el a síron.
Rendkívüli esemény nem történt.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: a biztosítási feladatokat végrehajtották.
/III/III/
ÁBTL - 2.7.1. - NOIJ Összefoglaló jelentések 86/6 1987. május 4.
"Cserbakői Endre minden bizonnyal szomorú rekordot mondhatott a magáénak: ő ült legtöbbet az ötvenhatos politikai elítéltek közül." - írta róla Litván György a szamizdat Beszélőben megjelent nekrológjában, lásd:http://beszelo.c3.hu/cikkek/meg-azt-a-ket-hetet-is
Eörsi László interneten elérhető életrajzi összefoglalója így szól Csorbakői Endre 1956-os, valamint az azt követő tevékenységéről:
"1956. október 26-án barikádot épített a Ganz gyár előtt. A Petőfi Katonai Akadémiánál másnap néhány Széna téri felkelővel a katonák fogságába esett. 29-én a kormány utasítására szabadon engedték. A Petőfi Akadémián akkor alakult a katonatanács, és Pesti ezredes-parancsnok kérte, legyen az ő nemzetőrségük tagja. Ő azonban inkább a Pesti Barnabás utcában az Egyetemi Forradalmi Diákbizottságon jelentkezett. Itt beszélt a fogságáról, ezért őt küldték összekötőnek a Petőfi Akadémiához. Ideje nagy részét itt töltötte. A forradalom alatt a Keleti Károly utcába költözött. — November 6-án a Statisztikai Hivatalban találta meg a Széna tériek parancsnokát és osztagát. Közölte velük az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság álláspontját: a további harc céltalan. Szabó parancsnok a defetizmusáért le akarta tartóztatni, és lelövéssel fenyegette. Ám egyik helyettese, egy nő közbenjárt az érdekében. Másnap véletlenül ismét találkozott Szabó bácsival, aki azt a rémhírt közölte vele, hogy a Corvin köziek letették a fegyvert, és a helyszínen 150 felkelőt kivégeztek. Ennek hatására 7-én délután csatlakozni akart a Széna tériekhez, de már nem találta meg őket a Statisztikai Hivatalban. Wiszt Márta egészségügyissel indult keresésükre a hegyekbe. A csoport több tagjával Pesthidegkúton találkoztak, ahol egyikük, Bedő Béla árulás és rablás gyanújába keveredett. A „vésztörvényszéken”, amelyen mindenki, így Cserbakői is részt vett, „felmentő ítélet” született, ám a részleg vezetője, egy sorkatona mégis agyonlőtte Bedőt. — Wiszttel lement a városba, és 13-án ittas állapotban Rákospalotán belelőtt egy rendőrautóba. Ekkor letartóztatták, és eljárást indítottak ellene. Gyilkossággal és fegyverrejtegetéssel vádolták. Cserbakői következetesen csak az utóbbi vádpontban ismerte el bűnösségét. Védekezését megnehezítette, hogy vádlott-társának, Wiszt Mártának a vallomásai ellentmondásosak voltak. — Gyorsított eljárással Fekete László tanácsa már 1957. február 12-én ítéletet hirdetett: fegyverrejtegetésért öt év börtönbüntetés. Csik Péter ügyész azonban fellebbezett, és Vida Ferenc tanácsa (Cieslar Viktor előadó, Bányai Gyula, Karola Jánosné, Tóth Károlyné ülnökök) március 23-án új tárgyalásra kötelezte az I. fokú bíróságot. Ekkor Cserbakői ezt mondta az utolsó szó jogán: „Tekintettel arra, hogy Kádár János a Nagy Imre-kormányban is részt vett, nem tudtam, hogy a Kádár-kormány népellenes lesz.” Nem is maradt el a tanácsvezetői figyelmeztetés. Hat hét múlva, május 6-án a Szekeres-tanács már elfogadta a gyilkosság vádját, életfogytiglani börtönbüntetés mellett döntött. (Bíró Lászlóné ügyész halálos ítéletet kért.) Június 7-én Buday Ferenc népbírósága egyetértett az elsőbíróság végzésével. — 1962-ben az új Btk. életbe lépésekor 15 évre csökkentették az ítéletet. 1963-ban szabadult, de 12 nap múlva azt állapították meg, hogy a korábbi büntetése miatt a közkegyelem rá nem terjed ki, így folytatnia kellett a raboskodást. Még a fogságban is dacosan szocialistának vallotta magát, és amikor ezért néhány rabtársa megverte, nem volt hajlandó vallani ellenük, s ezért is fenyítést kapott. 1971 november 25-én szabadult. Megnősült, és 1987. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig szakfordítóként dolgozott. 1990. május 9-én a bíróság meghozta a semmisségi ítéletet."
Cserbakői Endre neve 40 dossziéban szerepel a Történeti Levéltár adatbázisa szerint. Ezek többsége a 1956-os tevékenységével kapcsolatos, de számos fogdaügynöki jelentés is szól az 1956 és 1971 közötti börtönéveiről, valamint szabadulásától 1987-es halálig is több ügynöki munkadossziéban olvasható róla jelentés.
